Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-01 / 129-130. szám
10. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. november 1. Miért nem intézi el a járási hivatal a második autóbusz engedély kiadását? Komárom, — okt. 31. Komáromban egyetlen autóbusz koncesszió van, ami helyesebben kifejezve autóbusz privilégiumot jelent Amig az utak borzalmasan rosszak voltak, az autóbusz viteldija két korona volt, amióta az utakat megcsinálták és aszfalton jár a két kitűnő járómü, azóta felemelte a viteldijat az autó koncesszió tulajdonosának a helyettese. Más városokban, például Érsekújvárban is, van autóbusz elég és a vite dij sem drágult meg, hanem maradt a régi, amennyiben a benzin árviszonyaiban sem állott be borzasztó nagy eltolódás. Annak idején, amikor az autóbusz az üzemét elkezdte, amit igen természetesen a bérkocsisok is megérezték és éreznek, ezek is adtak be kérvényt a járási hivatalhoz iparengedélyért. Talán más is nyújtott be hasonló kérvényt, amelyeknek kedvező elintézése esetén egészséges verseny fejlődhetett volna ki ezen ipar terén. A járási hivatal azonban egyszerűen nem intézi el ezeket a kérvényeket és autóbusz egyedvállalatot tart fenn Komáromban, amely ahhoz elég nagy város, hogy két autóbuszvállalata legyen még pedig az egyik legalább is idevaló, mondjuk ki nyíltan: komáromi Miért nem értik ezt meg a megyeházán? Ezt nem tudjuk Dehogy meg kellene érteni, azt igen jól tudjuk. És ki ül ezen az aktán, kinek a fiókjában van ez éltévé a boldog feltámadás reményében, azt sem tudjuk. Ezt megállapítani a járási főnök hívatott, akihez itt a nyilvánosság élőit ezennel interpellációt nyújtunk be a komáromi járási vegyes ipartársulat helyett, amelynek nincsen interpellációs joga, de elnöke a járási képviselet tagja és tagja a választmánynak is, tehát átveheti tőlünk az interpelláció képviseletét is. Igaz e az, hogy autóbusz járatás engedélyét kérték a járási hivataltól ? Ha igaz, mikor kérték azt és kik kérték ? Ki az ügynek az előadója? Mi akadálya van az ügy érdemi elintézésének? Ez a négy kérdés tisztázza a dolgot, ha erre választ kapunk avagy kap az interpelláló. Reméljük, hogy ez már csak nem hivatalos titok, mert ha az lenne, akkor a belügyminisztériumtól fogunk felhatalmazást kérni arra, hogy az illető tisztviselőt oldozza fel a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól. A kérdés közérdekű és a választ maga a közönség várja elég türelmesen esztendők óta. Több évig már igazán nem várhatunk, mert elég sotáig tartott ez a várakozás is. A árási hivatal bizonyára nem fog átérni ebben az igazán egyszerű ás ügyben a válasz elől. Elég, ha a nagy kérdésekre nem ad választ, A budapesti kiadású Rádió Újság szlovenszkói terjesztése engedélyezve van, jj^ j Kapható és megrendelhető: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29. (Telefon 80.) Radikalizmus Szögyényben amelynek bíróság előtt van folytatása. — október 30. A komáromi államügyészség vádiratot adott be súlyos testi sértés büntette miatt idősb Farkas József és Döme Rezső szögyéni lakosok ellen, mert a múlt év junius havában idősb Farkas József egy kovácsolt bajonettel Kovács Lajosné a balkarján és a mellén megszurta ami által annak 32 napig tartó sérülést okozott, Döme Rezső pedig egy kapával Farkas Józsefnét úgy ütötte meg, hogy ezáltal annak 37 napig tartó sérülést okozott Farkas a tegnapi tárgyaláson kijelentette, hogy csak annyiban érzi magát bűnösnek, hogy a szúrást elkövette, de előbb az ő feleségét verték meg, sőt meg is támadták és efeletti elkesereeésében követte el a bűncselekményt. Döme pedig a tárgyaláson kijelentette, hogy egyáltalában nem érzi magát bűnösnek, mert a