Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-01 / 51. szám

51. Mzám. Csütörtök, 1930, májas 1. Öt ve negyedik évfolyam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K. félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egyesszim ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Feleiős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szeikeízió: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u.*29, Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A magyar kereskedelmi szer­ződés felmondása. Komárom, — április BO. Már másodízben ült össze a képviseiőház anélkül, hogy a sür gőseknek minősített agrárjavasla­tokat megszavaz'a volna. A bi­zottságokban folyó összeegyeztető munka még mindig eredményte­len maradt, már pedig ha a koa­líció bizottságai nem tudnak egy­öntetű álláspontra jutni, akkor a p'énumban fölösleges minden ta­nácskozás. A kormánynak úgyne­vezett kis gazdasági programja még csak részleteiben sem képes a meg­valósulás stádiumába kerü'ni, a koalíció heterogén elemei nem tud­nak olyan kompromisszumot kötni, amely a két ellentétes felet kielé­gítené és ez & körülmény kerék­kötőjévé váiik minden parlamenti eredményes munkának. Tetézi a nehéz helyzetet az ag*­­rárok újabb föllépése, akik azt követelik, hogy Csehszlovákia ha­ladék nélkül mondja föl a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szerződést, minthogy az uj vámok teljesen uj egyezség kötését teszik szükségessé a két állam között. A kereskedelmi szerződés azon­nali felmondása ellen tiltakoznak a szocialisták, valamint a cseh demokraták, a cseh nagyipar kép­viselői. Ezek ugyanis félnek attól, hogy felmondás esetén Magyaror­szággal szemben igen könnyen ki éleződik a helyzet, holott a cseh iparnak nem az az érdeke, hogy kockára tegye a magyar piacot, csak azért, hogy az uj állatvámok­­bal megszorítsák a magyar behoza­talt. Ellenben azt hiszik, hogy sokkal célravezetőbb lenne, ha leülnének a magyarokkal a zöldasztalhoz és barátságosan megegyeznének a megváltozandó helyzetre nézve. Az ellentét tehát újra jelentke­zik a kormánypártok között, ame­lyek egymással rivalizálnak abban, hogy melyik kerekedjék feljebb a hatalom polcán, vagyis hogy me­lyik párt vigye a vezetőszerepet a hata!om gyakorlásában. Pedig a köztársaság jól felfogott éleíérdeke nem tűri az ellentéteket, a napról­­napra ráuk nehezedő kritikus gaz­dasági helyzet, amely a kilátásta­­lanságot, a munkanélküliséget és ezzel együtt a nyomort mozdilja elő, súlyos következményeiben fo­kozottan érezhető nyomot hagy a társada'om minden rétegének éle­tében, amit ellüntetDi rendkívüli erőfeszitéskbe ütközik. A köztársa­ság kormányzó pártjai között nincs meg az egyetértés, de nem is le­het, mert egymással ellentétes ér­dekeket képviselnek a parlament­ben, amely azután éppen ez ok­nál fogva egymásután napolja el magát, mert eredményes munkára képtelen és a raonslrum többség önmagával is tehetetlen. Hogy ez az örökös huzavona mekkora károkat okoz az egész országnak, egyelőre még kiszámít­hatatlan, de hatása máris érezhető abban a nagy mozdulatlanságban, amely a meddő viták következté­ben ráfeküdt az egész köztársa­ságra és amely hónapok óta tartja bénultságban az egész gazdasági életet. Az agráriusok az áilatbeho­­zatal csökkentését szeretnék el­érni, ez azonban c*:ak a drágasá­got fokozná, az ipart és a mun­­kástömegeket képvise'ő pártok pe­dig ezt nem engedhetik s éppen ezért azt kívánják, hogy vegyék revízió alá a magyar kereskedelmi szerződést és kös-ön a két állam | olyan egyezséget, amely a cseh I ipar termékeinek eddigi piacát to­jj vábbra is biztosítja. Igaz ugyan, hogy a szerződést hat hónappal előbb kell felmondani, ami annyit jelent, hogy a felmon­dástól számított fél év múlva lép­tethetnének csak életbe az uj