Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-10 / 55. szám
Kfflmtw«! Uyw IHO. mája3 tO1 fíHöti ítélkező törvényszéket Juarez rendelte ki. Tizennyolc-húszéves fiuk — az elnök Is csak huszonhárom éves volt — gyűltek össze a város egyik színházában az előre megrendezett komédiára, amely 1867 junius 13-án kezdődött és negyvennyolc óra alatt véget ért. Bár védője ragyogó beszédben bizonyította be, hogy Miksa jogosan járt el, bekövetkezett az, aminek meg kellett ; történnie: Miksát és tábornokait j golyőáltali halálra Ítélték. j Mielőtt ezt a határozatot a császárral közölték volna, Mejin tábornokkal megüzenték neki, hogy a császárné Rómában meghalt. Az igazság az volt, hogy megörült. Miksa megroppant a hir hallatára — Egy kapoccsal kevesebb, ami az élethez iüz — mondotta mélyen megrendülve. Janius 16-án a bíróság kiküldöttei beléptek a császár cellájába. Miksa sápadtan, de nyugodtan hallgatta a halálos Ítéletet. A császár, aki csak a következő hónapban lett volna harmincöt éves, tehát olyan fiatal korban volt, amikor még nem olyan könnyű meghalni, nyugodt külsője ellenére is nagyon levert lehetett. „Én már leszámoltam magammal!“ — mondotta a két tábornoknak — „Biztosíthatom önöket, hogy meghalni sokkal könnyebb, mint gondoltam." Búcsút vett dr. Baschtól és szolgáitól, jegygyűrűjét lehúzta ujját rói és ezekkel a szavakkal adta áaz orvosnak: — Kérem, vigye el anyámnak és mondja meg neki, hogy megtettem kötelességemet és katonához illően haltam meg. ; Ezután búcsút vett védőitől és 1 ajándéktárgyakat osztogatott bará- j fainak. A kolostor órája hármat ütött. ! Erre az órára tűzték ki az Ítélet j végrehajtását. Valamennyien mélyen ; megrendülve vártak, de senki sem ' jött az elitéltekért Egy teljes órát j vártak a császár és tábornokai szörnyű vergődés közepette. Végre néhány perccel négy óra után megjelent Palacios ezredes, kezében táviratot lobogtatva. Valamennyien reménykedve lélekzellek fö1. Egy Íillanatig talán a császár is azt ifte, hogy megmenekül De ez a bizakodás nem tartott sokáig, a távirat csak azt jelentette, hogy a kivégzést junius 19 éré halasztották. A végzetes napon a császár reggel negyed négykor ébredt. Hat óráig gyóntatójával töltötte az időt és tábornokaival együtt még egyszer misét hallgatott. Időközben nagy tömeg gyűlt össze a börtön előtt és azon a téren is, ahol a kivégzésre készülődtek. Hatezer katona állt sorfalat A nap már kora reggel trópusi hévvel tűzött. A kijelölt helyen a foglyok kiszálltak a kocsiból. Miksa azok iránt a katonák iránt érdeklődött, akiket a tüzelésre vezényeltek ki. Ellépett a sor előtt és mindegyik katonának egy aranyat adott azzal a kéréssel, hogy ne az arcába célozzanak. A három halálraítélt egymás mellé állott, a császár a középen. Fojtó volt a csönd, amelyet hirtelen harsány,rövid vezényszavak törtek meg, ropogó sortüz csattogott, a tömegen borzongás futott végig — és az áldozatok előrebuktak a napperzselte homokba. Veszedelmes ügyvédi honorárium. Egy kisvárosi fiskális élményeiből Gyakori eset, hogy hálás ügyfelek egy-egy pár csibével kedveskednek a fiskálisuknak. Történt azonban, hogy egy alkalommal két pár csibét hozott egy ügyfelem és kivételesen nem az asszony, hanem a férj. Elcsodálkoztam azon, hogy egyszerre két párat hozott a