Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-08 / 133. szám

1930. november 8. «KOMAROMI LAPOK» 5. oldal. — Vigyázz! Tisztelegj\ — Parancsnok úrnak tisztelettel jelentem, egész Komárom ott lesz! Ott kell lennie! — Hol? — Szombaton (8-án) este 8-kor és vasárnap (9-én) d. u. 5-kor a vidám cserkészelöadáson! Jegyek Spitzer-boltban ! B» Amíg egy hirecske eljut odáig... Hogyan lesz a szúnyogból elefánt ? — A csallóközi időjós jóslatai — A Komáromi Lapok híre bejárta fél Európát és Amerikát. — A Ko­máromi Lapoktól az olasz újságokig. — Levelekkel halmozzák el az időjóst. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —nov. 7. Olvasóink előtt eléggé ismeretes a csallóközi, a tanyi időjós, aki nem egy­szer kért már bennünket időjóslásainak a leközlésére és igy olvasóink már több időjóslást olvastak tőle lapunk, a Ko­máromi Lapok hasábjain. Eddig azt mondhattuk, hogy a csal­lóközi időjós, Czihe János, a mi idő­jósunk, mert hiszen a mi lapunk ha­sábjain közölte le az időjóslásait és a mi lapunk révén értesültek olvasóink, hogy mit jósol a csallóközi, a tanyi orákulum. A tanyi jósda azonban ki­nőtt már a gyermekcipőkből és mér­­földes lépésekkel halad előre úgy, hogy most már szerénytelenség volna azt mondani, hogy a mi időjósunk, mert hiszen most már sok-sok nagy lap foglalkozik az ő időjóslásaival. A magukat hivatásos időjósoknak tartott meteorologusok ugyan nem fo­gadják el csalhatatlan jövendölésnek a tanyi orákulum jóslatait, de azért az emberek hiszékenysége ezzel mit se törődik és az időjósló tudós leveli békák mellett mindjobban kezdenek hinni a csallóközi időjósnak is, mert azt mondják, hogy igen sok időjós nem hivatásos meteorológus, minő a buda­pesti Sziriusz mester is és azért mégis nagyon sok hívője van és a budapesti lapok mindig szívesen leközlik Sziriusz mester jóslatait, a rosszmájuak szerint csak laptöltelékként ugyan, de azért mégis leközlik. A tanyi orákulum nagyon is jól tudja, hogy sokan lemosolyogják, le kicsinyük az időjóslatait, de a jósda vezetője, a csallóközi időjós azt mondja, hogy ő azzal nem törődik, minden újí­tónak, minden föltalálónak ez volt a sora, amióta a világ csak áll. Sokan fordultak már hozzánk azzal a kérdéssel, hogy minekünk mi a vé­leményünk a tanyi időjárási jóslatokra? Mi azonban ravaszul mindig kitértünk a felelet elől. Elvégre nekünk vannak olvasóink, akik nem hisznek és van­nak, akik hisznek ezekben a jóslatok­ban és a mi véleményünkkel senkit se akarunk befolyásolni. Mi a krónikás pontosságával egyszerűen leközöljük a tényeket, de kritikát nem mondunk róla. Annyi tény, hogy lapunk, a Komá­romi Lapok hasábjain megjelent idő­prognózisai a csallóközi időjósnak, a tanyi orákulumnak bejárta már fél Európát. A mi lapunkból átvették a pozsonyi, a prágai lapok és még nagyon sok vidéki lap, amelyekkel mi csereviszony­ban vagyunk. Ezekből megint más la­pok vették át és igy tovább. Ismeretes, hogy a tanyi orákulum szept közepére nagy földrengést jósolt. A futótűz nem terjed olyan gyorsan, mint amilyen lázas sietséggel vették át ezt a hírünket a többi lapok. Ez a jós­lás bejárta úgyszólván egész Európa lapjait, sőt az egyik amerikai magyar lap, amellyel csereviszonyban vagyunk, a Buenos-Ayresben megjelenő Délame­rikai Magyarság szintén átvette ezt a hírünket. Mindennek természetesen meg is lett az a következménye, hogy a tanyi orá­kulum nagyon sok levelet kapott. Egy bécsi postatisztviselőnő azt kérdi, hogy mivel a tanyi orákulum a jövöbe lát, jósolja meg neki a jövőjét és irja meg, hogy a forrón szeretett fiával, aki 16 éves