állatvá­mokat, azonban a helyzet ismereté­ből takad az a következtetés, hogy Magyarország a nagy nehézségek leküzdésével létrejött szerződés fel­mondása esetén arra fog törekedni, hogy kivitelének kedvezőbb lehe­tőségét biztosítandó, más szomszé­dos állammal kösse meg a szer­ződést, amely reá nézve előnyö sebb is lehet. Elhibázott gazdasági politika az, amely egyoldalúan akar érvényesülni és nem számol az eshetőségekkel, Csehszlovákia azonban nem engedheti meg ma­gának azt a lukszusi, hogy az amúgy is elviselhetetlenné váló gazdasági válságot, azzal is súlyos­bítsa, hogy Magyarországgal vám­­háboruba keveredjék. A párizsi megegyezés után a kormánynak nagyon is meg keli gondolnia, hogy ebben a kényes és fontos kérdésben mekkora bölcsességet tanúsítson Magyarország iránt. POLITIKA SZEMLE Komárom, április 30. Matousek dr. kereskedelmi mi­niszter a kereskedelem raeiona­­lizásáról és a forgalmi adóról. Matousek dr. kereskedelmi miniszter hétfőn Pozsonyban tartózkodott, ahol többek között meglátogatta a kereske­delmi és iparkamarát is. A kamara ünnepélyesen fogadta a minisztert, aki előtt Stodola Kornél szenátor ismertette Szlovenszkó gazdasági helyzetét. Matou­sek dr. kereskedelmi miniszter válaszá­ban többek között bejelentette, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban törvénytervezetet készítenek elő a ke­reskedelem racionalizásáról, de kellő figyelemmel vannak a közvetítő keres­kedelemre. A kereskedelmet is racio­nalizálni és ökonomizálni kell, nehogy a termékeket a nem gazdaságos keze­lés által felesleges módon megadóz­tassa. A közellátási minisztériumban testület működik, amelynek az a fel­adata, hogy kalkulációt végezzen arról, hogy milyen feltételek és milyen haszon mellett ad el a közvetítő kereskedelem. A kereskedelemügyi minisztérium is ilyen testület felállítását tervezi, amely a kereskedelmi kalkulációt vizsgálná és bebizonyítaná, hogy a kereskede­lemre fordított költség nem hiábavaló és hogy az előirott áruk eladásához szükség van az érett kereskedelemre. Majd áttért a miniszter a forgalmi adóra, amelynek egyes termelési ágakra nézve való átalányozását illetőleg Matousek dr. azt mondta, hogy elvben hozzájárul a forgalmi adó átalányozásához, de a jelenlegi időpont szerinte nem épen a legalkalmasabb a gyors döntésre ebben a kérdésben, az érdekeltek érveinek meghallgatása nélkül. A legtöbb keres­kedelmi adó a termelést és különösen a kivitelt terheli, a miniszter meg van győződve arról, hogy ezeket az adókat fokozatosan le kell faragni. Aláírták a párizsi egyezményt. A keleti jóvátételi konferencia hétfőn délután tartotta zárótanácskozását, ame­lyen az egyezmények felolvasása után jegyzőkönyvet vettek föl, amelyet az államok jelenlevő képviselői aláírtak. A megállapodás négy egyezményből áll, amelyet egy pótegyezmény egészít ki, amely egyes cikkelyek kivonatát tartalmazza. A Csehszlovákiában már kisajátított 154000 holdért járó összeg körülbelül 27 millió aranykoronát fog kitenni. Csehszlovákiai félhivatalos je­lentés szerint a földreform törvény az egyezmény dacára is érintetlen maradt és a csehszlovák delegáció Párizsban az eredetileg elfoglalt álláspont mellett egész végig kitartott. Az optáns pörökre vonatkozóan a csehszlovák jelentés szerint, a jövőben a földreform miatt támadt minden vitás esetet az úgy­nevezett agráralappal, vagy A) alappal kell elintézni, a kifizetendő kártalaní­tási összegek együttvéve nem haladhat­ják meg az alap maximumát. Meg kell jegyeznünk, hogy ezzel szemben a megegyezés e pontjára vonatkozóan a magyar jelentés azt mondja, hogy mind­azon pörök, melyek a párizsi szerző­désen kivül esnek, vagy amelyek olyan kormányintézkedésekből erednek, me- : lyek sértik a párizsi egyezményt, a jövőben is jogot adnak a magyar ál­lampolgároknak, hogy