Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-10 / 81. szám
Ot.venpß-ypdik /»vfolynm. 8l» «zrtin CisfttörtftW, 1030, ifilin« IO KOMAROMI POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszém ára 1 korona. Alapította; 7 UBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Masaryk Tamás a nemzetiségekről. Komárom, — julius .9 Ismeretes a köztársasági elnöknek konciliáns álláspontja a nemzetiségekkel szemben, amelynek minden alka'ommal tanujelétadja. Csak a nemrégiben nyüaUozott és jeltntette ki, hogy a legsürgősebb kérdés a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, amely elég bizonyíték Bsnes elméletével szemben, hogy ebben az államban a kisebb ségek teljes jogaikat élvezik, sőt, mint mondani szokta mirólunk: a magyaroknak a csehszlovák köztársaságban sokkal jobb dolguk van, n ,nt a mai Magyarországon. Sajáíbzerü el enlétben áll ezzel szemben a magyar premiér nyilatkozata az utódállamokkal szemben, amelyekkel va'ó barátságosabb viszonyt mindenkor a magyar kisebbségekkel való bánásmódtól feltételezetten nyilvánítja megjavithatónak. íme két egymássá! homlokegyenest ellenkező vélemény a kisebbségek helyzetéről. Mintegy a középen áll az ősz államfő nyilatkozata és véleménye, aki felfogja ennek a kérdésnek nagy ho derejét és most is kijelentette sziléziai látogatásai során, hogy a köztársaság nemcsak egy nemzetiségnek, hanem több nemzetiségnek az állama. Ha ezt a tételt tovább fűzzük a logika törvényei szerint, ez nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy ez az állam, ahol bét nagyobb és hét kisebb nemzetiség él, nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam. Ha a tények ezt beszélik, akkor következtetésünkkel sokkal tovább mehetünk és megállapíthatjuk, hogy a koimány berendezkedése a nemzeti álUm fikciója alapján nem elégítheti ki a nemzetiségeket, amelyek ebből a kormányzatból ki vannak zárva. Igaz, a kormányban ott ülnek a németek, de c-ak a miniszter személye német a két tárca élén, azokban német tisztviselők és előadók nincsenek. De nincsenek egyetlen minisztériumban sem. A központi hatalom tehát elutasítja a nemzetiségi egyenjogúság elvét. Ezt bizonyították be a napokban, amikor a prágai és a szlovenszkói sajtóban élénk megvitatás tárgyát képezte az, hogy az összes minisztériumokban, tehát 8zámszerint tizenhatban, őszszesen tizenhat szlovák tudott eddig elhe yezkedni és ezek is csak azért, mivel magyarul is tudnak. A csehek tehát, akik kitűnő gyakorlati emberek és a cseh és szlovák egységet történelmi fejlődés, etnikai evolúció és nyelvi törvények minden nagyobb mérlegelése nélkül deklarációval, po'itibai utón intézték el, megteremtve a legjobb szlovák politikusok által ismételten kétségbe vont és a pitlsburgi szerződéssel homlokegyenest ellenkező csehszlovákizmust : a közös származás következményeit és a történelmi, meg a politikai egység követelményeit sem a paritás, sem az arányosság szabálya alapján nem siettek levonni. Az alkotmányiévá ben hirdetett állampolgári egyenlőség elve pedig egyenlő jogokat igér a nemzetiségeknek is. E szeánt a németeket minden negyedik miniszteri tárca illetné meg számuk aránya szerint és ugyancsak minden negyedik hivatalnoknak, c-eudőrnek, bírónak, fináncnak németnek kellene lennie, így a magyar nemzetiségnek is meg kellene lálszania az állam igazgatásának minden ágazatában. Mi azonban c-ak azt tudjuk, hogy a magyar hivatalnokokat elbocsátották és a szisztematizálás címén helyeiket az uralkodó nemzet tagjaiból töltötték és töllik be áilan-Komárom, — július 9. Valkó magyar külügyminiszter Magyarország és a kisantant közötti viszonyról. Az Echo de Paris c lapnak egyik munkatársa fölkereste Budapesten Walkó Lajos magyar külügyminisztert, akit meginterjúvolt. Az újságíró most adja közre a beszélgetést, amelyben a magyar külügyminiszter a kisanfantra vonatkozóan következőképen nyilatkozott: — Akisantant államai és Magyarország közölt a viszony a párizsi megegyezés után bizonyos tekinlelben meg fog változni. Ezek a változások lassan és fokozatosan következnek be, mert a közvéleménynek gyors megváltására egyik részen sem lehet számítani, ha az eddigi viszonyra gondolunk, amely nem volt barát ságos. Egy bizonyos: a hágai és párizsi megegyezés által hosszú tárgyalások, véleménykicserélések és a feszültség periódusai után a gazdasági kérdések egy részének megoldásához jutottunk el. Remélhető, hogy a gazdasági kérdések szabályozása kedvező befolyással lesz a politikai vonatkozásokra is, másrészt pedig az agrárius jellegű államok között megvannak az együttműködés bizonyos lehetőségei, különösen abban a tekintetben, amenynyiben ez az együttműködés bizonyos termények exportjára vonatkozik. így lehetséges az érdekeit államok közötti megegyezés a mezőgazdasági termények árára