Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-25 / 127. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. KOMAROMI LAPOK Otvenegyedik évtolyam. 127 Hzám. Szombat. 1930. oUtóhor S'*». POLITIKAI LAP. Elfifizetéii ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égési évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyeiszám éra 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOSFelelős főszerkesztő: GAÁLGYULA dr Szerkesztő; BAR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön é- szombton. Mit várunk a parlamenttől? Komárom, — október 24. A parlament képviselőháza nemsokára megkezdi munkáját. Törvényjavaslatokat nyújtottak be az egyes szakminiszterek, amelyekből a közre vajmi kevés haszon háramlik, sőt a pénzügyi törvény módosítása, amelyre nézve megtesszük majd észrevételeinket, arra lesz alkalmas, hogy a városokat fejlődésükben teljesen megakassza és a községeket a mai rossz gazda-ági helyzetben egyenesen a koldusbotra juttassa. A beterjesztett javaslatok közt azonban nem látunk egyetlenegyet sem, amely a gazdasági helyzettel foglalkoznék. A nyár óta igazán lehetett volna ezeknek előkészítésére a kormánynak ideje. Majd a lé en, amikor a nyomorúság ezer olda ról jelentkezik és kényszeríteni fogja a kormányt a rendkívüli intézkedések megtételére, akkor terv nélkül, kapkodva lesz kénytelen megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak lesznek álhida'ni a mai válságos időszaknak legalább is azt a részét, mely a munkanélküliségen enyhít valamit. A pénzügyminiszter, akitől ezt egyáltalában nem lehet remélni, most adóemelési javaslatokkal jön a parlament elé, hogy a községek pótadóinak határát a mai 200 % magassági határról 250 %-ra emeljék fel törvényhozási utón, vagyis ezzel az a cél, hogy az állami kiegyenlítési alapot elzárja a községek elől, mert ezt a pótadőt a járásnak jogában lesz a javaslat szerint 800 %-ra emelni, az országos válaszlmányn&k, amely a segélyeket osztogatja, ezt még joga lesz megtoldani ötven százalékkal 350 %ra. Szóval a pénzügyminiszter el akarja a községeket ütni attól a kedvezménytől, amelyet ezelőtt három évvel részükre megállapított és el akarja ütni pontosan most, a legnagyobb gazdasági válság idején. Nem sok szociális érzék lehet ebben a pénzügyminiszterben, aki most adóemelési javaslatokkal mer előlépni, amikor az állami adóknak a fele nem fog befolyni, mert nem lesz miből befolyjon, amikor a gazda nem képes éitékesifoí i, az iparos és a kereskidő pedig eladni. A néniéi szociáldemokrata népjóléti miniszter szerint a közelmúltban 376 iparvállalat szűnt meg és 933 gyár korátozri volt kénytelen üzemét, ami természeiesen azt jelenti, hogy az állam külkereskedelmi forgalma is megcsappan és az ipari vállalatok is belekerülnek a válság sodrába, kénytelenek elbocsátani alkalmazottaiknak legalább is egy részét, amint azt most a Skoda-művekről fo o vastuk. Ennek a fo yománya természetesen a legnagyobb munkaDé küiiség lesz. És ebben az időpontban a parlament nem fgyetlenegy kéidéssel: a gazdasági válsággal foglalkozik, hanem majd tárgyalja az ä lami költségvetést és tárgyai holmi aprócseprő kis javaslatokat, hogy foglalkozzék, mert a kormánynak nincsen koncepciója ahhoz, hogy megérezze a rendkívüli időknek nagy súlyát és az emiatt megnövekedett feleősségét. Hol van az a sok szocialista és szociáldemokrata a kormányban, akinek a lelkiismerete nem mozdul meg ezekben a sorsdöntő napokban és mit gondolnak ezek a párlok most, hogy nem arról tanácskoznak, ami a teendő lenne, a rendkívüli közmunkákról, a rendkívüli fotelekről, amellyel meg lehessen állítani a zuhanást és a néprétegek járványszerüen terjedő nyomorát! Nem hallunk egyetlen ankétről vagy tanácskozásról, amely ebbe a kérdésbe belevonná az ellenzéket is, nem haliunk egyetlen üdvös javaslattól, de kénytelenek vagyunk az agrárpárt ötvenmilliőcskájáoak