Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-01 / 51. szám
51. Mzám. Csütörtök, 1930, májas 1. Öt ve negyedik évfolyam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K. félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egyesszim ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Feleiős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szeikeízió: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u.*29, Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A magyar kereskedelmi szerződés felmondása. Komárom, — április BO. Már másodízben ült össze a képviseiőház anélkül, hogy a sür gőseknek minősített agrárjavaslatokat megszavaz'a volna. A bizottságokban folyó összeegyeztető munka még mindig eredménytelen maradt, már pedig ha a koalíció bizottságai nem tudnak egyöntetű álláspontra jutni, akkor a p'énumban fölösleges minden tanácskozás. A kormánynak úgynevezett kis gazdasági programja még csak részleteiben sem képes a megvalósulás stádiumába kerü'ni, a koalíció heterogén elemei nem tudnak olyan kompromisszumot kötni, amely a két ellentétes felet kielégítené és ez & körülmény kerékkötőjévé váiik minden parlamenti eredményes munkának. Tetézi a nehéz helyzetet az ag*rárok újabb föllépése, akik azt követelik, hogy Csehszlovákia haladék nélkül mondja föl a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést, minthogy az uj vámok teljesen uj egyezség kötését teszik szükségessé a két állam között. A kereskedelmi szerződés azonnali felmondása ellen tiltakoznak a szocialisták, valamint a cseh demokraták, a cseh nagyipar képviselői. Ezek ugyanis félnek attól, hogy felmondás esetén Magyarországgal szemben igen könnyen ki éleződik a helyzet, holott a cseh iparnak nem az az érdeke, hogy kockára tegye a magyar piacot, csak azért, hogy az uj állatvámokbal megszorítsák a magyar behozatalt. Ellenben azt hiszik, hogy sokkal célravezetőbb lenne, ha leülnének a magyarokkal a zöldasztalhoz és barátságosan megegyeznének a megváltozandó helyzetre nézve. Az ellentét tehát újra jelentkezik a kormánypártok között, amelyek egymással rivalizálnak abban, hogy melyik kerekedjék feljebb a hatalom polcán, vagyis hogy melyik párt vigye a vezetőszerepet a hata!om gyakorlásában. Pedig a köztársaság jól felfogott éleíérdeke nem tűri az ellentéteket, a naprólnapra ráuk nehezedő kritikus gazdasági helyzet, amely a kilátástalanságot, a munkanélküliséget és ezzel együtt a nyomort mozdilja elő, súlyos következményeiben fokozottan érezhető nyomot hagy a társada'om minden rétegének életében, amit ellüntetDi rendkívüli erőfeszitéskbe ütközik. A köztársaság kormányzó pártjai között nincs meg az egyetértés, de nem is lehet, mert egymással ellentétes érdekeket képviselnek a parlamentben, amely azután éppen ez oknál fogva egymásután napolja el magát, mert eredményes munkára képtelen és a raonslrum többség önmagával is tehetetlen. Hogy ez az örökös huzavona mekkora károkat okoz az egész országnak, egyelőre még kiszámíthatatlan, de hatása máris érezhető abban a nagy mozdulatlanságban, amely a meddő viták következtében ráfeküdt az egész köztársaságra és amely hónapok óta tartja bénultságban az egész gazdasági életet. Az agráriusok az áilatbehozatal csökkentését szeretnék elérni, ez azonban c*:ak a drágaságot fokozná, az ipart és a munkástömegeket képvise'ő pártok pedig ezt nem engedhetik s éppen ezért azt kívánják, hogy vegyék revízió alá a magyar kereskedelmi szerződést és kös-ön a két állam | olyan egyezséget, amely a cseh I ipar termékeinek eddigi piacát tojj vábbra is biztosítja. Igaz ugyan, hogy a szerződést hat hónappal előbb kell felmondani, ami annyit jelent, hogy a felmondástól számított fél év múlva léptethetnének csak életbe az uj állatvámokat, azonban