Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-17 / 71. szám

2. oldaL

CKOMAROMI LAPOK»

f?

olcsóság! divatcsarnoka.

(Nádor-ntca 19. - Koronabankkal szemben)

Hihetetlen olcsó új áraki

Strand-dress, cipő és sapka Gyapjú lenis férfi ing Poupplin és selyem férfi ing Panama és „apach“ férfi ing Fehér munkaköppeny Selyem magánkötők 6'— K-tól Frozia batiszt zsebkendő Erco „Gold“ gallér

Gyermekkocsi újdonság olcsó gyári árban !

Női ingnadrág batiszt és selyem la. Mosóselyem harisnya

15, 19, 23 K

Csipke gallérujdonságok Utazó bőrönd és kosár Divat ritikül 10 K-tól Flor trikó és félharisnya Bőrvászon és linoleom stb.

„TETRA“ baba ke len g y e I ,4$

kesek mondják — törvény nem készül felőle. A kereskedők és alkalmazottak közölt évente egyszeregyszer felbukkanó probléma kezd ahhoz a bizonyos rézkigyóhoz hasonlítani, vagy a vidéki lapok ama cikkecskéihez, amelyek 8—10 példányban lógnak berozsdásodott szegen a szerkesztőségekben, s amelyeknek a cime: „Kánikula és az utcák öntözése“.

Végre ts meg lehet érteni, akad egynéhány kereskedő, iparos, 5 hát persze hogy valamennyi alkalma zott, akik szeretnének legalább a nyári rekkenő hőségben kimenni a Duna, a Vág lágy ölébe, egy kicsit lemosakodni, megszabadulni ez izzadságtól, amit sajnos ma nem annyira a munka, mint inkább a munkátlanságban még jobban érzett hőség csap ki a testre. Szeretnék, ha megszökhetnének a kicsiny, portékával igen teli, de vevőt alig látó bollhelyiségböl, s mivel sokan vannak, akik még a ritkán bevetődö kundsafíra is rászorulnak, hit inkább — izzadnak Mert ma minden fillérre szüksége van a boltosnak, iparosnak, hogy megkeresse az adót, s valami maradjon azon felül magának s alkalmazottjának is.

A remények tehát igen halaványak a zárórára, hiába „hallják“, a zárórarendelefet. Ilyen rendelet nincs s nem is lehet, amig a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény érvényben van, amely azonban csak vasárnapról rendelkezik, s rendelkezései is csak ott érvényesek, ahol a törvény alapján szabályrendelet intézkedik az üzleti záróráról

Egyelőre tehát csak kevesebb izgalom s türelem szükséges, hogy majd őszfürtü korukban derék boltosaink és iparosaink megérhessék egy. a munkaadó és alkalmazott érdekeit egyformán védő s figyelembevevő záróra törvény eljöttét.

Az egész zárórában csak egy biztos, hogy ennek az évtizedek óta tartó kívánságnak beteljesedése: ma ki van zárva1

Nagy sikerrel megindult vasárnap a propellerjai at a strandra

Saját tudósítónktól.

— janiug Í6.

Jelentettük már, hogy a Csehszlovák Dunagőzhajózási Társaság a komáromi strandra propellerjárat megindítását tervezte junius 15 tői kezdve. A propellerjárat most vasárnap, junius 15 én csakugyan megindult

és már az első nap arra lehetett következtetni, hogy a propeller szép eredménnyel fog működni a nyári hónapok alatt.

Régóta érzett hiányt szüntetett meg most ez a propelterjárat, amelyért csak üdvözölnünk lehet az élelmes vállalatot. Vasárnap a komáromi közönség rendkívül nagy tömegben lepte el a strandot és ennek az örvendetes jelenségnek nem kis mértékben éppen az volt az oka, hogy a propellerjárat nagymértékben felfokozta az érdeklődést a most már megjavult közlekedéssel elérhető strand iránt, amely eddig éppen a rossz közlekedés miatt túlságosan messze volt a várostól. De nem ■ csak vasárnap, hanem hétköznapokon is igen jelentős forgalma lesz a propellernek, amely a következő menetrend szerint közlekedik a komáromi és a strandi állomásokról :

A strandra indul: Hélfői 12'45, 1330, 1415, 15, 15 45 1615, 1710.

