Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-30 / 103. szám

lapunk mai száma a jőve hgti »elles Rádióműsort tartalmazza. ötivenegyeijlk éytolyan» 103 «Kam. Szombat. 1030. anen«t/tn«i 30. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. C|ész évre 1U0 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította; l UB % JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B ARAN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: AtAPY OU A dr. éa FÜLÖP ZS1GMOND. Szerkesztőség és ki adón is atal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, C''ü,ör»fikd'i és szombaton. A nagy ül közét elölt. — augusztus 29. adja fe. Ha Európa gazdasági helyzete, amelyb-n főszerepet játszika vám­határok éles megvonása, pillanat­nyi ag helyzeti előnyt is jelent Pan­­európa híveire nézve, amely hide­gen boncolva nem egyéb, mint egy uj*bb Locarno és Kellogg­­paklum a biztonsági vágy örökké égő lüzetől nyugtalanított francia lélek számára, ezzel szemben olt tátong a nyitott seb a genfi bon­­co ó aszta ód, amelyet körüláüanak az európai béke doktorai, a meg­oldatlan kisebbségi kérdés alakjá­ban. E^t meg kell operálni és bár­mily nehezükre essék is a pro fesszor uraknak, ez kenőcsöktől nem gyógyul meg, sem pedig Pán­­európa rózsavizétől. Európában n< gy ven milliónál több ember kis­sé bbségi sorsban él, mert az uj határok közé kerültek és ott jövő fejlőd sük biztosítva nincsen Európában mindenki békét akar, talán senki sem gondol a hábo­rúra, mint végső megoldásra, hi­szen Iái hatják azt is, hogy ez sem je ent végleges megoldást. De az igazságos békét akarja mindenki, amey megszünteti a nemzetek közt folyó ellentéteket. És mi fo­lyik a nemzetek közt ma, mint a féltékenység, bizalmatlanság, amely­nek következménye gyanánt min­­dg oj»bb spanyol lovasok vonul­­n k fe' a határokra? Az egyik állam úgy védekezik, hogy egy­szerűen kitiltja a másik államnak minden könyvét és újságját és kisebbségeit elzárja ku túrájának teljes kiélésétől és továbbépítésétől, a másik elveszi iskoláit, a harma­dik le-zedi a latin betűs cégfelira­tokat és cirnlbelüsekkel cseréli fel, amelyet a kisebbségi nemzetek el­olvasni sem tudnak, az ötödik mii dig irredenta zajokra figyel és azok következében rémképek töl­tik be pszihózi^át. A hatodik ki­zárja állami alkalmazottai közül a kisebbséghez tartozókat és nem adja meg nekik az állampolgárokat megillető jogokat. A vége az, hogy a vérző Európa közepén tizenkét esztendő után sem ismerik el az állampolgárokat állampolgárokul és N*nsen-utleve!ekkel utazhatnak, ha erre egyáltalában sor kerülhet. Ilyen viszonyok közt nem érke­zett el az idő arra, hogy Európa egyesüjön, mert ennek létfeltételei hiányoznak. Mindez ki fog derülai Genfben a nagy ütközetben, amely­nek felderítő szolgálta máris meg­indult. Itt ott patrouille tüzelés putog, de az öreg ágyuk még nincsenek felállítva, hogy szavuk végig bömböljön Európán. Ennek is elérkezik pár nap múlva az ideje. G^nf rideg üzleti alapokon nyugvó élete megélénkül pár nap­ra, hogy tanúja legyen a nagy tervek szárnybontásának és a szárnyak szegésének, amelyekkel nem Ieh4 a béke horizontjáig fel­repülni, POLITIKAI SZEMLE Genfben megkezdődik a nagy ütközet egy hét múl a és azon megjelennek az összes államok külügyminiszterei. Az egyik o da­lon a számbeli többség elén Bri­­and-nal, hónuk alatt Páneurópa javaslatával és a francia kormány Kékkönyvéve’, a másik oldalon a legyőzött államok, élükön Német­országgal, oldalukon Olaszország­gal, Anglia, mint érdektelen áll a háttérben és ebben a kiválóan elő­kelő légkörben kezdődik meg Pán­­európa légüres tervének tárgyalása. Mindenki tudja, hogy ez az utolsó erőfeszítés, amely a békeszerződé sek örökérvénye mellett folyik, lényegében már ünnepélyes de­monstrációnál nem jeleDt egyebet, amint azzal is tisztában van min­denki, hogy Európa mostani le­­züllött gazdasági állapota a béke­szerződésekkel van szerves össze­függésben. Ezt a páneurópás javas­­asszonyok semmi kenőc-e, sem pedig varázsigéje nem fogja meg­gyógyítani. Olaszország mondta ki a jövő programját a revízió