Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-01 / 129-130. szám

1930. november 1. «KOMÁROMI LAPOK» 9. oldal. 3 ok Férfi- és női divatárúk szövött- és kötöttáruk szintén leszállított árban Kcittsi ]. Jn áruháza Komárom, Nádor u. 25. (Az Otthon k&véházzal szemben) miatt árusítja az alanti cég a i "• * 1 * 1 női- es leányka téli kabátokat oly bámulatos olcsó árban: 1. Mert túlzottan nagy a raktár 2. Mert rosszak az üzleti viszonyok 3. Mert nagy pénzhiány van és Így alkalmat nyújt mindenkinek, hogy j kevés pénzért is már |ó és ele­gáns kabáthoz jusson. 645g i Nagysikerű körzeti ülés a keresztényszocialista párt párkányi körzetében — Saját tudósítónktól — Párkány, október 30. Az országos keresztényszocialista párt párkányi körzete, melyhez harminchá­rom község tartozik, nagysikerű gyűlést rendezett Párkányban. A pártértekezle­ten megjelentek Alapy Gyula dr. tar­tományi képviselő és Aixinger László dr. főtitkár is, akiket a körzet kiváló elnöke Porubszky Géza dr. üdvözölt meleg szavakkal. A körzeti pártéletről szóló beszá­molót Mészáros László körzeti titkár terjesztette elő, mely gondosan felölelte az eseményeket és a választás adatait. A párkányi körzetben 5100 szavazat­nál többet ért el a keresztényszocia­lista párt. Majd Alapy Gyula dr. tartotta meg előadását a gazdasági válságról és fej­tegette annak keletkezését, okait, előre­látható lefolyását és az abból a leg­nagyobb valószínűség szerint kivezető utakat. Majd kiterjeszkedett Szloven­­szkó gazdasági és kulturális életének bajaira és azok megoldását kereste figyelemmel hallgatott beszédében. Utá­na Aixinger László dr. országos főtit­kár mutatkozott be lebilincselő beszéd kíséretében, amelyben a pártnak sze­repét vázolta a magyar kisebbségi élet küzdelmes terepén. Az előadásokért Porubszky dr. kör­zeti elnök mondott köszönetét. A pártkörzet egyhangúlag mondta ki határozatát, hogy a titkári állást feltét­lenül betölteni kívánja Még számos indítványt tárgyalt a körzeti értekezlet, amely lelkes hangulatban oszlott szét. Beszélgetés a komáromi születésű Lehár Ferenccel, aki elfoglaltsága miatt nem ér rá boldog lenni A budapesti Lehár-ünnepségekről, amelyeken a kitűnő zeneszerző sze­mélyesen megjelenik, lapunk más he­lyén számolunk be. Lehár Ferenc szerdán este érkezett meg Budapestre. Megérkezése után fogadta a sajtó kép­viselőit. — November végére van kitűzve új operettem premierje Berlinben — mondja Lehár — és én még távolról sem vagyok kész. Harminc nap múl­va bemuiatő és én még hozzá sem fogtam a hangszereléshez. Folyton dol­gozom, alig alszom egy éjjel két-há­­rom órát és ha nem Budapestről vol­na szó, most bizony nem hagynám abba ezt a sürgős munkát. De én magyar vagyok és ha engem Buda­pest hiv, akkor ez mindennél fonto­sabb. — Szombatig maradok Budapesten, a bemutató után rohanok vissza Bécs­­be — dolgozni. A premier előtt, pén­teken délben 12 óra 45 percre ki­hallgatásra vagyok meghíva a kor­mányzóhoz. — Igazán előreveti az árnyékát az a szeretet, amellyel Magyarország vi­szonozza szerény fiának hozzávaló hű­ségét, ragaszkodását. Uj operettjéről beszél: — A berlini Metropoltheaterben lesz a bemutatója. November 7-én. Tauber Richárd és Alpár Gitta énekli a fő­szerepeket. »Schön ist die Welt« ez a címe és tulajdonképpen nem egyéb, mint »Endlich allein« című régi ope­rettem