Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-21 / 8. szám
2. oldal. Komáromi Lapot 1830. január 21. > Vásároljunk ELBERT divatáruházában Nádor u. 19. » olcsó és Jő minőségű áruival ma vezeti oáro m Farsangi újdonságok: Frski. MBokíne- és Selyem és flór so&ni Selyem zsebkendő Glaee fehér kesztyű Frakk-óraláne és mellgomb .,Ere# ‘ gallér Selyem nadrágtartó Chrej'pdesehin gall^rvédő 4711 Kölni tíz, Kotty peder wg Strass-esatt és gsmb Selyem esipke és tűit Marabu disz Selyem batiszt 'ngaadróg Menyasszonyi fátyol és koszom Selyem harisnyák Mii virágok Selyem és csipkesálok Török jelmez disz stb. Téli áruk mélyen leszállított árban. O ««! s n s ti pr v o n ? 8" • !>., S* it n a m «< o osztással a készlet a kilelelíetéshez elegendő lesz. A jószág egészségi állapota a szórványosan előforduló eryhe száj- és körömfájástól és a sertés vésztől eltekintve, általában jónak mondható. A csehszlovák gyáripar ellenzi a mezőgazdasági vámok fölemelését. — január 20 án. Prágai jelentés szerint a csehszlovák gyáriparosok központi vezetősége foglalkozott a gabona és élővámok fel emelésére vonatkozó agrárkövetejésekkei és kereskedelempolitikai okokból kiviketetetlennek tartotta a mezőgazgák által követelt vámemelést Budapsstan felavatták Blaha Lujza síremlékét — január 20. Bigtn Luba halálának szombaton volt negvedik érfordulója. A főváros N pszinházi Bizottmánya tagjainak jelen létében s ombiíon délben leplezték le Blaha Lujza nagyarányú márvány sir emlékéi, amelyet Filbp E emér szobrászművész készíteti. A síremlék leleplezése élőit a Népszínházi Bizottmány ülést tartott, amelyen Buzá'h János slpe’gármesíer ke gyeletes szavakkal emlékeiéit meg 8 ah-Lujzáról, a „nemzet csalogányáról“. A temetőben Rípka Ferenc főpolgármester képviselte a kormányt, a Nemzeti Színház nevében pedig Hevesi Sándor vett részt a felavató ünnepélyen. Liber Endre tanácsnok beszédében elmondotta, hogy amikor Blaha Lujza halálának első évfordulóján megjelentek a sírjánál, fogadalmat teltek, hogy emlékét díszes ptnlékmüvel fogják megörökíteni. H ve«ií Sándor vissznpiUantási vetett Blaha tüneményes pályafutásának történetére. B aha Lujza a magyar düt testest mite meg — mondotta — és emlékét mindvégig meg fogják őrizni úgy a színészek, mint a nemzet. Kardusnát kötéláSfaü halálra ítélte, Földvárinét felmentette a szolnoki törvényszék. — január 20 án A szolnoki törvényszék szombton két uiabb ítéletet hozott a nsgyrévl méregkeverő asszonyok bűnügyében. Az itelel szerint özvegy Kardos Mihály náí kétrendbeli gyi:kó«slg bűntettében, amelyet azáltri követeti el, hogy meggyilkolta férjét és fiát, előre tnegFon toltnn italukba és éíeiükbe trzénf keverve, mondotta ki bűnösnek és Síért kötélálfali halálra ítélte el a törvényszék. Özvegy Földvári Károly óét felmentette a bíróság a háromrendbeli gyilkosság vádja aló», meri a tárgyalás során nem merüli fei ebene bizonyító sdat. Föld .árinét a tábla döntéséig nem helyezik szabadlábra. Ezután a íörvérsysz k Kardos :a ügyiben kegyelmi tanáccsá alakult át. ta r • Tdbű szloweasglséi ipartársulat közös értekezletre gyűlt egybe Komároi az adóügyi sérelmek orvoslása céljából la — január 20. Az ip^rfárRu’atban e hó 16 án meg* tartott adóügyi tárgyalásról következő részletes tud sifásuns számol be: Boldoahy Gyula jpa-fársu;ati elnök megnyitó szavaival üdvözölte az érte kezle'en megjelent ga lámái, vágsellyei, zelizi, ip'lysági, érBekó/vári, lévai járási ipariársuhtok kiküldődéit, valamint a megjelent Richter Janos és Füssy Ki! mán szenátorokat, ifj. Kcczor Gyula országos iparosszövets g elnökét, sajnálattal jeientetie be, hogy az értekezletre meghívóit Liska János és Jibioniczky János dr. nemzetgyűlési sépvi selők, Böhra Rudolf szenátor, Vavertta Ferenc dr. kamarai titkár s valamint az értekezletre ugyancsak meghívott duna- 8zerdahelyi, párkányi, somorjai, nyi;rai járási és pozsonyi városi ip «társulatok delegáiusai egyéb sürgősebb elfoglaltságaik miatt az értekezleten meg nem jelenhettek. Rimula'ori arra, hogy a sok adósérelem orvoslására szükségesnek látta a törvényhozók figyelmét is felhívni, mert az adózók ma már csak abban tudnak