Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-08 / 133. szám

6. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. november 8. A deputáció szónoka előadta a sérelmet és a város óhaj ál: a sürgős kövezést, mely eltávolilja az is­kolás gyermek gyenge tüdejére ár­talmas szaharai port az özönvizes állapotokkal tavasztélen és félszakán. Az akta előkerül a sülyesztőböl és olvasni kezdi a miniszteri tanácsos úr. A szónok folytatja: — Komárom város minden ténye­zője kívánja az ulca klszélesiléséf, az adóhivatal, a földhivatal, a sóhi­­vaial és a járási hivatal. Itt a minisztérium embere meg­­áiliija az orátorl: — Téved az uraságod, a járási hivatal, Íme, olvashatják, nem véle ményezi az egész utca ügy elinté zését, mert aggályai vannak. A társaság összenéz és egy perc­nyi kinos szünet következik Azután elhangzik az információ az ezer kis ártatlan tüdőről, mely nyáron át szívja a bacillusok milliárdját az ulca porából, télen meg négy hóna pig gyúrja és dagasztja a sarat ebben az utcában és felülkerekedik a jobb belátás a minisz'érium fő­­tiszlviselőjében, a kezében elindul már a színes irón és szép csendesen áthúzza a járási hivatal aggodalmait, kedvezőtlen véleményét. Köszönjük ezt a városbirónak,— személyeket ki akarunk kapcsolni mindenképen ebből a kis történet­­kéből — aki megvédelmezte a ko­máromi kis diákok tüdejét, a fázé­kony apró kis lábakat és ki fogja aszfaltoztatni ezek után a Deák Ferenc utcát, mert megkapja a szükséges állami teleksávokaf. A járási hivatal kedvezőtlen véleménye ellenére. Az igazság győz! A Deák Ferenc utcáért tehát ne okoljuk a várost ezen'úl. Hogy eddig tettük, nem jól tettük. Ellenben teljes tisztelettel szorítsuk meg az egy­szerű vasmunkásból városbiróvá lett emberséges ember kezét, akit Prágában sem hagy cserben a józan esze és az akarata, hogy ebből a falusorba sülyesztett városból csak­ugyan város is legyen. Dedkutcai. Az anyakönyvi hivatalból 1930 október l-‘ől október 31-ig I. Születések: Kürti Mária, Molnár Ferenc, Lencse Mária^ Kis János, Prágay Miklós, Bocz Éva, Hegedűs Gáspár, Kecskés György, Máthé Jolán, Csenger Er­zsébet, Kahler Margit, Vseticka Mária, Janóik Blanka, Hajímann Ibolyka, Huszlicska László, Novák Alajos, Bús László, Gombai Erzsébet, Mol­nár Sándor, Krajci József, Röhri Frantisek II. Házasságok. Dudás Lajos és Molnár Júlia, Fabó József és Kovács Ilona, Kubicek Ferenc és Dolezsa Ilona, Adler Dezső és Duchs Gizella, Lóránd Mihály és Haás Irma, Takács Gyula és Korodi Borbála, Vénesz Lajos és Ferenczi Ida, dr Hodosy József és Tárnok Etelka, Hodosy István és Gulyás Julia, Johanes Henrik és Szakács Jolán, Dózsa Zsigmond és Stirber Mária, Karnocsai Károly és Marsalik Anna, Elekes Márton és Horváth Mária, Andrási József és Berkes Gizella, Szadai István és Péntek Jolán, Beck Hugó és Kacz Hermin, Mezei Kál­mán és Molnár Mária, Ratymovskí Gyula és Horváth Mária. III. Halálozások. Holczer Gyula 64 éves, szept. 