Kedden 1245 1330,1415, 15, 15 45, 16-15, 17 10, 17 45 Szerdán 1245, 13 30, 14*15, 15, 15 45, 1615. 17 10. 1745. Csütörtökön 1230, 13 15,1745.

Pénteken 12 45, 13 30, 1415, 1545, 16 15, 1710, 1745. Szombaton 12 45 1330. 1415, 15, 1545, 16 15, 1710, 1745. Vasárnap 10, 1245, 1330, 14 15,

15, 15-45, 16 15, 17 10, 1745 órakor.

A strandról indul: Hétfőn 12 55, 13-40, 1425, 1510, 16, 16 55, 1730, Kedden 12'55, 1340, 14 25, 1510,

16 16-55,1730,18 30 Szerdán 12 55, 1340, 14 25, 1510, 16. 1655. 17 30 1830. Csütörtökön 12 40 13-25,18 30 Pénteken 12 55, 1340, 1425, 1510,

16, 1655, 1730, 18 30. Szombaton

12-55, 1340, 1425, 1510, 16, 16 55,

17 30, 1830, Vasárnap 10 45 12 55, 13 40, 1425, 1510, 16, 16 55, 17 30, 18'30 órakor.

Itt említjük meg, hogy a propellerjegy árát egészen alacsonyan szabta meg a társaság igazgatósága, oda és vissza személyenként 250 Ké ben, ami a komáromi árviszonyokhoz igen méltányos.

A vasárnapi sikeren felbuzdulva a komáromi közönség kérésére a

propeller vasárnapon és ünnepnapon este 7 órakor indul el utoljára.

A menetrend szerint eredetileg fél hét órakor Indult volna el az utolsó menet a strandról. Ünnepnapon a propeller épugy közlekedik mint vasárnapon, tehát délelőtt 10 órakor indul el Komáromból, 1045 órakor pedig a strandról indul az első menet.

Nem lesz az idén sem uszoda.

Az agyon és leszavazott uszodai kérdés a rendkívüli városi közgyűlésen, — A járási hivatal „jóakarata“

figyelmeztetése.

— Saját tudósitónktól. —

Komárom, — junius 16.

Réndkivüli közgyűlést tartett hétfőn délután a város képviselőtestül ste, amely négy sürgősnek véleményezett ügyben hozott határozatot, ámbár az egyik igazán sürgős ügyet a közgyűlés többsége újra elodázta. A városi uszoda

évek óta sürgetett kérdése ismét holtpontra jutott és ma úgy áll a helyzet, hogy senki sem tudná megmondani, hogy mikor fogja a város a rendes költségvetésbe már fedezettel is beállított eme fontos közegészségi intézményt megvalósítani. A hétfői közgyűlésen ebben a kérdésben négy javaslat felett szavaztak a képviselőtestület tagjai, a sok szavazásnak eredménye pedig az lett, hogy az uszoda kérdése megoldatlan maradt és nem maradt más hátra, mint hogy a város újra hirdessen pályázatot az uszoda vaspontonaira.

Az ügynek eme eredménye Csizmazia városbiró elhibázott szavazási taktikájára vezethető vissza, aki dacára, hogy erre figyelmeztették, nem a tanács és pénzügyi bizottság javaslatától legtávolabbi javaslat felett szavaztatott legelőször, amely az uszoda felállításának elejtését indítványozta, hanem a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát szavaztatta le, amiből azután negativ döntés keletkezett, ami jogosan találkozik megütközéssel városszerte.

