Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-23 / 113. szám
3. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 23. | „ELBERT“ olcsóság! divatcsarnoka (Nádor-utca 19. - Korouabankkal szemben ) »Ö Már az uj olcsó árakban vásárolhat Női és férfi fehérneműt, Női, férfi és gyermek-pulóvert, mellényt, Keztyüt, nyakkendőt, zsebkendőt, Bőr- és vulkánbőröndöf, bördiszmüárut Gyermekkocsit, babakélengyét, „Viktoria“ vízhatlan vászongallér, „újdonság“, Jäger- és gyöngykötésü alsóruhákat síb. Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat! lenségét tartja a legsúlyosabb bajnak, óva inti a gazdákat, hogy adóikat fizessék, amíg csak erre képesek. A gazdáknak terhein könnyíteni lehetne a mezőgazdasági munkás pénztárak felállításával is. Reámutatott a végső eszközre is, amely a gazdák kezében van: az ipari cikkek bojkottjára. Beszéde végén felolvassa a párt határozati javaslatát. A népgyülés követeli: 1. A gazdák teherbíró képességét meghaladó közterhek csökkentését, a forgalmi adó eltörlését, a jövedelmi adónak a beállott árcsökkenésnek megfelelő leszállítását és beható adókedvezményeket, adótörléseket, moratóriumot. 2. A mezőgazdasági termények vasúti szállítási díjtételeinek leszállítását 3. Az agrárhitel kérdésének országos rendezését állami támogatással, úgyszintén a mezőgazdasági, Lapunk, a Komáromi Lapok, is megírta azt a borzalmas és halálos végű balesetet, amelynek Hrdina István tatai kéményseprőmester esett áldozatul. Hrdina István kéményseprőmester valamely sürgős ügyének elintézése céljából bérautót fogadott és azzal utazott Tata környékén A gépkocsi egy helyen vasúti keresztezéshez ért és amikor az autó a sínekre jutott, hirtelen előtte és háta mögött is lecsukódott a sorompó. A soffőrnek nem volt ideje, hogy a vasúti őrt a korlát felnyitására figyelmeztesse, mert rémülten látta, hogy mig az autó a sorompó közé szorult, addig 60—70 méter távolságra teljes sebességgel robog feléjük a gyorsvonat. Az összeütközés elháríthatatlan volt, a kéményseprő kiesett a gépkocsiból és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy rövid idő múlva meghalt. Özvegye a balesetből kifolyólag kártérítési pert tett folyamatba az Államvasutak ellen és életjáradék megítélését kérte a bíróságtól. A keresettel szemben a vasút azzal védekezett, hogy a balesetet tulajdonképen az autó vezetőjének gondatlansága idézte elő. Mindenkinek, aki látja, hogy útjában vasúti keresztezés van, kellő figyelmet kell tanúsítani és körül kell néznie, mielőtt a sínekre hajt. A pálya azon a ponton nyílegyenes volt és igy a soffőrnek, ha a kellő körültekintést kifejti, okvetlenül látnia kellett, hogy a vonat közeledik. A vasút veszélyes üzem, de az automobil is az, két veszélyes üzem működése közben keletkezett balesetből eredő kár tehát megosztandó, annak egyrészét a vasút, másrészét pedig a gépkocsi tulajdonosa köteles legrosszabb fogyasztási és értékesítési szövet kezetek, az anyagbeszerző szövetkezetek és a hitelszövetkezetek kiépítését. 4 Az önálló mezőgazdasági munkáspénzfárak felállítását. 5. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését magyar szakiskolák felállításával és mezőgazdasági tanfolyamokkal 6 A felállítandó országos ipartanácsban a magyar iparosság megfelelő képviseletét, sz iparosoknak támogatását ipari kölcsönökkel és gépekkel 7 A munkanélküliség leküzdését nagyszabású közmunkák elrendelésével és a munkanélküliek nagymérvű segítésével. A népgyülés a javaslatokat elfogadta és azokat a törvényhozókhoz juttatja, ezek után lelkes hangulatban oszlott szét A népgyülésen jó hatást tett a magyar nemzeti párt vezető egyéniségeinek megjelenéseesetben is viselni, minthogy azonban a vasút felfogása szerint kizárólag az autóvezető gondatlansága idézte elő a