Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-23 / 126. szám
136. wzäin, Csfttörtök, 1930, október S3. • • Otveiieffyedik évfolyam. KOMÁROMI POLITIKAI LAP. ElSfizetézi ár czehszloTák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Sfésx évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: 25 K. — Külföldön 150 KC. Sgyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak: ALAPY GYULA ár. és FŰLŐP ZSIGMOND. kedden, caülörfökön és szombaton. Agrár szanálás Komárom, — október 22. Hogy ebben az államban menynyire párturalom és protekcionizmus uralkodik és a közérdek mily csekély súllyal esik a latba, azt mutatják azok a szánalmas tervezgetések, amelyek az agráriusok körében folynak a gazdasági válság enyhítéséről. Ez a párt most ötvenmilliós kölcsön tervét lanszirozza, amelyet természetesen a saját tagjai között hozna forgalomba, akiknek pártigazolvány és erkölcsi bizonyítvány ellenében folyósítaná kölcsöneit, első sorban bizonyára a maradékbirtokosok, azután pedig a szegény telepesek részére; a Fajnor Dusán és Csobrda Vladimir aján'ő leveleit felmutatók mindenesetre előnyben részesülnek ezek közül is. Hogy azután itt vannak más földmivesek is, hogy ^vannak magyar középbirlokosok és nagybirtokosok, akik szintén a legnagyobb pénzügyi bajokkal küzdenek, az természetesen közömbös és nem tartozik a szanálás körébe. Ilyen pártönzés csak a csehsz’ovák agrárpárt nacionalizmusa mellett lehetséges, amely nem ismer határt. Ilyen körülmények között még szinte örülni lehet, hogy a szociáldemokrata fék ott van agrárék körmei mögött, akik első sorban szintén a maguk érdekeit védelmezik. Az agrárius párt azt hiszi, hogy a levegőt csak a számára teremtette az Isten és a többi földmives és mezőgazda mind elpusztulhat a neki (etsző módon, de a republikánus földmives párt ez alól kivétel, mert ennek tagjai egyszerűen megdicsőülnek. Azt hisszük, hogy az agrárius fák nem fognak az égig felnőni, hanem azokat lenyesegetik, hiszen igy a válságból könnyű lenne kiúszni és abban a többi fuldoklót viz alá meríteni, amire a jószándék ebből a pártból sohasem hiányzott. Ellenben ez a párt sohasem tudott felemelkedni a kortesszólamok hangjain felül és ma sem tud mást, mint önmagát szanálni. Ez a tehetetlenség nyilatkozik meg a miniszterelnök egész magatartásán a krízissel szemben. Ennek a pártnak nem volt egyetlen egészséges javaslata, nem volt koncepciója és nem tudott felemelkedni a zsebpolitika alacsonyságáből egy percre sem általános nézőpontra. Ebből látható, hogy ez a párt az érdekek kölcsönös szövetkezeténél egyébnek nem minősíthető. Az agrárpárt chantecierjei azt kukorékolják mindennap a felkelő nap felé, hogy köszönjük, hogy felkeltél és kérünk téged, másra ne süss, csak mireánk. Természetesen nem lehet hinni, hogy a parlament belemenne olyan elfogadhatatlan javaslatoknak még a tárgyalásába is, amelyek csak pártérdekek kie égitésére és pártzsebek további megtömésére valók. Figyelni fogjuk azt is, hogy az adóbehajtások a telepesekkel szemben is egyforma elánnal történnek-e vagy csak a magyar földmivesek ellen mennek teljes gőzzel. Mert szomorú tapasztalataink vannak ezen a téren is. A telepes és a maradékb'rtokos adója nebáncsvirágképen virult és növekedett szépen a hátralékokkal anélkül, hogy ott foglalásokat csináltak volna. Ellenben az tény, hogy az Az agrárok haladéktalanul korlátozni kívánják a magyarországi behozatalt. A kormány német nyelven szerkesztett félhivatalosának értesülése szerint a csehszlovák agrárpárt azzal a tervvel foglalkozik, hogy az agrártermékekben meglevő piaci készletek befolyását az áralakulásra mesterséges beavatkozással paralizálják. Magyarországból aránytalanul sok agrárterméket hoznak be a köztársaságba, ami a jelentékeny belföldi készleteket a csehszlovák gazdák hátrányára gyarapítja. Az árubeözönlést a Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződés fedi, amely csak december 15-én jár le. Mivel ezen határidőig a magyar importot vámintézkedésekkel egyáltalán nem lehet korlátozni, a republikánus agrárpárt elsősorban a Magyarországgal való tárgyalások megindítására törekszik, hogy még a kereskedelmi szerződés lejárta előtt a tényleges belföldi szükséglettel összhangba hozzák a Magyarországból való gabonabehozatalt. Az agráriusok kijelentik, hogy a tárgyalások sikere esetén eltekintenek a gabonamonopólium útján való beavatkozástól, ellenkező esetben azonban elkerülhetetlen lesz a rövidlejáratu árszindikátus megalakítása. Ezzel az akcióval párhuzamosan arra is törekednek az agrárok, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetén megfelelő hitelműveletekkel is segítsenek.5 Oly törvény megalkotását kívánják, amely évi 50 milliós kölcsönről szólna és ez a kölcsön főképen a hiteldifferenciák fedezésére szolgálna. Azok a hitelek jönnek itt figyelembe, amelyeket a mezőgazdasági pénzintézetek 7—8 százalékos átlagkamat mellett nyújtanak