Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-04 / 14. szám

14. szám. Kedd, 1030. február 4. •• Ötvenegyeűik évfolyam. £JOS POLITIKA! LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K, — Külföldön 0 Kö. Egyes szám ára: 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUEÄ JÁNCS. Felelős főszerkesző: <&AÁ)u -STCíLA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 19. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 435 millió Komárom, —február 3. A belügyi tárca költségvetésénél -^felszólaló Jabloniczky János kép­viselő' megáüapitosta, hogy ez a közel félmilliárdnyi összeg jelenti az állam rendőri kiadásait, mig maga a közigazgatás csak fele­összegbe, 248 millióba kerül. Már az országos képviselőtestület ülésén is szóba került, hogy a csendőr­rendőri intézmény, amelyre tényleg szükség van köz- és vagyonbizton­ság érdekében, mennyire túlteng és eltávolodik igazi céljától. Magában Prágában mutalták ki, hogy az állarnrendőrség detektivteJületében száznál többen politikai megfigye­lésekkel és szolgálattal foglalkoznak és csak húszegynéhány detektív jut a bűnügyek kinyomozására. Minálunk, a déli földsávon, ahogyan becéznek bennünket, annyi a csen­dőr, akinek semmi do'ga sincsen, mert az emberek fegyelmezettek és rendet tartanak, hogy felére se lenne szükség. Egyes csendőrőrsöket az unalom kínoz a félreesőbb zu­gokban, de bezzeg kapnak megbí­zatást a nagyobb központokban levők, de ezek a szolgálatok poli­tikai természetűek. A felszólaló képviselő kiemelte, hogy a cseudőrség tulpolitizáltan működik és olyan feladatai vannak, hogy fürkéssze ki, milyen nyelven is beszél ez vagy amaz állampolgár, amihez ugyebár semmiféle ható­ságnak sem lehet semmi köze sem. Arról ne is beszéljünk, hogy az a csendőrség, mely a magyar vidé­keken teljesít szolgálatokat, eivétve szlovákokból ha áll, de legíöbbnyire csehek teljesítik ezt az, ugylátszik, bizalmi szolgálatot, mig magyar ember alig kap ott alkalmazást. A csendőrség szolgálati teendői közé tartozik az is, hogy az iránt érdek­lődjenek, hogy ki milyen nyelvű és irányú újságot járat és vannak gyenge gerincalkatu emberek, akik az ilyen rémitgetéseknek felülve, ludbörös háttal néznek rá azokra, akik hősies lélekkel olvassák az ellenzéki lapokat. A közbiztonság és a vagyon és személybiztonság igen fontos dolog, amit készséggel elismerünk, de az, hogy a rendőrség vagy a csendőr­ség belekoínyeleskedjék a polgárnak magánéletébe és magánügyeibe, ezt nem találjuk méltónak a közigaz­gatás feladataihoz. Enélkül igen szépen lehet rendet fentartani, mint például Svájcban, ahol három nem­zet él és három nemzet nyelvén nyomtatott újságokat olvasnak a polgárok anélkül, hogy ebből az államra bármi baj háramlanék. Mint rendszerető polgárok, mindig a tisztelet bizonyos nemével tekin­tünk erre a nehéz és felelősség­­teljes szolgálatra, de mikor az állam rendjének fentartására hivatottak POLITIKAI SZEMLE Komárom, — feb uár 3. A nemzetgyűlés ülései. A bépvüelőház hffőr dé'u'ár rrrg­­keídfe Béres Ed? dr. külügyminiszter külügyi expo2éjönck vitáját, emely min­den valészit üiég szerint szerdán este rypf befejezést. A szeráfus szerdán délután négy ér?kor tért ü'és'. A sze­ré'us nrpirerdjrn szintén Benes dr. expozéja szerrpíl, írrrly fefetf meg­kezdik s vÜé*,fiTf Ív lés n?pof fcgfgénybe verni A képvispiéház WíUségvHéei bi­zottságának legközelebbi ülésének nap­ja még nem ismeretes, ez függ 8‘fót, hegy mikor végződik a külügyi vita, amikor leséi újén foejék Cssíehivni a bizottság tagjait. Szí évi le belügyminiszter csalt tini fi kác1 ót igfr az állampolgár­ség végleges rét élezése helyett. A képviselőké? költségvetési bizoü­­ságábrn fcffeiezték a belügyi tárca téte­lei feletti vitát, amelynek végén felszó­lalt Szlávik dr belügyminiszter és ter­jedelmes t xpozébrr váleszolt az otkarg- 7ott beszédekre. Többek közölt szélt az állampolgárság rét deiéséíői és kijelen­tette, hogy a folyó esztendőben e Vég zerdő fontos munkák közé tartozik ez a kérdés is a egészen természetesnek látja, hogy hozzá kell fogni az állam­­polgárságtól és illetőségi jogról szóló térvények unlfikő lásához Majd az élJampo’gárpígi kérvények lasru elinté­zése miatt föime'ülf panaszok tárgyá­­brn nyilatkozott és azt mondotta, hogy a lex Direr egyes homályos részletei sokszor hit áltatták a kérvények gyor­sabb elintézését azonban s legfelső közigazgatási biréság döntvényei u?