Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-25 / 10. szám

Komiromi Lapok 8. oldal 1930. január 25 Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt h maga ura mégis csak otthon Í8HÍ n% tűelét» nem jár mu’a-ni, nem udvarol másik nőnek és ez mindig jobb eset, j Maga sz olvasás nem veszedelmes jj dolog, ha nem viszik túlzásba. A túl- j ságos olvasás sem veszedelmes, ha tu \ dohányos, tanulságos dolgokat olvas \ az Híeíő, A túlságos olvasás csak akkor j válik veszedelemmé, hs az illető a re- \ génysket faija és a leikét a sok regény j megfertőzi és önmagét is regényhősnek 1 képzelt. Ez mär veszedelmes baj, de j Ili f?e lehet általánosságban kimondani I a veszedelmet, mert vannak, akik túl- ■ ság osan sokat olvasnak, da azért a lelkű ?, a gondolatviláguk normális marad. ; Lehet, hogy az ön férjenek se vészé j delmes. a sok olvasás. Érről az oldal* \ rői nem világította meg a dolgot a la* f vefébeü, így hát nem tudjuk biztosan. ! Adja Isten, hogy semmi veszedelmet \ se rejtsen magába az urára nézve a t sok olvasás. Ami p,:dig a dohányzást illeii, sajnos, \ igen sós fői fi, sőt msmpság már na- í gyón sok nő is srenved ebben a bsj- | ban, Azt mondják, a nikotin mérget ) megszokja a szervezet s akkor nem ; olyan veszedelme?.. I Ha 8 férjénél látja a sós doh ínyzás káros hatásai, beszéljen, az orvossal és az talán <ud huni a f árjára és leszokik a dohányzásról, vagy mérsékli azt. Az af v'gísztslja magát, hogy a férje mégis csak otthon ü! és * mohó ol­vasni vágyása is csak alább hagy s a könyvtárakat is hamarosan kimentik az ilyen könyvi dók ás akkor aitán rend­ben lesz rni d n Addig is azzal próbálja magit bele­kapcsolni az ura életébe, hogy az! módja neki; — D'ága macskám, ns rontsd foly­ton a szemedai a sok olvasással, majd én felolvasok neked, igy aztán egy csapásra kelten olvasunk. A hiives kedves, behize-gö hangja lehetetlen, hogy hatás nélkül legyen a férjre és valószínűleg azzal szaki ja meg a f'.lolvasást, hogy — Pihenj egy kicsi». Inkább hoci a szádat És jutaiomképpeíi szájon csókolja majd a feleségéi és kedvesen elbeszél­getlek és a folyton olvasást ilyen ked­ves intermezzók fogjak majd m gsra* kitani. Ezt kívánja őszinte szívből Faun. maifar munkásság agyar Mányi ekel tér & I8fitnkás8&g fcSnyviárt afesss* felá3*itaiti* Sset*fők{ irék5 &8isfvkiadék$ nyomdák aájatssfe bösi|vsket a magyar «swíikásefessak I Hogy a magyar munkásság jórésse bár magyarul beszél, de a magyar ér­méseket már régen száműzte szivéből, az már közismert, szomorú valóság. Hogy a munkásságot visszahódítsák a magyar nemzeti eszméknek, egyesek lángourgaima megalafeitotfa a Magyar Nántzefi Munkáspártot, amelynek tagjai első sorbán magyaroknak vallják ma­gukat és magyarok akarnak maradni minden körülmények között és semmi­féle ígéretekre se hajlandók megtagadni megyerságukat. Ennek a Magyar Nemzett Munkás­pártnak csallóközi, nyugatszlovenszkói «erű ele magyar könyvtári- akar létesí­teni es ez ügyben az alábbi levelet intézték dr. Baranyay József szerkesz­tőnkhöz ; Mélyen tisztelt Or. Ur! Alulírott, mint a Msgyar Nemzeti Munkáspárt csallóközi és nyugatszlo­­venszkói kerüldéüek vezetője, a kerületi konferencia megbízásából a legmélyebb tiszteseik 1 bátorkodom alanti kérelmün­ket előterjeszteni: Pártunk, mely a polgári rend és a békés fej ődés híve és küzd a bolseviki őrület esten, egy könyvtár felállítását vette tervbe, melyből tagjai ismereteiket gyaníthatnák és a művelődés terén előbbre haladhatnának. Ennek a fel­adatnak a megvalósításához azonban pénz kellene, ami nekünk itteni sze­­gény magyar munkásoknak a legke vesebb van. Nem akarunk ezen nemes célra pénzbeli gyűjtést rendezni, mivel ezzel ellenszenvessé tennénk ezt a ne­mes megmozdulást, e helyeit úgy hatá­roztunk és azt tartottuk a leghelyesebb­nek, hogy természetbeni adományok nyújtásira fogjuk felkérni a könyvkiadó cégeket és Urakat és hinni merjük, hogy a nekik i? igy kellemesebb adomá­nyaidat nem f.jgjik tőiúrfe