vonatkozólag. Ami Magyarországnak és a kisantant államainak viszonya szempontjából a legfontosabb, ennek kedvező fejlődése nagyrészt attól függ, miképen kezelik ebben a három államdóan, magyart odi fel nem vesznek. Ezt bizonyítja főiskolásaink és középiskolásainknak szomorú statisztikája és állásnélkülisége, amit Prágában bizonyára nem látunk. A kormány nem azoknak a demokratikus é3 liberális elveknek a'apján ál', melyeket az államfő hirdet a nemzetiségekről. Már pedig ezt a kérdést bárhogyan igyekeznek is bagatellizálni Prágában, meg kell oldani és pedig végig és egészen megoldani. Ha itt a szemeink előtt a munkanélküli csak úgy kaphat munkát, ha beiratkozik a cseh nemzeti szocialista pártba és arra biztatják Komáromban, hogy tanulja meg a cseh nyelvet azért, hogy itt Komáromban ta icskázhasson földet vagy szenet, akkor egészen objektive állapíthatjuk meg azt, ho*y a nemzetiségek a jognak asztalánál még mindig nem kaptak helyet. ban a magyar kisebbség ügyét. A kisebbségek gazdasági és politikai élele közvéleményünket rendkívüli módon érdekli. Az ujságiró azzal a személyes benyomással fejezi be cikkéi, hogy a kisanlant és Magyarország viszonyában a feszültség bizonyos enyhülése állapítható meg. Júliusban lesz az Interparlamentáris TJnió ezévi gyűlése. Az Interparlamentáris Unió július 15-töl július 23-lg farija folyó évi rendes gyűlését Londonban. Az ülést a következő napirenddel (ártják; Nemzetközi trösztök és kartellek és ezek ellenőrzése, a parlamenlárizmus fejlődése, a nemzeti kisebbségek és ezek védelme, a Kellog—Briand féle háboruellenes paktum stb. A bolgár—csehszlovák viszony. Liapcsev bolgár miniszterelnök a sajtó képviselői elölt a következőkben nyilalkozoli a bolgár—csehszlo. vák viszonyról: Bulgária békességben akar élni és jó baráti viszonyt akar fentartani az összes államokkal. Bu'gáriának Jugoszláviához és Olaszországhoz való viszonyát korrektnek tartja. A csehszlovák köztársasághoz való viszony barátságosan fejlődik. A bolgár miniszterelnök rámutatott azokra a szoros összeköttetésekre, amelyek a csehszlovák és bolgár agráriusok közölt fönnállanak és felhívta a csehszlovák exportőrök figyelmét a várnai kikötőre, amely a közeli Keletre irányuló kivitel kiinduláspontja lehetne. Dérer önkényes iskolareformjáért a* iskolaügyi minisztériumban sem lelkesednek. Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter ismeretes középiskolai reformrendelete még mindig élénken foglalkoztatja a politikai köröket és a ajtót. A rendelet nemcsak a prágai egyetem tanárai körében találkozott visszatetszéssel, hanem magában az iskolaügyi minisztériumban is igen vegyes érzelmekkel fogadták a rendelelef, A reformnak egyes rendelkezései állítólag ellenkeznek az iskolaügyi minisztérium második ügyosztályának álláspontjával és ehhez járul még az is, hogy a minisztériumban a reform életbeléptetése előtt a szakembereket meg sem kérdezték, hanem a minisztériumon kívül álló fakiorok befolyása érvényesült. A szlovenszkói országos ipari tanács megalakítása. A hivatalos lap közli a május 23-iki kormányrendeletet, amely elrendeli a szlovens'kói országos ipari tanács megalakítását. Ez a kormányrendelet május 12 én jelent meg a törvények és rendelefek tárában s ennek érielmében az ipari tanács tanácsadó szerve lesz az országos hivatalnak és az országos választmánynak. Elnöke a mindenkori országos elnök. Tagjai a kereskedelmi, közoktatási és népjóléli minisztérium, az országos hivatal, az országos választmány és a szakkirendellségek megbízottal lesznek. Szmrecsányi György volt pozsonyi főispánt fogadta Károly román király. — julius 9-én. Bukaresti jelentés szerint Károly román király magánkihallgatáson fogadta Szmrecsányi György nyugalmazott pozsonyi főispánt, volt nemzetgyűlési képviselőt és érdeklődéssel hallgatta meg a román magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkozó előterjesztését és elismerését fejezte ki a Budapesten felállítandó mezőgazdasági és kereskedelmi kamarák létesítésének terve felett. A király hangsúlyozta, hogy igen szükségesnek tartja a két állam gazdasági együttműködését és a maga részéről is helyesli az ennek érdekében kifejtendő propagandát. Az egyik román lap, a Lupta hosszú cikkben foglalkozik a román magyar jugoszláv gazdasági blokk kérdésével. A lap szimpatikusán ir Magyarországról és kívánja, hogy Magyarországot is vonják be a tárgyalásokba. A lapok jelentése szerint julius végén Sinajában mezőgazdasági értekezlet lesz, amelyen Magyarország, Románia és Jugoszlávia képviselői vesznek részt Csehszlovákia hivatalos megfigyelőket küld ki az értekezletre. A három országot az illető államok földmivelésügyi miniszterei fogják képviselni. OlfUM éi Utjesnea legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE míszsfím