án ezek a nehézségek is elmu’ébsn van­nak. Indokolatlannak jelentette ki azt a panaszt, hogy a kérvények éveb őt*» elintézetlenül feküdnek, mert a törvény intézkedése szerint au'omati'rusrn el­nyeri az állampolgárságot az a kérel­mező akinek kél vényére vorstkozó'eg a hatóságok, két éven belüliem hoznak döntést. A magyar nemzeti párt javaslata a bírák fizetésrendezésére. Az igazságügyi minisztérium költség­­vetési tárgyalásén Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is fel­szólalt és szakszerű bírálatban részesí­tette a költségvetést. Nyomatékosan kővefelíe beszédében s bírák helyzeté­nek javítását és a bírói kérdést minden fázisában megvilágította. A bírák hely­zetének javítására a tárca költségveté­sének fölemelését sürgette, majd a ma­gyar nemzeti párt nevében azt indítvá­nyozta, hogy a csehszlovák köztársaság bírái részére olyan fizetásrendszeresitést léptessenek éleibe, mini amilyen a ma­gyar királyságban van. Ha ez nem volna elfogadható, akkor követeli a magyar nemzed pár», hegy a bírák vétessenek politizálnak, ez iránt méltán lehet minden szabadságát szerető ember olyan averzióval, hogy ennek a megszüntetését követelje, amivel súlyos milliókat lehetne megtaka­rítani az állampénztárnak. Milyen jó lenne ez kisebbségi iskolákra, nem olyanokra, amelyeket a ma­gyar vidékeken állítanak fel, hanem azokra, amelyek a szlovák nyelv­­területen még mindig hiányzanak a magyar kisebbség számára. ki az árami tisztviselők részére meg­­alapított fizetési osztályokból, képezze­nek kü ön sfáíust és adják meg nekik azt a fizetést, amely a mu<* 'nermet­­gyülésl c;k*u®on a creh szociáldemok­rata párt részéről beadott törvényjavas­lat szerint föltétlenül megiHei őke». Addig is, rmig ez s fizetésrendezés a fő?véryhc7és útját megjárj«, írditvá­­ryozzp. hogy a bírák a lex Dolanski alapján megszerzett jogok élvezetébe állíttassanak vissza s az ez alapon tör­vényesen járó működési pótlékok vissza­menőleg fizetiessene, s^ükre, En­­rek kérész üivüeüe egy két parsgrhfu sós törvényjavaslatot igényei csak. Készülődnek a népszámlálásra. Mini ismeretei, az idei 1930 évben népszámlálás lesz Csehszlovákiában, Szlávik G\ö gy be'üj yminiszter a belü­gyi tárc« feled folyt vitánál bejelentette erre nézve, hogy a népszámlálásra az előkéfa ü’efek már folynak a belügy­minisztériumban, Eísői-otban elrende lék a házszámok általános revízióját, i*z álhmi sta'icztiksi hivsta! pedig a belügy­minisztériummal karöltve tanácskozáso­kat folyta? sbban a tárgyban, hogy a népszámlálás során mely adatok kerül­jem k a kérdőívekbe. Ä minisztérium rövidesen előkészít a népszámlálási törvény végrehsjtósi rendeletét. Külön figyelemmel lesz a belügyminiszter arra, hogy mindenki szabadon és önként, minden nyomástól menten, de a való­ságnak megfelelően vallhassa be nem-, zetisegit és felt kezeli hovatartozandó ságát nem különben azt, hogy a nép­­számlálás bármilyen oldalról jövő ggi­­fáciőtó! menfesitíessék. A belügyminisz­ter e kijelentését mindenki nyugodtan fogadhatja, csak az a nagy kérd5?, hogy a népszámlálás végrehajtásá­nál eljáró alsóbb hatóságok és kiren­deli összeíró közegek működése össz­hangban fog-e lenni a miniszter inten­ciójával! A Jókai Egyesület közgyűlése. Komárom, —február 3. Vfisárnep, február 2-án d. e. llórai kezdettel tartotta a Jókai Közművelő­dési és Múzeum Egyesület XX. évi rendes közgyűlését Zsindely Ferenc egyesületi elnök vezetése elad a Kulíur­­palofa képtárában. Az elnök megas­­szárnyalásu megnyitója után Alapy Gyula dr. főtitkár tette meg titkári je­lentését az egyesületi élet elmúlt évé­ről, amelynek legjelentősebb mozza­nata a kulfurház tatarozása, amely