Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-21 / 8. szám
1930. január 21. Komáromi Lapok 3. oldal. fizet, nem fizet, p’dig ő is szolgáltató, eüenérték fejében munkáját szolgáltatja. Mivel a kézimun'sa természete alapján nem tekintik első fokon, tehát a munkás szolgáltatása alkalmával forgalmi adó alá tartozó szolgáltatásnak, logikus hogy a további fázisán is e szolgáltatásnak, midőn a munkás kézimunkája valamely ipari készítmény kidolgozottságában, feljavításában nyilvánul ha clrejtetten is, e szolgáltatás munkaéríékének az egész munkaérték Összegéből levonásbahozatala jjtehát forgalmi adó alól mentesítése lenne az igazságos. Régi óhaja ez az iparosságnak, mert akárhány legtöbb iparos önmaga t végez el eüenérték fejében munkákat, | ezeknél tehát közvetlenül szolgádat § olyan munkaleljesitményt, mely a mun- | kássa! viszonylatban mentes a forgalmi * adó alól. Az adózás kérdésénk a főbb vonásokra redukált ismertetése után megindult a vita, mely igen élénkké, s nem egyszer szenvedélyesé is vált. A viiában valamennyi vendég ipartársulaii kiküldött különösen: Kardos Győző alelnők, Menetel Dezső szako. elnök Vágaellye, Farkas Lőrinc titkár Galánla, Rováfs István éa Belágy F. titkár Ipoly- | ság, Honffy János Érsekújvár, N*gy | András Zseliz Nrgysalló, Éder István, 1 Tóth Antal titkár Léva, Vály Lijos j Komárom szólaltak fel igen ériékes s jj a kérdés alapos ismeretére valló indít- j ványaikkal, s a javaslatokat módosító előterjesztéseikkel. A referátumok uíán Richter János és Füssy Kálmán szenátorok köszönték meg a meghiv'st. Richter János fld- s vösnek és helyesnek tartja, hogy a í törvényhozókat is bevonták e sérelmek 5 orvoslásának munkálatára, mert egész ■ Szloven&zítón hangosak a községek, j városok ezektől a panaszoktól s ebben j a kifejezetten gazdasági és az állam ; egész gazdaságát érintő kérdésben f tényleg egyszer m ír a törvényhozásnak j kell kezdeményező lépést megtenni. ■ Kei!, hogy meghallják a panaszokat, ; és sokkal rosszabb lesz, ha a gaz- j dasági válságokban tönkretett ipari ) és kereskedelmi osztály utolsó lélek- í zetvételénál jön csak a segítség, | mint most, amikor még lehet mit men- J tini, ezer, tízezer dolgozó s az államot j fenntartó iparost és kereskedőt. Igére- ji tét tesz, hogy mindenben támogatja az | iparosokat és kereskedőket. Füssy Kál- 1 mán is lendületes szavakban mond j köszönetét a bizalomért, hogy hoztá is foidúltak, ö már eddig is igyekezett uz iparosok és kereskedők adóügyei- ) vei foglalkozni s legutóbb beszédet is tartott a forgalmi adó eltörlése érdekében a szenátusban. Mini gazda ér- i tékeini tudja az ipíros- és kereskedő- í osztály murfkás-ágát saz áilamfenntartő j képességét akkor,' he a köztethek nem nyomják agyon őke*. Ifj. Koczoi Gyula ölömét fejezi ki j azért, hogy az iparosság az adó- . kérdésben Józan mérsékletet tanúsít l és maga is igyekezni akar önmaga : sorsának megmentéséért a javító esz- ; közök fetíárásabeu azoknak segítségére • lenni, akiket hivatásuk állít az állam > egész lakossága számára hozandó tör- j vények előkészítésére. Maga is nem i egy alkalommal hívta fel a kisiparos- \ ság figyelmét az adótörvény hibáinak j s illetve a törvény helytelen alkalmazása ; következtében érzett sérelmei, pana* I szai nyi.t feltárására. De nem mulasz ! tJtta el ugyanakor felhívni az iparosok ; figyelmét arra is, hogy nem elég a í a panaszkodna, hanem a segítséget j önmagának Í3 el kell kezdenie. Érnie kell az iparosságnak kereskedőknek, de minden adózónak mindama joggal, melyet az 8dó törvény zzámukra biztosit, mert be ke l vallani, hogy nem egyszer az iparosok, kereskedők hiányos iörvényismerefe is okozója adóbajaiknak, A komáromi értekezlet biztatással tölli el, mert látja, hogy ilyen közös értekezlet összehozza az egy gazdasági táborba tartozókat, s ha a jövőben is minden egyes sérelmi kérdésben hasonló módon járnak el, a törvény szigorú keretei megadta módon, igazuk tudatában, de az álkos iparosközöny leveíésével maguk is hozzá fognak a szükséges ismeretek megszerszerzéséhez, siker fogja kisérni mozgalmaikat. Boldoghy Gyula záróizmában hálásan megköszönte a megjelentek fáradozását, s ismételten kérte a megjelent törvényhozókat arra, hogy vegyék kezükbe az annyira ieszegér.yedeít ipa rosság ügyét és tegyenek meg mindent, hogy az elhangzóit, nem túlzót', csak a valóságot festő sérelmek haladéktalanul orvosoitassanak. Szeretetvendégség. Komárom, —január 20. Az emfcerbaráti cselekedetekben mindenkoron követendő példával elöljáró Komáromi Protestáns Jótékony Nőagyíet vasárnap, január 19 én tartotta ez idény bea első szeretetvendégségét, amely a legteljesebb siker jegyében foiyt le. A A református egyház Kollégiumának nagytermét oly nagyszáma vendégsereg kereste fel ez alkalomból is, hogy a zsúfolásig megteli terem nul'éti a későbben érkezettek kénytelenek voltak a kisteremben helyet foglalni, de sokan még innen is kiszorultak. (Távoi legyen tőlünk, hogy a Protestáns Jótékony Nő egylet ez elismerésre méltó rendezésébe be akarjunk folyni, de teljes tisztelettel megjegyezzük, hogy a termek befogadó képessége miatt az előzetes jegykiadás minden esetleges anomáliáknak elejét venné.) Akik azonban helyet foglalhattak a nagyteremben, azok nagy lelki épüléssel hallgathatták meg a szép és magas színvonalú műsort, smeíy igazán szivet s lelket egyaránt gyönyöráöd’eiő volt. A reformátusok legszebb dicséretének „Jövel, Szentlélek Ú.isten“ kezde’fi versevei kezdődőt meg a szereietvendégség, amelyet az egybegyillidc énekeltek. Majd Kalitza Lüuzló zsigárdi ref. lelkész szívből fakadó imában kérte az Isten segedelmét shhoz a nemes munkához, amelyet a derék Nőegylet annyi áldozítossággal kifejt. Rácz Elemér sőbi ref. lelkész bibliamagyarázatot tartott rendkívül fordulatos s mély gondolatokkal teljés előadásban. Krisztusnak a belthéniai házban való időzésáről, erről a biblia egyik legmeghatóbb részletéről szólt, amint Krisztus » kedves, meghitt család előtt, belő vetkezendő elárulásáról és haláláról nyilatkozik. A szépen fölépített beszéd szivbemarkoló hatása az egész gyülekezetei lebilincselve tartotta. Biblí magyarázat után Jdnossy Lajos evang. esperesielkész, a halybeii evangélikus egyház érdemes lelkipásztora, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről olvasott föl S;egfű Gyulának, a kiváló iöiiénettudósríak nemrégiben megírt könyve alpján. A proiestánsok vallásszabadságáért kütdő, a magyar művelődésért oly sokat áldozó fejedelem életét, heroikus küzdelmeit, politikai ás diplomáciai sikeres működését ismerteite a kiváló felolvasó, aki Bethlen Gábor történelmi nagyságát mélységes tiszteletével és kegyeletével övezte körül, A felolvasás figyelmet