a helyzet ismeretéből takad az a következtetés, hogy Magyarország a nagy nehézségek leküzdésével létrejött szerződés felmondása esetén arra fog törekedni, hogy kivitelének kedvezőbb lehetőségét biztosítandó, más szomszédos állammal kösse meg a szerződést, amely reá nézve előnyö sebb is lehet. Elhibázott gazdasági politika az, amely egyoldalúan akar érvényesülni és nem számol az eshetőségekkel, Csehszlovákia azonban nem engedheti meg magának azt a lukszusi, hogy az amúgy is elviselhetetlenné váló gazdasági válságot, azzal is súlyosbítsa, hogy Magyarországgal vámháboruba keveredjék. A párizsi megegyezés után a kormánynak nagyon is meg keli gondolnia, hogy ebben a kényes és fontos kérdésben mekkora bölcsességet tanúsítson Magyarország iránt. POLITIKA SZEMLE Komárom, április 30. Matousek dr. kereskedelmi miniszter a kereskedelem raeionalizásáról és a forgalmi adóról. Matousek dr. kereskedelmi miniszter hétfőn Pozsonyban tartózkodott, ahol többek között meglátogatta a kereskedelmi és iparkamarát is. A kamara ünnepélyesen fogadta a minisztert, aki előtt Stodola Kornél szenátor ismertette Szlovenszkó gazdasági helyzetét. Matousek dr. kereskedelmi miniszter válaszában többek között bejelentette, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban törvénytervezetet készítenek elő a kereskedelem racionalizásáról, de kellő figyelemmel vannak a közvetítő kereskedelemre. A kereskedelmet is racionalizálni és ökonomizálni kell, nehogy a termékeket a nem gazdaságos kezelés által felesleges módon megadóztassa. A közellátási minisztériumban testület működik, amelynek az a feladata, hogy kalkulációt végezzen arról, hogy milyen feltételek és milyen haszon mellett ad el a közvetítő kereskedelem. A kereskedelemügyi minisztérium is ilyen testület felállítását tervezi, amely a kereskedelmi kalkulációt vizsgálná és bebizonyítaná, hogy a kereskedelemre fordított költség nem hiábavaló és hogy az előirott áruk eladásához szükség van az érett kereskedelemre. Majd áttért a miniszter a forgalmi adóra, amelynek egyes termelési ágakra nézve való átalányozását illetőleg Matousek dr. azt mondta, hogy elvben hozzájárul a forgalmi adó átalányozásához, de a jelenlegi időpont szerinte nem épen a legalkalmasabb a gyors döntésre ebben a kérdésben, az érdekeltek érveinek meghallgatása nélkül. A legtöbb kereskedelmi adó a termelést és különösen a kivitelt terheli, a miniszter meg van győződve arról, hogy ezeket az adókat fokozatosan le kell faragni. Aláírták a párizsi egyezményt. A keleti jóvátételi konferencia hétfőn délután tartotta zárótanácskozását, amelyen az egyezmények felolvasása után jegyzőkönyvet vettek föl, amelyet az államok jelenlevő képviselői aláírtak. A megállapodás négy egyezményből áll, amelyet egy pótegyezmény egészít ki, amely egyes cikkelyek kivonatát tartalmazza. A Csehszlovákiában már kisajátított 154000 holdért járó összeg körülbelül 27 millió aranykoronát fog kitenni. Csehszlovákiai félhivatalos jelentés szerint a földreform törvény az egyezmény dacára is érintetlen maradt és a csehszlovák delegáció Párizsban az eredetileg elfoglalt álláspont mellett egész végig kitartott. Az optáns pörökre vonatkozóan a csehszlovák jelentés szerint, a jövőben a földreform miatt támadt minden vitás esetet az úgynevezett agráralappal, vagy A) alappal kell elintézni, a kifizetendő kártalanítási összegek együttvéve nem haladhatják meg az alap maximumát. Meg kell jegyeznünk, hogy ezzel szemben a megegyezés e pontjára vonatkozóan a magyar jelentés azt mondja, hogy mindazon pörök, melyek a párizsi szerződésen kivül esnek, vagy amelyek olyan kormányintézkedésekből erednek, me- : lyek sértik a párizsi egyezményt, a jövőben is jogot adnak a magyar állampolgároknak, hogy