megvonni, hanem eljuttatják áaiú clone no. kü! deményeiket. Fenti kerületi konferencia megbízá­sából arra kérem «ebit a mélyen tisztelt D, Urat, siíveskedjen fcfedisu«ban megjelent könyvek egy-egy példányát adományként átengedni, mely őrök há­lára kötelezne minket, magyar rou la­kásokat. Hinni merjük, hogy kérelmünket Dr. Ur nem falatja íeíjesi'hrtet.ennek és megörvendezrei minket eb. könyveivel. Midőn b. értesítését és kü deményét újra keiem, vagyok nagyrabecsülésem kifejezésével mély tisztelettel; Máté András a Magyar Nemzeti Munkáspárt Csallóköz és nyugatszlov, kér. vez. Saves adomán /okát kérjük Máté András kér. vezető Bá orKeszi, címre küldeni. A fenti sorokhoz kevés hozzáfűzni valónk van. A m gyár munkásság ma­gyar könyveket kér a m-gyar szerzőic­ső), íróktól, könyvkiadóktól, a magyar közönségtől. E kérés te-jísitése olyan f sntos nem­zed érdeke a magyarságnak, hogy annak teljesítése valósággal piranc^olólag tép fel. Hi a magyar munkásság m-gy-»r akar maradni, annak egyik legerősebb biztosítéka a szellemi haladás, a kuitura, a könyvek és a könyviárak. Ehhez a szellemi biztosító, támasztó pillérhez kér egy-egy téglát, egy-egy könyvet a magyar munkásság. Énnek a kérelemnek a hljeeitése magyar kötelesség. Adakoztunk tehát magyar könyveket és pdig ne c?sk m agyai u irt, hanem magyar szellemben megírt könyveket. Egy uj kormányrendelet növeli az országos hivatal hatáskörét és a miniszí ér iurr ok ügykörének egyrészét átviszi az országos hivatalba Saját tudósítónktól.» Komárom, január 24 A napodban jelent meg a hivatalos I lapban az a közelmúltban kiadott kor­­= májnyreadéle*, amely az országos hivatal ’ hatáskörét növeli szállal, hogy a minisztériumok, mint központi hatóságok ügykörének egyrészét I ezentúl az országos hivatalra ru­házza át. Ä jövőben tehát az országos hivatal a } vrgső fokon fog intézkedni az afebbi ■ ügyekben: | Több ér ekeit minisztérium ügykörében | n kisajátítások terén építkezések cáljaira | íö ténő kisajátítások, a vasulügyi épit­­| kszáses kivételével; az éptskezésnek a j kártalanítási eljárás előtt való magkez- I dá&e, két vál alat érdekeinek üíközésé­­néi a szorgalom tét jede! mének és mód s jm« megaSHpifesa háború és kőz­­| veszd/ idején területek birtokba vétele, j- A belügyi és itikoiaSgyi kormáayzat hatásköréből l az országos hivatalra szállt át az ala­pítványokkal k pcíolatos minden ügy­kör, az alábbi kérdések kivételével: az országos hivatal területi illetékességén túl terjedő alapítványok ügyei; sz ala­pítványi vagyon eidegeniiéée es meg­terhelést1; hí alapítványi v igyon körül szükségesnek mutatkozó rendkívüli in­tézkedések megtételei, alapítványi jőve de íhek hilmo ódása egy személynél vagy egy családnál, hí az összjövede­lem megáiiapi ja a minisztérium 'által niegáWpitoti érié*'.határt; alapítványok jpsrmu ációjára vonatkozó h narozás, az aiapitváry megszüntetése s végül oly ' ü>y ;k, amelyek az alapítványi levél -szellőt a minisztériumoknak vannak fenrt í.tva. Afoldmfvelésügyi és munkaügyi minisztérium helyett az országos hivatal fogja a jö­vőben eldönteni azt, hogy a közutak karbantartói milyen dijiksal kötelesek hozzájárulni a vizlevezetési munkála­tokhoz. A belügyminisztérium hatásköréből az országos hivatalra szili áf a követ­kező ügykör: állampolgársági kötelék­­bői való elbocsátás, a külföldön kiadott sajtótermékek u cat árusítása, egyesületi aíapssabllyok jóváhagyása, az egyesü­letek működésének ellenőrzése és be­szüntetése, külföldi személyek nyilván­tartásainak ellenőrzése, külföldi szemé­lyek látványos mutatványainak engedé­lyezése, külföldi tánetaniíők nyilvános tánctanitásának engedélyezése, az ország területén végzendő és hírlapi felhívások utján esiköiölt gyűjtések engedélyezést^ szállítmányozási Iparengedélyek meg­adása miatt besdott felebbezések elin­tézése, süffőri vizsgára való bocsátás megadása ellen beadott feiebbezések elintézése auiomobüvarsenyek engedi* lyezése, nemzetközi automobil igazolvá­nyok