A nagy hőségben cs_k lassan gyülekeztek a képviselőtestület tagjai, akik végre negyed hat tájban a törvényes létszámra felszaporodtak és Csizmazia György városbiró megnyithatta a közgyűlést, amely azonnal hozzáfogott az uszodához szükséges vaspontonok szállítására beérkezett ajánlatok ügyében előterjesztett tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatok tárgyalására. Sándor Ernő főszámvevő ismertette az ügyet, amely szerint két ajánlat érkezett be a városhoz és pedig a Skoda müvektől 172686 K.-ban és az Ipovitz és Ivánfy cégtől 166515 K-ban előirányzott költséggel. A tanács és pénzügyi bizottság az Ipovitz és Ivánfy cégnek olcsóbb ajánlatát javasolta elfogadásra, amelynek fedezetét a folyó évi költségvetés az uszoda felállitási költségeire előirányzott 210000 K-ban biztosítja.

A tárgyhoz Tarics János szólt először, aki egyébként mint a Skodagyár alkalmazottja, érdekelt fél, a Skodamüvek ajánlatát kérte elfogadni, ezzel szemben id. Kollányi Miklós az Ipovitz és Ivánfy cég ajánlata mellett foglalt állást és azt javasolta, hogy adja ki a szállítást a nevezett cégnek, de a megbízást halassza a közgyűlés a jövő év elejére, minthogy az előrahaladott idő miatt az uszodát ebben az évben felállítani már úgysem lehet Fiilöp Zsigmond a Ipovitz-Ivánfy cég ajánlatát támogatta, mint olyant, amely olcsóbb és kivitel tekintetében is megfelelő a városnak. Csevdr Ferenc kommunista helyettes városbiró egyik ajánlatott sem fogadta el, hanem azt javasolta, hogy az uszoda kérdést vegyék le a napirendről, mert arra nincs szükség és mondja ki a közgyűlés, hogy majd akkor állítja föl, ha lesz rá pénz.

Szavazásra kerülvén a dolog, Csizmazia városbiró a tanács és pénzügyi bizottság (Ipovitz-Ivánfyt támogató) javaslatára rendelte el a szavazást. Kállay Endre dr. a kérdés föltevéséhez fölszólalván, figyelmeztette az elnöklő városbirót, hogy mindenekelőtt az eredeti javaslattól legmesszebb eső javaslat felett kell szavazni és ilyen értelemben indítványt is tett. Csizmazia városbiró azonban az indítványt figyelembe nem vette és az eredeti javaslat felett szavaztatott.

A tanács és pénzügyi bizottság javaslatát (Ipovitz-Ivánfy) 13 szóval 12 ellenében elvetette a közgyűlés, Tarics János javaslatát (Skoda-művek) 18 szóval 5 ellenében vetette el a közgyűlés, amire megfelelő kavarodás és lárma keletkezett a képviselőtestület tagjai között, úgyhogy az elnök tiz percre felfüggesztette a közgyűlést.

Szünet után Csevár javaslata fölött szavaztak, amely szerint nem kell uszoda. Ezt a javaslatot 20 szóval 5 ellenében szintén elutasította a közgyűlés. Végül id. Kollányi Miklós javaslata fölött szavazott a közgyűlés, amely 13 szóval 12 ellenében ezt is elvetette. Eszerint tehát nem lehet más teendő, mint az, hogy a tanács újra foglalkozzék az üggyel és Írjon ki újabb pályázatot, bár kétséges, hogy az ilyen eset után találkozik-e komoly vállalkozó ajánlattételre.

A városi vizműtelep szivattyúinak megjavitási munkáját 59600 K költséggel Dosztál Jakab komáromi lakatos cégnek adta ki egyhangúan a közgyűlés, mely e munka kiadásánál figyelembe vette ajánlattevőnek a budapesti Taitloff és Dietrich céggel kötött szerződését. A város köteles a szivatytyúkat a helyszínről az állomásra és vissza saját költségén elszállítani, a vállalkozó cég pedig három évi jótállásra kötelezte magát.

