Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-12 / 95. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. augusztus 12. 1905. 25 év C.1930. Jubileumi Reklám hét Augusztus 5-től 25-ig a Augusztus 5-től 25-ig LÖWINGER BAZÁRBAN mely alkalomból a vásárlási kedvezmény a következő: 10 fehérnemű cikkedből 15°l divatára és harisnyákból 20' nyakkenudők és kötött- szövött águkból. cn \o w»iau«siia»c-caariiws«feTiwaxi^rsi»ni«.»...... i n n m— sárlásával a rendezett reklám hetet. Vétel nem kötelező, de az áru valamint az árak meg--------------------;-.t—= tekintése fontos -----Kilenc órakor a Mária Kongregáció a Katolikus Gazda Énekkar és a pártszervezet tagjainak részvéteiével testületileg vonullak fel az ősi plebánia-templomba, ahol a pompás magyar díszruhába öltözött leányok ünnepi istentisztelet keretében Bartál István dr. segédlelkész szentelte fel és utána papi segédlettel ünnepi misét mondott, a felszentelés után pedig rövid, de rendkívül hangulatos és igazság erejével haló szentbeszédet mondott a nap jelentőségéről. Az istentisztelet fényét nagyban emelte a gazdaifjuság énekszáma, melyet Szendrey karnagy vezetése alatt betétül adott elő (Beethoven: Dicsőség Néked) Óriási lömeg kisérte vissza a menetet a templomból a párt újonnan átalakított és kibővített helyiségébe, ahol az ünnepi beszédek hangzottak el. Turchányi Imre dr. körzeti elnök meleg szavakkal mutatott rá a nap jelentőségére és üdvözölte a párt vendégeli, köszönetét mondott az ünnepi rendezésében résztvetteknek, a szerlarlást végző lelkésznek, az érsekujvári magyar leányoknak, a dalárdának és átadta a szót Mi kulka szakszervezeti vezetőnek. Mikulka, aki évekkel ezelőtt a kommunista párt tagja volt és onnan a katolikus vallás gyalázása mialt lépett ki, keresetlen és lélekből jövő szavakban vázolta az ünnep céljait kijelentve, hogy a keresztény munkásság nem dobhatja el magától a vallást, mely az emberi társadalomnak egyedüli kapcsa és legrégibb támasztéka. A be édet nagy tetszés és éljenzés fogadta. Utána dr. Jab lonicky és dr. Alapy képviselők, Es-A hágai (1921), barkeloniai (1924) és oltavai (1927) baromfitenyésztés! világkongresszus és kiállítások után, a baromfiienyésztési körök nagy érdeklődéssel tekintettek az 1930 ban rendezendő londoni, negyedik kongresszus és kiállítás elé, mely amint eiőre láfható voll, az előzőket nagy mértékben felülmúlta. A kongresszus és kiállítás jelentőségét fokozta az a körülmény is, hogy egyes kormányok felismerve a baromfitenyésztés nagy gazdasági fontosságát, a legnagyobb figyelmet fordították részvéteire, az itt adott üzleti és tanulási lehetőségekre. Minden országból, a hivatalos kiküldőiteken kívül nagyobb csopor tok mentek a kongresszusra, tekintettel azonban arra, hogy az ausztriai csoport útja látszott legolcsóbbnak és e melleit Hollandiában is három napi tartózkodás volt programmba terhdzy János orsz. párlvezetőségi tag dr. Aixinger László főtitkár mond tak rövid, de hatásos beszédeket, majd Ölvrdy János elnök gyönyörű szavakkal zárta be a szép ünnepségei, melyet egyik magyarruhás leányka állal elmondott szép vers élénkített. A Jézus szive szoborra szép adományok gyűltek össze. A körzeti értekezlet. Az ünnepség lezajlása után ta nácskozásra gyűllek össze a vidéki párlszervezeteic küldöílei Turchínyi Imre dr. körzeti elnök vezetése alatt. Mészáros és Prohászka munkásíit kár ismertették a napirendet, amelyen kivül nagy és behaló megbeszélés tárgyát képezte a munkáskérdés jelenlegi állása, a munkanélküliség, és az ezekkel kapcsolatos teendők tárgyalása. A mindvégig magas nívón álló vitát Mikulka szakszervezeti elnök felszólalása vezette be, amelyet dr. Aixinger főtitkár, dr. Alapy Gyula tarlományi képviselő és dr. Jabloniczky nemzetgyűlési képviselő beszédei köveitek. Alapy lart képviselő számos gyakorlati megoldásra mulatotí reá, amelyet a pártnak és szervezeteinek a munkás kérdésben követnie kell a munkanélküliség