Farkas család őt támadta meg, mire csak védekezett, de úgy, hogy azt sem tudta, kit ütött meg. A kihallgatott tanuk Farkasra terhelőén, Döme Rezsőre vonatkozóan pedig javára vallottak és igy a biróság Farkast az enyhitöszakasz alkalmazásával három hónapi fogházzal Ítélte el, Dömét pedig jogos önvédelem alapján mentette fel. Az Ítélet jogerős. gj ■" .............. ggjj SZANATÓRIUM Dr. Hugó Selye sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. § Hadirokkantak közgyűlése — október 31. Október 26-án vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében gyűlt egybe a komáromi hadikárosultak mindegy 150 főnyi csoportja, hogy a régi szövetséghez a régi vezetőséghez való tántorithaíatlan hűségéről tanúságot tegyen. Lóránd István elnök megnyitójában annak az örömének ad kifejezést, hogy szép számmal jelentek meg a hivó szóra. A zuhogó őszi eső sem riasztotta vissza a hadikárosultakat attól, hogy hitet tegyenek azon régi kipróbált Szövetség mellett, mely mindenkor a hadikárosultak támasza és minden rokkantmozgalom előharcosa volt a múltban és lesz a jövőben is. Nem engedhetjük — úgymond — a szervezet egységes erejét megtörni és minden bomlasztó kísérletet erélyes kézzel vissza fogunk verni. Kb. egy év előtt Pozsonyban különvált és megindilotta a szervezkedést Polgári Hadikárosult Szövetség néven egy alakulat, a vezetők azonban belátták akciójuk céltalanságát és teljes fiaskóját. Bűnbánó eltévelyedésüket helyrehozva likvidálták az akciójukat és visszakönyörögiék magukat Drobny elnökkel és Kostyál titkárral az élén a szövetséghez. Ez a kísérlet is felszámolt, de mit szóljunk ahhoz a pardubitzi alakulathoz, mely kéteshirü messzeségből nyujtogeíja felénk polyp karjait. Mégis felütötte fejét városunk hadikárosultjai között is a pardubitzi vész. Akadt három tettre kész ember, aki az idegen mozgolódás szolgálatába szegődött. Loránd István ezután részletesen foglalkozott e három embernek — Lindnernek, Szarkának és Krejcsynak — személyével, múltjukkal, amely miatt — állapította meg Loránd elnök — az egységes rokkantmozgalomnak hitelét visszaélésükkel aláásták. Loránd elnök bejelentését élénk helyesléssel és egyhangú elismeréssel fogadta a gyűlés. Majd Bezdk Péter pozsonyi központi titkár országos viszonylatban ismertette a pardubitzi alakulatot, mely tiszta visszaélés a hadikárosult névvel és egyes, esetleg megtéveszthető hadikárosult rétegek hiszékenységével. A szövetség nem fog vesződni azzal, hogy sorra börtönbe juttassa a pardubitzi társaság exponenseit, hanem beadványt intézett a belügyminiszterhez, hogy a pardubitzi szervezetet oszlassa fel és ezzel vége szakad a hadikárosull névvel folyó kétségkívül meghurcoló üzelmeknek. A szözetség megy a maga utján. Az első eredmény: 1930 julius 1-től életbe lépett törvény, mely 85%-nál súlyosabb hadirokkanlak nyugdiját a duplájára, az 55 évnél idősebb özvegyekét pedig évi 360 K-ra növeli. Ezt a törvényt Neureister József, a szövetség prágai központi főtitkár, országgyűlési képviselő terjesztette be a parlamentbe és számos uj törvénytervezet a hadikárosultak további rétegeinek igényeit fogja kielégíteni November 1. és 2-án Prágában tart a Druzina országos naggyülésl, melyen szóbakerülnek. mindazon kérdések, melyek a hadikárosulíak életfeltételeit hivatottak feljavítani. A Druzina munkáját tettek és eredmények igazoljákl Loránd István elnök és Bezák Peter központi titkár fejtegetései után a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy Szarka Jánost és Krejcsy Istvánt a szövetség kötelékéből kizárja és kötelezi a helyi csoport választmányát,hogy mindazon esetleges megtévelyedőkkel szemben, akik nevezetekkel a hadikárosultak egységes