korában halt el, fog-e e talál­kozni a túlvilágon és hogy a csalló­közi időjós hisz-e a föltámadásban, amikor találkozunk a kedveseinkkel? A csallóközi időjós megírta a bécsi asszonynak, hogy rendíthetetlen hittel hisz a föltámadásban és erre nézve ajánlja a bécsi nőnek, hogy olvassa el Pál apostolnak a korinthusiakhoz irt 5. levele 15. részének 34—52-ig terje­dő pontjait. A bécsi asszony hálatelt szívvel vá­laszolt, hogy elolvasta a fentidézett té­telt és lelke egészen megnyugodott. Egy prágai festőnő azt irja, hogy ő is megálmodott egy eljövendő föld­rengést, kérdi, hogy nem ugyanarról a földrengésről van-e szó ? A csallóközi időjós megírja neki, hogy az illető hölgy az ő földrengés jóslatáról olvas­ván előzőleg, annak hatása alatt álmo­dott. Az álom mindig egy előző hatás alatt keletkezik, az álom a múlt reflexe és nem a jövő képe, Ruszinszkóból egy doktor azt kérdi, hogy a tanyi időjós okkultista alapon jósol-e, mert e levélíró nagy okkultista. A csallóközi időjós megírja, hogy ő nem okkultizmusból jósol, hanem a hold változásaiból, a hold járásából. Egy gráci asszony megirja, hogy azt álmodta, hogy egy nagy golyó Grác­­tól egészen Bécsig gurult, tessék meg­fejteni az álmot. A válasz az volt, hogy nem foglalkozik álomfejtéssel. Egy breszlaui férfi sürü levelezésbe lépett a tanyi orákulummal és tudo­mányos vitába elegyedtek. Talán legérdekesebb egy Nápoly vi­déki szegény asszony levele, aki azt irja, hogy nagy szegénységben élnek, az ura napszámos és hat gyerekük van, szeretnének jobb módba jutni ebből a keserves életből, mivel a tanyi időjós a jövőbe lát, legyen olyan könyörüle­tes, hogy küldjön neki 3 olyan számot, amelyeket ha megtesz a lutrin, meg­nyeri a ternót és máról holnapra gaz­dagok lesznek, A tanyi jósda visszairt, hogy bár a jövőbe látása a lutri számokig nem terjed ki, de mivel fiatal éveiben — amikor még nálunk is volt lutri — nagy lutrizó volt és nem egy számcsoportot kombinált össze, ezen a régi alapon összeállított három számot (17, 59, 71). Próbáljon vele szerencsét és ha nyert, irja meg, nem mintha a ternóból részt kérne, de hát elvégre egy időjós ki­váncsi természetű és szeretné tudni, hogy kijöttek-e a számok. A szegény olasz asszony még eddig nem felelt. Ha nem nyert, bizonyára elvesztette a tanyi orákulumba vetett hitét. Egyik bécsi vicclap is foglalkozott a tanyi jóssal. Le van rajzolva egy nő, hátára, mellére, lábaira, karjaira, fejére hatalmas dunyhák, vánkosok vannak kötözve és a kép alatt ez áll: — A tanyi jós földrengést jósol. Remélem igy becsomagolva nem lesz semmi bajom. Egyik prágai képes cseh lap elkérte a tanyi időjós arcképét, hogy olvasói­nak is bemutassa. A legtöbb levél jövendőmondást kér. Ebből is láthatjuk, hogy az időjóslás­nál van egy sokkal jobb foglalkozás : hiszékeny embereknek fényes jövőt jó­solni. Akkor hullik a pénz. Kár, hogy a tanyi orákulum nem fog­lalkozik jövendőmondással. Benes Athénbe megy — november 7 Athéni jelentés szerint Benes cseh­szlovák külügyminiszter és felesége decemberben a görög fővárosban meglátogatják Venizelos miniszter­­elnököt s visszaadják azt a látoga­tását, amelyet a görög államférfit! tavaly Prágában tett. Benes és fele­sége a görög kormány vendégei lesz­nek. Jól informált körök értesülései szerint a látogatás alkalmával fontos politikai ügyeket beszélnek meg. Csúzos köszvényes fájdalmaknál idegzsábánál, meghűlésből ere­dő szaggatásoknál, kimerült­ségnél, nehéz betegségek utáni lábbadozásnál a fájó tagok bedörzsölése, kenegetése, ma­­kacsabb esetekben pedig hosz­­szanfartó erőteljes gyúrása (masszírozása) a valódi DIANA sósborszesszel, gyors enyhülést hoz a szenve­­dőknek.felfrissiíi a vérkeringést, a bőrt egészséges működésre serkenti s az egész közérzést előnyösen megváltoztatja. 