Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-24 / 47-48. szám
Ötveneg-yedlk évfolyam-4*7—4i. »25ám, Csütörtök, 1930, április 24-R O M I POLITIKAI LAP. Bflfizeíéai ár esehnzlorák értékben: Melyben és ridékre postai szétküldéssel. Egékz érre 160 K, féléire 50 K, negyedéire 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszáia ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő* BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u,*29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ne provokáljanak! Komárom, — ápr. 23. A csehszlovák centralisták részéről nem egyszer hallottak már azt a megkülönböztetést, amely az itt élő nemzetek között államfentartó és nem államfentartó elemeket állapit meg és amely megállapítás rendszerint a köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbségekns^oTIatkozóan hangzik el. Ha valamelyik nyilatkozni szerető soviniszta politikus szóban vagy irásbau kifejezést ad becses véle ményének és ráfordítja a sort az itt élő magyarságra, akkor az sohasem történik anélkül, hogy ki ne emelné a magyarságnak az államhoz való viszonyát, amelyet igyekszik megbízhatatlannak feltüntetni, megtagadván tőle azt, hogy az államfentartó elemek közé tartozik. Egész nyíltan és vakmerőén hirdetik ezek a jó urak, hogy a magyarságot nem tekintik államfentartó elemnek, ho'oit a köztársaságban élő népek között a magyar a legjobb adófizető és a legjobb katona, amit az illetékes faktorok több Ízben is kénytelenek voltak elismerni. Hogy nem hajbókol és nem csúszik-mászik a hatalom előtt, puritán jellemének egyik önérzetes vonása, amely nemzeti öntudatából fakad és amelyet a megpróbáltatások között sem tagad meg, hanem gerinces egyenességgel vall magáénak. Törvényes kötelességét híven teljesiti, munkáját a részére még megmaradt pozíciókban becsülettel elvégzi és ezzel nemcsak nemzetségének válik díszére, de az államnak is hasznára és előnyére. Hogy a csehszlovák kormányoknak vele szemben céltudatosan folytatott politikájával mint nemzeti kisebbség nincsen megelégedve, abból sohasem csinált titkot, mert már az első pillanatban, ahogy mostoha sorsa minden előzetes megkérdezése nélkül a csehszlovák köztársasághoz kötötte, — megállapította, hogy reá ebben az államban az elnemzetietlenités vár és az ebben az irányban megindult munka a legnagyobb ellentállásra kényszeríti. Azt egyetlen csehszlovák államférfiu vagy politikus sem emlegeti, hogy az itteni magyarságot a békekötések legelemibb emberi joguknak, megkérdezésüknek teljes mellőzésével, a hatalmi kényszer eszközzel ke- \ belezték be az államba, holott jj úgy hirdették az egész világnak, í hogy a békekötésnél a kis nem- l zetek szabadságát és függetlenségét fogják figyelembe venni. Mint valami leltári anyagot, úgy csatoltak át egy millió magyart a régi anyaországból, súlyosan megsértve ezzel POLSTIKÜI SZEMLE Komárom — április 23, Uj iskolaprogram, a kisebbségi iskolák reveziója. Az iskolaügyi minisztérium a jövőra nézve uj iskolaprogramot akar . készíteni. Az iskolaprogram iránya 1 arra az elvre épül, hogy a kisebb- ; ségi ískolaügyet és az alsóbbfoku iskolákat nem nemzetiségi sztratégiai szempontok szerint, hanem csakis a gazdasági és kulturális célszerűség alapján lehet kiépíteni. A minisztérium felülvizsgálja majd a kisebb- j ségek részéről elhangzott panaszo- j kát és a kisebbségi iskolaügyet revízió ! alá veszi. Direr miniszter hasvét után ! o németlakta területeken inspekciós útra megy- A jövő tervek között van az az intézkedés is, hogy a szomszédos iskolákat összpontosítják és