enyhítése és a pártmunkászervezeteinek kiépítése érdekében. Majd más napi jelentőségű kérdéseket is megvitattak a jelenvolt kiküldöttek és elhatározták, hogy a a pártösszejöveteleket állandósítják. Legközelebb Uvdardon lesz nagy népgyülés, utána pedig Tardoskedd községben, amelyekben a keresztényszocialista pártnak régi és erős szervezetei vannak. Komárom, —auguszlus 11. véve, ehhez a csoporthoz csatlakoztam Ami az úti programmot és ezzel a tanulási lehetőségeket illeti, ebben nem is csalatkoztam. A csehszlovákiai csoport meghívóját csak julius elején kaptam kézhez, amikor már az osztrák csoportnál bejelentenem részvételemet. Utón Hollandiába. Julius 18 án reggel indultunk Bécsből Ülünk Ausztriában a Duna folyását követve Linzen kérésziül,' majd Némelországban Nürnberg Frankfurt, Mainz, Kőlin, Düsseldorf városokon keresztül a kora ifjúság eSYe9Y emléke integet felém Elvonul szemeim elölt az a kemény, munkára és küzdelemre kész kis csoport, melyből egyeseket ezek a városok is láttak, mely a kilencszázas évek nagy magyar politikai küzdelmeiből a gazdasági haladás eszméjét ragadía fel s az éreltságt ulán szélment a világ minden tájára, hogy a mezőgazdaságban ipari műhelyekben, gyárakban, irodákban, sokszor mint egyszerű névtelen munkás dolgozzon, lásson, tanuljon, hogy tapasztalatait majdan nemzete gazdasági boldogulásáért érvényesíthesse. Istenem, hová lett ez a gárda? Mivé lett ez a .sok szent akarat“? Többeket az orosz és más csatamezők hantjai takarnak, másokat falán nagyon is meglaposoll az élet s csendes, a mindennapiért küzdő emberek lettek, aki pedig még állja a harcot, az a minden ellenségnél nagyobbal, a magyar közönnyel, meg nem érléssel, tudatlanságból vagy rosszakaralbó! fakadó lebecsüléssel és a mindennek száz évre való ulánkullogással vívja, lehet hiábavaló küzdelmét... Holland terüleíen robog a vonat. Elhagytuk az ismert német rend, gondosság és lelkiismeretes munka birodalmát, de ezek után is feltűnik, a holland munka elssőbbrendüsége. Zevenaár határállomás után nemsokára egy mellékvonalon Barneveld, az egyik holland baromfitenyésztési központ felé visz a vonat. A vidék a „Heide" képét mutatja, sok helyen ma is ennek jellegzetes növényeivel benőve, mint ezer és ezer év elölt. A vonatról is jfellünnek a Holland földművesek csinos házai gyümölcsfás udvarai, mindegyik külön még bokrokkal is bekerítve, a házak mellett modern baromfi istállók s mindenütt a dróttal bekenlek, kés kenyebb — szélesebb vizárkokkal körülvett földek a hollandusok földjei kevés kivétellel mind ilyenek — s ezeken a legelésző fekete — fehér holland vagy vörös fehér fries tehenek, vagy baromfiak a holland gazdaság kincsei. A mezőgazdaság művelés, a mi értelmezésünk szerint nagyon csekély, búzát inkább csak a német határmelletii jobb földeken termeinek, különben csak burgonyát és zabot látni. Ez utóbbi is átmeneti, mert csak a pusztaság feltörését követő első évben vetik, hogy ufánna már legelővé alakítsák ál a földet Annál több kertészetet látni sok helyen holdakra kiterjedő üvegházakkal Nagyobb méretű gabona termelést már évlizedek óla nem folylatnak, nem azért mert homokjukon ez kevésbé megy, hanem azért, mert az Amerikai gabonával sem árban sem minőségben nem versenyezhetnek. Ők tehát már évii - zedekkel előbb elérlek oda, ahova most mi készülünk jutni. A holland nép, csak úgy mint a dán a változott helyzet megértésével szorgalommal és munkával kiverekedte magát a bajból, egész más alapokra helyezte gazdaságát és a szerencséltenségböl jólétet, gazdagságot teremtett magának. Kérdés, megtudjuk e ezt mi is nagyobb megrázkódtatás nélkül tenni? Megemlítésre mélió dolog: a német étkező kocsik asztalain kis papírlap fekszik, melyen közük a vendégekkel, hogy a német gazdaság helyzetére való tekintettel csakis rozs kenyeret szolgálnak ki. Az étlapokon ugyancsak egy rövid közlés, mely szerint, a német borfogyasztást előmozdítandó, leszállítják a bor árát