Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-23 / 113. szám

3. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 23. | „ELBERT“ olcsóság! divatcsarnoka (Nádor-utca 19. - Korouabankkal szemben ) »Ö Már az uj olcsó árakban vásárolhat Női és férfi fehérneműt, Női, férfi és gyermek-pulóvert, mellényt, Keztyüt, nyakkendőt, zsebkendőt, Bőr- és vulkánbőröndöf, bördiszmüárut Gyermekkocsit, babakélengyét, „Viktoria“ vízhatlan vászongallér, „újdonság“, Jäger- és gyöngykötésü alsóruhákat síb. Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat! lenségét tartja a legsúlyosabb baj­nak, óva inti a gazdákat, hogy adói­kat fizessék, amíg csak erre képe­sek. A gazdáknak terhein könnyíteni lehetne a mezőgazdasági munkás pénz­tárak felállításával is. Reámutatott a végső eszközre is, amely a gazdák kezében van: az ipari cikkek bojkottjára. Beszéde végén felolvassa a párt határozati javaslatát. A népgyülés követeli: 1. A gazdák teherbíró képességét meghaladó közterhek csökkentését, a forgalmi adó eltörlését, a jövedelmi adónak a beállott árcsökkenésnek megfelelő leszállítását és beható adó­­kedvezményeket, adótörléseket, mo­ratóriumot. 2. A mezőgazdasági termények vasúti szállítási díjtételeinek leszál­lítását 3. Az agrárhitel kérdésének or­szágos rendezését állami támogatás­sal, úgyszintén a mezőgazdasági, Lapunk, a Komáromi Lapok, is megírta azt a borzalmas és halálos végű balesetet, amelynek Hrdina István tatai kéményseprőmester esett áldozatul. Hrdina István kéményseprőmester valamely sürgős ügyének elintézése céljából bérautót fogadott és azzal utazott Tata környékén A gépkocsi egy helyen vasúti keresztezéshez ért és amikor az autó a sínekre jutott, hir­telen előtte és háta mögött is lecsu­kódott a sorompó. A soffőrnek nem volt ideje, hogy a vasúti őrt a korlát felnyitására figyelmeztesse, mert rémül­ten látta, hogy mig az autó a sorompó közé szorult, addig 60—70 méter távol­ságra teljes sebességgel robog feléjük a gyorsvonat. Az összeütközés elhárít­hatatlan volt, a kéményseprő kiesett a gépkocsiból és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy rövid idő múlva meghalt. Özvegye a balesetből kifolyólag kár­térítési pert tett folyamatba az Állam­vasutak ellen és életjáradék megítélését kérte a bíróságtól. A keresettel szem­ben a vasút azzal védekezett, hogy a balesetet tulajdonképen az autó veze­tőjének gondatlansága idézte elő. Min­denkinek, aki látja, hogy útjában vasúti keresztezés van, kellő figyelmet kell tanúsítani és körül kell néznie, mielőtt a sínekre hajt. A pálya azon a ponton nyílegyenes volt és igy a soffőrnek, ha a kellő körültekintést kifejti, okvetlenül látnia kellett, hogy a vonat közeledik. A vasút veszélyes üzem, de az auto­mobil is az, két veszélyes üzem műkö­dése közben keletkezett balesetből eredő kár tehát megosztandó, annak egyré­­szét a vasút, másrészét pedig a gép­kocsi tulajdonosa köteles legrosszabb fogyasztási és értékesítési szövet kezetek, az anyagbeszerző szövet­kezetek és a hitelszövetkezetek ki­építését. 4 Az önálló mezőgazdasági mun­­káspénzfárak felállítását. 5. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését magyar szakiskolák fel­állításával és mezőgazdasági tanfo­lyamokkal 6 A felállítandó országos iparta­nácsban a magyar iparosság megfe­lelő képviseletét, sz iparosoknak támogatását ipari kölcsönökkel és gépekkel 7 A munkanélküliség leküzdését nagyszabású közmunkák elrendelé­sével és a munkanélküliek nagymérvű segítésével. A népgyülés a javaslatokat elfo­gadta és azokat a törvényhozókhoz juttatja, ezek után lelkes hangulatban oszlott szét A népgyülésen jó hatást tett a magyar nemzeti párt vezető egyéniségeinek megjelenése­esetben is viselni, minthogy azonban a vasút felfogása szerint kizárólag az autóvezető gondatlansága idézte elő a szerencsétlenséget, az