A járási hivatal leiratban figyelmeztette a várost, hogy „miután nem várható“, hogy a járási bizottság helybenhagyja a város képviselőtestületének a Pozsonyvárosi Takarékpénztártól fölveendő 3 milliós kölcsön hovaforditására vonatkozó határozatának azt a részét, hogy a fennmaradó cca 700.000 K-ból a város jövedelmeinek gyarapítására mozi-szinházat építtessen, arra hívja föl a képviselőtestületet, hogy erre vonatkozó határozatát változtassa meg, a mozi építésétől álljon el és az erre szánt összeget útépítésre fordítsa.

A „jóakaratu figyelmeztetés“-t, melyből a figyelmeztetés nyilvánvalóan a városnak, a jóakarat pedig a legionisták tulajdonát képező, Lóránt által bérelt mozgónak szólt, — a közgyűlés érthető felháborodással fogadta, mert a leirat anélkül, hogy az üggyel az illetékes járási bizottság foglalkozott volna, érkezett a városhoz, amelynek egyik megnyitandó uj jövedelmi forrását képező vállalatát akarja a megvalósítástól élütni. Ennek a véleményének adott általános helyeslés közt kifejezést Geöbel Károly dr. is, aki javasolta, hogy a képviselőtestület tartsa fönn a mozgószinház építkezésre vonatkozó korábbi határozatát teljes egészében és a leiratban kért számadásokat terjessze fel a járási hivatalhoz. Csizmazia György városbiró egy véleményen van Geöbellel és ő is a korábbi határozat fentartását javasolja azzal, hogy térjeszszen fel a közgyűlés a mozgószinház jövedelmezőségére vonatkozóan számbeli adatokat a járási hivatalhoz, hogy ez a kérdés minden tekintetben megvilágittassék.

A közgyűlés ebben az értelemben határozott.

Foglalkozott még a közgyűlés a Mikus-féle telek bérbeadása tárgyában beadott föllebbezés ügyében a járási hivatalból érkezett leirattal is és ebben az ügyben Ghyczy János dr., Kállay Endre dr. és Csizmazia György hozzászólása után úgy határozott a közgyűlés,vhogy Weisz Jánosnak a bérletről való lemondásáttudomásul nemveszi,fölhívja a képviselőtestület Haász és Mády céget, hogy hajlandó-e a bérletet évi

15.000 K-ért átvállalni, ha nem, akkor Weisz Jánossal szemben a város a szerződést teljes érvényében fentartja.

Ezzel a közgyűlés este 7 órakor véget ért.

Tanácsok o szabadban való fürdésnél

— junius 11.

A szép és meleg júniusi napokban itt is olt is szorgalmasan fürödnek a folyókban s tavakban, ép most legidőszerűbb a fürdózöket egyes és a fürdéssel járó különféle veszedelmekre figyelmeztetni, amelyek a szabadban való fürdésnél s a napra csupasz lestfel való kifekvésnei előjöhetnek.

Alig lehet valami egészségesebb, mint az észszerűen űzött szabadbani fürdés, s az azzal egybekölött szabad levegőn való tartózkodás, s a test bőrének a napsugarakkal való természetes sütíelése, főkép bizonyos és helyénvaló s kellő elővigyázali szabályokra jó ha figyelemmel vagyunk. Elsősorban is felemlítendő az egyedül való fürdés. Min den évben lehet hallani egyes eseteket, melyeknél egyesek, kik egye dűl s nem társaságban folyókba vagy tavakban fürödtek, hirtelen elmerültek a vízben, s belefultak, mert nem volt senki a közelben aki segíthetett volna rajtuk. Ennek az okozói a közismert lábgörcs, szivgörcs s más ismeretlen tesli hibák lehetnek, azért lehetőleg csakis mások társaságában fürödjünk. Magá tói értetődik, hogy alacsony hömérsékű vízben nem szabad soká tartózkodnunk, ha fürdés után heves fejfájás jelentkezik, úgy ez annak a jele, hogy sokáig voltunk a vízben. Közismert dolog továbbá az, hogy teli gyomorral nem szabad fürődnünk, hanem fordítva, a táplálkozásnak a fürdést kell követnie, miután a fürdésnek nagy az étvágygerjesztő hatása. Sokan nem tudják, hogy hideg fürdőktől nem ril-