A német gazdasági szaklapok állandóan a behozatal és az ezt fedezendő fokozott termelés kérdésével, valamin! a belfermelés, érlékesilésének ügyével foglalkoznak, s úgy látszik, hogy ez nem csak szóban történik de a gyakorlatba is átviszik. Bavneveldben a legnagyobb baromfitenyéHztési központban Barneveld állomásra fut be a vonat. Sietünk végezni az elszálláso lássál, mert a városka polgármestere általi fogadtatásra kell mennünk. A városházán fogad a polgármester, meleg szavakkal üdvözli a város nevében a látogatókat, külön megemtékszik a velük lévő néhány magyarról, majd ismerteti, üogy miként emelíék a baromfitenyésztést mai fokára és hogyan tették ezt a jólét forrásává. Gyönyörű kiállítású, — a város által kiadóit — vaskos füzetet kapunk, mely három nyelven nyomtatva, Barneveldet mint Europa egyik A londoni baromfitenyésztési világkongresszuson és kiállításon Irta: ifj. Koczor Gyula. legnagyobb baromfiközponljáf ismerteti. Ruys de Beerenbrouck bel és földmivelésügyi miniszter vala mint báró van Heemslra Geldertand király biztosának bevezető szavai után már é könyvből megismerjük Barneveld baromfi és tojás kereskedelmi jelentőségét, az ezt szolgáló intézményeket és ott találjuk, mindent képekkel illusztrálva, a legnagyobb baromfi farmokat. A fogadtatás u án a polgármester vezetésével a hatezer lakosú, a hozzá tartozó kis községekkel és tanyákkal egyült 13.000 lelket számláló város meglekinfésére indulunk. Az utcák mind kifogásíalanul vannak kövezve, a házak, mintha mind ebben az évben épüllek volna nagyon szép üzletek, melyek a leg nagyobb városban is helyet kaphatnának, minden ház elölt kicsiny, de gyönyörű diszkért, melynek fái és diszbokrai nálunk a legszebb luxus kertekben is alig található, minden ablak és ajló mintha --csak tegnap lelt volna újra festve s minden ablakon. a legkisebb házikóban is az elképzelhető legtisztább legfehérebb függöny. Végig jártam már a háború elölt, mégpedig hosszabb tartózkodásokkal jóformán egész Európát, de a rendnek, tisztaságnak dolgos, de nyugalmas életnek és egy olyan magasfokú jeléinek megnyilvánulását, mint itt, még sehol sem tapasz faltam Később igyekeztem minél több emberrel beszélni, ezek a beszélgetések csak megerősítették benyomásaimat. A tojás vásárcsarnokokhoz érkezünk A régebbi 1913 ban épült, a másodikat vele szemben ebben az évben avatták fel. Mindegyik épület k. b. 60 méler hosszú és 24 méter széles csarnok és mellette és mögötte sorakoznak kereskedők csomagoló szinei (Folyt, kö.’.) ül dilin a Kultúrpalotában A Szlovenszkói Országos Magyar Tanító Dalárda bemutatkozása Komáromba — Saját tudósítónktól. — Komárom, aug. 11. Említettük már, hogy az Általános Tanítóegyesület kebelében alakult Magyar Tanilóda árda körútra indul és egyenlőre négy városba mutatkozik be. A négy város között van Komárom is, ahol most szombat este, aug. 16-án lép fel a Tanítók Dalárdája, amelynek minden tagja elsőrangú dalos és igen sok közöltük hivatásos karnagy. A Szlovenszkói Országos Magyar Tanító Dalárda, amelynek bemutatkozása eredetileg az 1929. év nyarára volt tervezve, azonban akkor a nagyjelentőségű művészi aklus elé súlyos technikai akadályok gördüllek, most végre Szlovenszkó műértö közönsége elé lép A dalárda a hangversenykor^ megkezdése eiőll főpróbákat tarí és pedig Léván, ahol megkezdik a körutat. A magyar tanítók dalárdájának férfikara már megérkezett Lévára, ahol a lévai dalárda helyiségében, az országos karnagy, Heckmann István vezetése alatt serényen folynak a hangversenyre való készülődések A próbák eredménye gyanánt megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkó négy városának, ahol a magyar tanítók dalárdájának férfikara egymás ulán be fog mutatkozni, ritka szép műélvezetben lesz része s a magyar tanítóság bizton számíthat arra, hogy a hangversenyre tervbevetf városok magyar társadalmai méiló módon fogják felkarolni nemes és áldozatos törekvésüket, amelyre jó! megérde-