szerencsétlenséget, az özvegy a kártérítést csak ettől igényelheti. A magyar királyi Kúria Toth-tanácsa az elvi jelentőségű kérdésben kihirdetett Ítéletével a keresetnek helytadott és megállapította, hogy a vasút az özvegynek teljes kártérítéssel tartozik. Az Ítélet indokolása szerint, ha két veszélyes üzem működése idézi elő a a balesetet, egymásközti felelősségük az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó el, tehát mindegyik olyan arányban felel a kárért, mint amely mértékben az összeütközés előidézésében része volt. Ez azonban csak az üzemek egymásközti felelősségére áll, de nem érinti harmadik személyek jogait, akik mindkét veszélyes üzemtől követelhetnek kártérítést, föltéve, hogy a szerencsétlenség nem az ő kizárólagos gondatlanságukból állott elő. A kéményseprő az autónak csupán utasa volt, tehát harmadik személynek tekintendő és igy özvegye akár az autó tulajdonosától, akár az Államvasutaktól igényelheti a kártérítést. Ezért a Máv. nem védekezhetik azzal, hogy a baleset előidézésében a soffőr is hibás volt, mert ezt legfeljebb abban a percben hozhatja fel, amely közte és a gépkocsitulajdonos között megindult. Ettől is eltekintve megállapította azonban a Kúria a vasút gondatlanságát. Szabály ágyanis az, hogy minden átjárónál a sorompókat legalább öt perccel a vasút megérkezése előtt kell zárni és ez alkalommal ügyelni kell arra, hogy a sorompó közé jármű be ne szoruljon. A vasúti őr későu eresztette le a sorompót, oly időben, amikor a gyorsvonat már 50—70 méterre volt az átjárótól és ezzel ő idézte elő a katasztrófát, mert egyrészt lehetővé tette azt, hogy az autó a sínpárra jusson, másrészt továbbhaladásában megakadályozta. A vasúti őr mulasztásáért pedig a Máv. mint munkaadó föltétlenül felelősséggel tartozik és ezért a Kúria megállapította, hogy nemcsak a veszélyes üzemre vonatkozó szabályok alapján, hanem az általános magánjogi rendelkezések figyelembevételével is a vasút teljes kártérítésre köteles. Hol a hiba? A csődök és fizetésképtelenségek egész sorozata jelentkezik úgy az ipari, mint a kereskedelmi világban, egész Szlovenszkó gazdasági életében. Eddig virágzó üzletek, egykor jótmenő ipari műhelyek, kereskedői üzletek és egyéb vállalatok szomorú kétségbeeséssel állapítják meg üzleti mérlegüknek fizetésképtelenségét, sőt csődöt jelentő passzivitását Már nem is zúgolódnak, már nem is panaszkodnak csak merőben néznek a bizonytalan jövő elé, melyben a helytelen adó és közgazdasági politika juttatja őket, mintha az államra nézve közömbös lenne, hogy adóalanyai megtartsák az állammal szemben is fizetőképességüket. Az egyik pénzügyminiszter a gyáriparosok küldöttsége előli, mikor panaszkodtak, hogy az üzemeket be kell szüntetni és a gyárakból a munkásokat el kell bocsátani, a ka zánok alatt a tüzet el kell oltani és a munkásoknak ki kell vándorolniok, azl válaszolía, neki mindegy mindez, a gyárak iílmaradnak, a gyárakat a munkásoknak magukkal vinniök nem lehet. Ezt a pénzügyminiszteri elmésséget azóta sokszor megírták a lapokban is. Mi ugyanezt más varriációkban is hallottuk Az egyik pénzügyminiszter a magyar gazdák küldöttségének jelentette ki: nem baj, ha kivándorolnak, a föld úgyis itt marad. Ilyen elvek melleit az állam közgazdasága csakugyan nem virágozhat föl. A munkanélküliek száma legutóbb ismét óriási mértékben megnövekedett és ma már a kormányoknak mindenütt nagy gondot okozó világproblémává vált és ag ■ gasztó mérveket ölt. Közmunkákról, munkaalkalmak teremtéséről, me' lyekkel a munkanélküliség ha nem is teljesen megszüntethető, de apaszthat lenne, nem igen gondoskodnak. A kisipar védelméről, a kereskedelmi és mezőgazdasági vámok és fuvaríéíelek leszállításáról ugyancsak nem történik gondoskodás. Mi szomorú érzésekkel tapasztaljuk