Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-08 / 133. szám
4. o'dal. «KOMÁROMI LAPOK» Hosszadalmas viták után végre befejezték a városi közgyűlést Karácsonyi ajándék a város tisztviselőinek, alkalmazottainak és munkásainak. — Az ipartársuiat beadványa a városi munkáknak szakmák szerint való kiadására nézve. — Az uj utcák elnevezése. — Telekcserék. —Városi munkafelügyeiő választása. Komárom, —nov. 7. Saját tudósítónktól. Csütörtök délután folytatta a város képviselőtestülete a november 4-én megkezdett rendes közgyűlését. A közgyűlésen hosszadalmas viták folytak a tárgysorozat egyes pontjai fölött, de meg lehet állapítani, hogy különösen a személyi érdekű ügyekben volt sok felszólalás, egyes, a város gazdasági érdekeit közelről érintő tárgyaknál csak az előadó referátuma hangzott el, mig a közgyűlés egyhangú hozzájárulásával vett részt ezek tárgyalásban. Csizmazia György városbiró pontban 5 órakor nyitotta meg a közgyűlést, amelyen akkor még kevesen voltak jelen, de lassan beérkeztek a képviselőtestület tagjai. A közgyűlés 5 perc alatt végzett négy ügydarabbal és pedig a vámszedőknek havi 800 K-ra, a szigeti csősznek szintén havi 800 K-ra emelte föl a fizetését. A városi zeneiskola egyik kisegitő-zongoratanitónőjének 500 K havi díjazását a szünidei két hónapra is megszavazta a közgyűlés, az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek évi segélyét 6000 K-ra emelte fel, a városi fizetéses tűzoltók részére pedig ruhaátalány címén fejenként évi 400 koronát szavazott meg a képviselőtestület. Az utcaszabályozási telkek kisajátítási költségeire, a Zsák utca megnyitására már eddig megszavazott 94748 K-án felül, még 30.000 koronát szavazott meg a közgyűlés az 1931. évi költségvetés terhére. Mivel pedig a várost a nagy hirtelen megszavazott összegek pénzügyileg jelentékenyen érintik, Kállay Endre dr. figyelmeztette a közgyűlést, hogy a fenti összegek megszavazása csakis a törvény által megkövetelt határozatképességgel (a képviselőtestületi tagok kétharmadrésze) biró közgyűlés által történhetik s ezért az eddig egybegyült tagoknak határozata nem felel meg a törvény kívánalmainak. A városbiró azonban másképen magyarázta a törvényt és kijelentette, hogy a határozatok a törvény értelmében hozattak. Karácsonyi ajándékok. Sándor Érnő főszámvevő ismertette a városi tisztviselők és alkalmazottak részére kiutalandó tizenharmadik havi fizetésük fejében az 1930. és 1931. évekre járó összesen mintegy 85000 koronát kitevő összegnek az 1931. évi költségvetésbe leendő beállításáról szóló tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat. A tisztviselők egy havi fizetésüknek 70 százalékát kapják az előirányzott összeg fejében. Dénés Emil úgy értesült, hogy egyes alkalmazottak ismét kimaradtak a megajándékozottak közül és neveket hoz föl, akiktől erről igy értesült. Kéri, hogy ne legyen senki sem mellőzve. Páti Nagy Mihály hivatkozik a súlyos gazdasági helyzetre és kifogásolja, hogy akkor, amikor a gazda és iparos a legválságosabb anyagi viszonyok között tengődik, a rendes jó fizetéssel biró tisztviselőknek még külön ajándékot adjanak az adózó polgárság terhére. Kállay Endre dr. megjegyezni kívánja, hogy az összeg csak akkor folyósítható, ha a javaslatból majd törvény lesz. Amennyiben a vonatkozó törvény úgy rendelkeznék, hogy az egyik esztendőre beállított összeg esetleg felszabadul, akkor ezt az összeget a munkanélküliség enyhítésére javasolja fordítani. Sándor Ernő főszámvevő felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát Kállay dr. javaslatával kiegészítve elfogadja. A városi szolgálatban álló munkások karácsonyi ajándékot kérnek a várostól. A számvevőség 30.000 koronát javasolt, ezt a tanács és pénzügyi bizottság magáévá tette. A főszámvevő előadása után P. Nagy Mihály ismét felszólal és az előbbi pontnál kifejtett indokok alapján ellenzi a karácsonyi ajándék megszavazását. Kállay dr. a pénzügyi bizottságban tett javaslatát megismétli és indítványozza, hogy a tervezett összeget forditsa a város a munkanélküliség enyhítésére. Tarics István és Dénes Emil a munkások megajándékozása mellett szólalnak föl, közben olyan nagy zaj keletkezett, hogy a városbiró a gyűlést tiz percre felfüggesztette. Szünet után Dénes befejezte mondanivalóját és Csevár helyettes városbiró szólalt föl, aki beszédében a munkások megjutalmazását kívánta és tiltakozott az ellen, hogy a javasolt öszszeget a munkanélküliek javára fordítsák. A közgyűlés végül is az eredeti javaslatot fogadta el. A közmunkák ipari szakmák szerinti kiadása A Komáromi Járási Ipartársulat felebbezést nyújtott be a városi közmunkáknak szakmák szét inti kiadása tárgyában A tanács ebben a tárgyban hozott határozatát felebbezte meg az Ipartársulat, amelynek kérelme mellett Dosztál Jakab szállt sikra, követelvén, hogy úgy mint az az államnál és más középitkezésnél is szokásos, a város építkezésénél is szakmák szerint adassanak ki az iparosoknak a munkák. Langschádl Gyula az Ipartársulat kérelme mellett szólal föl és figyelmébe ajánlja azt a közgyűlésnek. Dénes Emil csodálkozik a felszólalásokon, mert a tanács egy vállalkozónak ugyan, de szakok szerint javasolja kiadni a kórházépítés munkálatait. Dosztál szerint az iparosok egyetemlegesen vállalnának felelősséget a végzett munkákéi és igy előnyösebb lenne a városra nézve. Csizmazia György városbiró véleménye szerint a tanács betartotta az ipari szakmák szerinti munkakiadást és igy nincs szükség arra, hogy külön határozatot hozzon a közgyűlés. Kállay Endre dr. a beadványt úgy értelmezi, hogy az Ipartársulat egy generális határozatot kér ebben az ügyben, amely egyszersmindenkorra irányadó volna. Fleischmann Samu hozzájárul ehhez, de a kórházi építkezéseket ki kell kapcsolni, mivel ezt már elintézte a tanács. Fülöp Zsigmond az Ipartársulat felebbezése mellett foglal állást és indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés a .felebbezésben előterjesztett kérelemre, hogy a városi munkákat szakmák szerint, a fennálló s vonatkozó törvényes rendelkezések által meghatározott felelősség teljes vállalása mellett fogja ezentúl kiadni. Langschádl Gyula ismételt felszólalása után a közgyűlés kimondotta, hogy a városi közmunkákat szakok szerint fogja ezentúl kiadni az azokra pályázó iparosoknak. Az uj utcák elnevezése. A kiséri dűlőben, a cigánymezőn és a szérüskertek helyén kiépült uj utcák elnevezése és házszámozása szükségesnek mutatkozván, a közgyűlés egy bizottságot küldött ki, amely az utcák elnevezésére javaslatot készített. A javaslatot Igó Aladár dr. rendőrkapitány ismertette és ezzel kapcsolatban a kinyitandó Zsák utcának elnevezésére is előterjesztette a bizottság javaslatát. A bizottság egyik tagja Tarics István azt javasolta, hogy a Zsák utcát nevezzék el Csizmazia városbiró nevéről, ez a javaslat 3 szóval 2 ellenében a bizottság által elfogadtatott és ehhez a tanács is hozzájárult. A közgyűlés elé a Zsák utcai háztulajdonosok is ilyen értelmű beadványt