29.; Paradi Márton 78 éves, okt. 3.; Csépi Irén 4 éves, 3 án ; Csépi Károly 5 éves, 3-án; Csépi Margit 9 éves, 3-án; Rauscher György 28 éves, 3-án; Kóhn Mór 88 éves, 4 én; Hanic Jánosné 60 éves, 7-én; Schreiber Gyula 50 éves, 8-án; dr. Tóth József 53 éves, 8-án; Kopócs Andrásné 57 éves, 10 ón dr. Erdélyi Béla 45 éves, 10 én, Keszi Anna 2 hetes, 11-én, özv. Korda Józsefné 88 éves, 11 én; Hecht Ar­nold 53 éves, 13-án; Bartos Gyula 57 éves, 15*én; Zanka Ferenc 76 éves 19-én; Baráth József 72 éves, 22-én; Zelenák János 32 éves, 23-án; Kiss Imréné 36 éves, 23-án; Brauner Jó­•vcofn A*7 DV06 27- í>n 4 Délszlovenszkói Villamos Társasága fúziójához Komárom, november 7. A lapokat bejárta az a hir, hogy a Nyugatszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság és a Komáromban székelő Délszlovenszkói Villamos Részvénytársaság fúzióra lépnek. A komáromiak nem egészen figyeltek fel erre a közgazdasági hirre és nem is fogták fel annak jelentőségét Pe dig itt egyenesen arról van szó, hogy Komáromnak egy közgazdasági intézményét és annak vezetősé­gét leépítsék és Komáromból elvigyék. Ilyen kérdés mellett elmenni nem lehet egész közömbösen Az a kér­dés merül fel, hogy kinek az érdeke a két társaság fúziója. A hivatalos beállítás az, hogy a közös anyag­­beszerzés, adminisztráció egyszerű­sítés olcsóbbá teszik az üzemkölt­ségeket és majd ez az áramárakban is kifejezésre jut Nem tudjuk, hogy a társaságok kereskedelmi szervei végeztek-e erre vonatkozólag számi tásokat, de egyelőre nem állnak erre nézve konkrét adatok még a két villamossági társaságnak rendelkezé­sére sem. Annyit azonban megálla­píthatunk, hogy Komáromra nézve, sőt állapítsuk meg, hogy a délszlo­venszkói magyarságra nézve sem lehet közömbös, hogy villamossági energiáinak kereskedelmi és műszaki igazgatása hol van, Komáromban e, vagy a távoli Pozsonyban. Ha Komárom nézőpontjából vizs­gáljuk a dolgot, ez annyit jelent, hogy Komárom elveszít jó néhány intelligens családot, fogyasztókat, akik helyett itt marad maid egy mű­szaki hivatalnok, vagy talán még az sem, ellenben a leépítés következ­tében elmegy az egész műszaki sze­mélyzet, a kereskedem apparátus, mely a társaság ügyeit intézte és leépítés alá kerül a munkásság is, amely eddig itt alkalmazva volt. Ezek pedig nem jó kilátások. Adyról vitatkoztak egy komáromi társaságban „ifjak és öregek“. Persze, az öregek Petőfi mellett törfek lándzsái, aki „értelme­sebb“ volt mint Ady, az ifjak meg Ady értelmessége melleit foglallak állást. Ki volt nagyobb: Petőfi, vagy Ady ? — s folyt a vila a fehér asztal mellett. Ez a vitatkozás egészen fö­lösleges volt, mert aki még ma is vitatkozik Ady halhatatlan köitöisége fölött, az csak azt fejezi ki. hogy a magyar irodalomban nem él eléggé otthonosan, hogy — Petőfit sem is­meri eléggé. A halolt Ady élele ma úgy hódit a kulturnépek között költészetével ma olyan propagandát csinál e halott ember élő lelke a magyarságnak külföldön, amint meg­hódította Petőfi az egész kullurvllágot költészete részére a mull század végén, s amint Petőfi által mégjob­­ban belekapcsolódott a magyarság a nyugati eszmeáramlatokba. Most, hogy élt már egy Adynk, megálla­­pithaljuk: a magyar irodalom nagyon szegény lenne nélküle — Petőfi után is, minfahogy megállapíthatjuk, hogy ha nem leli volna Petőfi Sándorunk, a magyar Irodalom nagyon szegény lenne — Ady Endre ufán is. Ha azok, akik ma még vifafják Ady halha­tatlanságát Petőfi mellett, többet olvasnák Ady verseit, de egyáltalá­ban csak olvasnák, úgy nem ele­gyednének ilyen fölösleges vitákba. Mégis, ha egy ilyen vila azt ered­ményezheti, hogy eze. ' ' ’ >.