özvegy a kárté­rítést csak ettől igényelheti. A magyar királyi Kúria Toth-tanácsa az elvi jelentőségű kérdésben kihirde­tett Ítéletével a keresetnek helytadott és megállapította, hogy a vasút az özvegynek teljes kártérítéssel tartozik. Az Ítélet indokolása szerint, ha két veszélyes üzem működése idézi elő a a balesetet, egymásközti felelősségük az általános magánjogi szabályok sze­rint bírálandó el, tehát mindegyik olyan arányban felel a kárért, mint amely mértékben az összeütközés előidézésé­ben része volt. Ez azonban csak az üzemek egymásközti felelősségére áll, de nem érinti harmadik személyek jogait, akik mindkét veszélyes üzemtől követelhetnek kártérítést, föltéve, hogy a szerencsétlenség nem az ő kizáróla­gos gondatlanságukból állott elő. A kéményseprő az autónak csupán utasa volt, tehát harmadik személynek tekin­tendő és igy özvegye akár az autó tulajdonosától, akár az Államvasutaktól igényelheti a kártérítést. Ezért a Máv. nem védekezhetik azzal, hogy a baleset előidézésében a soffőr is hibás volt, mert ezt legfeljebb abban a percben hozhatja fel, amely közte és a gép­kocsitulajdonos között megindult. Ettől is eltekintve megállapította azonban a Kúria a vasút gondatlanságát. Szabály ágyanis az, hogy minden átjárónál a sorompókat legalább öt perccel a vasút megérkezése előtt kell zárni és ez alkalommal ügyelni kell arra, hogy a sorompó közé jármű be ne szoruljon. A vasúti őr későu eresztette le a so­rompót, oly időben, amikor a gyors­vonat már 50—70 méterre volt az át­járótól és ezzel ő idézte elő a kataszt­rófát, mert egyrészt lehetővé tette azt, hogy az autó a sínpárra jusson, más­részt továbbhaladásában megakadályoz­ta. A vasúti őr mulasztásáért pedig a Máv. mint munkaadó föltétlenül fele­lősséggel tartozik és ezért a Kúria megállapította, hogy nemcsak a veszé­lyes üzemre vonatkozó szabályok alap­ján, hanem az általános magánjogi ren­delkezések figyelembevételével is a vasút teljes kártérítésre köteles. Hol a hiba? A csődök és fizetésképtelenségek egész sorozata jelentkezik úgy az ipari, mint a kereskedelmi világban, egész Szlovenszkó gazdasági életé­ben. Eddig virágzó üzletek, egykor jótmenő ipari műhelyek, kereskedői üzletek és egyéb vállalatok szomorú kétségbeeséssel állapítják meg üzleti mérlegüknek fizetésképtelenségét, sőt csődöt jelentő passzivitását Már nem is zúgolódnak, már nem is pa­naszkodnak csak merőben néznek a bizonytalan jövő elé, melyben a helytelen adó és közgazdasági poli­tika juttatja őket, mintha az államra nézve közömbös lenne, hogy adó­alanyai megtartsák az állammal szemben is fizetőképességüket. Az egyik pénzügyminiszter a gyár­iparosok küldöttsége előli, mikor panaszkodtak, hogy az üzemeket be kell szüntetni és a gyárakból a munkásokat el kell bocsátani, a ka zánok alatt a tüzet el kell oltani és a munkásoknak ki kell vándorolniok, azl válaszolía, neki mindegy mindez, a gyárak iílmaradnak, a gyárakat a munkásoknak magukkal vinniök nem lehet. Ezt a pénzügyminiszteri elmésséget azóta sokszor megírták a lapokban is. Mi ugyanezt más varriációkban is hallottuk Az egyik pénzügyminiszter a magyar gazdák küldöttségének jelentette ki: nem baj, ha kivándorolnak, a föld úgyis itt marad. Ilyen elvek melleit az állam köz­gazdasága csakugyan nem virágoz­hat föl. A munkanélküliek száma legutóbb ismét óriási mértékben megnövekedett és ma már a kor­mányoknak mindenütt nagy gondot okozó világproblémává vált és ag ■ gasztó mérveket ölt. Közmunkákról, munkaalkalmak teremtéséről, me' lyekkel a munkanélküliség ha nem is teljesen megszüntethető, de apaszt­hat lenne, nem igen gondoskodnak. A kisipar védelméről, a kereske­delmi és mezőgazdasági vámok és fuvaríéíelek leszállításáról ugyancsak nem történik gondoskodás. Mi szomorú érzésekkel tapasz­taljuk mindezt, a pénzintézetek ne­héz