gyermekgyüjtő szolgálatot vezetnek be autóbuszok segítségével és a gyermekeket autóbuszokon viszik az igy egyesitett iskolákba. A hegyvidéki iskolákban, ahol az autóbuszjáratlehetetlen, a vándortanitói rendszert akarják életbe léptetni. Ezek a munkák párhuzamosan folynak az 1931. évi költségvetés előkészítő munkálataival. A jövő tanév kezdetén életbe lépnek az uj tantervek is, amelyeket a minisztérium a köztársaság egész területére szóló érvénnyel főz kiadni. Az uj tantervet egy bizottság dolgozta ki és ezen általános országos tanterv keretében minden iskola részletesen dolgozza ki a maga tanítási rendjét A tananyag változatlan marad. Dér er miniszter óriási gondot fordít a cseh i kisebbségi iskolákra, de amellett j állítólag figyelembe kivánja venni a ; szudeta-németek tanügyi panaszait. ! Hogy a magyar nemzeti kisebbség iskolaügyével foglalkozni kiván-e Dérer iskolaügyi miniszter, arról nem szól a krónika. Pedig ezen a területen is volna egy kis teendő, f hogy a tömérdek panasz valamiké- ' pen orvosoltassék. szlovák és magyar delegáció és Loucheur között tárgyalások folytak a földreformra vonatkozó egyezmény megszövegezéséről. A két delegáció között megegyezés jött létre az optánsok vagyonának és a lefoglalt földbirtok terjedelmének kérdésében. Ezekkel a tárgyalásokkal, — mint a csehszlovák hivatalos táviroda jelenti — az összes eddig fennállott diplomáciát, megoldottnak lehet tekinteni. Magánforrásból vett párizsi értesülés szerint, csehszlovák körökben úgy tudják, hogy a keleti jóvátételi konferencián a magyar bizottság állítólag uj szövegtervezetet terjesztett elő, aminek következtében újabb nehézségek merültek föl a végleges megállapodás előtt. llodza Milán húsvéti cikke a magyarokról. Az aktív politikába visszatért Hodza Milán dr. volt miniszter, az agrárpárt intranzigens szárnyának vezére, cikket irt a Slovensky Dennik cimü, a magyarok iránti gyűlöletéről jól ismert újságba és cikkében a szlovákoknak mai helyzetéről és a köztársaságban reájuk váró feladatokról szól, kiemelvén, hogy Szlovenszkó ifjú demokráciájának fegyelemre és a tekintélyek tiszteletére, érdekeik közösségében hivő szlovákokra, sőt államukhoz hű magyarokra és németekre van szüksége. A magyarokról külön passzusban is megemlékezik és azt írja, hogy Csehszlovákia magyarjainak minden nemzetiségi jogot (\) megad Az állam kisebbségpolitikájának jelei láthatók abban is, hogy a magyar tömegek egy része már államalkotó pártokban keres elhelyezkedést és nem ad impulzust az irredentizmushoz A magyaroknak és németeknek, be kell látniok, hogy bele kell élniök magukat az uj viszonyokba. A rossz illúzióknak már vége. Igazi Hodza (SMMHMHHMMMMHHi — megállapítások ezek, amelyek amíg egyrészt azt akarják elhitetni a felületesen szemlélőkkel, hogy a köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzete százszázalékosan elfogadható, másrészt a nyugtalan lelkiismeret rémképét, az irredentizmust festik a falra, amelyről pedig mindenkinek tudnia kellene, hogy azzal a legalaptalanabbul vádolják meg az itteni magyarságot, noha ezt az egymillió tömegben itt élő nemzeti kisebbséget nem tartják a csehszlovák centralisták államfentartó elemnek, dacára annak, hogy a magyarság törvényes kötelezettségének a legpéldásabb becsületességgel tesz mindenkor eleget. Cseh soviniszta hang a kisebbségi bizottság ellen. A nemzeti kisebbségi bizottság megalakítására vonatkozó javaslat ellen valamennyi cseh párt állást foglalt és sajtójuk mérges cikkekben támadja a német és magyar kisebbséget. A soviniszta sajtó és pedig úgy