átdolgozása. De ez az átdolgo­zás gyakran nagyobb munka, mint egy új mű megalkotása. Hiszen fel­forgatom az egészet, régi motívumokat kiszélesítek, új dalokat állítok be, magánszámokból duetteket, ensemble­­számokat csinálok és természetesen újból építem fel az egészet, újra har­monizálom és újból hangszerelem. Itt van a »Land das Lächelns«. Ugy-e, ebben az operettben senki sem is­merné fel a »Gelbe Jacke« című mű­vemet, amely tíz évvel ezelőtt került színre? Persze, hogy nem, mert az egészet felforgattam és újra megkom­ponáltam. — Most, ha befejeztem ezt az új művemet, akkor a »Fürstenkind« át­alakítására kerül a sor — mondja Lehár. — Ennek az operettnek ugyan nagy sikere volt, Budapesten az Ope­raházban adták »Hercegkisasszony« címmel, de mégis az az érzésem, hogy most újból meg tudnám csinálni, — ezúttal jobban. Hogy új operett-terve­ket szövök-e? Eddig huszonkilenc ope­rettet írtam, miért ne írnék egy har­mincadikat is? Tehát azt felelhetem: ha kapok egy nekem való jó szöveget, — akkor igen. De nagyon nekemvaló­­nak kell lennie, tele drámai össze­ütközésekkel és mégis lírainak, érde­kesnek és minden sablontól mentes­nek. Különös örömömre szolgálna, ha magyar Írótól kapnék ilyen könyvet. De én irtózom a sablontól és higyje el, legtöbb munkámat arra fordítom, hogy ellenőrizzem magamat, vájjon igazán egyéni, művészi-e a munka, amit csinálok és távol van-e a sablon­tól, a megszokottól? Nagy örömmel látom, hogy ezt a törekvésemet el­ismeréssel honorálja a világ. London­ban már hónapok óta adják zsúfolt házak előtt a »Frileriká«-t és »A mo­soly országá«-nak a londoni bemuta­tója is már ki van tűzve április 15-re, a főszerepben Tauberrel, aki a szöve­get angolul fogja mondani, csak a dalokat fogja német versekkel éne­kelni, akárcsak Berlinben, vagy Bécs­­ben. Nem panaszkodhatom tehát, hogy az én művészi törekvéseimet nem is­merik el és nem jutalmazzák sikerrel az egész világon. De ez nem volt mindig igy. Volt egy átmeneti idő, néhány évvel ezelőtt, mikor Clo-Clo című énekes vígjátékomat előadták, mikor a Paganini bécsi bemutatóját megtartották, amikor nem állott min­denki mellettem és amikor, hogy őszintén megvalljam: kételkedni kezd­tem önmagámban, küzdöttem magam­mal: vájjon helyes dolog-e, amit csi­nálok, vájjon jól teszem-e, hogy így csinálom?! Akkor azonban jött a »Paganini« nagy berlini sikere, a »Friderika«, a többi, megjött ismét az elismerés és én boldog voltam, hogy hű maradtam önmagamhoz és hogy nem tértem le arról az útról, amelyet magamnak és művészetem­nek kijelöltem. — Egy kérdés, Mester. Boldog-? Lehár ránknéz; a tekintetében mo­soly és naivság. — Igen, — boldog volnék, ha volna rá időm. De nem érek rá semmire. Az én életem: munka és színház. Komponálok és dirigálok, — ennyi az egész. Nekem nincs időm egy jó köny­vet elolvasni, — én nem érek rá egy vendéglőbe elmenni és ott azzal a pár emberrel, akit szeretek, elbeszél­getni, — én nem jutok ahhoz, hogy egy kis utazást tegyek, — pedig meny­nyire szeretek utazni! Én tehát azok közé a ritka emberek közé tartozom, akik boldogok volnának, ha volna rá idejük! Garamkövesden Sztankovics Ferenc katolikus lelkész elmezavarában lelőtte az édesapját A lelkész a világháború áldozata, ahol búskomorságba esett. — Saját tudósítónktól. — A maga nemében páratlanul álló szerencsétlenség történt G&ramkö­­vesd