Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-17 / 71. szám

Otve«»eiryedik évfolyam. 71. Nzám Kf dd. 1930« június \7 KAI LAR LATOK ElUfiwiém ár ésehsilorák értékben: '' Helyben é* vidékre portai szétküldéssel. BgéM évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. EvyeusAra Ara 1 kerone, ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SxerkesztSiég és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromezer: kedden, csütörtökön és szombaton. (y Bomlik akisantant? Komárom, — junius 16. Károly román király trónralépé­­séírel az első napokban csak a meglepetés moraját váltotta ki Európában és egyelőre senki sem gondolt másra, mint egy jól elké­szített és szerencsésen kereszlül­­vitt puccsrá, amely Romániának szárnkiüzött trónörökösét visszaállí­totta régi törvényes jogaiba és a román trónt Ferdinánd király egye­nes leszármazottjával töltötte be. Most, hogy fölocsudtak a meglel petésből, a közvélemény foglalkozni kezd azzal a kérdéssel is, hogy milyen következményekkel fogjárni Károly visszatérése külpolitikai szempontból, nevezetesen pedig középeurópai vonatkozásban. Olyan hírek terjedlek el a világ­sajtóban, hogy Olaszországban va­lószínűleg tudlak Károly visszaté­réséről és a fasiszta sajtó nagy lelkesedéssel foglalkozik a román üggyel és van olyan olasz lap is, amely arra való tel intettel, hogy Lengyelország és Románia egy­mássá! a lehető legbarátságosabb viszonyban él, a barátság fcimélyi­­tése érdekében erősen sürgeti, hogy Románia lépjen ki a kisantaotból, aminek szükségességét azzal indo­kolja meg, hogy Románia az eset­leges bolseviki konfliktus esetén nem igen számíthat megfelelő se­gélyre a kisantant álamok részé­ről. A szóbanforgó olasz lap ugyanis úgy állítja be a kisantant államok szolidaritását n boísevizmus kér­désében, hogy JűgoszJávia továbbra is szimpatizál a fajrokon orosz néppel, Csehszlovákiára nézve pe­dig úgyis csak a Bilkán fennható­sága és uralma a fontos. Mivel Olaszország, L°ngyelország és Románia közös politikai célokat követnek, ami már magában viseli a szorosabb együttműködés felté­teleit is, szinte elkerülhetetlen,hogy ezek az államok saját közös érde­keik megvédésére ne szövetkezze­nek. Ez az uj szövetkezés azon­ban kizárja azt, hogy Románia bent maradjon a kisantant köte­lékébe, mert Románia a reáznduló beleli veszedelmet nem volna ké­pes másik két társának semleges­sége esetére magáról elhárítani. Ennek a véleménynek a cseh el­lenzéki sajtóban is támadt vissz­hangja, amely követéli Benestől, hogy álljon résen, mert nem tudni, hogy már eddig is nem történt-e olyan mulasztás, amely beiátha­­tatlau következményekkel járhat a csehszlovák köztársaságra s ame­lyet utólag már korrigálni sem lehet. Érdekes, hogy ezek a vélemé­nyek a kisantant küszöbön levő csorbatói konferenciája előtt kerül­nek napvilágra, amelyen újból és .smételten meg akarja pecsételni a három állam egymáshoz való ba­rátságát és viszonyát, de amelyen egész bizonya % hogy behatóan kell foglaikozuiok a pár nap óta meg­változott román helyzettel, amely­nek esetleges fejKfriényei nem lehetnek közömbösek a másik két államra nézve. Persze a kü ügy­miniszter szlovenszkói szóé öve siet megcáfolni a kisantant bom­lásának lehetőségét és hivatkozik II. Károlynak békés nyilatkoza­tára, amely szerint Románia min­den nemzettel és állammal jóban akar élni, akikhez rokoni kötelékek vagy kö'csönös érdekek fűzik. Szó­­sincs róla, Károly király ilyenfor­mán nyilatkozott a világsajtó kép­viselői elölt, azonban ez még nem Komárom, — junius 16. Masaryk elnök aláírta a régi nyugdíjasokról szóló torvényt. A régi nyugdíjasok egyenjogúsítá­sáról szóló törvény végre a legfel­sőbb helyen is szankcionálva lett, Masaryk köztársasági elnök aláirtó a törvényt, amelyet végrehajtási rendeleté­vel egyidejűleg a közeli napokban a hivatalos lapban is közzétesznek. A törvény szerint megállapított uj nyug­dijak kifizetésére már valamennyi hatóságnál megtették a szükséges előkészületeket, úgy, hogy a régi nyugdíjasok már julius 1 töl kezdve magasabb illetményeket kapnak. Dérer rendelettel lépteti életbe a középiskolai reformot. A képviselőház kulturális bizott­sági ülésén Dérer iskolaügyi minisz­ter részletesen beszámolt közép­iskola reformterveiről, amelyek sze­rint a középiskolák első két osztá­lyában beszüntetik a latin, illetőleg a francia nyelv tanitását. A minisz­ter e bejelentését váratlanul a mi­nisztérium azon intézkedése követte, hogy a reformot, még mielőtt abban a törvényhozók dllástfoglalhattak volna, rendeleti utón már életbe is léptették. Az iskolaügyi miniszternek ezen teljesen önkényes eljárása óriási megütközést keltett parlamenti kötök­ben. Az iskolaügyi miniszternek Vasárnap este tiz óra ulánSzímőn véres verekedés történt, amelynek egyik áldozata tegnap, hétfőn