* «^ok is foaiák olvasni, akik » A délszlovenszkói magyarság szem­pontjából nem lehet közömbös az, hogy ez a társaság, amelynek fo­gyasztói eddig kizárólag a magyar ság soraiból kerültek ki, olyan hege­mónia alá kerüljön, ame'y a magyar fogyasztókkal már sokkal keveseb­bet törődik, amely nem is tud és talán nem is akar magyar nyelven érintkezni a fogyasztókkal, amire a Délszlovenszkói Villamossági Rész­vénytársaságnál semmi kivánnivalót sem hagytak fel. Tehát ez veszte sége lesz az itt élő magyarságnak is, amelynek nem is csekély anyagi támogatása mellett indult el és fej lődött szép lendülettel a Délszlo­venszkói Villamosművek. Minket fő­leg ez a kérdés vezet, amikor ezt az ügyet boncolgatjuk. Az érdekeltség Párkánytól Duna szerdahelyig és Tardoskeddig, úgy tudjuk, hogy szinmagyar, tehát ennek a magyarságnak az érdekei azt kí­vánják, hogy közgazdasági életének egyik fontos faktora is magyar vi déken maradjon és ne legyen a na­cionalizmus áldozata. Ha ez a fúzió létrejön, abba az érdekeltség nem nyughatik bele, mert ez a magyar közgazdasági életnek a sérelme az­zal a tendenciával szemben, amely mindent abszorbeál és beolvaszt ma­gába, ami a magyar gazdasági életre nézve előnyt jelent. Ezért hivjuk fel az érdekeltség és Komárom város figyelmét a terve­zett fúzióra, amely igen fontos érde­keit sérti és hátrányokat jelent gaz­dasági tekintetben a sok ezernyi magyar fogyasztóra nézve, amely eddig a Délszlovenszkói működésé­vel meg volt elégedve és annak előzékeny kiszolgálásáról tanuskod­­batik Reméljük, hogy ez egyetlen magyar területen működő közhasznú vállalat nem lesz kénytelen elhagyni a magyar gazdasági területet, amely életrehivni és kifejleszteni segített. találják méltónak Ady költészetét Pelőfivel egyenrangúnak deklarálni — talán mégsem volt hiába való a vila, ha fölösleges is. Mert Adynak ma már annyi hive van, meghalt és élő emberek közölt, hogy ezeknek a meghalt és élő embereknek hite valóban átsegítette őt „a percembe­rek“ sorsán a halhatatlanságba. (k t) Egy vásári kikiáltó szemé­lyében elfogták a komá­romi és érsekujvári ke­rékpár lopások tettesét. — november 7-én. Komáromban az utóbbi időben nagyon sok kerékpár tűnt el. A rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy a sorozatos kerékpár lopáso­kat ugyanazon személy követheti el. Kedden délután két órakor megint jelentettek egy kerékpárlopást és alig két órával később telefo­non felhívták a rendőrség figyelmét egy gyanús fiatalemberre, aki a Messinger-féle téglagyár vasúti őr­házánál el akart adni egy kerékpárt, feltűnően olcsó áron. A telefon je­lentés után azonnal kimentek a rendőrségi detektívek az őrházhoz, azonban ekkorra már a gyanús fia­talember kerékpárjával Érsekújvár felé tartott. A komáromi detektívek követték őt Érsekújvárba és az ot­tani csendőrség segítségével a sze­­mélyleirás alapján latartóztatták. Megállapították, hogy Konszky Vladi­mírnak