Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-19 / 98. szám

• •

Otveneieryedík évfolyam.

08. Nzám.

K# dd. 1930. anerusztus 19.

Slivtii

ROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ki. Egyuszám ára 1 korona.

Szeosny iíiíIíöIgé!

Komárom, — aug. 18.

Szegénykéket csakugyan sajnálnunk kell, mikor bajba jutottak, amikor jól ment dolguk és a földhivatal pénzén, tehát az állam pénzén, vagyis a mi pénzünkön beleültek az uraságba, nem irigykedtünk rájuk, hogy íö'desurak leltek, mint csehszlovákul mondják, nagybirtokosok. A nagybirtok azonban a kezeiken valahogyan nem akart kincsesbánya lenni, főképen mert nem értettek hozzá, hogy a földdel bánni is kell tudni és meg kell neki adni a magáét. Azután jött a rossz konjunktúra. Még csak a második esztendeje, ki tudja, mennyi van még hátra belőle? A maradékbirtok már bemondja az uliimőt adókedvezmények, állami támogatás, olcsó kölcsönök ellenére.

A maradékbirtokos urak pedig elfoglalták a közéleti pozíciókat is, a kormány dédelgető szeretettel simogatta őket, kinevezte a szinmagyar vidékeken mindenféle bizottságokba, betolta a bankokba, amelyek hálátlanul most nem akarják tovább leszámítolni váltóikat. Szegény maradékbirtokosok, rajtuk már csak egy koncentrált állami segítő akcióval lehet még javítani, tesszük föl, ha adósságaikat összeírják és azokat államadósságoknak nyilvánítják, vagy külön járási pótadókat vetnek ki szanálásuk cél jából, hiszen ezt is megtehetik mert a belügyminiszter gondosko dott, hogy mindenféle közigazgatási szervezetben ők legyenek a több ség. Lehetne sorsjátékot rendezői a javukra állami garancia mellett első főnyereménnyel és nagy jutalommal, a szanálásnak más módjairól ne is beszéljünk.

Talán agrárék meg is csinálnák ezt drága gyermekeik érdekében, akik most már nem mehetnek vissza párttitkárnak faluzni, sem bankfiunak deresedő bajusszal, a hazafiul állások pedig megszűntek már egypár esztendeje jövedelmezni, de a szocdem hatalom felmordúl és fogcsattogtatva tiltakozik a szegény maradékbirtokosok minden segélyezése ellen, amelyet a jószivü Udrzsal és Bradác3 már meg is Ígértek és talán valamelyik titkos alapból — hiszen van épen elég — régen meg is csináltak.

Mindebben az az érdekes, hogy az agrárközvélemény nemzeti ügyet csinál a maradékbirtokosok szanálásából és újabb nemzeti ajándékok osztogatására lenne hajlandó. Arról, hogy az éhező munkanélküliek mit kapnak, nem esik szó a derék agrárok körében, hanem a maradék birtokos kalácsának és vajának a megtartása és további biztosítása a legfőbb államérdek. Emberi szem-Alapitotta: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: G A ÁL GYŰL A dr. Szerkesztő: BAR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY CXULA dr. és FŰLŐ? ZSIGKOND.

pontból vétót keil emelni ez ellen mindenkinek, akiben lelkiismeret van. A földreform százezreket tett kenyérben koldusokká és Uitenyésztetle a lefoglalt földe'.en a

maradékbirtokost, ha rosszul 'négy nekik, ők is álljanak be a munkanélküliek hoeszu gárdájának a végire és igy majd rájuk is sor kerül.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — augusztus 18.

A készülő agrárblokk

nagy áldozatot fog követelni a csehszloi’ákiai mezőgazdaságtól

A kormánytáraogaíó, Národni Politika egyik legutóbbi cikkében foglalkozik a szinajai konferenciával és éles szavakkal elitéli azt a meddő taktikát, amelyet a csehszlovák külügyminisztérium folytat a külkereskedelmi politikában. Jugoszlávia és Románia vámszövetsége — írja a lap — ha Csehszlovákiát is belekapcsolják, főleg azt fogja célozni, hogy a két állam nagyobb előnyöket kapjon mezőgazdasági termékeinek Csehszlovákiába való behozatalánál mint eddig és ezek az előnyök nagyobbak legyenek, mint amilyeneket a többi állam élvez. Ez ugyanakkor jön, mikor a mezőgazdasági köreink eddigi vámvédelem szigoritását követelik. A szorosabb gazdasági kooperáció a legnagyobb kedvezményekről szóló záradékra való tekintettel csakis az engedélyezési eljárás alapján és annak keretei között történhetik. Ezszerint Jugoszláviából és Romániából bizonyos kontingest tevő mezőgazdasági terméket kedvezőbb föltételek mellett kell majd beengednünk, mint az összes többi államokból. Vagyis másképen szólva, ez az uj gazdasági rezsim múlhatatlanul áldozatokat fog követelni a csehszlovákiai mezőgazdaságtól. Másképen nem is valósulhat meg és itt elérkeztünk a szinajai koncepció legnehezebb problémájához. Megvalósulásához föltétlenül szükséges a csehszlovák mezőgazdaság és ipar megegyezése, mert elképzelhetetlen, hogy Csehszlovákiának a két balkáni agrárállam blokkjához való csatlakozása a mezőgazdaságnak csak kárt, az iparnak meg csak előnyt hozzon.

Hodza politikai vonatkozásokat is lát a román-jugoszláv és magyar agrárközeledés mögött.