bízni, hogy a nemzetgyűlés tagjainak segítségével lehet a mérték n ikül kivetett és kíméletlenül behajtott adókat csökkenteni s az egész adóigazgatás rendszerét feljavítani. Az adókérdésekben a komáromi ipartársulat csoportosította a panaszokat és az orvoslás módjaira is javaslatokat dolgozott ki. Kéri a megjelenteket, h agy Ivdnfy Géza titkár által a társulat nevében teendő előterjesztésekhez esetle* pótló javaslataikat meg'egyék. Felkéri a megjelent törvényhozókat, hogy (egyék magukévá a panaszokat és hassamk oda, hogy e panaszok orvoslását a pénzügyi kormányzat haladéktalanul megkezdje. Világosítsák fel a pénzügyminisztert arról, hogy az adók már kibirhatatlanok, az adótartozásokba pusztulnak bele a kisiparosok, tehát nemcsak az eddigi adók kíméletesebb behajtásáról van ma már szó, hanem az adek csökkentéséről is elsősorban. Az iparosság elkeseredése oly nagy fokú, mert még a kormánykörökhöz is köze lebb álló kereäkedeimi és iparkamarák is tehetetlenek az adósérelmek megszüntetésére befolyást gyakorolni, hogy kénytelen kijelenteni, miszerint az iparosok nem fogják a kamarai illetékeket sem fizetni Kü önö en figyelmébe j ajánlja az iparosok p-nászát és er. el| határozását a jelenlevő Dosztál JaKab ' iparos, kamarai tag figyelmébe. Dosziál Jikab maga is beismeri, hogy a Kamara semmit nem tud tenni az adósérelmek orvoslására. Erután Ivánfy G >za ipartársulafi titkár ismertelte az adósérelmeket, amelyek a következőkben nyilvánulnak: 1. Az adókivető bizottságik helytelen összeállítása, 2. nagy edókörletek alakítása kis számú bzottsági taggal, 3 titkos adóinformátorok rendszere, 4 adócsökkentési, törlési, részletfizetési kérelmek elintézésénél az illetékes gaz dasági szervezetnek, a? ip«társulat véleményének mtfőzése, 5. a községi adózás tultengése az áí'ami adózás meiteti, 6. a forgalmi adó m3i rendszere, 7. a kisiparos kézimunkájának, tehál nem árubeli szolgáltatásnak a munkásnál men esitett forgalmi adó alá vonása. Az előadó abból indult ki alapos tudásra valló 8 az adózás kérdését öafolyásoló minden gazdasági és szociális körülményre figyelő fejtegetéseiben, hogy maga az adózás technikája ébreezt bt zalmatfanságo?» tehát a bizalmat kei! helyreállítani adózó és adóigazgató hatóság közöd. Az adózónak az adóhi vasalókban a maga h vattait, az adózás ügyét intéző uszivistlősben a maga tisztviselőit kellene látni. A helyzet azonban olyan, min hi az adózás csatározás háború lenne a rosszul felfegyverzett po’gár és a hadi technika minden f quisiiutnával kitünően felszerelt adózó ha óság közölt. Ez a psychologiai terheltség árad ki az adózás mai rendszeréből, s ez a bellikoms állapot akadályozza meg az egészséges adómorálnak a kialakulását, melyet az adózó polgár is igazolni szeretne. Az adózó az adókivető bizottságokban nem látja mindig azokat a személyeket, aki ; iránt bizalommal viseltetik, s ezt nem is veheti bünül tőle az adóigazgatás, hiszen a bőréről, a családja, a gyerekei existenciájáról van szó. Először tehát az adókivető bizottságokba kell olyan egyéneket kinevezni, akiket a törvényes érdekszervezetek szabad választása jelöl ki, akik tehát bizalmát bírják az iparos és kereskedő osztálynak, akik tehát, mert mások bizalma állítja őket oda, felelősséggel í? tartoznak nemcsak az adóigazgatás szerveinek, hanem megbízóidnak is. Fontos kérdés az adókivetés technikájában az adófeivető bizottságok taglétszáma és i lelákességi tér Öleiének megái la pifása. Hí egy egész járás adózóinak ügyét 5-7-9 esetleg 11 bizottsági tag intézi, akik a járás több ezer adózójának anyagi helyzetét s sz anyagi helyzetet annyira befolyásoló helyzeti, családi, sok egyéb körülményt nem ismerik, még a legnagyobb jóindulat mellett sem képesek relative igazságos adóztatás alá venni az adózókat. Az iparos és kereskedő társad jloixnak, de a többi adózó osztályoknak is é deke, hogy lehetőleg kisebb adókerülőtök alaisiüaasanak és runden adók Hűiéiben annyi tagból álljon a bizo«ság, hogy mindegyik nagyobb gazdasági adófizető osztály megfelelő számú képviseletet nyerjen bennük. Nem lehet ennek nagy akadáiya hiszen az iparos, kereskedő és gazdatáraadalom