hívják, legutóbb Komárom­­nan volt alkalmazva mint vásári ki- Itó. A fiatalembert éppen akkor tartóztatták le, amikor Párkányba akart utazni. Beismerte a sorozatos kerékpár lopásokat és bevallotta, hogy Komáromban öt kerékpárt, Érsekújvárban hat kerékpárt lopott el az utóbbi időben. Konszkyt le­tartóztatták és átadják a nyitrai álamügyészség fogházának. A kerék­párokat, amelyeket lakásán megta­láltak, lefoglalták. SZANATÓRIUM Dr. Hugó Selye sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68 Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. § Megkezdte működését az uj csehszlovák postatakarékpénztár. (—nov. 8.) Prágai jelentés szerint Csehszlovákiában a postatakarékpénz­tárak megalakításáról szóló törvény ez év október hó 29-ével érvényre emel­kedett. Ennek következményeképpen a jelenlegi postacsekkhivatalt átalakítják bankszerü intézménnyé, amely a cseh­szlovák nemzeti bankkal fog párhuza­mosan működni. Az uj nagy állami bank magába olvasztotta az állami csekkhivatalt, amelynek hivatalos elne­vezése: poStová sporitelúa (postataka­rékpénztár) és — mint nóvumot — bevezette a postatakarékbetétek elfoga­dását, amely eddig tudvalevőleg szü­netelt. Az idevonatkozó törvény értel­mében a postatakarékbetétek egy fél­nél meg nem haladhatják a 20.000 ko­ronát, a külföldieknél a 30.000 koronát. A betétkamat maximuma 4 százalék, csekkszámláknál 1 és fél százalék. A postatakarékbetétekből altruista célokra, legfőképpen házépítésekre kölcsönöket fognak folyósítani. Általában azt remél­ték, hogy a most létesített csehszlovák takarékpénztárak jogutódai lesznek a régi osztrák-magyar monarchia posta­takarékpénztárainak, a törvény azon­ban kifejezetten hangsúlyozza, hogy most létesített csehszlovák postataka­rékpénztárnak az előző, régi postaka­­rékpénztárakkal semmi közösségük nincs. HÍREK üJirthl József Lapunk zárta­______ kor vesszük mélységes részvéttel a szomorú hírt, hogy Wirthl József okleveles mér nők, m. kir földmivelésügyi nyr miniszteri tanácsos, az alsöcsallé közi és csilizközi ármentesiíő lár sulat örökös tiszteletbeli igazgató főmérnöke, a budapesti m. kir. fo­­lyammérnöki hivatal volt főnöke áldásos és közhasznú éleiének 76 ik, boldog házasságának 51-5k évében, hosszas és példás fürelen mel viselt szenvedés után novernbe. 5-én este Budapesten elhuny!. A megboldogult férfikorának eredményeket teremlő legmunkásabb évei! löllölle szülő­földjén, Komáromban, hol a Csalló­közi és Csilizközi Armentesitő tár­sulat élén önfeláldozó kötelesség­­tudással működött és az ármente­­sitő munkálatok megtervezésével és végrehajtásával az egész érde­keltség javára korszakalkotó mun­kát végzett. A mindenki által nagy tisztelettel körülvelt férfiú kihűlt po. részeit november 8-án, szombaton délután 3 órakor fogják az Óbuda, temetőben 111, Bécsi u(, a római katolikus egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. A meg­boldogultat hőn szerető hitvese szül. Klein Katalin úrnő, fiai Béla éf Andor s ezek nejei, valamint három unokája gyászolja. — Uraim! Gyönyörű selyem pouplin ingek árait 45 Kc-re leszállítottam Stern Endre Klapka szobor mögöt

Next

/
Thumbnails
Contents