Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-23 / 113. szám
113. Hzám. Kpdd, 1930, szeptember 23 • • Otvenegyedik évfolyam. POLITIKAI LAP. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és fClÖP ZSIGKOND. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. E*é*x évre IGO K. félévre 50 K, negyedévre 25 X. - Külföldön 150 Ke. Egyesazám éra 1 korona. őszi gondok. Komárom, — szeptember 22. Tegnap óta beköszöntött az ősz. Valamikor boldog évszak, gyümölcsnek, szőlőnek szürete, amely a vidámsággal karöltve sziveinkbe lopta a megelégedettségnek boldog érzését. Ma mindenütt komoly és gondterhes tekintetekkel találkozunk, nem örül a gyümölcsérlelő ősznek senki, mert az a kegyetlen télnek a kisöccse és emlékeztet az eljövendő gonoszabb napokra, memento arra, hogy ami jön, az megdöbbenthet majd bennünket és mi már most rádöbbenünk atra, hogy mi lesz a télen. Egyes egészen a naivitásig boldog lelkeknek, amilyenek a felelős állásban is akadnak, például Matousek kereskedelmi miniszter ur, ez nem okoz főfájást, talán Siodola Kornél sem gondol a télre, amely reá nézve kü önösen örvendetes évszak, mert a részvénytársaságok ekkor fizetik ki az osztalékokat, de annál jobban aggódik és álmatlan éjszakákat tö t el már az őszön is a falu népe, amely a nyáron sem jutott keresethez és ha jutott, az aratás és cséplés munkájából jutott részfizetés reá nézve is katasztrófát jelent, mert a búza ára 110 korona, a rozsé 75 és a korpáé 70. így azután a gabonának egy részét a gazda nem is adja el, hanem feleteti az állataival, mert igy olcsóbban jön ki. A gazda adója ellenben nem ment ie sok helyen egy fillérrel sem és a pénzügyigazgatóságok, ma is ezerszázkoronás kataszteri jövedelem után vetnek ki fantasztikus adókat, amikor egy holdon csak hat és hétmázsa termett, amiből le kell vonni az arató és cséplőrészt, meg a munkát, műtrágyát, adókat. Ma a legnagyobb gond az adókat megfizetni. Szlovenszkóban a múlt esztendőben egymilliárdnál nagyobb összeggel többnt hajtottak be állami adókban, mint amennyit a költségvetésben előirányoztak. Ez a szám téveszti meg a Matousekokat és az Engliseket, de az idén csalódás éri őket, mert nem tud fizetni igy többé a welszi tartomány. Nincsen vadunk, halunk, sem jó falatunk, de az utcasarkokon ácsorognak munkanélküli tömegeink és várják a jó szerencsét, hogy reájuk mosolyogjon. Ezért nem tudunk nevetni mi sem, mert átérezzük azt, hogy ez nem a vidámság ideje, amikor százezrek arcán rövid napon megfagy a mosoly és a nyomorúság von mélyen szántott barázdákat. Ez az ó'sz a figyelmeztető arra is, hogy a társadalom és a hatóságok megtegyék a kötelességeiket. Erre az utóbbira helyeznénk különös súlyt és épen ez nem ad magáról semmi é!etjelent. Pedig súlyos felelősség terheli ma a hatóságokat a nyomor megszüntetése körű., úgy a közigazgatási mint a pénzügyi hatóságokat. A társadalom vezetésre vár és ki adja neki a direktívákat, ha nem a hatóság. Már az adóvégrehajtóval való ope-Saját tudósítónktól. Az országos keresztényszocialista párt, mely a gazdasági válság ügyében mér augusztus havában számos helyen rendezett nagysikerű gyűléseket, vasárnap impozáns méretek között tartotta meg Somorján nép gyűlését, melyre a környék falvaíból nagy tömegek gyűltek össze. Érdekes, hogy ugyanezen a napon délután tartotta az a bizonyos patonyszéli csoport is népgyülését Somorján, amely azonban nem keltett semmi érdeklődést, különösen nem azért, mert a keresztényszociaiísta párt szónokai rámutattak arra, hogy itt nem annyira közérdekről van szó, mint egy régebben letűnt pártvezéri gárda egyéni akciójáról, amely a mostani gazdasági nyomorúságot használja fel arra, hogy ennek segítség ével visszalopja magát a politikai életbe és ott ismeretes pártbontási játékait játssza el. A borús és esős reggelen Somorjára érkezett Alcpy Gyula dr. tartó’ mányi képviselő, Aixinger László dr. főtitkárt, Varga István pártvezetőségi tagot és Énekes László körzeti titkárt a vasúti állomáson Zeitiger Ernő dr. ügyvéd, somorjai városbiró és körzeti elnökkel élén a helyi pártvezetőség több tagja fogadta és üdvözölte. A rossz idő ellenére is csakhamar teherautókon és fogatokon megjelentek a szomszédos községekből a gyűlésre érkezők, akik oly számosán voltak, hogy a Korona szálló nagyterme valósággal szűknek bizonyult a tömegek befogadására. Zeitiger Ernő dr. bevezető szavai után Alapy Gyula tartományi képviselő emelkedett szólásra és rövid beszámolót tartott a tartományi képviseletben és választmányban végzett munkájáról, melyet a somorjai járásban eléggé ismernek, hiszen ő volt az, aki az 1929. évi elemi károk után interpellációkat és inditványokat nyújtott be a kárvallott lakosság segítése érdekében, ami sikerrel is járt. A közigazgatásnak szakszerű kritikája után, amely az uralkodó bürokráciát ostorozta, rámutatott, hogy ezt az úgynevezett önkormányzati