melleit a hivatalnosok, munkások fizetése.? jövedelmének megállapítása kü’ön szakértő bizottsági tagok jelenlétét sem feltételezik. Legsérelmesebb pontja az adózás rendszerének az u n. informátorok intézménye. Az adótörvény maga is számolt azzal, hngy az sdőigargdásl tisztviselő mint referens s az adósive ő bizottsági tagos sem ismerhetnek min denkit, egyes adózók üzleti, kereseti viszonyai körül nem k-heinek annyira tájékozonak, hogy igazságos adóterhet tegyenek a vállára. Felhatalmazza tehát a töivény az adóigazgatást, hogy az egyes adózók viszonyairól má3 módon szerezhessen be adatokat, ha a vallomás kiegészítésre szorul. A gyakorlatban ez ügy néz ki, hogy az adóigazgatás rendszerint ipari és kereskedelmi szakmák szerint egy-egy iparost, kereskedőt hiv meg, aki a szükséges információkat adja meg az egyes adózók saját s illetve egymás közötti üzletkereseti viszonyairól. Az iparos és kereskedő osztály helyesnek tartja az információszerzésnek azt a módját, hogy minden ipari és kereskedelmi főbb szakmának több tagja megképeztessék, mert ez által lehet elérni,hogy az adózás relative igaz- « ságos lesz. Azonban ez a társadalom Csak semmi félelem de elövigyázat! Megelőzheti a spanyolrtáthájáí; használjon valódi SÓSBORSZESZT. I azt kívánja s cask esi a módszert tartja ülőnek az adöigagaás, de a maga társadalmi s állarafenntanó suiya alapján is, h; ezek az informátorok az ő soraikból a törvényes organizációk által választatnak. Ha az adóirtfonnátor a gazdasági érdekszervezetek választása, tehát tagtársai bizalma fogytán jut veleménytsdó alkalomhoz akkor feleiős&eggel is tartozik választóinak. S ez a felelősség 8 bizalomra alepitoít vélemenyezes lehet az egyetlen paraíizálója amid* a még jóindulat mailed is bec^s ható hibának, aminek azüiőanyja az emberi gyarlóság. Az adózás egé3z technikájánál az az ipíri és kére;. kPa*mi szervezetek véleménye, hogy meghűl ga!tassan *k. Igtn fontos es az ipiros, kereskedő adócsökkentési, tői lesi, rész etfizetési kérelmeink, amisor az eg^sz nagy a<lőkerü et gazdasági visionyait legjobban ismerő ga.dasági szervizei lehet csak illetékes ily kérelmek mogvélemenyezísére, mertelek az organizációk tarják kezüket a gazdasági été« pu íusao, amely gyakran nem lüktet iázai mutatón míg árkor ssm, mer- (akarni« ketf a gyengeséget, a betegség .?, amikor a segítségre legjobban, orvosságra leggyorsabban van szüsség. Az egyes községek pótlékai nagyban etnetfk az adóterhe net. Az áha-n számtalan szociális terhei a községekkel fedeztet s a üö-íég a százas szamokban Kifejezeti póindókitai c»öx»enti az adózóknak gazdásági megerősödését elő nordiió g-udagudisat. Erősen auamszocia!i3ztiku? ez irányzat eüen is fel kell szavat emelnie a gdzdas*gí szervieteknek, mers — bár éppé s a közmunkák segisik eiő ma az iparos és keresk dő anyagi megérősöd;set — a po'g ri gazdis gi idxiiogia szivesebb;>i látja, mart ez* tarija helyesnek, ha az egyének go-tdiságt ereje oktooitja a természetes gazdasági vérkeringés«, a jivak köciönöá cser jét, vetci, eladás, munkavállalás «<b ormjáb n E-u árs dr. Gadl Gyű;« íp »rtársuíati jogtanácsos istnene t; a forgalmi adösérelraeset. A forgaimi adó horribilis sérelmeket jerent, az ipsros ös kereskedő ennél az adónál az ailam inka« szó lója haszna niacin ebbői a tevékeny égbői, legföljebb kara, meri a konkurencia képes jégéi, forgalmának növelését akadüyozze meg Az Párosság, kereskidős ez adónem tejes eltörlését kivinják, erre, miu án miiiiárdokat vesz be az állam e címen, számiiani sem leite?, de arra számítani akar, mert a forg lírai adó egyfázisú tétele nélkül az eg.-sz állam gazdasági ereje csökken, számítani akar azzal, hogy a pénzügyi kormányzat az eves Óta kellőm megindosolt kívánságot teljesíteni fogja. Az üzletember forgalma — a m«i gazdásági viszonyos közölt — sokszor tehertétel, s nem egy kényszeregyezség agya mellett állott éppen a fek elen forgalmazás babának. A forgaimi adó kérdésénél törlendőnek tartja a kézműves iparosság a maga mühelyi kézi munkája bérértekének összege után eddig fizetett forgalmi adő törrlését. Az ip ri műhely munkása munkabére után forgalmi adót nem