a békeszerződés 250. szakasza alapján a választott bíróságok előtt port indítsanak. WTÜMM RITT TOiyirWIBWBMBBSKW ITC’MWI'l'T’yi A munka ünnepe. Komárom, — ápr. 30. Május elseje a munka ünnepe, ezt törvényesen is elismerték és a naptárban piros betűvel van jelezve, az egész államban pedig nemcsak a gyárakban, műhelyekben és ipartelepeken, hanem az állami és közhivatalokban is munkaszünetiéi ülik meg a szép tavaszi napot. A tavasz a maga csodálatos szépségében, illatos virágzásában, éltető napfényével szokolt e napon ragyogni, hirdeti az uj erőt, az uj életet, az uj lehetőségeket és az uj reménységet. Maga a természet ünnepel legszebben és a természet ünnepe egységes harmóniába olvasztja a tömegek örvendező lelkes hangulatát, örömmámorát a munka nagy napján, amikor a pihenés, a gondtalanság és a szórakozás tölti ki a nap programját... Az idén is fölvirrad a májusi nagy nap, de aligha köszönti olyan nagy lelkesedés, mint más években. A tavasz az idén nem hozta meg a reményeket, a féli egyhangú csendre nem következeit a várvavárt munka ujjongása, gond és redök a homlokon, aggódó érzések a szívben, meri senki sem tudja, hogy a ma tétlenségét hány munkanélküli holnap követi még és a tömegek körében meddig fog olt gubbasztani a nélkülözés és nyomorúság. Valóban nem lehel csodálkozni, ha virágfakasztó május ünnepén nem a vig kedv tör elő az ajkakon, hanem csak kényszeredett fanyar mosoly húzódik meg a szájak szögletében és az agyaidban az a gondolat kering és mardos, hogy mit is ünnepel a munkás az idén május elsején? A munkái, amely nincs, vagy a nélkülözésekkel teljes munkátlanságot, amelyet a rettenetes gazdasági helyzet kényszerit rá a munkáskezekre? .. ] Az idei május elsejét szomorú, i sápadt arcok fogadják, mérsékelt | ünnepi kedv bontakozik ki a szi| vekből, mert a munkanélküliek sok í százezrei az egész világon szorongó S érzésekkel vehetnek csak részt az j ünnepben. De a társadalom többi j osztályaira sem hoz az idén örö- 1 met a tavaszi ünnep, mert a nagy ; válság csapásait a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érzi legközvetlenebbül. így azulán nem lehet csodálkozni, hogyha a május elsejének megünneplése a súlyos megélhetési gondok szürke borulatában elveszíti fényéi, mert az régi igazság, hogy üres zsebbel és korgó gyomorral nem lehel ünnepelni. Megalakult a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó szövetkezet. A csehszlovákiai magyar kulturális élet jelentős eseményt ér meg a Kazinczy Kiadó-szövelkezef megalkotása révén. A Kazinczy Társaság négy éve működő, eddig is szép eredményeket eléri, de a gazdasági alap hijján kifejlődésében gátolt két irodalmi vállalkozása, a Kazinczy Kiadóvállalat és Könyvbarátok Társasága képezi a megalapítandó szövetkezet alapját. Evvel a két vállalatával lép a Kazinczy Társaság az uj szövetkezet alapítóinak a sorába s már evvel biztosítva is van a szövetkezet léte. A csehszlovákiai magyarság első kulturális munkakörü szövetkezeiének terve a legszélesebb körök érdeklődésével találkozott. A kibocsátolt alapítási tervezet közli a részjegyek alapítási feltéteteif. Eszerint 200 koronás részjegyek jegyzésére szóllitják fel a csehszlovákiai magyarságot. A részjegyek árát két egymásután következő hónapban, két részletben is be lehet fizetni. 1930 május és junius havában, mindenkor a hó 5-ig, a Leszámiloló és Közgazdasági Bank kassai fiókjánál. Áz alapítási terv a szövetkezel megalakulásának végső dátumát 1930, december 31-ben állapítja meg és megjegyzi, hogy amennyiben a szövelkezet eddig a dátumig meg nem alakul, a fenti pénzintézet köteles a jegyzések összegét minden levonás nélkül visszafizetni. Az alapitási lervet pár napon belül az érdeklődök kézhez kapják.(d. i)