lekötő volt g mély hatást tngyoít vissza a lelkekben. E után Schönwiesner Irén szavalta el mély átgondolással és n:gy hatással Rimányik Sándornak „Az óriás* cimü remek költeményét. Húsz perc srünet következeit, amely alatt a Leányegylet bíjos faijai szolgáltak teával a vendégeknek. Majd a műsor folytatása következett, amikor a gyermekkar lépett a színpadra és Sörös Krisztina tanítónő ügyes vezetésével három magyar dalt adott elő rendkívül nagy hatással. Preciz, harmóniába olvadó fegyelmezett előadásuk magával ragadta a hallgatóságot, amely igazán szivéből tapsolt a bájos gyermekkarnak és fáradhatatlan vezetőjüknek, Tóthkdrolyi Gyöngyike sikerült zongorajátéka alapos előképzettségről tett tanúságot. Az előadó Horváth Géza „Fantasie mignon hongroise“ c. müvét nagy átértéssel és nívósán interpretálta, értékes talentumról (éve bizonyságot. Msleg tapsokkal honorálta a közönség a kedves előadó szép játékát, A műsort Rdcz Elemér ref. lelkész művészi hegedüjátéka fejezte be méltó koronájaként a szép estélynek. A kiváló előadó Schubert: Preghiera és R-ff: Cavatine c. müvét játszotta finom árnyalással, a klasszikus müvek előadása megkívánt mesteri stílussal, A hallgatóságnak nemcsak örömmé) fogadott kedves meglepetése, de művészi élménye volt ez a hegedű szám, amelynek végén meleg tapsokkal ünnepelték a kiváló előadói. A hegedű számot Szijj Ferenc dr. kisérte bársony lágy finomsággal zongorán. Végül a XC. zsoltár első versének eléneklésével ért véget a szép szereltvendégség, amelynek előkészítésében és rendezésében az egyesület fáradhatatlan vezetősége Pap Kovdch Elemérné elnökkel az élén, marad mdó sikerrel buzgolkodott. Legyen áldás nemes munkájukon! községi e:emi iskola protestáns növead-keiböl összeállítóit háromszőlamu Magyarország jelentékeny eredményt ért el a hágai konferencián, amely megegyezéssel végződött — január 21-én. j A hágai konferencia utolsó napja, ; mint a legutolsó jelentések szólnak, váj ratlan eredménnyel zárult be. Ami ’ szinte teljesen valószínűtlennek látszott, i a megegyezés, mégis megtörtént. Va ; sátnap hétfő reggeli hat óráig úgy. I szólván egész éjszaka tárgyalt Bethlen István gróf a kissnlant képviselőivel. Rövid megszakítássá! teljes 23 óra hosszat tartott ez a tanácskozás. A megegyezés alapja a kivetkező: I Magyarország nem fizet jóvátételt, ha- i nem 1943 után 1966 ig évi 1372 millió | aranykoronát fizet a bíbeszerződísbői í eredő összes köielezetségeinek kislégi\ A dönlőblrósígok előd folyó pörök ’ megszűnnek. A pörös igények kielégit sáré l Az agrárkátosuüak kielégítésére szolt gáló első kassza 240 millió aranykorona í lesz és az agrárkárosultak igényeik ki- I etegiíésére nem készpénzt, hanem jj 4% kai kamatozó obl gációkat kapnak, j A második kassza, ■,melyből a nem jj 8grártermésze?ü pörös igényeket fog(ák \ kielégíteni, 100 millió aranykorona lesz Iés ezt az összeget kizárólag a nagyantant fogja befizetni. Magyarország ezzel visszanyeri pénzügyi szuverenitását és a,kisantaní-áilamokkal szemben támasztott kártérítési igényeit ezek az államok és a nagyantanthatalmak fogják kielégíteni. Rendkívül jelentőségű az éjjeli tanácskozásoknak az az eredménye, amelyet a magyar delegáció a hajnali órákban ért el, hogy íudniiiik hatalmas befolyású és fontos oldalról biztató nyilatkozatokat és Ígéreteket kapott arra nézve, hogy a