szervet is túlpolitizálják, amikor ráció munkája elkésett, a háború itt van köztünk és mi aggódunk, ha annak elesettjeit kell majd számba vennünk. Ezért járt le a kényelmes emésztés ideje mindenütt: első sorban a hatóságoknál, melyek a demokrácia szerint állítólag a népért dolgoznak. Somorja, szeptember 22 Drobny János országos elnök időelőtti nyugdíjazásával egy megértő és kiváló adminisztratív egyéniséget visznek el az országos igazgatás éléről. Szlovenszkő adminisztrációja mai alakjában nem elégíthet ki senkit,,a belügyminiszter rideg szükkeblüséggel kezeli az ország és az országos igazgatás kívánságait, A járási hivatalok sem tudnak megfelelni hivatásuknak, mert nincsen elegendő és megfelelő hivatalszemélyzet. Majd áttér a mezőgazdasággal foglalkozó osztály bajainak ismeretetésére. Ennek ütőerén az országos mezőgazdasági tanácsnak kellene tartania a kezét, de ebben a félmilliós magyar mezőgazda osztály egyáltalában nem kapott képviseletet, természetesen ilyen a tanácsnak a gondoskodása is a magyar földmivesről, pedig sok pénz megy ennek a tanácsnak a retortáín keresztül, csodálatosképen azonban azok a csatornák, amelyeken át ezek a mezőgazdaságot szanálnák, mind észak felé és nem délre, a magyar síkság, Szlovenszkő éléskamrája felé folynak. Minden gazdasági réteg elégedetlen és Gíller János szavai, amelyeket egy becsületes és nyílt magyar ember gerinces őszinteséggel mondott el az államfőnek, azt jelentik, hogy a magyar kisebbség méltán elégedetlen sorsával, mert az nem érzi magán az állam segitőkezét és csak a kötelességek rideg követeléseit tartják állandóan szemei elé. Holott a magyarság nem szorult rá a kitanitásokra, mert állampolgári kötelességeit példásan és sokszor túlzott becsületességgel teljesíti. Ezzel szemben az állampolgársági sikanériák nem szűntek meg tizenkét év óta sem, adózás terén hihetetlen rossz az adminisztráció: Egy éve hajtották be a milliárdos vagyondézsma hátralékokat és a végrehajtók ismét a falvakat járják már az aratás óta és nem ám a multévi adót végrehajtják, hanem augusztusban el kezdték biztosítani az október 1-én esedékes adórészleteket is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ez a kíméletlen mohóság a mai súlyos időkben méltatlan ehhez a néphez, amely ma csak az adóra keres és csak az adó előteremtéséért dolgozik. Ez méltán szül elkeseredést a legszélesebb rétegekben is. Reámutat a munkanélküliség szomorú kérdésére, ahol fél- és negyedmegoldásokkal kísérleteznek. A nyár folyamán kétszer küldtek élelmiszerjegyeket, valóságosan gyermekes és fejetlen kapkodás az, amelyet a népjóléti minisztérium végez, amely ráolvasással akarja megoldani ezt a fenyegető bajt, amelyet nem ismernek fel a maga kilátástalan szomorúságában. A magyar munkást hatósági támogatással toborozták és vitték ki Franciaországba, ahol sokhelyen pokolba került a munkához szokott és fegyelmezett magyar mezőgazdasági munkás, akinek bér helyett ököllel fizetnek a finom és kulturált franciák. A gazdasági válság általános, benne fuldoklik a mezőgazdaság, az ipar és a kétkézi munkás. Általános segítségre volna szükség, ez meghaladja a magyar kisebbség gazdasági erejét, amely napról napra gyöngül. A szövetkezés és az egyetértés jegyében azonban nagy erőt lehet kifejteni a saját javunkra Egy jajszó visszhang nélkül hangzik el, de ha mindenki beleadja ebbe a hangját, az messze hallatszik és sokáig visszhangozik. Óva inti a közönséget, hogy ne üljön fel semmi lokális gazdasági szervezkedésnek, de senki se vonja ki magát, ha pártjaink országos gazdasági szervezkedésre hívják fel a népet és megteremtik a nagy és átfogó gazdasági érdekképviseletet, melyet ma oly nagyon nélkülözünk. A lelkes beszédet nagy tetszéssel fogadta a közönség és a szónokot többen üdvözölték. Aixinger László dr., a keresztényszocialista párt uj főtitkára általános helyeslés mellett fejtette ki, hogy a magyarságnak mai nehéz helyzetében ki kell tartania pártjai mellett és nem uj alakulásokat kell követni, ahol könnyen zsákutcába kerülhetnek, mert ott egyesek szanálásáról lehet szó. A lelkes tapsokkal fogadott beszéd után Varga István az iparosság és az ipari munkások helyzetével foglalkozik és beszéde alatt mulatságos jelenetek játszódtak le a terembe férkőzött pár kommunista és a szónok közt, akiket el akartak távolítani, de a szónok tiltakozott ez ellen a legjobban és reájuk is terítette a vizes lepedőt. Egyes mondatai után harsogó nevetés fogadta a bárgyú közbekiáltásokat, amelyekre megkapták a méltó választ. Nagy tetszés kisérte a kiváló népszónok beszédét és utána Énekes László körzeti titkár szólalt fel. Rátért a gazdasági helyzet ismertetésére, melyet mint kisgazda ö is súlyosan érez. Az adózás kimélet-Az országos keresztényszociaiísta párt hatalmas népgyíiléseí a gazdasági válság enyhítése és a kíméletlen adóterhek elviselhetővé tétele érdekében