szokástól eltérően, meg is köszöntem és egy szivarral megkínáltam. De még aznap délután beállit irodámba két csendőr egy vidéki atyafival és kérdik tőlem, hogy D. hozott-e nekem ma csibét ajándékba, mire igenlő feleletemre az egyik csendőr előadta, hogy az éjjel a velük volt vidéki atyafinál az összes csibéket ellopták és kért, hogy mutassam meg azokat, ami megtörtént és az atyafi mindkét pár csibében felismerte a jelt és persze a csendőrök lefoglalták a csibéket corpus deliednek. Másnap bejön hozzám az asszony, kit alaposan lehordtám, hogy hogyan mernek nekem lopott csibéket hozni, mire az asszony magából kikelve azt kiabálta: — Azt a vörös- huncut gazember uramat! Nem megmondtam neki, hogy a csibékéi a vásáron adja el és a bevett pénzből vegyen az ügyvéd urnák csibéket!' Szép egymáshoz illő' házaspár! Dr W M. Miért késnek a komáromi közmunkák? — Saját tudósitónktól. — Komárom, - május 9. Megírtuk múlt számunkban, hogy Csizmaiia György polgármester a szociáldemokratapárt parlamenti klub jához táviratban fordult miniszteri közbenjárás végett, hogy a tervezett komáromi közmunkák a nagy munkanélküliségre való tekintettel haladéktalanul megkezdődhessenek. Amint értesülünk, Csizmazia György polgármester most újabb táviratban fordult a közmunkaügyi minisztérium hoz, amelyben arra vonatkozóan kér feleletet, hogy miért késik az egyes számú várerőd lebontása, amit már a közmunkaügyi minisztérium régebben elrendelt. Ugyancsak miért késik a vasútállomás kibővítésének munkája, noha a város és az országos hivatal a benei telek ügyébenmár megegyezett Végül a bkoda müvekre vonatkozóan kér felvilágosítást amely eddigi hatszáz munkás helyett csak kétszáz munkással dolgoz k most noha a Skoda müveknek jelentős megrendelései vannak. A komáromi munkanélküliség változatlanul rendkívül súlyos, bár az utóbbi napokban megkezdődött a kikötő kiépítéséhez a munkások felvétele, aminél a város különös gonddal figyeli, hogy komáromi, idevalósi munkanélküliek kerüljenek foglalkoztatáshoz. Az emberiség szégyelje magát! — mondja Norrison elnök titkárjának az „Egy, kettő, három“ cimü Molnár-vigjáték utolsó mondatában, — az emberiség szégyelje magát — mondja Norrison, amikor titkárja azzal hízeleg neki, hogy az emberiség büszke lesz legújabb tettére: hogy a taxisoífőr Antalból, a szocialista párt tagjából, egy óra leforgása alatt mint tudott csinálni ve zérigazgatót, aki most már a leg- ; előkelőbb társaságokban megfordul- j hat és ezentúl a kapitalisták érdek- í szövetségébe tartozik. Ahogyan Molnár Ferenc ennek a nagyszerű vígjátékénak végére odatette ezt az egy mondatot: az emberiség szégyelje magát! — vígjátékénak olyan eszmei tartalmat adott, amelyben Molnár Ferenc a társadalmi berendezkedésnek szarkasztikusán találó kritikusa lett. Mert ahhoz, hogy ezt a vígjátékét megírja, nem kellett több, mint a színpadi ismeretnek az a nagyszerű rutinja, amivel Molnár Ferenc évek óta igen bőségesen rendelkezik és nem kellett több, mint az a csillogó humoru, kífáradhatatlan szellemessége, amely az évek folyamán sem halványodott el benne, sőt még jobban kifejlődött; de hogy ezt az utolsó mondatát is odabigygyesztette az „E-y, kettő, három“ végére, ahhoz Molnár Ferencnek a filozófus mélységéig kellett hatolnia. Az egész vígjátékot