megísgadása mi itt beadóit feieö­­bezéaek elintézése. Az ipari és kereskedelemügyi mhiiszíérium helyeit a jövőben a tartományi hivatal fogj? kinevezni az építészeti vizsgák, továbbá az előzetes s a kömives, kő* fersgó és éciíussteri vizsgák bizottsá­gainak elnökét és tagjai! g a tartományi hivatal adhat engedélyt a vizsga íeiéie­­lére oly személyeknek, akiknek nincs meg a törvényes teljes iskolai végzett­ségük. látott gyek. R ív tveze ő: Gallé István, ny. adótitkár. I A járási Iparíársulat közli: Közérdekű adóködsraényeink köz­lését fo ytatjuk A bérbeadó szavatossága a bérlő adóhátralékaiért A gyakorlati életben raipd-'onapos dolog, hogy a bérleti szer?ődé-.bii be!-foglalják, miszerint a 1 bérlemény után kirótt adókat a bérlő fizeti. 1st leginkább a föü*, ház és házbérjövedslaii adók jönnek tekin­­teäbs A fó!d- és házadó mindig az ingat lan tulajdonosát, jobban mondva az ingatlant terhelik A bérbeadó és bérlő kő ott létrejött megállapodás az adófizetés iránt, tisztán magánjogi jellegű, ha tehát a bérlő az íngatlano kát törhető feats adókat nem fizeti, azért a bérbeadó miat tulajdonos felelős. A kereseti adókért nem felelős az ingatlan t-lajdonos. A kereseti adót annak a személynek a nevére Írják I eíő aki az adó alá eső foglalkozást | Gii, Ha pl, egy lakatos mühsiyt bérelt helyiségben Q« valaki, a bérbeadó nem fele'ős a kereseti adóért. | H 4 az ip írüző helyiségst felszere­li léssel az ipoj >ggal együtt bérbeadják ? az adótörvény 264. § nak rendelkezései í szerint a három évi haszonbér erejéig j a bérbeadó felelős a bérlő kereseti I adóiért, ds csak három évnél nem régibb hátralékokért,— tehát a bérlet megszűnte előtt kötelessége minden bérbeadónak oaeggyőíődést szerezni, hogy az adókat a bérlő kifizette-e? A forgalmi-, fényűzést- és jövedelmi adókért a bérbeadó egyáltalában nem szavatol, mert a forgalmi és fényűzési adót természetszerűleg az áruk árához hozzá ke!! számitani, tehát a vállalkozó olyan bevételét alkotják, amit az adó­hivatalnak beszállítani köteles. Ebből I kifolyólag a bérbeadó nem szavatolhat I a bérlő forgalmi és fényűzési adóiért. I Hasoalóképen nem szavatol a bérbe­­| adó a bérlő jövedelme és adójára* | dókáiért sem, mert azok tisztán személyi adók. Éíő narha után forgalmi adót nem kell fizetni! Az 1925. évi nov, 25-én kelt 247. sz. pénzügyminiszteri rendelet 1 pontji szsrint az 1923. évi 268 sz. forgalmi adótörvény alapján a befödi vágómarha után s fizetendő forgalmi adó helyett pausáiadót kel! fizetni, A fenti rendelet 2 pontja s.-eria i a pausáiadót mindenegyes esetben be­szedik a húsadóval, amit akár súly, akár darabszám után rónak ki. A rendelet 8 pontja msgáilapi ja, hogy az 1925 decsmber 31-ike ucan a pausállal a belföldön leolt állatok nyers, vagy sózott bőr és bsl-c-k után, forgalmi adó kiegyenlítést nyert. Nem vonatkozik a pjusaíiroiás azokra a vágómarha szállításokra, amik az állattenyésztő vagy magánszemélyek köiött, továbbá tenyász- és igavonó állatok eladása által keletke nsk, A 10. pont szerint vágómarha alatt a le­ölésre siánt mindenféle állatot keli érteni. Ebbő! a rendeletből világosan ki­­tüaiíc, hogy a marhakereskedő a vágó marhának a mészárosok részére tör tónő szállításainál a forg, adót meg­fizetni nem köteles, mert a forgalmi adót az áüat leölése alkalmával be­fizetett hasadéval már lerótta • Adótanácsadói irodánk hivat.los óráit hétköznapokon d e. 9—12 óra köpött Kertész ulca 14. sr. alatt és d, u. 2 órától az ipartársulat hdyi ségében tartjuk meg. A jövedelem- és forgalmi adó vai lomások beadási határideje esedékes) A magántisztviselők betegbSrfosito pénztárai Sztovenszkoban nem foganatosíthatnak biztosításokat — január 24-én A csehszlovák sajtóiroda jelentése szerint a népjóléti minisztérium ja nuár 21-ével kelt rendeletével » magántisztviselők és alkalmazottak betegbiztosító pénztárainak megiii totfa, hogy Szlovenszkóban és Ru szinszkóban betegbiztosításokat fo­ganatosítsanak.

Next

/
Thumbnails
Contents