Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-12 / 95. szám
015. süzám, Kedd, 1930, angiisztns 12 Otvenegyedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész érre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította; 1UBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLŐP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Bukarest, Sinaja, Warszawa Komárom, — aug. 11. Az agrárállamok gabonaértékesitési tanácskozásai érthetően a legnagyobb gazdasági probléma megoldásával kísérleteznek. A bukaresti tanácskozás vezette be a gabonakampányt, amelyen Magyarország is résztvett, mig Csehszlovákia figyeTőket-kűldött. Ezeknek a figyelőknek a szerepét nem ártana tisztázni, mert ebből sok érdekes dolog derülne ki. A bukaresti tanácskozás teljesen elméleti téten mozgott és elvi megállapodásokat tartalmazott minden gyakorlati szankció nélkül. Addig a sinajai konferencia két államnak vámunióját mondta ki: Románia és Jugoszlávia gabonaértékesitési akcióját közösnek jelentve ki. A két kisantant állam megállapodása nagyon érthetően izgalomba hozta a harmadiknak a közvéleményét is, amelyben találgatják és jövendöígetik ennek a fontos lépésnek a következményeit. Ebben a relációban Csehszlovákia gabonakérdései kikapcsolódnak -a gazdasági kisantant érdekszférájából és feszült figyelemmel várja mindenki a varsói mezőgazdasági kongresszus megnyitását, ahol az egyes tervek eset'eg már konkrét alakot is ölthetnek. Románia és Jugoszlávia a sinajai határozatból kifolyólag üivözletet küldtek a csehszlovák miniszterelnöknek, aki egyúttal az itteni agrárpártnak a látható feje is. Ez az üdvözlet nem keltett valami viharos lelkesedést, sőt bizonyos fanyar szájízt okozott, mert ezt a lépést Prágában nem sejtették, bár Benesák utólag igazolják alibijüket és kijelenti a sugalmazott sajtó, hogy már a csorbatói konferencián megbeszélték ezeket a lépéseket. Az információs sajtó azonban mindig utólag konstatálja a tényeket és igy nyitva marad a kérdés hitele a közvélemény elölt. Ugyanez a sajtó nagy örömet érez a fe'ett, hogy a magyarországi gabonakérdést sikerült kihapc-olni Sinajában. Az öröm azonban még egészen korai, mert még nem látjuk a vámunió végét, a szállítás megszervezését, a nagy tengeri kikötőket és a szállítást lebonyolító vasúti kocsikat sem rendelték meg vagy kölcsönözték ki. Az európai érlékesités kérdése mindenesetre van akkora, hogy azt Sinajában nem tudják megoldani. A kérdés megfordul egyebeken is. Köztudomású, hogy a román bu/a nem képez kvaiitá-t és nem túlságosan kéréséit cikk az európai kereskede emben, m>g a jugoszláv búza (a régi magyar bácskai és bánáti búzái«) standard minőséget jelentenek és nemzetközi kere. kede'emben is kere ett cikkek. Romániából egyedül a kukorica exportja jöhet tekintetbe. Mindezek felett áll a magyar búzának kereskedelmileg teljesen megszervezett forgalmi lehetősége, amelynek megvannak fogyasztási piacai. Mert piacok megszervezése nélkül nincsen export. Warszawában sok mindenről lesz szó a gabona vá'sága körül és bizonyára szó lesz az értékesítés nagy kérdéseiről is. Ha csak a Balkánon keresztül kellene és lehetne szállítani, ez nagy előnyt jelentene a két balkáni kisantant államra. De nyugat piacai felé a közbeékelt Magyarországon át vezet az ut. És ezen a ponton kapcsolódnak bele e kérdésbe a magyar búza érdekei is. Az értékesítésről csak a naiv emberek hiszik azt, hogy az máról holnapra megoldható kérdés. Ellenkezőleg, ennek igen sok komponense van. Bizonyos piacok csak bizonyos kvalitású árut vesznek fel és nem mindenféle árucikket. A gabonában pedig óriási külömbségek vannak. E őfordult az is, hogy romániai búzában húsz százalék idegen anyag volt található, Komárom, —uguszfus 11. Mégis csak fölemelik a vasúti jegyek árát. Tavasszal már megpendítették azt a gondolatot, hogy a vasúti jegyek árát fölemelik, azonban egyelőre elodázták az utazó közönség ellen irányuló ezen újabb megadóztafásf. A cseh nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Ceské Slovo azonban most jelenti, hogy értesülése szerint a személyszállítási tarifák emelését már átszámították és az egész átszámítás teljesen készen van, azonban a tarifaemelés kihirdetése az állam lakosságának valamennyi rétegében nagy ellenszenvvel találkozik. A lap szerint az utazási tarifa emelésére azért van szükség, mert az államvasutak pénzügyi helyzete nagyon szorult és a termelés általános válsága a vasút szállítási forgalmának csökkenését idézle elő. A vasuíügyi minisztérium valamennyi kedvezményes jegynek az árát is már átszámilolta, hogy a larifaemelés esetén máról holnapra bevezethető legyen a magasabb díjtétel. Az őszi évad ban tehát még ezzel az árdrágulás sál is számolnia kell a közönségnek. Mindeneseire szép kilátások. A sinajai konferencia és a gazdasági miniszterek tanácsa. A csehszlovák