görcsösen nevetve néztük végig, de amikor Norrison elmondja ezt az utolsó mondatát: az emberiség szégyelje magát! — valami kesernyés íz marad bennünk és észrevesszük, hogy Molnár Ferenc most megcsalt bennünket, csak furcsa játékot űzött velünk, mert vígjátékéban mindössze azt akarta mondani nekünk: az emberiség szégyelje magát! Csak azt akarta megmondani nekünk, hogy az emberiség mennyire nem veszi észre, hogy az életben a nagy eredmények, amelyekre büszke, legtöbbször mennyire gyenge alapon nyugosznak és mennyire felületes eredmények, — és Antal, mert igy kívánta ; egy nagyon fonák érdek: a szerelem ! és ezáltal Norisson egyik kedves hoz - zátartozójának boldogsága, egy óra leforgása alatt taxisofőrből vezérigazgató lett, akire most már a vállalat érdeke is számit. Molnár Ferenc ebben az egyfelvonásában újra a maga régi fényében ragyog és elfelejtjük azt, hogy a legutolsó években már volt néhány fáradtabb sikere. Az előadásnak tempóját Földes direktor adta meg, aki Norrison elnököt játszotta. Ha Földes direktor az egy hét alatt olyan kitűnő igazgató lett volna, amilyen nagyszerű művészettel oldotta meg tegnap este Norrison szerepét, akinek szervezőképességét, reklámérzékét kár, ho -y nem használta fel egy héttel ezelőtt is, úgy a komáromi sziniszezonnak ! is jelentősebb eredményei lettek j volna. Földes direktor egyik legki válóbb alakítását nyújtotta tegnap este. Makay Margit igen bájos és kedves jelenség volt rendkívül ki- , fejlett ízlésű eleganciájával a színpadon és kisebb szerepét lenyűgöző édességgel játszotta. Fuy Béla szokott nívóját adta az előadás sikeréhez. A többi szereplőnek szerepe is jelentéktelen volt. Molnár Ferenc vigjátéka előtt Lakatos Lászlónak egyfelvonásos vigjátéka került színre, A párizsi Rotschud. Makay Margit ebben a vígjátékban nagyon finom vonalú grande dáme-ot alakitott, graciozitásának minden izgató érzékiségéve1. Simay Ede a szeretem és az anyagi siker közt tétovázó bankár szerepében valami olyan homályos, sejtető művészettel hozta ki mindazt, amit az író számára kigondolt, ho ;y Makay Margitnak egyenrangú partnere volt. Kovács Árpádnak volt még ebben a felvonásban jó karrikaturája. Sajnos, érthetetlen módon Makay Margit, a pesti Vígszínház kitűnő művésznője sem tudott fél háznál nagyobb közönséget vonzani a színházba, de a megjelent közönség kitünően érezte magát a színházban. környei Elek. Sáskairtás Turkesztánban. Hadifogoly-emlékek. Irta Kőrös Imre. (Folytatás.) Reggel korán talpon volt a sáskákat irtó kis sereg Csak most láttuk, hogy milyen halalmas szárd faluba jutottunk. A benszütöttek házai mind egyformák. Némely ház emeletes, másik földszintes. A falakat fagerendákbót építik meg, elkészítik a ház vázát, azután vastagon sárral betapaszlják kivül-belül. A ház teteje lapos, sűrűn léceket raknak keresztül a tetögerendákra, nádat boriinak rá, leföldelik, betapasztják, s készen van a ház teteje, sétálni is lehet rajta. A tetőre felfut a szőlő, a ház tetején embermagasságnyira lugast készítenek, ott érik aztán meg pompásan a szölőgerezd. A házak körös-körül gondosan be vannak kerítve, vagy sárfal kerítéssel, vagy magas deszkakerítéssel, sehol a kerítéseken egy hasadás, vagy hézag nem létezik, idegen ha-VYHNE <3 * *£. 