nyújtottak be, a Grafikai munkások komáromi csoportja pedig szintén beadványban kérte, hogy a város az uj utcák egyikét nevezze el a könyvnyomtatás halhatatlan feltalálójának, Guttenbergnek nevéről. A tárgyhoz Fülöp Zsigmond szólalt, aki elfogadta az uj utcák elnevezéséről szóló javaslatot, de a Zsák utcát Guttenberg utcának kívánja elnevezni. Indokolásában hivatkozott arra az elvi felfogásra, hogy élő emberről nem lehet utcát elnevezni. Az adott esetben nem kívánja vitatni a városbiró érdemeit, sőt a város fejlesztése körül kifejtett eredményes munkálkodását ő is elismeri, de ragaszkodik elvi álláspontjához és kéri a képviselőtestületet, hogy a Zsák utcát nevezze el Guttenberg utcának. Dénes Emil közbeszólásokkal kisért beszédében arra hivatkozik, hogy a közgyűlésen mindent politikai szempontból akarnak elintézni, ő úgy gondolja, hogy abból semmi hátrány sem következnék a városra, ha a Zsák utcát a városbiró nevéről neveznék el. A szociáldemokrata párt másik tagja: Neuwirt József is azt fejtegeti hosszú lére eresztett felszólalásában, hogy Csizmazia érdemeket szerzettarra, hogy róla utcát nevezzenek el. Tarics István szoc. dem. párti tag szintén a városbiró nevéről kívánja a Zsák utcát elnevezni. A felszólalók beszédét különösen a kommunisták éles közbeszólásokkal kisérték, amit Csizmazia városbiró az elnöki székből volt kénytelen végighallgatni. Vagy félórai vita után, amelyből tisztán lehetett arra következtetni, hogy a Zsák utcának a városbiró nevéről való elnevezése még szótöbbséggel sem vihető keresztül, Csizmazia György kijelentette, hogy nem reflektál az ilyen megtiszteltetésre s ha véletlenül mégis az ő nevéről neveznék el az utcát, a határozatot megfeiebbezi. A közgyűlés ezután az új utcák neveire vonatkozó bizottsági javaslatot a Zsák utca kivételével elfogadta, a Zsák utcára nézve pedig Fülöp javastatái tette magáévá és azt Guttenberg utcának nevezte el. Az uj utcák neveit a következőkben állapította meg: Érhát utca, Gázgyár utca, Vasút utca, Nagyér utca, Munkás utca, Teherpálya utca, Komáromi utca, Nap utca, Hold utca, Sugár utca, Uj sor, Nádas utca, Szérüskert utca, Vasút sor, Rövid utca. A görög keleti temetőtől a zsidótemetőig vezető névtelen utcát Temető utcának nevezte el a képviselőtestület. A város és az állam telekcseréi Még a múlt év őszén megkezdődtek az államvasut és a város közötti tárgyalások, amelyek az Apályi sziget kettévágása és a Vágfolyó új medrének kiépítése következtében kisajátított területekre vonatkoztak. Az ügyet több ízben imertettük már e lapok hasábjain. A tárgyalások eredménye az lett, hogy a város és az állam között megegyezés jött létre a területcserére nézve, amelyet elfogadni ajánlott a tanács. A közgyűlés Igó Aladár dr. rendőrkapitány ismertetése alapján a tanács javaslatát elfogadta. Ugyancsak Igó dr. ismertette a tanácsnak a vasútállomás kibővítéséhez szükséges telekcsere ügyére vonatkozó javaslatot. A lefolytatott tárgyalás eredménye az lett, hogy az állomás kibővítése céljára a város a mostani személypályaudvar előtt elterülő telekből átad a vasútnak 9105 négyzetmétert, amelyért a kincstár a Nádorvonalsor és I. várerőd előtti kincstári területekből, a faiskola melletti területből és a Nagyérsor előtt fekvő területből összesen 9995 négyzetméter terjedelmű területet ad át. A tanács ezt az egyezséget a város érdekeinek megfelelőnek találta és elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés a javaslatokat minden hozzászólás nélkül