a békeszerződés 250. szakasza alapján a választott bíróságok előtt port indítsanak. WTÜMM RITT TOiyirWIBWBMBBSKW ITC’MWI'l'T’yi A munka ünnepe. Komárom, — ápr. 30. Május elseje a munka ünnepe, ezt törvényesen is elismerték és a naptárban piros betűvel van jelezve, az egész államban pedig nemcsak a gyárakban, műhelyekben és ipar­telepeken, hanem az állami és köz­hivatalokban is munkaszünetiéi ülik meg a szép tavaszi napot. A tavasz a maga csodálatos szép­ségében, illatos virágzásában, éltető napfényével szokolt e napon ra­gyogni, hirdeti az uj erőt, az uj életet, az uj lehetőségeket és az uj reménységet. Maga a természet ünnepel legszebben és a természet ünnepe egységes harmóniába ol­vasztja a tömegek örvendező lelkes hangulatát, örömmámorát a munka nagy napján, amikor a pihenés, a gondtalanság és a szórakozás tölti ki a nap programját... Az idén is fölvirrad a májusi nagy nap, de aligha köszönti olyan nagy lelkesedés, mint más években. A tavasz az idén nem hozta meg a reményeket, a féli egyhangú csendre nem következeit a várvavárt munka ujjongása, gond és redök a hom­lokon, aggódó érzések a szívben, meri senki sem tudja, hogy a ma tétlenségét hány munkanélküli hol­nap követi még és a tömegek kö­rében meddig fog olt gubbasztani a nélkülözés és nyomorúság. Valóban nem lehel csodálkozni, ha virágfakasztó május ünnepén nem a vig kedv tör elő az ajkakon, hanem csak kényszeredett fanyar mosoly húzódik meg a szájak szög­letében és az agyaidban az a gon­dolat kering és mardos, hogy mit is ünnepel a munkás az idén má­jus elsején? A munkái, amely nincs, vagy a nélkülözésekkel teljes mun­­kátlanságot, amelyet a rettenetes gazdasági helyzet kényszerit rá a munkáskezekre? .. ] Az idei május elsejét szomorú, i sápadt arcok fogadják, mérsékelt | ünnepi kedv bontakozik ki a szi­­| vekből, mert a munkanélküliek sok í százezrei az egész világon szorongó S érzésekkel vehetnek csak részt az j ünnepben. De a társadalom többi j osztályaira sem hoz az idén örö- 1 met a tavaszi ünnep, mert a nagy ; válság csapásait a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érzi legköz­vetlenebbül. így azulán nem lehet csodálkozni, hogyha a május else­jének megünneplése a súlyos meg­élhetési gondok szürke borulatában elveszíti fényéi, mert az régi igaz­ság, hogy üres zsebbel és korgó gyomorral nem lehel ünnepelni. Megalakult a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó szövetkezet. A csehszlovákiai magyar kulturális élet jelentős eseményt ér meg a Kazinczy Kiadó-szövelkezef megal­kotása révén. A Kazinczy Társaság négy éve működő, eddig is szép eredményeket eléri, de a gazdasági alap hijján kifejlődésében gátolt két irodalmi vállalkozása, a Kazinczy Kiadóvállalat és Könyvbarátok Tár­sasága képezi a megalapítandó szö­vetkezet alapját. Evvel a két válla­latával lép a Kazinczy Társaság az uj szövetkezet alapítóinak a sorába s már evvel biztosítva is van a szö­vetkezet léte. A csehszlovákiai magyarság első kulturális munkakörü szövetkezeié­nek terve a legszélesebb körök érdeklődésével találkozott. A kibo­csátolt alapítási tervezet közli a részjegyek alapítási feltéteteif. Esze­rint 200 koronás részjegyek jegyzé­sére szóllitják fel a csehszlovákiai magyarságot. A részjegyek árát két egymásután következő hónapban, két részletben is be lehet fizetni. 1930 május és junius havában, mindenkor a hó 5-ig, a Leszámiloló és Közgazdasági Bank kassai fiók­jánál. Áz alapítási terv a szövetke­zel megalakulásának végső dátumát 1930, december 31-ben állapítja meg és megjegyzi, hogy amennyiben a szövelkezet eddig a dátumig meg nem alakul, a fenti pénzintézet köteles a jegyzések összegét minden levonás nélkül visszafizetni. Az alapitási lervet pár napon belül az érdeklődök kézhez kapják.(d. i)

Next

/
Thumbnails
Contents