mindezt, a pénzintézetek nehéz helyzetét, iparvállalataink pangását gyáraink bezárását, a munkások elbocsátását, a mezőgazdaság és kereskedelem kínos vergődését. Mélységes gonddal terhelten szemléljük a sötét komolyságu közgazdasági helyzet áldozatait, a fizetésképtelenné vált, csődbejutott kereskedőkét, akik a városnak is adójuk révén egyik legnagyobb fenntartói voltak mindig, Hová fog mindez vezetni, ha ezek ellenére is teljes gőzzel tombol az adóprés, készülnek az uj adók és peregnek a végrehajtók dobjai? Memento gyanánt kell, hogy szolgáljon ez a kritikus közgazdasági helyzet a múltak hibáinak megváltoztatására és sürgős segítségre van szükség, hogyha meg akarják menteni még legalább azt, ami még megmenthető. Véres verekedés Királyién. — Saját íudósitónktól. — — szeptember 22. Királyfán, az erdei utón a napokban a munkások a kora reggeli órákban egyik napon vérbefagyva több késszurástól eszméletlenül találták Brnyák Ráfael és Molnár Kálmán ottani legényeket, akiket beszállítónak a komáromi kórházba, ahol megállapították, hogy mindkét legény súlyos késszurásokat szenvedett fejükön és a mellükön. A két sértettel még nem lehetett kihallgatni, mert eszméletüket nem nyerték vissza. Állapotuk élelveszélyes. A csendörség megindította a nyomozást a ti'okzatos késelés ügyében. A csendörség véleménye szerint bosszúról van szó. Ambrózy Béla hangversenye. A Jókai egyesület a kultúrpalotában az idei szezonnyitásra egy fiatal szíovenszkói zongoraművész hangversenyét rendezte meg szombaton, szeptember 20-án és a korai kapunyitás ellenére is elég nagy közönség jelent meg, közöttük a tiszíikar is szép számban. Ambrózy Béla zongoraművész, aló sajnos most éppen szépen induló pályája kezdetén — ez volt a második önálló hangversenye — fog bevonulni katonának, mindazokkal a kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a zongoraművészt művésszé teszik. Precíz előadás, nagy muzikalitás, dynamikai készség, kiforrott technika, mind megtalálható játékában. Bach-Strudal orgonakonceríjét hatalmas erővel játszotta meg; kifejezni akarván a zongorán az orgona gigantikus hanghatását. Kár, hogy a kullurpalolai akusztika csak zsúfoltan telt ház esetén megfelelő az ilyen darabok előadására, mert bizony akusztikai hibából a théma néha el-elveszett Vagy valami függönyberendezéssel, vagy talán a normálisnál kevesebb pedálhasználallal lehetne a bajon segíteni. Az u n. parádés darabok közül a Liszt Dante szonátája tetszett nekem a legjobban. Az erőteljes akkordok, méiy hatást kellő balkéztechnika minden szépségét élvezhettük. A művész leikéhez azonban — — ha nem csalódom — Chopin áll a legközelebb Mindkét darabját — Ges-dur élűdét és E-moll balladát — kifogástalan, finom, valódi Chopin szellemben interpretálta. Én úgy hiszem, hogyha Chopinnal fog különös szeretellel foglalkozni, igen nagy jövőt jósolhatok neki. A Urai, mélabus dallamokat, olyan mély átérzéssel, olyan finom billenléssel, olyan puhán tudta előadni, hogy a legszívesebben vettem volna, hogy a sok ráadás, amelyet a közönség tapsorkánjára játszania kellelt, mind Chopin darab leit volna. Nagy tetszést aratott Körte Furiant cimü kis brilliant darabja és a jelenlevő szerzőt a közönség nagy ovációban részesítette. A fiatal zongoraművész mint zeneszerző is örvendetes irányban indul — sajal szerzeményű Capriccióját játszotta —, mert bár muzsikája modern és újszerű, mégis igen hs&xmí Hrdina István kéményseprőmester halálos autókarambolja a gyorsvonattal A halálos baleset ügye a rn. kir. Kúria előtt. — A tatatóvárosi halálos elgázolás. — Lassan járj, tovább érsz. A kéményseprőmester sietős útja. — Az özvegye kártérítést követel a MAV-tól. — A vasút nem akar fizetni. — A kúria döntése. Saját tudósítónktól. Komárom, — szept. 22.