mezőgazdasági célokra. Az állam által nyújtandó kölcsönnek az volna a célja, hogy ezt a kamatlábot olcsóbbá tegye, amennyiben fedezetet adna arra a külőnbözetre, amely a kamatláb leszállításából az érdekelt intézetek terhére fölmerül. idei nyáron már a cséplőgép mellett megjelentek a végrehajtók és foglaltak a magyar községekben. Hát ez az állampolgári egyenlőségnek a szép elve a gyakorlati megvilágításban. Az állampo’gárok közt való külömbségek itt is megnyilvánulnak, nemcsak az iparengedélyek kiadásánál. Az agrárválság és az ipari válság szanálása majd megmutatja, hogy hány zsákkal telik ez az egyenlőség és kinyiija szemeinket még jobban. Mindenesetre nyitott szemmel figyelünk mindent, ami történik s amik történni akarnak. Új törvényjavaslatok a képviselőházban. A kormány a képviselőház keddi ülésén hat törvényjavaslatot terjesztett be. A törvényjavaslatok a következők : törvényjavaslat az egyenes adókról szóló 1927. évi törvény módosításáról és kiegészítéséről, a söradóról 1930. december 1 ei hatállyal, a he yi önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény novellálásáról, a nemzetközi kikötőstatutumokról, az Ausztriával való egyezményről a pragmatikus alkalmazottak, illetve hátramaradottaik nyugdijilletményeire vonatkozólag és végül az állami vízgazdálkodási alapról. A javaslatokat kiosztották a szakbizottságoknak. A népszámlálás végrehajtásának kérdése a belügyminisztérium költségvetésének vitájában. A képviselőház költségvetési bizottságának ülésén a belügyminisztérium költségvetésének tárgyalásánál Mayr Harting dr. német keresztényszocialista, volt igazságügyi miniszter követelte, hogy a népszámlálásnál óvják meg a községeknek azt a jogát, hogy a számoló biztosok kinevezéséhez megtehessék indítványaikat és követelte, hogy a számláló biztosok mellett a kisebbségekhez tartozó biztosokat is vonjanak a népszámlálásba. Törköly József dr. — Saját tudósítónktól. — Á városi tanács kedden délután ülést tartott, amelyen részletesen letárgyalták az 1931. évi költségvetést, amely * tizenhét millió csehszlovák korona körül forog. A költségvetést csütörtökön, vagyis ma tárgyalja a pénzügyi bizottság, amelynek elfogadása után tizennégy napra kifüggesztik a városházán nyilvános megtekintés céljából. Amint értesülünk, jövő hétfőn vagy kedden a magyar nemzeti párti képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek alkotmányosan biztosított jogait a belügyminisztérium megtagadja, szabotálja és a belügyminisztérium abszolutisztikus módszereket használ. Határozottan állítja, hogy a legutóbb tartott népszámlálás adatai a magyar kisebbség számát helytelenül állapították meg. Nyomatékosan követeli, hogy az új népszámlálásnál a magyar területen magyar biztosokat és magyar revizorokat állítsanak be. Öt milliárd a vízi beruházásokra A kormány benyújtotta a képviselőháznak a vízügyi állami alap létesítéséről szóló javaslatát, amelynek indokolása a következő: A vízügyi munkálatok körülbelül 25—30 évre vannak tervezve és ennek a beruházásnak költségei öt milliárd koronára becsülhetők. A kormánynak az a szándéka, hogy ezt a vizépitkezési programot két részre ossza és pedig az első részét tizenkét év alatt, a második részét pedig tizenöt év alatt hajtja végre. A tizenkétéves építkezési időszak 1930-tól 1941 év végéig tartana és ennek költsége 2210 millió koronában van előirányozva. A folyók hajózhatóvá tételére, kikötők építésére, a vizi erők kihasználására vonatkozó kiadásokat az alapból fogják fedezni. A közmunkaügyi minisztérium ezen alap fölhasználásával szabályozza, illetve hajózhatóvá teszi az Elba, Moldva, Odera, Duna, Morva, Vág és Tisza folyókat, továbbá kikötöket, különböző viziutakat épit. Az alaphoz az állam az évi költségvetés keretében évente 68 millió koronával járul. Ebbe az alapba folynak be a vizierőkkel kapcsolatos adók. Az alap bevételeként tizenkét évre összesen 1713 millió koronát irányoznak elő, azonkívül törvénnyel fölhatalmazzák az alapot, hogy 840 millió korona értékben kölcsönt vehessen föl évi 70 millió koronás visszafizetési részletekkel. A kölcsönt az állam garantálja. A kölcsönt negyven évre amortizálják, amikor az alap megszűnik és átszáll az államra. Az alap kezelésével a közmunkaügyi minisztériumot a pénzügyminisztériummal egyetemben bízzák meg, amelyek minden évben kötelesek jelentést tenni az alap gazdálkodásáról a nemzetgyűlésnek. — október 22. városi képviselőtestület közgyűlést fog tartani, amelyben az eddigi hátralékos ügyek kerülnek letárgyalásra, úgy hogy a következő közgyűlésen egyedül a költségvetés megtárgyalása kerül sorra. A költségvetés tételein szerepel a vágóhíd, a kórházpavillon felépítésének költségei, továbbá a vásári bódék felépítése, a KFC tribünének felépítése stb POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 22. 17 millió korona körül forog a város 1931. évi költségvetése, amelyet a tanács már letárgyalt