anyagi értjén felül igénybe vette az Egyesületet és sz egész tatarozás csak úgy sikerülhetett, hogy a Komáromi Első Hitelintézet megértvén a kultúra szsvá», a lehető legelőnyösebb feltételek mellett folyósított kölcsönt az Egyesü­let részére, ezárt hálás köszönetét mond a Jókai Egyesület az Első Hitelinté­zetnek és Bartos Frigyes igazgatónak. Az előnyös kölciön dacára is a kullur­­barálok segítségére szorul az Egyesü­let és a Jókai Egyesület barátait kéri az Egyesület, hogy siessenek az egye­sület támogatására. Az első kérő szóra Hikisch Károly, Zsindely Ferenc, Alapy Gyula dr., a komáromi bencés rend­ház, a komáromi bencés főgimnázium segítségére sietlek a Jókai Egyesület­nek, amelynek vezetősége bízik a ma­gyar külíurbarátok áldozatkészségében. Majd sajnálattal jelenti be a főtitkár, hogv a február 1-re hirdetett Földes Bindi zongoraművész hangversenye a fiatal, de már európai hirü zongora­­mű v ász sajnálatos megbetegedése miatt későbbre marad?. Az egyesület legkö­zelebbi hangversenyét február 22-én tar*ja, amikor is Schmidthauer Lajos ■ világhírű orgonamfivész és Komáromi Kacz Endre neves festő és hegedűmű­vész földink fognak föllépni. Majd kegyeieies szavakkal eiparen­­tália az egyesület halottéit. Az egyesület 1929, évi zárszámadá­sait, amelyeket a számvizsgáló bizott­ság felülvizsgált és rendben talált, a kS?gyüh-s elfogadta és dr. Baranyay József egyesületi pénztárosnak és Makky Lajos ellenőrnek a felmenlvényt meg­ad.á. Az 1930. évi költségvetés tárgyalá­sánál Ivánfy Géza azirányban szólalt fö!, ha mar az idei költségvetésbe 10.000 K-t vettek föl a könyvtár gyara­pítsam, akkor lehetővé kell tenni azt is, hogy az Egyesület gazdag, közel 40 ezer kötelet kitevő könyvtára a nagy nyilvánosság számára megnyiítassék, mert különben a könyvtár holikinccsé válik. A főtükár fölvilágosítja a fölszólalói, hogy minden esetben, ha valaki hozzá fordult, a szükséges tudományos köny­veket mindig kiadta az egyesület tag­jainak, akik a kuiiuspaioíában vették igénybe a kért munkákat. Majd hosszabb vita indult meg, amelyben részíveltek Ivánfy Gézán és Alapy G.ulán kívül Fried Jenő, Fülöp Zügmond, Szijj Ferenc dr. Azt vitat­ták, hogy a Jókai Egyesület könyvtára lehet-e kölcsönkönyvsár, vágy csak a tagok bent a kultúrpalotában használ­hatják a kivént könyveket? A vita után halározatilag kimondot­ták, hogy az egyesület igyekezni fog megfelelő katalógust kiadni és megfe­lelő olvasó szobáról gondoskodni, addig is az egyesület tagjai részére Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató, mint eddig is, készséggel kiadja a kívánt munkát, amelyet ott a könyvtárban használhat az ilieíő. Egyébként az ügy rendezését az igazgatótanácsra bízta a közgyűlés. A diákbál, a Vörösksr&szt Egyesület, a Football Club bálja és az Egyetértés Munkásdalárda délutáni hangversenye részére az igazgatótanács kiadta a ter­met. A közgyűlés a helyiségnek a már előzőleg megállapított díjazások mellett leendő kiadását tudomásul vette. Végül a főtitkár azt javasolja, hogy amennyiben a felsőbb hatóságok erre ár engedélyt megadják, — mivel külföldi állampolgárról van szó, válassza meg tiszteleibeli elnökének az egyesület régi nagy jőltevőjéí, aki az egyesület mo­dern képtárát a háború előtt sok és értékes képpel gyarapította, Weisz Fülö­­pöt, a Magyar Kereskedelmi Bank elnök­­igazgatóját, aki mostanában ünnepelte 70 óik születése napját. A főtitkár azon reményének adott kifejezést, hogy e választás elé a hatóságok nem fognak akadályt gördíteni. A közgyűlés egy­hangúlag fogadta ei az indítványt. Végül Hittrich József javasolja, hogy Alapy Gyula dr. főtitkárnak rendkívül tartalmas jelentéséért szavazzon a köz­gyűlés köszönetét, amit egyhangúlag elfogadtak, mire a közgyűlés véget ért. — Ormi kirak. Mr. Ph, el M. ü. dr Neumann Jenő szülész- és nőoreo* specialista, Bratislava-Pozsony, Véde#­­iöp-úi 62. sz. (Stefánia kávéházzal szem­ben). Rendel délelőtt 9-12 óráig és délután 2—4 óráig, Lieóebnf Fossd, Tel. 28-88.

Next

/
Thumbnails
Contents