dél­zárja ki azt, hogy részt ne vegyen abban az uj blokkban, amelynek éle Szovjetoroszország ellen irányul, de még azt is valószínűvé ‘c^zi, hogy mivel a kisantant szinte anakrónizmnssá vált eddigi közös érdekcélja Hága és Párizs óla el­veszítette jelentőségét, Románia kilép a szövetségből és a kisantan­­tot lei borítja. Ä hirtelen szárny rákéit hírekből egyelőre még nem alakult ki a végső vélemény, a cáfolatok lát­szólag ellene szólnak a kisantant bomlásának, de lehet, hogy a poli­tika boszorkánykonyhájában már főzik az uj terveket és elgondoláso­kat. Különben pedig nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja . . . ugyanis jogilag nincsen meg az a hatásköre, hogy tisztán rendeleti utón megváltóztassa a középiskolák alaprendszerét. Parlamenti körökben úicigaioin indult meg, hogy az is­kolaügyi minisztériumot a rendelet visszavonására kényszerítsék és a középiskolai reformot törvény által hajtsák végre. Az eljárás ellen a cseh néppárti sajtó a legnagyobb felháborodással ir és tiltakozik az iskolaügyi miniszter önkényes intéz­kedése ellen. Felmondták a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést. Mivel a csehszlovák—magyar ke­reskedelmi szerződés riviziójára irá­nyuló tárgyalásokat junius 15-ig nem lehetett befejezni, a csehszlovák kor­mány 1930. december 15-éré felmondta a Magyarországgal fennálló kereske­delmi szerződést. Azonban nehogy december 15-ike után szerződésnél­küli állapot következzék be, a tár­gyalásokat a két állam delegáltjai tovább folytatják és remény van arra, hogy a tárgyalások eredményre fognak vezetni, A szerződés fel­mondásával az uj agrártörvények következtében már korábban szá­moltak és az előzetes tárgyalásokat csak azért indította meg a cseh­szlovák kormány, hogy Magyar­­országgal a helyzet a járási egyez­mény után újra ki ne éleződjék. Komárom, — június 16 előtt meghalt a komáromi kórház­ban, másik áldozata pedig súlyosan sebesülve fekszik a kórházi ágyon. A szlmői Kollár testvérek már régebben haragudtak a Borka test­vérekre, akik kclzül Borka József huszonnyolc éves napszámos va­sárnap este betért a Számi-féle vendéglőbe sörözgetnl. A vendéglő­ben táncmulatság volt, amelyen so­kan voltak jelen, köztük a Kollár leslvérek is. Amikor Borka József kiment a vendéglő mellékhelyisé­gébe, utána ment Kollár Ferenc Is, aki Borka József nővérének udva­rolt. Innen eredt a harag. Ugyanis Kollár Ferenc testvérei nem nézték jó szemmel az udvarlást. Kollár Fe­renc azt mondta Borka Józsefnek, hogy béküljenek ki, amire Borka hajlandónak is mutalkozolt. De a békülést ellenezte Kollár József, aki egyállalában nem nézte jó szemmel, hogy teslvére szóba állt Borka Jó­zseffel és ezért felelősségre vonla öt. A veszekedés most már egyre hevesebb lett és Kollár József hirtelenül elővette revolverét, amellyel Borka Jó­zsef felé célzott. Ugyanekkor odalépett Kollár Ferenc, úgy­hogy a lövés először ót találta el és oldalról belefuródott a testébe, a máját és a beleit ke­­reszlüllölte, majd mikor Kollár Ferenc testéből kijölt a golyó. Borka József hasába fúródott. Kollár Ferenc azonnal elterült a földön, mig Borka Józsefnek volt annyi ereje, hogy kivegye Kollár Jó­zsef kezéből a revolvert és kés­sel megszurla őt, Majd későbben, amikor Borka Jó­zsef a revolverrel fejbeülölte Kollár Józsefet, aki lulajdonképen a vere­kedést kezdte, annak sógora, Borka Lajos há­­lulról megszurla Borka Józse­fet, aki tehát a lőtt seben kívül még szűrőit sebei is kapóit. Kollár Ferencet és Borka Józsefet tegnap éjjel beszállitollák aulón a komáromi kórházba, ahol azonnal megoperállák őket. Kollár Ferenc állapota azonban olyan súlyos volt már, hogy hétfőn délelőtt tiz órakor bele­halt sérülésébe, mig Borka József továbbra is kór­házi ápolásban marad. A csendőrség előzetes letartóztatásba helyezte Kollár Józsefet, aki a revolverlövést leadta, amellyel saját testvérének éleiét oltotta ki. A komáromi csendörség hélfön ki­szállt Szímőre, hogy a nyomozást lefolylassa. Híresztelések az üzleti záréráról. Komárom, — június 13. Itt is ott is beszélnek róla, sut topják a munkaadók és hangos örömmel mondogalják az alkalma­zónak, hogy a napokban „kijön“ az új záróra rendelet. A „jobban infor­mállak" azt is fudni vélik, hogy nyomják is már az erre vonatkozó plakátokat. Igen izgatja ez a kérdés az ér dekelt kereskedőket és az iparo sokat és az alkalmazottaikat, hogy ennyi szót vesztegelnek arra, ami magyarán mondva csak jámbor kívánság. Meri záróra rende et nin­csen, nem is lesz és nem is lehet mindaddig, amíg — mint ezt illeté­rftliiflíi.;!! <m xm Haragosa helyett a testvérét lőtte agyon egy színű legény a vasárnap esti korcsmázásban Egy halottal és két súlyos sebesülttel végződött a vasárnap esti szímői mulatság. Saját tudósítónktól.

Next

/
Thumbnails
Contents