az agrár, mint a nemzeti demokrata, néppárti és nemzeti szocialista sajtó erélyesen utasítja vissza a javaslatot, a vidéki sajtó pedig egyenesen tüzet okád, amint azt a „Hranicár“ c. lap is teszi, amely többek közt ezeket Írja: »Hála Istennek, nincsen egyetlen párt sem, amely a javaslat mellett szavazna- Ezek olyan dolgok, amelyekről sohasem fogunk tárgyalni. A háborút elvesztett nemzetnek meg lehet bocsátani azt, hogy ilyen követelést állított. De épen azért már eleve el kell utasítanunk a javaslatot, mert az kezdete volna annak, amit a németek akarnak: államot az államban ,.. Sohasem engedhetjük meg, hogy a németek és magyarok „közjogi“ személynek ismertessenek el, mert csak néptöredékek és nem nemzetek " Ilyen álláspont természetesen teljesen alkalmatlan arra, hogy mégcsak diszkusziót is folytassanak a kisebbségi kérdésről. MMMM—MBMMMBBMKmMMWUIiHBIlMBIEt Több mint2és fél milliárd korona forgalmi adó folyt be 1929. évben Konferenciát tart a kisantant. A kisantant legközelebb Csehszlovákiában tartja konferenciáját, amelyen a három állam külügyminisztere vesz részt. A konferencián, amelyet május hóban terveznek, az általános politikai helyzetet és a kisantant államoknak ahhoz való viszonyát fogják megtárgyalni. Újabb nehézségek a párizsi konferencián? A párizsi konferenciát a húsvéti ünnepekben is folytatták. A csehazokat a fennen hirdetett elveket, amelyeket a kis nemzetek javára az az egész világháború alatt hangoztattak. Ha már a hatalmak a világháború likvidálásánál el is feledkeztek erről, azért a béke tizenkettedik évében annyira mégis fejlődhettek volna a dolgok, hogy a köztársaság hatalmon levő urai ne kisebbítenék az itt élő magyarsá- i got azzal a mondvacsinált ráto- j gással, hogy nem államalkotók. ! Nincs a köztársaságban egyetlen j náció sem, amely állampolgári kö- | telességét hivebben teljesítené, mint í éppen a magyar s valóban nem ! Az állampénztárba az 1929. év folyamán 2 251285.743 korona folyt be forgalmi adó címén. Ez a szám horribilis így magában véve is, de ha hozzávesszük még, hogy ez az összeg 269 745.359 koa köztársaság érdekét képviselik mindazok a soviniszták, akik örökösen alaptalan ráfogásokkal illetik és provokálják a magyar nemzeti kisebbség tagjait, ahelyett, hogy nehéz sorsuk iránt megértéssel viseltetnének. A magyarság politikai érettségéről tesz tanúságot az a fölényes magatartás, amellyel az ilyen provokációkat fogadja, amelyekre tiszta lelkiismeretének tudatában semmi oka sincs reagálni. Megy tovább az egyenes utón s meg nem tántorodva fajhüségében és nemzeti öntudatában, végzi a reá háruló súlyos kötelességet. Komárom, —ápr. 23. rónával, tehát 12%-kal haladta lul az 1928. évi bevételi, akkor igazán leeshetik az állunk. Mert ez a horribilis szám annyit jelent, hogy az állam közel 10 milliárdos költségvetésének 20%-át teszi ki az az összeg, amit az iparnak és a kereskedelemnek, meg a mezőgazdaságnak kell kiizzadnia. Ha hozzávesszük ehhez a csekélyke összeghez még a közel 100 milliós luxusadóbevételt, akkor egészen szabályosan kiszámíthatjuk, hogy az államnak cca 260 ezer azt is mondhatjuk családja — ami megint megfelel cca 700—800 ezer léleknek — évi 10 ezer korona apanázst kaphatott volna pusztán abból az adónemből, amelyet apr» percentekből volt kénytelen az eladó a vevőtől beszedni, már azián egészen mindegy, hogy belekalkulálva-e, vagy „elengedve". A 2 egész és több mint 6 tized milliárd korona forgalmi adóbevétel azt jelenti, hogy az állam lakóssáj gának tehát mintegy 5V2%'a meg- I élhetne úgy ahogy dolog nélkül is
