Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-24 / 47-48. szám
2. oidal. Komáromi Lapok 1980. április 24. ebből a helyre kis összegből. Valóban meg lehet érteni, hogyan izzadta ki magából 1871-ben Franciaország a német hadisarcot, hiszen az sem voll sokkal több, mint a mi 3—4 évi forgalmi adónk. Valóban a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság verejtéke préseli, gyöngyözi ki ezeket a monstruozás számadatokat, s velük együtt az egész fogyasztó publikum, amelynek tudatlanul kell hordania a maga forgalmi adózását abba a nagy malomba, ahonnan az állam lakosságának nagy és sok-sok szükségletére teremtik elő a fedezetet. Egy azonban éppen az állami szükségletekkel vonatkozásban, tehát az állami költségelőirányzattal összefüggésben — érthetetlen. Az ugyanis, hogy a forgalmi adójövedelem 50%' kai nagyobb, mint a költségvetés e című előirányzata Ha helyesek ezek a számadatok, már pedig nincsen okunk kételkedni a forrás megbízhatóságában, akkor ez az 56% os többlet bevétel annyit is jelent hogy — mert évek óta ismétlődik ez a költségvetési fejlőmén, hogy az állam maga sem számit olyan nagy adójövedelemre, nem is sejti — hogy csak úgy egy szerű polgáriasán fejezzük ki magunkat — nem is sejti, hogy micsoda erők rejlenek a folyton siró-rivó j gazdaságokban, Iparban, kereske j delemben. Csak egyre lennénk kiváncsiak, \ hogy mit csinálna a mi jó szivű j pénzügyminiszterünk, ha az állam j e három fenntartó oszlopa úgy j pontosan betartaná a költségvetési { előirányzatot és adóizzasztó miri- \ gyeit lassub, azaz pontosabb, a } pénzügyminister úr költségvetési számadataival összevágóbban való í termelésre állítaná be. "Mert, ha pl. a forgalmi adóról az előirányzat szerint csak 700—800 milliónak kell bejönni, akkor a többire nem is lehet | szükség. Persze csak akkor, ha | „reális" a költségvetés. § De hiába rekriminálunk most már, | hiába nem „stimmel“ a költségvetés 1 meg a zárszámadás ez sokat már | nem segít, annyi vigasztalást, annyi | figyelmet mégis szentelhetne most | már az 1930. évre a pénzügyi kor- | mányzat, hogy állítson be mondjuk ■ 3 milliárdol forgalmi adó előirány- j zatba, s hagyja meg a mezőgazda- § nak, bo'tosnak, iparosnak azt az igazán szomorú de olcsó vigasztalást, hogy a jövő évi zárószámadásnak isméi majd harmadfélmilliós ered- , ményében fél milliárdos megspő- ■ rolást gondoljon a magáénak! Ekkora \ hasznot, {maimat a forgalom meg- I fejőséért igazán megérdemelnek ! rj Jövő héttől kezdve ötszáz munkanélkülit foglalkoztatnak az Apáiyi szigeten. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 23. Húsvéti számunkban részleíes ; cikkben foglalkoztunk a komáromi j munkanélküliek sivár helyzeiével, miután a késlekedő városi középitkezések a munkanélküliek sorsában nem hoz sürgős segítséget. A munkanélküliek nagy csoportjának reménysége most az Apáiyi szigeten megkezdődő munkálatok felé terelődik és a hírek szerint ezeknek a munkálatoknak már a husvéí után köveikezö napokban meg kellett volna kezdödniök, de uj abb értesülésünk szerint legkésőbb a jövő hét elején már meg is kezdődnek. Az Apáiyi szigetnél végzendő földmunkálatoknál mintegy ötszáz komáromi munkanélküli nyer majd foglalkozást, ami jelentősen csökkenti a nagymérvű munkanélküliséget. Mint ismeretes, ezek az Apáiyi szigeti munkálatok a vasútállomás kibövilésével vannak összefüggésben. Ugyanis az Apáiyi szigetet kellévágják és a Vágduna jelenlegi folyását megváltoztatják azáltal, hogy a Szunyogh csárda elötli kanyarulatot megszüntetik, amely a volt kincstári Apáiyi terület mellett húzódik el. Az uj folyás következtében a Vág egyenes irányban torkol 3ik be majd a Puszii major elölt a Dunába. Az Apáiyi sziget földjéből pedig kiszélesítik a vasútállomás területét. A MAI „BÁNK BÁN“ ELŐADÁS ÉS EGY ESZTÉTIKAI VITA A TRAGIKUMRÓL IRTA KÖENYEI ELEK Kecskeméten