a nevetséges kis egérkéjéről olvasni, amelyet megszülnek a vajúdó hegyek arra a célra, hogy azt kortescélokra dobják oda a földmivefo nép közé. Nevetséges ötvenmilliókkal mernek most előjönni és ezzel a semmi összeggel egy válságbajutott mezőgazdaságot kívánnának szanálni. Még a formája sem jó a do'ognak, mert a mezőgazdaság szanálásához ez az összeg csak egy cseppet jelent a tengerben. Ellenben nem olvasunk semmiféle közmunkának elrendeléséről, nem olvasunk semmi népjóléti intézkedésről, nem olvassuk főleg azt a beígért árleépüést, amelynek már a nyár óta el kellett volna következnie. Vájjon az a szegényember, aki a télre szeretne felruházkodni é3 beszerezni egyetmást, a mai pénztelen világban is ugyanazokat az árakat fizesse, mint tavaly és azelőtt fizetett, amikor még volt pénz a forgalomban? Ez teljes lehetetlenség. A kormánynak árszabályozó tevékenysége egyre késik és a szegény földmives nép és a munkásnép, amely már nem képes keresni, mert munkaalkalma a télre forduló időjárással megszűnik, nem képes gyermekének és családjának ipari szükségleteit biztosítani. A tűzifa, a szén kiskereskedelmi ára m’6 mindig a régi, holott az elsőrendű életszükség'éti cikkek ára már lement. A gabona ára újabb negyven százalékkal lett o’csóbb, de vájjon o csóbb lett e a liszt is ugyanezzel a százalékkal ? Olyan nagyhorderejű dolgok ezek, hogy érdemes lenne ezeken a parlamentnek is a fejét törnie. A kormány abban a percben, amikor a cukorválság elkezdődött, éjjel-Dappal perrranenciában volt, hogy a gazdag kartelnek segítségére álljon az elvesztett angol piac kárpótlásául. A kormány akkor nem sajnálta a súlyos százmilliókat a cukoripar szanálására kiadni, most pedig a gabona és a fö’dmivelési termékek árzuhanásánál nem ébred kötelességének a tudatára. Pedig ott van az uralkodó agrárius párt is a kormány kebelében, amely most künn a választók előtt ellenzéki húsokat penget és követelőzik, cdafönn a parlamentben pedig el fog némulni és majd nem lehet szavát se venni. Maholnap ránk köszönt a tél ané kül, hogy nyugodtan látnők, mik a kormánynak a tervei a tél nyomorával szemben is. Persze a legkönnyebb feladat rátolni a társadalomra azokat a kötelességeket is, amelyek nem tartoznak már a társadalomra és mes-ze felülmúlják azokat a kereteket, amelyeket a társadalmi jótékonyság szokott kitölteni. A parlament mégis szünetel és a költségvetést tárgyalja. Most már az a kérdés, hogy ez a köliségvetés abból a nézőpontból is megállja e a helyét, hogy benne legyenek a rendkívüli segítésnek az eszközei a szociális nyomorúság leküzdésére, a munkanélküliség egyre terjedő arányainak a megállítására és emellett a válságbajutott mezőgazdasági és ipari termelés szanálására. Ha erre nem volt gondja a pénzügyminiszternek, csak a rejtett tartalékok és a pénztári készletek felhalmozására, akkor ez a költségvetés nem ér semmit, mert a gyakorlati élettel nem lesz semmi kapcsolata. A parlament kiáltsa oda a pénzügyminiszter fülébe, hogy ma rendkívüli idők vannak és nem a különféle adótípusok bevezetésének az ideje van itt, hanem ellenkezőleg, a régieknek mérséklése kerüljön napirendre, továbbá az életnek olcsóbbá tétele. Ma ez az első szempont. Ami ezentúl van, az nem sürgős. A parlamentnek permanens üléseket kellene már régóta tartania, hogy ezeket a roppant felelősséggel járó kérd íreket megtárgyalja, de a kormány nem tartja szükségesnek azt egybehívni. Pedig elmondhatjuk, hogy a nagy veszedelem it van és ég a házunktája, értékeink pusztulnak és a pusztulás maholnap már kiterjed mindenre, ami drága és becses nekünk, ártatlan gyermekek, tehetetlen aggastyánok éetét is veszélyezteti. Plissirozás minden nagyságban! ruhafesíő és vegytisztító KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és télikabátokat stb. leszállitott áron. Egy öltöny tisztítás 25‘— Ké. 658 Moníonselymet bármilyen szinre festek!