08 C «3 <3 (A *■* a --8 > to cí? u I 2-5 2 S3 Saa „ <u g. E C K ««3 ^ N > E ® > r* C o-0*5 «* uc/J <3 « 2BP s •;« "3 «> o Szlovenszkó páratlan1 hatású női gyógyfürdője újonnan berendezett modern hidegvizgyógyintézetlel és szénsavasfürdőkkel Természetes meleg vasas fürdő, hegyi klimatikus gyógy , hely női bajokban, vérszegénységben és idegbéntalmakban szenvedők részére. » Teljes pensió: lakás, ellálás (napi négyszeri étkezéssel) I. oszt. vasas fürdő, gyógy-, zenedij és villanyvilágítással együtt naponta K.Ő 45—48. Diétikus ellátás is. Orto dox kóser vendéglő. Antébusijárati landő a portába be nem tekinlhet, meri a nők szigorúan el vannak zárva a profán és kiváncsi emberek szemei elől. Az ajtók éjjel és nappal zárva vannak. A szomszéd sem mehet a szomszédhoz egy kis beszélgetésre csak úgy, ha az ajtón bezörget és a férfi odahaza van, ő kijön a zörgetésre és a beszélgetést kint végzik el, vagy pedig behívja a szomszédot a férfiszobába, az asszonynép addig elrejtőzik, mig a vendég ott van, csak azután [ön elő, ha lávozott. Az utcaajtón ha betekintünk, elöt-r tünk van egy a kapu elé épített kis fal, hogy ha kinyílik az ajtó, akkor se lássunk semmit. Azután még; több védő falak következnek. Némely lakásba egész kis labirint vezet az udvaron, mind azért, hogy a nők. el tudjanak tűnni a férfi szemek, elöl. Most olvasom, hogy a szovjet parancsszóra el akarja törölni a, nők teljesen elburkoló öltözetét, hogy ők is felszabaduljanak, mint a török, nők Nehéz dolog lesz, mert a szárdoknál ez valláson alapszik és, nagyon ragaszkodnak hozzá a férfiak. A nők ott is csak kiváncsiak, mint nálunk. A városokban sokszor Láttam, hogy sürü fátyolukat felfedték az. utcakon és ha szárdokat láttak, abban a pillanatban már le húzták újra. De ha oroszok és foglyok jár, tak azon a részen, akkor szívesen legeltetik szép sötét szemeiket rajtunk. Megtörtént szemem láttára, hogy egy pajkos orosz katona felrántotta egy nőnek arcáról a sűrű \ fátyolt, a nö rettenetes haragra gerjedt, szembeszállt egymaga a katonával, göröngyökkel dobálta úgy, hogy a katona jónak látta odábö állani. Különben szigorú parancsuk volt, hogy a benszülötteket háborgatni, bántani senkinek sem szabad. A nagy falut reggel befutottuk, azután megreggeliztünk, a mely csajából és laposkából állott, mert a szárdok kenyeret nem eltek Boglya kemencéjük falán olyan magyar lángosfélét sütöttek és az helyettesitette náluk a kenyeret. Jó Ízletes fehér, vagy barna lángosok voltak, melyet ők laposkának neveztek. Már eddig 25 kilóméternyi ulat • tettünk meg a fővárostól délre. 1 Neki vágtunk újra az utazásnak. A falut elhagyva, egy sivatagra érkeztünk. A sivatag egyhangú táj. Ut csak annyi van rajta, hogy a kocsink egyik fele az utón, a másik feie már vagy a kavicson gördül, vagy a homokban. A környéken egyetlen fáf sem lehet látni, csak mindenült a végtelen homoktengerl. Ez a karaván ut. A tevék végtelen sokasága ballag rajta. Egymás után mennek, úgy vannak megkötve, hogy az egyik tevének a farka tövéhez van a másik feje kötve kötéllel és liba sorban megy a sivatag hajója, megrakva a hála mindegyiknek különféle árukkal vagy vatta-zsákokkal. Néha száz teve is ballag egymás után. Mindössze három ember vezeti őkel. A karaván igazi vezére elöl megy szamár háton, egy a középső tevén, egy pedig a leghátulsón