egyhangúan elfogadta. Választások és kisebb ügyek Nagyobb vitát provokált a városi munkafelügyelöi állás betöltése, amely még márciusban lett volna esedékes. Igaz ugyan, hogy Illés nyugalomba vonulásával a városgazdái állás üresedett meg, de a tanács ehelyett munkafelügyelői állásra hirdetett pályázatot. Eddig az állást Spirk János városi kőművessel töltötte be a városbiró. A 1930. novemher 8 ARGENTINIA BRAZ „IA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA I ' ‘ i I j A két hatalmas motoroshajó \ .C\VT\R\ ASTURIAS 32 00D tonna tartalom, 22.000 reg*, tonna) Elismerten kitiino konyha. — Kényelmes elszállásolás Mindenn mű felvilágosítást ad ROYAL MAIL LINE Prahl» II., Hybemská 24/3. választás előtt Komáromi Lajos amellett szólalt föl, hogy a városnak nem munkafelügyelőre, hanem, mivel gazdasága is van, gazdára van szüksége és ezért olyan egyént kell választani, aki ehhez is ért. Langschádl Gyula a rokkant pályázót ajánlta figyelmébe a közgyűlésnek, Fried Miksa Schleisz Géza kamarás kedvező nyilatkozata után az eddigi helyettesitő városi kőműves mellett emelt szót. A szokatlanul ható ajánlgatásoknak a városbiró azzal vetett véget, hogy Zechmeister Sándor javaslatára elrendelte a szavazólapokkal a választást. Az állásra tizenegy pályázó adta be kérvényét, (köztük egy okleveles erdészmérnök is) és a szavazás eredménye az lett, hogy a leadott 32 szavazat közül Micsányi Jenő 19 szavazatot, Spirk János 12 szavazatot és Máté István 1 szavazatot nyert így tehát városi munkafelügyelőnek AÍ/csaTzyr Jenőt választotta meg a közgyűlés nagy szótöbbséggel. A városi magyar könyvtár tanács kisorsolt és időközben elhunyt tagjai helyébe a közgyűlés Fülöp Zsigmondot, Gidró Bonifác főgimn. igazgatót, ifj. Koczor Gyulát, Zechmeister Sándort és Vidák Vincét választotta meg. Az iskolaszéki tagságáról érdekeltségi okokból lemondott Csizmazia városbiró helyébe Dénes Emilt választotta meg a közgyűlés. Bőd Béláné kórházi ápolónőnek a tanács által történt elbocsátási ügyében hosszantartó vita volt, amely már-már személyeskedéssé fajult. Vidák Vince, Trencsik János, Csizmazia György, Horváth István és mások felszólalása után a közgyűlés szótöbbséggel az elbocsátást jóváhagyta. Furinda Ferenc hentesmesternek a dunaparti piaci téren árusitócsarnok felépítésére a közgyűlés, több felszólalás után az engedélyt megadta, illetve a szükséges helyet a kérelmezőnek 6 évre évi 1000 K bérért bérbeadta. A községi iskolánál létesített kisegítő iskolában alkalmazandó tanerő részére a közgyűlés a városi hozzájárulást biztosította. A közbirtokosság által építendő gulyaakol elhelyezéséhez a közgyűlés az engedélyt megadta, az állami siketnémák intézetének kérelmére az intézethez vezető útnak világítását a közgyűlés elrendelte. A katonai helyőrségi parancsnokság ajánlatát egyes kincstári utak és területek átengedésére nézve a közgyűlés akként határozott, hogy a város hajlandó a felajánlott utakat átvenni és gondozni, de előbb a kincstár hozassa rendbe azokat, mert most használhatatlanok. A Deák Ferenc utca rendezéséhez szükséges katonai kórházi terület megvételére nézve a képviselőtestület a tanács és pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával 100 H-t ajánl föl négyszögölenként a katonai kincstárnak. Több iparengedély véleményezési, állampolgársági és községi kötelékbe való felvétel iránti kérvény elintézése után a városbiró a közgyűlést este 9 óra után bezárta. Lehet eső, lebet hó, Czibor kalap I I indigó jó!