ünnepi közönséggel megtelt színházban ma, csütörtökön este Magyarország első állami színháza rehabitál egy embert, akinek sorsüldözött éleiére sokszor úgy mulattak rá halála után, mint a magyar zseniknek végzetszerü példájára. Katona József Bánk bán ja díszelőadásban kerül ma színre a szülővárosban az iró halálának századik évfordulója alkalmából és ez az egyetlen műve, a Bánk bán Katona Józsefet átmentette halala után a halhatatlanságba és tehetségének ezerszer messiás sorsú emlékét mégsem engedte veszendőbe menni az idők mostohaságain által sem. Katona József halálának centennáriuma idején a Bánk bán-ról, mely a magyar drámát valóban hirtelen a shakespeari magaslatig emelte, többféle szempontból lehet irní, hiszen a Bánk bán nak vannak egyes jelenetei, amelyekben még most is véresen való élet kiállt a mi fülünkbe De Katona József centennáriumára most egészen más szemszögből tekintsünk vissza: egyetlen halhatatlan müve, a Bánk bán megtermékenyítője volt egy olyan esztétikai vitának, amelyre I azóta sem volt példa a magyar litíeraturában és ez az esztétikai vita volt Katona József másik halhatat j lan műve a Bánk bán című íragéj diája után. A vita pedig a tragikum esztétikájáról szólt. Katona József megírta a Bánk bánt, amelyről későbben Gyulai Pál irt bő tanulmányt és ez a nagy tanulmány volt a vita kiindulási pontja. Gyulai Pál könyvét annak idején a Budapesti Hírlap tárcájában a fiatal Rákosi Jenő ismertette és egyúttal kifejtette Gyulai állásponlja mellett az ö felfogását is a tragikumról. Beöthy Zsolt 1885-ben adta ki nagy könyvét a tragikumról és ebben a könyvben visszatért Rákosi Jenő tárcájára több polémikus megjegyzést téve Rákosinak a tragikumról vallott felfogásával szemben. Rákosi erre — mint könyvének egy legújabb kiadásában irta: „egy fiatal viador kakas makacsságával és fáradhatatlan tüzévelu — megírta válaszát Beöthy megjegyzéseire egy egész könyvben és a könyv rendkívül nagy érdeklő dést váltott ki. Rákosi Jenő jól ismerte Arisztotelészt és jól ismerte azokat a kiaszszikusokat, akik az esztétika kér Jubiláris • • W ¥ BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR május 3=12. A magyar ipar ünnepi bemutatója 25—50% utazási kedvezmény! Nemzeti, paviilonok a külföldi ipar számára Yizummeutes határátlépés! Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN: 295 a Vásárirodában, V., Alkotmány ulca 8. KOMAROMBAN : Boldoghy Gyula iparlársulati elnköknél és az Általános Hitelbank r.-t-nál. Nové-Zámkyban: Freund Benő vasnagykereskedőnél és az érsekujvári Népbank r -t.-nál, Iglón a Szepesiglói Hitelbank részvénytársaságnál déseit először tárták fel. Könyvében csak a Bánk bán tragikumáról irt tárcái interpretálta, de a tárca már magában véve is összefoglalta Rákosi tragikumelméleiét, amelynek ez voll az alapformulája: egy rendkívüli hős kénytelen megsemmisülése onnen rendkívüli tulajdonságai által, drámai akcióban. A tragikus hős tehát nem egy vétségért bukik el — mint | általában az iskolai tankönyvekben tanították a Beöthy-féle elméletet — hanem egész mivoltáért, azért, ha tehetségesebb, erősebb, tisztább mert lenni az átlagnál, vagy ahogy a népies mondás viiágitja meg a tragikumot: nagyon is jó volt, nagyon is okos volt, semhogy e világra való lett volna. Ez a tragikum és ez a bukás oka, nem pedig a hős valamilyen botlása vagy tévelygése. A tragikus hős sorsát a nagyság pecsételi meg nem a hiba véletlenje, mert nincsen olyan kódex — állapítja meg Rákosi A tragikum-ban — amely pontosan meghatározná a tragikus bűnöket és kiszabná a büntetéseket az ilyen bűnök elkőve téseérl, mint általában nincsenek tragikus bűnök. Csak tragikus em ; berek vannak, olyanok, akik kiváló- i ságukkal a többiek fölé emelkednek ) és ezért tartóznak viselni a büntetést. Ez volt Rákosi Jenő véleménye és a lragikai vétség fogalmával ne- 3 