sorainak megbontására szövetkeznek, a kizárást érvényesítse. Loránd István elnök részletesen ismerteti a helyi csoport eredményekben gazdag munkáját, melynek az is szembetűnő kísérője, hogy az utóbbi hónapban is 40 uj tag csatlakozott a szövetséghez.Minden hadikárosult elkölcsi és anyagi támogatást talál az egyesületben. Ismerteti a felosztásra kerülő kincstári bérlet ügyét és felszólítja a földigénylőket a jelentkezésre. Hálatelt hangon emlékezik meg a Járási Bizottság 5000 K adományáról. A béna beleghadirokkantak.a fejkendős, szomorú hadiözvegyek, az elesett katonák öreg szülői lelkes éljenzésbe törnek ki és Lax Dániel meleghangú szavaira a közgyűlés egyhangú határozattal a vezetőséget Loránd István elnökkel az élén rendületlen bizalmáról biztosilja. Az elnök zárószavában hangsúlyozza az egység, az összetartás múlhatatlan szükségességét és élénk helyeslés sürgeii a pardubitzi tár sasággal való kíméletlen leszámolást. Végül felhívta a hadikárosullakat, hogy az október 28-iki ünnepségeken vegyenek részt, mert számukra október 28. kettős ünnep: a köztársaság megszületését és a világháború végét jelenti. Minden vágyunk oda irányul — mondotta — hogy az elsők lehessünk a népek megértésének, békés fejlődésének munkájában és mi lehessünk a köztársaság utolsó hadirokkantjai! — 60.000 KÖNYV A VILÁGHÁBORÚRÓL.^ A londoni hadimúzeum könyvtára egyedül áll az egész világon a maga nemében. 60.000 könyv van ebben a könyvtárban és valamennyi könyv a legutóbbi világháborúról szól. Hivatalból megvásárolt a könyvtár minden olyan könyvet, amely a háború után vagy azóta jelent meg és amely a világháborúval, annak keletkezésével vagy annak bármilyen mozzanatával foglalkozik. Gyűjtik a háborúról szóló szépirodalmi könyveket is, de ezeket nem vásárolják — hanem ajándékba kapják a szerzőtől. A könyvtárból hiányzik a legérdekesebb és leghíresebb háborús regény: Remarque könyve, a »Nyugaton a helyzet változatlan.« Valószínűnek tartják a könyvtárban, hogy Remarque azért nem küldte el a könyvet, mert feltételezi, hogy már úgyis megvan. — MEGALAKULT A BUKARESTI MAGYAR SZÍNHÁZ. Olvastuk, hogy a bukaresti hatóságok megadták az engedélyt Kovács Imrének, az ismert vidéki szinidirektornak, hogy Bukarestben magyar színházat alakítson. A színháznak október 25-én lett volna a premierje, amelyet azonban a szervezés nehézsége miatt kénytelen volt elhalasztani. Most azonban már készen áll a színtársulat. A bukaresti magyar színtársulat igazgatója közölte a színtársulat névsorát, amelynek huszonkét tagja közül Karácsonyi Ily, Ferenczy Marienne és Tihanyi Jutka primadonnák, Sárvay Rózsi szubrett, Gál Piri énekes naiva, Márkus Lajos bonvivant, Hetényi Ferenc táncoskomikus, Halmay Vilmos és Kürti Károly bufíók, Horváth László szerelmes színész és Osaniczky Richard karnagy nevei ismertebbek. A magyar színház első premierje a Szökik az asszony lesz. A *zerkeszté«ért a főszerkesztő a felelői. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Nem trükk, valóság! árból 20% árból 10“/. engedményt kap On, mint ezen lap előfizetője Budapesten a PAKK Szállodában VIII. Baross-tér 10. Szemben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. Nagymegyer nagyközség országos marha- és kirakodó vásárainak jegyzéke az 1931. évre. 1. Január 28-án, szerdán. 2. Március 4-én, szerdán. 3. Május 13-án, szerdán. 4. Augusztus 5-én, szerdán. 5. Október 29-én, csütörtökön. 6. December 9-én, szerdán. Minden szerdán hetivásár. Az április 8-ára eső hetivásár április 7-én, kedden lesz megtartva a zsidóünnepek miatt. Nagymegyer, 1930. október 20. « Községi tanács. Bőséges t k Ízletes házi Lehet eső, lehet hó, Czihor kalap I Indigó jé!