3 1 r Az idei Nobel dijat Sinclair Lewis kapta meg Stocholmi jelentés szerint az 1930. évre Sinclair Lewis amerikai iró kapta meg az irodalmi Nobel dijat. Lewis az első amerikai iró, aki a Nobel dijat megkapta A dijat ez­úttal harmincadszor Ítélték oda. Gazdasági kórkép Komáromban. Hat nap alatt hat kereskedés jelentette be fizetés­képtelenséget — Saját tudósítónktól. — — november 9-én. Arra a rendkívül vigasztalan gazda­sági helyzetre nézve, amelyről már annyiszor irtunk lapunk hasábjain, amikor a kereskedőtársadalom érde­keit védtük, valóban jellemző kórképet kapunk most a kerületi biróság jelen­téséből, amely szerint hat nap alatt hat komáromi ke­reskedő jelentette be fizetésképte­lenségét, s mindjárt meg kell említenünk, hogy ezek között régi, jól megalapozott üzletek is vannak. Hír szerint ez a hat fizetésképtelenség csak kezdete ennek a lavinának, amely most megindult. Egyelőre nem kutatjuk az okát annak, mi volt az oka a most hirtelenül kitört válságnak, reméljük lesz még alkal­munk erre rátérni, s csupán röviden regisztráljuk a súlyos depressziót ki­váltó jelentőséget. A hat fizetésképte­len cég között van egy szőrmekeres­kedés, amelynek 72 000 korona aktívá­val szemben 145.083 korona a passzíva, egy ruhakereskedés, amelynek 306.500 korona aktívával szemben 547.857 K a passzívája, egy bazár 310 000 K aktivával szemben 660.726 K a passzíva, egy rőföskereskedő 254.830 K aktivá­val szemben 494.954 K a passzíva, egy divatkereskedő egyelőre még nem jelentette be az aktívákat és egy füszerkereskedő, amelynek 276.000 K aktivával szemben 775.369 K a pasz­­szivája. íme: gazdasági kórkép Komárom­ban 1930-ban. Térjünk vissza a Deák Ferenc utcára! Miért késik annak falburkolása az éji homályban? Mit javasol a járási hivatal? Bizalmas akták csendes vádjai* Saját íudósilónkfól. Komárom, — november 7. Sokat irtunk a Deák Ferenc utca igazán siralmas helyzetéről, mely a város egyik legforgalmasabb uícája. Ezen megy Iskolába és onnan haza ezernél több iskolásgyerek. Az ide­genforgalom, amelyet még a bírósá­gok még annyira-amennyire biztosí­tanak, ebben az uícában bonyolódik le. És a többi, amit már könyvnélkül tud minden olvasónk azzal együtt, hogy ebben az utcában van az érsekujvári munkásbizlosiló intézet székháza is. Mindig a várost tettük felelőssé, hogy ez az utca nem épül, nem szépül, hanem mint ma is látható: feneketlen sár borítja, tavak, tenger­szemek, vízfolyások és mocsarak. Szerencse, hogy jön a tél és majd ha fagy, át is lehet egyik oldalról jutni a másikra. Most ki keli jelen­tenünk azt, hogv mindez nem irható ,^7P{AQÁrfO ovimi oí áwo amely már hosszabb idő óta fog­lalkozik a Deák Ferenc utcának nemcsak burkolási tervével, de ezzel kapcsolatosan szabályozásával is. Ehhez szükségessé vált az igaz­­ságügyminiszfer hozzájárulása, hogy a fogház leikéből egy kis sávot engedjen át. A miniszter hozzá is járult Szükségessé vált azonban az is, hogy a katonai kórház telkéből is egy darabkát bocsássanak át a vá­ros tulajdonába, hogy az utca szé­lessége biztosítható legyen. Ez az ügy Prágában egyik minisztériumban elakadt. A város depuíációzik bizo­nyos időközökben, főleg, hogy egy kis pénzmagvat hozzon haza az arannyal bélelt Prágából és egy ilyen deputáció betévedt abba a bizonyos minisztériumba is, ahol a Deák Ferenc utca kiszélesítése pi­l.i--•“

Next

/
Thumbnails
Contents