nemzetközi piacokon kibocsátásra kerülő magyar kölcsön ügyét pártfogolni fogják s igy a kölcsön sikere ugyszőlván előre biztosítva van. — január 20. Az összes delegációk körében úgy iiélik meg e pillanatban a "helyzetet, hogy a magyar kormány jelentékeny győzelmet aratott Hágában. A nitígyar álláspont csaknem az egész vonalon érvényesült. és azok az engedmények, amelyek bizonyos tekintetben történtek, egyáltalában nem gyengítik az elért eredményeke* ügy a nagyhatalmak delegátukai körébsn, mint a semleges államok képviselői körében általában az felfogás, hogy ez a megegyezés úgyszólván kizárólag a magyar delegáció és elsősorban gróf Bethlen István magyar miniszterelnök szívós munkájának és diplomáciájának eredménye. Ami a megegyezés lényegét illeti, ezzel kapcsolatban az érdekelt delegációk körében rámutatnak arra, hogy a magyar állam jóvátételt egyáltalában nem fizet és mindazok a fizetések, amelyek 1943- tól 1966 ig íeljesittefnek, — évi 13 5 millió aranykorona összegben — kizárólag a háborús likvidáció költségeire történnek. Ezzel teljesen kielégítést nyernek mindazok az igények, legyenek azok bármilyen természetűek, amelyek a nagyhatalmak vagy a kisantant részéről bármiféle címen elismertetlek. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda dalestje zajlott le a Dózsa-féle Vigadóban fényes sikerrel. Fél nyolcra már megtelt a terem, nyolc órakor már mozdulni se lehetett a zsúfolt nézőtéren, A komáromi bál- és hangverseny - rendezők példát vehetnének a dalárda rendezőitől. A műsort pontosan kezdték és a sok szünettel nem huzták-Fényes erkölcsi és anyagi siker. A daltszeretők impozáns találkozója. vonták az előadást, hanem szünetek nélkül, gyors tempóban pergették le a gazdag és változatos műsort. Tíz órára már táncra készülhetetett az ifjú -Saját tudósítónktól. A rossz gazdasági viszonyoknak egyik feltűnő következménye, hogy manapság még a bálok, táncmulatsá gok se sikerülnek valami fényesen. A farsang ma már nem az a vidámsággal kitöltött idő, aminő volt nagyanyáink idejében. A mai kort bátran lehetne a bálok alkonyának nevezni. E tekintetben azonban kivételt képez a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda farsangi dalestje, amelyet mindig hagyományos, fényes siker kisér. Nem hiába gazdag a műsor régi, * jó magyar nótákban, de a magyar Komárom, január 20. nótákból kisugárzó jókedv, vidámság ráüti bélyegét a műsort követő mulatságra is A régi magyar nóták visszahozzák s régi farsangok, a régi bálok varázsát, vonzóerejét és a régi mulatságok nagy-nagy sikereit. Igazán zsúfolt házat Komáromban ma már csak akkor látunk, ha az Egyetértés Munkásdalárda tartja a mulatságát. Da még igy is azt mondhatjuk, hogy akkora közönséget még az Egyetértés mulatságain se láttunk eddig, mint az idei dalestjükön, amely most vasárnap ság. A gazdag műsort a közkedvelt és népszérű dalárda egy tüzes indulószerű munkásdalla), mint nyitánnyal nyitotta meg. Majd Adatnék József, a dalárda agilis elnöke egyszerű, meleg szavakkal üdvözölte az igazán nagyszámú közönséget. A fényes sikerekre visszatekinthető dalárda népszerű karnagyával, Rrausz Mórral a nyitányon kivüi tomboló sikert aratott Novák Károly Bácskai nótáival (Hangos az országút..,), Arany János (Búzát vittem a malomba . . .) a Komáromban is (Mezei Béla társulatánál) karmesterkedetr Kerner Jenő nagy-