gazdasági miniszterek az eddigi terv szerint, csak auguszlus hó utolsó hetében fogják első értekezletüket megtartani és a/on mindenekelőtt a jugoszláv és magyar kereskedelmi tárgyalások amig a kereskedelmileg sokkal jobban előkészített magyar búzában legfeljebb egy százalék volt idegen magvakból. Nagyon természetes, hogy az ilyen áru a nyugati piacokon el nem helyezhető. Ez azon ban szoros összefüggésben áll magának a fö'dmivelésnek a nagy kérdéseivel: a talaj megmivelésével, a szántási módszerekkel, a vetőmag helyes megválasztásával, a műtrágyák oko3 használj»*' v., amelyek tekintetében Románia például még nagyon hátul áll a versenyző agrárállamok sorában. Warszawában ki fog derülni, hogy nem eszik olyan forrón a levest mint ahogyan azt tálalják és hosszú utat kell megtenni, amig elérkeznek ezek a balkáni agrárállamok a nyugati piacokra, ahol* régi kereskedelmi összeköttetéseknek kellene meglazulnia és felbomolnia, hogy egy uj kereskedelem törhessen be és foglalhassa el a már meghódított pozíciókat. Ezeknek a módozatoknak kell tisztázódniok Varsóban és annak a gondolatnak, hogy az agrár államoknak közös érdekei kizárják az egymásközt való gabonaháborut. aktuális kérdéseiről fognak tanácskozni. A kormány egyik kőnyomatosának jelentése szerint a gazdasági miniszterek tanácsa foglalkozni fog a sinajai konferencia eredményével is és a csehszlovák kormánynak a varsói agrárkonferenciával kapcsolatos álláspontját is megszövegezik. Politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonitanak azoknak a táviratoknak, amelyeket Udrzal miniszterelnök a jugoszláv és román miniszterektől az elmúlt napokban kapott, mert azokat a szolidaritás megnyilvánulásának fariják. Ami a varsói konferenciái illeti, a csehszlovák kormány semmi szin alatt sem helyezkedik elutasító álláspontra Politikai kérdés Tuka kegyelemben való részesítése. Még mindig igen élénken foglalkoznak a csehszlovák lapok Tuka ügyével, nevezetesen pedig azt a kérdési vitatják, hogy melyik fegyházban fogják elhelyezni Tukát és hogy vájjon kaphat-e esetleg kegyelmet. A cseh lapok Lipótvárra javasolják Tuka elszállítását azzal az indokolással, hogy nem kell vele kivételi gyakorolni. A kegyelmezésre nézve pedig a Národni Politika egyik cikkében foglakozik a kérdéssel és többek között azt irja, hogy a köztársasági elnöknek a személyi amnesztia megadására vonatkozó joga alapvetően korlátok közé van szorítva. Ha Tuka el is van Ítélve, nem lehet tagadni, hogy a bűncselekménye politikai jellegű volt és igy politikai fogoly. Ebből az következik, hogy Tuka kegyelemben való részesítése ugyancsak tisztára politikai kérdés, amelynek megoldásáért a kormány felelős. Ezért a kormányfői, még pedig az egész kormánytól függ annak elhatározása, hogy Tuka kegyelemben részesüljön-e vagy sem. Hodza szerint az agrárkérdést Sinaja nem oldotta meg. Hodza Milán dr. volt miniszter egyik belgrádi újságban nyilatkozik a íervbeveit agrárblokkról és azt hangsúlyozza, hogy Jugoszláviának és Romániának vámunióra való törekvését a „mi testvéri és barát viszonyunk álláspontjáról kell megbírálni.“ Hodza tiltakozik az ellen, hogy a kisantant államainak ellentétes gazdasági érdekeiből bárki is a baráti jóviszony meggyengülésére következtessen. Az államok a saját helyzetüket javitani akaják s az agrárkivilelt előmozdítani kívánják. Most dolgoznak a kisanfanf helyzetének megszilárdításán. A sinajai konferencia azonban az agrárkérdést nem oldotta meg. Ennek a célnak sokkal jobban megfelel a lengyel kezdeményezés. A nemzetek szövetségének többet kell majd foglalkoznia az agrárkérdésekkel, mint eddig teile, Hodza már régen indítványozta, hogy a kisantant Genfben közös politikai szervet létesítsen. A varsói konferencián megoldják mindazon kérdéseket, amelyek erre vonatkoznak. Az érsekujvári keresztényszocialista szakszervezetek szobor* szentelése. Körzeti pártértekezlet a napi politika számos kérdéséről. — Saját tudósítónktól. — Érsekújvár — aug. 11 Vasárnap szép ünnepet ült Érsekújvár keresztényszocialisla munkássága, mely helyisége számára megszerezte a Szent Szív szobrát és azt ünnepélyesen megszenteltette. A tisztán katolikus munkásokból álló szervezet ezzel manifesztálta, hogy a vallást nem tekinti magánügynek, mint a vörös szakszervezetek, hanem a vallás és kenyér problémáját szoros összefüggésekben lálja maga elölt. A szép ünnepélyen részlvetfek: Jablonicky János dr. nemzetgyűlési, Alapy Gyula dr. tartományi képviselők, Aivánger László dr. országos főtitkár, Esterházy János (gróf) országos pártvezetöségi tag, Kecskeméthy Béla dr. körzeti elnök és Turchányi Imre dr. körzeti és Ölvedi János bankigazgaló a helyi pártszervezet vezetésével a helyi párlvezelőség és a vidéki kiküldöttek, továbbá Mikulka István börgyári munkás, szakszervezeli elnök és annak számos tagja. POLITIKAI SZEMLE 1