szóban és ez a sző végigáradt az egész beteg Európán és benne volt az uj és a jobb jövőnek minden Ígérete. Hogy a helyzet mennyire eltolódott a tíz év előtti Európa hangulatától, arról tanúskodik egyik kis utód­államnak, Románia miniszterelnö­kének nyilatkozata is, aki mo3t már nem is Páneurópaiéi, hanem Dn­­naeurópáról beszél, amely a volt dunai monarchia gazdasági kereteit akarja jelenteni. A nagy és hibát­lan gazdasági egységet, terme és és fogyasztás nagyszerű kiegyensúlyo­zottságát összetörték Párizs külvá­rosaiban és most Briand tesz egy utolsó és elszánt kísérletet, hogy újonnan feltalált ragasztóanyagával — szabadalmazva a világ összes államaiban — megpáneurópázza Európa összes államait és eltün­tesse vele a kisebbségi kérdést, vámhatárokat, munkanélküliséget. Olyan ez a Briand, mint a cir­kusz porondján a hasbeszélő, aki kardot nyel, majd lángokat fuj ki a száján és a kabátujjábói roppant mennyiségű ezüstforintost olvas le az asztalra. Igen ám, de ezek a mutatványok már alig érdeklik a nagyközönséget, amely tiszlában van azza1, hogy mindez csak idő­töltés a szebb és jobb mutatvány­­számok elölt. Az európai közön­séget sem érdekli túlságosan a páneurópás tervnek csillogó felé­pítése, mely Polemkin faluvá va­rázsolná el egész Európát és a gyönyörű épületek mötöit meg­hagyná a nyomoruságo* Páneurópa nem kell Európa többségének és nem kell a legfonlosabb tényezők egyikének, Oroszországnak sem. Briandék makacsul nem akar­nak beszélni arról, ami Európát ma eső sorban érdekli: a béke­szerződések igazságtalanságairól és homokba dugott fejükkel azt hi­szik, hogy az egész világ szintén a homokba dugja utánuk a fejét. A gall kak*s d>ada'mas kukoréko­lása első sorban önmagát érdekli, mert szerelmes a saját h>ngj>b», de Európa már sokalja a gall ku­korékolást és nem eszerint akarja felkelését és lefekvését b< rendezni. A genfi csata tehát ezekből a né­zőpontokból lesz igen érdekes. Hal­lani fogUDk egy csomó k» tséglelmül igen oko-< és szép beszédet, a bé­kéről is fognak beszélni frázisokat és a vége mégis az üre- szalmának kicséplésével lesz egyen ő. Briand aligha tudja megcáfolni az oia^ és a német érveket, amelyek Pán­európa előfeltételének a békeszer­ződések revízióját jelelik meg. De még abban az esrtben is, ha erről szó sem lerne, elképzel­hető-e, hogy Briand kedvéért ön­kéntes szolgaságot vállaljanak fgyes nemzetek, amelyeknek épen annyi jotuk van létezni a nap alatt, mint a gall kakasnak és John Bull- Dek. Briand Páneurőpája eltemetné a kis nemzeteket, mert az egyes nemzetek egyenjogo-ul'ságáról hal­lani sem akar. A francia hege­mónia pedig egyenesen nem kívá­natos po'iúkai szun pontból Euró­pára nézve. Genfben ezek a kérdések dőlmk el, vagy legalább is ezek eldöntését ki-érlik meg A nagy sakkparti eldöntetlenül is végződ­hetik, ha a játszmát egyik fel sem Komárom, augusztus 29. Jaross Andor — tartomány gyűlési képviseld. A magyar nemzelipárt érdemes fartománygyülési képviselője: hagy Nándor földbirtokos, reformálus egyházmegyei gondnok, a párt lar­­tománygyüiési klubjának szabályai értelmében lemondolt tagságáról. Helyébe Jaross Andor komárom­­csehii földbirtokos, a magyar nem­zeti párt mezőgazdasági szakosztá­lyának egyik agilis elnöke került, akinek a pozsonyi tarfománygyü­­lésbe való delegálását Giller János dr. a iartománygyülési képviselő­klub elnöke az országos hivatalnak már bejelentette. Az uj tartomány­­gyűlési képviselő a magyar nemzeti pártnak egyik népszerű s legönzet­­lenebbül munkálkodó tagja, akinek működése elé az egész magyarság teljes bizalommal tekinthet. Megint kisért a gabona­monopólium terve. A mezőgazdasági válság enyhíté­sére felmerült különböző tervekről folytatott tárgyalások során felve­tették a gabonamonopólium tervét is, amelyet azonban különösen a szocialista és ellenzéki lapok táma­dásaira, levettek a napirendről A 1 MILUS JÁ.2TOS Plissirozás ruhafestő és vegytisztító Montonselymet minden nagyságban! KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és téli­bármilyen szinre festek! kabátokat stb. 658

Next

/
Thumbnails
Contents