községben kedden, ahol az esti órákban Sztankovics Ferenc volt katolikus káplán, aki édesapjánál, Sztankovics János földmivesnél tar­tózkodott már hosszú idő óta egy rövid szóváltásból folyólag édesapját revolverével lelőtte. Az eset előzményei Igen szomo­rúak. Sztankovics fiát papnak nevel­tette és az el is végezte tanulmá­nyait, p-ppá szentelték és kisodró­dott a harctérre, ahonnan buskomo­­ran, súlyos lelki bajjal került haza. A fiatal lelkészt azután itt, a nagy­­szombati egyházmegyében ide-oda küldte felettes hatósága káplánnak, de sehol sem volt hosszabb ideig maradása. Mindenütt feltűnt furcsa viselkedésével. Leghosszabb ideig Komáromban volt, ahol szeretettel fogadták, de Párkány, — október 31. olyan különös módon viselkedett, hogy kénytelen volt felettes hatósága innen is elhelyezni. Ekkor a papi életnek búcsút mondott és édesapjá­hoz vonult vissza. Az édesapa sze­retettel gondozta fiát, de annak kü­lönös természetét ő sem bírta meg­szokni. A fiatal Sztankovics este a kései órákban szokott sétákat tenni és a kritikus napon is ezt akarta tenni- Az édesapja kérte, hogy ne menjen el ebben a rossz időben, mre Sztankovics Ferenc elővette re­volverét és apját keresztüllőtte, A golyó az apának baloldalán a szive fölött hatolt be a testébe és a jobb tüdőszárnyban állt meg. Azonnal beszállították az esztergomi kórházba, ahol Gönczy dr kórház­­igazgató műtétet végzett rajta Hogy a 64 éves embert sikerül e megmen­teni az é etnek, igen kérdéses Komárom fertője a rendőrségi akták kozott. Saját tudósítónktól. , A rendőrség bűnügyi osztálya a napokban olyan nyomozást folytatott, amelynek bűnügye valóban jellemző Komarom fertójere. Amit a rendőr­ségi akták nyomán most jelentünk, csupán újabb adalék Komárom fertőjéből. Hétfőn a rendőrségen megjelent K. M. tizenhárom éves komaromi leány nővére és feljelentést tett azzal a gyanúval, hogy a náluk lakó T. G. fiatalember liliomliprást köve'ett el tizenhárom éves húgán A felje­lentés alapján a rendőrség beidézte K M. tizenhárom éves hányt, aki beismerte T G. tettét, majd ugyan csak előadta, hogy már kilenc éves korában egy S, K nevű tizenhét éves fiú követett el rajta liliomlip­rást, idén nyáron pedig amikor betöltötte a tizenharmadik évet, míg a mozi kint játszott a parkban, egy R J. nevű komáromi lakos követett el rajta liliomliprást, s végül az utóbbi időben a náluk lakó T G. fiatalember. A rendőrség előidéz­-- UrVlU U Cl tette a leány által megnevezett egyé­neket, akik valamennyien bevallották, hogy a leányon liliomliprást követtek el, úgyszintén azt is bevallották, hogy tudták a leány kiskorú korát, azonban megtévesztette őket az a körülmény, hogy a leány mindazon­által erősen fejlett volt és többnek nézett ki mint tizenhárom évesnek. A rendőrség mind a három egyén ellen liliomtiprás miatt indítja meg az eljárást. — niűharad.ák káprázatos ruhái a walesi herceg estélyén A walesi her­ceg a napokban ebédet adott az al­kotmánytervező konferenciára Lon­donba érkezett indiai fejedelmek tiszteletére, akik valamennyien fel­becsülhetetlen értékű ékszerekkel diszitett fényes selyemruhákban je­lentek meg az ebéden. Fegyvert, fegyverjavitást, távcső szerelést, elsőrangú töltényt :: (110 K.c-tól kezdve) legjobban szülit SEÍFERT JÓZSEF BRATISLAVA, András-u 5. (a színházzal szemközt.) T

Next

/
Thumbnails
Contents