A nyilatkozatra mostanában minden alkalmat megragad Hodza Milán dr. volt iskolaügyi miniszter, aki mint az agrárpárt szlovenszkói szárnyának vezére, sokat foglalkozik a bukaresti és szinajai konferenciákkal kapcsolatosan megalkotandó agrárblokk lehetőségével. Legutóbb az egyik rotterdami újságban jelent meg nyilatkozata, amelyben azt mondja többek között: Komolytalanság volna, ha az ember tagadni akarná, hogy a kulisszák mögött esetíeg politikai játék is folyt. Valóban szó lehet a világosan látható gazdasági és a

ylHíVní

többé kevésbé leplezett érdekek némelyes parallel A kisaniántnak még nem siKerlilt egy teljesen szervezett politikai és gazdasági egységgé egybeolvadnia s nyilvánvalóan mind a két oldalon elmulasztották,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

hogy az együttműködést bensőbbé tegyék. Csak ilyen föltételek mellett lehetséges Belgrád ts Bukarest kezdeményezését megmagyarázni, de abban a pillanatban, amikor a diplomáciai együttműködés nem nyugszik politikai és gazdasági alapokon, az ilyen munka keretnélküli képhez válik hasonlóvá. Könnyen elképzelhető hogy találkoznak olyan politikai körök, amelyek ezt a politikai kö-’--názzák ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisantant lejtőre jutott. Csak arról van szó, hogy a meglevő hézagokat ki kell tölteni.

Feledhetetlen emlékű marad a Tanítói Dalárda nagyszerű dalestje.

A teljes siker jegyében zajlott le nagy közönség lelkesedése mellett.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, —aug. 18.

Szeretetteljes várakozással tekintettünk a Szlovenszkói Országos Magyar Tanítói Dalárda hangver senye elé, amely a Kulturpalolában. augusztus 16-án, szombaton zajlott le a nagyszerű kullurteljesitményhez méltó nagy és meleg érdeklődés melleit. És várakozásunk teljes mértékben beigazolódott. Olyan estély volt az, amelyhez hasonlóban igen ritkán van része a magyar közönségnek, mert felkészültség és művészi színvonal lekinteíében a lanitó dalosok valóban a legszebbet és legjobbat nyújtották és a dalestélyen megjelent közönségnek igaz műélvezetet nyújtottak. A lehetetlenséggel határos feladatot oldott meg a dalárda, amely nyolc nap alatt 12, zeneileg is első klasszist képviselő férfikart tanult meg, de nemcsak megtanulta, hanem olyan kidolgozásban adta elő, amely a precizitás teljes mértékét érte el és amely művészi követelmény tekintetében is minden elfogulatlan bírálatot megbírf. És amilyen csodálattal gondolunk arra a minden akadályt legyőző akaraterőre, amely a derék tanítókat a gyönyörű kulíurvállalkozásában sikerre vilié, épen olyan nagy elismeréssel kell adóznunk a művészi előadásért, amely a műsor valamennyi számát jellemezte.

Igazán feledhetetlen lelki és művészi élmény marad az a szép estély, amelyet határtalan lelkesedéssel fogadod a komáromi közönség, mely mindvégig szeretetlel ünnepelte a kiváló karnagyot és a jeles gárda valamennyi érdemes tagját. A tanítói dalárda e most végétért kulturális vállalkozásának fényes eredménye után méltán remélhetjük, hogy az első bemutatkozás után a magyar lanifóság lelkes szeretettel fogja felkarolni ezt a legszebb intézményét és személyes támogatásával fog hozzájárulni a nagyrahivatod dalárda fejlődéséhez. Mert íalán nem

is szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy ennek a dalárdának mintadalárdává kell fejlődnie, hogy a Szlovenszken működő dalos egyesületeknek példát mutathasson és irányt jelöljön.

A tanítói dalárda szombalesti hangversenye a teljes siker jegyében zajlott le. A kultúrpalota hatalmas hangversenytermét teljesen megtöltötte a közönség, melynek soraiban városunk köz- és társadalmi életének több kiváló alakját láthattuk, de tekintélyes számban volt jelen a járási tanítói kar és nagyszámban keresték fel a dalestélyt a komáromi dalos egyesületek tagjai is. A közönség soraiban otl voltak Richter János szenátor, Alapy Gyula dr. larfgy. képviselő, Gidró Bonifác fögimn. igazgató, Galambos Zoltán ref. lelkész, Moesz Géza ügyészségi prokurátor, Soós Imre dr. bírósági tanácsos, Bátyai Mihály ny. h. árvaszéki elnök, Kathona Sándor ny. jbiró, iskolaszéki elnök, Jezo Márton tanfelügyelő, Fülöp Zsigmond igazgató, a Magyar Dalosszöveíség kerületi elnöke, Peredi Géza dr,, Bardócz József dr, Polony Béla dr., Szendy Pál, Nagy Jenő és ifj. Nagy János bankigazgatók, Baranyay József dr. szerkesztő, Hajdú Lukács dr., Borka Géza dr. főgimn. tanárok, Kovách Tihamér, Molecz Tivadar orsz karnagy, Banai Tóth Pál, Vaskó Imre, Vizváry Gyula, Telkes Miksa iskolaigazgatók, Biró Gyula, Somogyi István, Tóth István, Nemesik Béla, Kincs Izor, Czike Dénes, Krausz Mór karnagy, Király Károly, Gold Benő, Körös Imre, Fekete Győző és sokan mások a magyar dal és zene művelői és barátai közül.

A gazdag műsor Boross Bélának a Sz. O. M. T. dalárda tifkárának, az ismert nevű költőnek prológusával kezdődött, melyet maga a szerző adott elő. A szép költemény a magyar tanító magárautallságát dóm-