héz vitát vivőit meg Beöthy Zsolt- I fal, minfahogy Arisztotelész szintén kénytelen volt több deílniciőt egy; más mellé állifani, amíg eljutott a hamartia fogalmáig, addig a bűnig, i ameiy inkább tévedés, mint bűn. ■ Beöthy nagyon pontosan megtalálta “ azt, ami a lényege a tragikus vétí ségnek a büntetötörvénykőnyv által : meghatározott vétségekkel szemben. ! Ez a vétség ott válik tragikussá, I ahol a szimpátiák a vétség elköve| tője mellé szegődnek és senki nem l tud fellélegzeni a megtorlás művé- i nek beteljesedésénél. A tragikus | hösök kihívják maguk ellen a világ | rendet, de nem valamelyik botlá- 1 sukkal, hanem éppen azért, mert a | megsértett törvények szabták meg | a korlátáit a közönségesnél nagyobb | emberek törekvéseinek és ezek az I emberek védték a gyengébbeket az I erősebbek ellen. | Nagyon régen irta meg Rákosi jj Jenő elméletét a tragikumról és | ennek a vitának éppen Katona l József Bánk bán-ja volt a megter' mékenyitője. De Rákosi elméletét I napjaink legkiválóbb drámaírói is I igazolták, akár Bemard Shaw, akár Romain , Rolland drámáit vesszük alapul. Shaw Szent Johanna-jában, mely az utolsó évek egyik legerősebb drámai termése volt, ugyancsak ilyen értelemben tett vallomást a tragikumról a darabhoz irt előszóban. Ha Johanna eltitkolná, hogy okosabb a többieknél, ha ugv adna ' tanácsokat, hogy azok éreznék ma| gukat okosabbnak, akik a lanácso; kát kapják, ha Johanna szerelné a ; földi vagyont és pénzzé váltaná I győzelmét: akkor Johanna alá soha\ sem tették volna a fahasábokat és I a máglya lábai nem csapódtak volna j fel alatta. Johanna eretnek lett, de í nem azért, meri tételei ellenkeztek \ a vallással, hanem azért, mert lisz) tább szavakkal és tisztább példák- i kai szolgálta a vallás tanításait, mint | azok, »kik őrködtek a vallás íanifáj saira. És Szent Johanna utójátéká ban heroizálődoít már az orleánszl szűz alakja. Elérkezett az a nap, amikor az egyház a Vatikánban összehívott bíborosok határozatával szentjei közé avatja a domrémyi ; pászíorleányí, akit igy üdvözölnek: l Hozsanna néked Johanna! — és Johanna megjelenik s minthogy a i szenteknek joguk van csodát fenni, j Johanna az első csoda jogán szeí retné tovább élni fiatal, kettéiöröit | életét Johanna él és kínos dilemma j elé álliíja mindazokat, akik öt szentté | avatták — és feltámadásának első i órájában már már ugyláíszik, hogy \ útja megint a máglya felé megy, | és Johanna megint nem tanulta | meg, hogy nem szabad okosabbnak \ és tisztábbnak lenni a többinél — I mert ez a tragikus hős bukott sor- I sát jelenti. J á cukoráruk pausaliiroiott forj galmi adóját 5 és fel százalékról j 8 százalékra javasolják. ÍA pénzügyminisztérium a cukoráruk forgalmi adóját rendezni kívánja s ezért az ipar és kereske| delmi kamarák utján intézett kér- I dést az érdekeit iparágakhoz Kűlö| nősen a cukor, illetve cukros árukat 3 feldolgozó ipar van e forgalmi adó| nál érdekelve (cukrászok, cukorka | gyárosok, gyártók), amely azzal ér- I vei, hogy a cukoráruk egy, legfel- I jebb két forgalmi fázison mennek 3 át s igy méltánytalan a magas pausa- I lirozás. A cukor-, illetve a cukrász- I áruk legtöbbjének előállításánál szűk- I ségeit nyersanyagok, félgyártmányok | vagy pausalirozott forgalmi adó alá I esnek, vagy a behozatalnál vonatnak i forgalmi adó alá. Címet, vanília, füge, rozina, narancs, datolya, vaj, margarin, liszt, szárított gyümölcs, műméz, étzsirok után pausalirozott i a forgalmi adó. Az uj rendelet sze| rínt a füge, datolya, banán, ananász után a luxusadó lesz fizetendő. 2 százalékos forgalmi adó fizetendő a behozatalnál illatos folyadékok, kivonatok, díszek, zsírok, olajok, . aromatikus alkoholos eszenciák után. Amint látszik tehát, a nyersanyagok | és félgyártmányok forgalmi adójával § csak arányba jönne a készár úgy árt■ mány pausalirozott forgalmi adójá-