helyzetét, iparvállalataink pan­gását gyáraink bezárását, a munká­sok elbocsátását, a mezőgazdaság és kereskedelem kínos vergődését. Mélységes gonddal terhelten szem­léljük a sötét komolyságu közgaz­dasági helyzet áldozatait, a fizetés­képtelenné vált, csődbejutott keres­kedőkét, akik a városnak is adójuk révén egyik legnagyobb fenntartói voltak mindig, Hová fog mindez vezetni, ha ezek ellenére is teljes gőzzel tombol az adóprés, készül­nek az uj adók és peregnek a vég­rehajtók dobjai? Memento gyanánt kell, hogy szol­gáljon ez a kritikus közgazdasági helyzet a múltak hibáinak megvál­toztatására és sürgős segítségre van szükség, hogyha meg akarják menteni még legalább azt, ami még megmenthető. Véres verekedés Királyién. — Saját íudósitónktól. — — szeptember 22. Királyfán, az erdei utón a napok­ban a munkások a kora reggeli órákban egyik napon vérbefagyva több késszurástól eszméletlenül ta­lálták Brnyák Ráfael és Molnár Kál­mán ottani legényeket, akiket be­szállítónak a komáromi kórházba, ahol megállapították, hogy mindkét legény súlyos késszurásokat szen­vedett fejükön és a mellükön. A két sértettel még nem lehetett kihall­gatni, mert eszméletüket nem nyer­ték vissza. Állapotuk élelveszélyes. A csendörség megindította a nyo­mozást a ti'okzatos késelés ügyé­ben. A csendörség véleménye sze­rint bosszúról van szó. Ambrózy Béla hangversenye. A Jókai egyesület a kultúrpalotá­ban az idei szezonnyitásra egy fiatal szíovenszkói zongoraművész hangversenyét rendezte meg szom­baton, szeptember 20-án és a korai kapunyitás ellenére is elég nagy közönség jelent meg, közöttük a tiszíikar is szép számban. Ambrózy Béla zongoraművész, aló sajnos most éppen szépen induló pályája kezdetén — ez volt a második önálló hangversenye — fog bevonulni katonának, mindazok­kal a kiváló tulajdonságokkal ren­delkezik, amelyek a zongoraművészt művésszé teszik. Precíz előadás, nagy muzikalitás, dynamikai kész­ség, kiforrott technika, mind meg­található játékában. Bach-Strudal orgonakonceríjét hatalmas erővel játszotta meg; kifejezni akarván a zongorán az orgona gigantikus hanghatását. Kár, hogy a kullur­­palolai akusztika csak zsúfoltan telt ház esetén megfelelő az ilyen darabok előadására, mert bizony akusztikai hibából a théma néha el-elveszett Vagy valami függöny­berendezéssel, vagy talán a normá­lisnál kevesebb pedálhasználallal lehetne a bajon segíteni. Az u n. parádés darabok közül a Liszt Dante szonátája tetszett ne­kem a legjobban. Az erőteljes ak­kordok, méiy hatást kellő balkéz­technika minden szépségét élvez­hettük. A művész leikéhez azonban — — ha nem csalódom — Chopin áll a legközelebb Mindkét darabját — Ges-dur élűdét és E-moll balladát — kifogástalan, finom, valódi Cho­pin szellemben interpretálta. Én úgy hiszem, hogyha Chopinnal fog kü­lönös szeretellel foglalkozni, igen nagy jövőt jósolhatok neki. A Urai, mélabus dallamokat, olyan mély átérzéssel, olyan finom billen­­léssel, olyan puhán tudta előadni, hogy a legszívesebben vettem volna, hogy a sok ráadás, amelyet a kö­zönség tapsorkánjára játszania kel­lelt, mind Chopin darab leit volna. Nagy tetszést aratott Körte Fu­­riant cimü kis brilliant darabja és a jelenlevő szerzőt a közönség nagy ovációban részesítette. A fiatal zongoraművész mint ze­neszerző is örvendetes irányban indul — sajal szerzeményű Capric­­cióját játszotta —, mert bár muzsi­kája modern és újszerű, mégis igen hs&xmí Hrdina István kéményseprőmester halálos autókarambolja a gyorsvonattal A halálos baleset ügye a rn. kir. Kúria előtt. — A tatatóvárosi halálos elgázolás. — Lassan járj, tovább érsz. A kéményseprő­­mester sietős útja. — Az özvegye kártérítést követel a MAV-tól. — A vasút nem akar fizetni. — A kúria döntése. Saját tudósítónktól. Komárom, — szept. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents