Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-17 / 45. szám

45. ^xákToa. Csütörtök, 1930, április 17. «•> Ot>reBegyedik érfolyaM. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAR BKfiaetést m csehszlovák értékben: Helybe« és vidékre postai szétküldéssel. Igém évre ICO K, íélévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO KC. Egycuzén iia 1 korona. A1APIT0TTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-«. 28. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Az elodázott leszerelés Komárom, — április 16. Nyolcvan napig tartó szakadatlan tárgyalások alán végre részben meg­egyezéssel végződött a londoni le­szerelési konferencia, amely a ten­geri nagyhatalmak világpolitikai floltaviszonyát volt hivatva szabá­lyozni. Az elért eredmény nem nagy és távolról sem váltja be azokat a reményeket, amelyeket a londoni konferenciához főztek vi­lágszerte, azonban az a hármas hatalmi megegyezés, amely szerint ÄDglia, Amerika és Japán szerző­dés szerint is lemondott a fegyver­kezési versenyről, határozott előre­haladást jelent nemcsak a három nagyhatalom szempontjából, de a világbéke fentartása céljából is. Az egyezmény értelmében Amerika a tengeren egyenlő hatalom lesz Angliával, ez az egyetlen ország, amely Londonban reális leszere­lési előnyöket ért el azáltal, hogy az amerikai kormány jelentékeny mértékben lemondhat a nagy fto‘»a­­épitési program -teljes végrehajtá- j sáről. Nsgybrilannia számára a legna­gyobb veszedelmet a testvér an­golszász nemzet vetélkedő erősö­dése képezte, pénzügyileg pedig valósággal csőddel fenyegette An­gliát az a kényszer, hogy flotta­­szopremációját a dúsgazdag Egye­sült Államokkal szemben fenn­tartsa. A megegyezés kritikus perc­ben szilárd alapokra helyezi az angol-amerikai barátságot és biz­tosítja az óceánok békéjét — leg­alább 1936-ig. A megegyezés te­hát rendkívül értékes fejlődést je­lent az Anglia és az Egyesült Álla­mok között fennálló barátság meg­szilárdításában, aminek végső ered­ményben a világbékére is hatással keit lennie. A japánok számára már nem olyan előnyös a megegyezés, mint a másik két hatalom számára. Bár a fölkelő nap országának belső fejlődése gazdasági erőit nagy mér­tékben igénybe is veszi, Japán számára a megegyezés nem volt annyira parancsoló politikai szük­ség, úgyhogy meg lehet állapítani, hogy a tokiói korrv y valóban ál­dozatot hozott, áh Sbr konciliáns eljárásával hozzájárult az egyez­mény megkötéséhez és ezzel nem­csak nagy békeszeretetéről, hanem kiváló politikai érzékről, ügyesség­ről és elismerésre méltó tapintat­ról tett bizonyságot. A konferencia legnehezebb kér­dése, az olasz-francia megegyezés, azonban nem talált megoldásra és ez képezi a londoni tárgyalások részleges fiaskóját. A két európai kontinentális nagyhatalom a kon­ferencia folyamán egy lépést sem közeledett egymáshoz. Ez a tény messzire kitolja az általános lesze- i Komárom, —április 16. Törvénynovella a lex Dérer- Snent-lvány módosítására. Az állampolgárság elnyerése érde­kében hozott lex Dérer-Szent-Ivány csak részben eléghette ki a jogos kívánalmakat és igen sok, Cseh­szlovákiában évtizedek óta élő pol­gárra nézve nem bir végleges döntő­erővel. Az éveken át ez ügyben tapasztalt viszásságok és igazság­talanságok megszüntetését akarja enyhíteni az a novella, amelyre nézve a csehszlovák szociáldemokraták egy javaslatot terjesztettek be a par­lamentbe. A javaslat szerint mind­azok a személyek, akik 1910. január 1 én Szlovenszkónak és Ruszinszkó­­nak mai területéhez tartozó akkori va­lamely helyén állandó lakhellyel bir lak, 1918. október 28 án a csehszlovák állam polgáraivá váltak. Ezeknek állampolgársága minden további nélkül megállapítandó. Mindazok, akik 1910 után, de 1918 október 28 án í a csehszlovák köztársaság területén j állandó lakhellyel bírtak, az áVampol j gársdgra törvényes igénnyel bírnak. Kizá- j ralnak ezen igény alól azok, akik 1918 október 28 án külföldön vagy = Idegen állam hadseregében teljest- ? tellek szolgálatot, vagy akik valami bűntény miatt vagy az állami rend­iörvénybe ütköző cselekedetükért j jogérvényesen voltak elítélve. Az j állampolgárság automatikusan meg- j illeti azonban azokat, akik a jelzett ; időben hadifogságban, Internálva * voltak, vagy esetleg tanulmányaikat I más országban folytatták vagy pedig | betegség következtében külföldön I gyógykezellették magúkat. A magyar- csehszlovák kereslte- j delml szerződés felmondása körül i Az egymással rivalizáló szociális- \ iák és agráristák között immár fart- | hatatlan viszony keletkezett, amely j megakadályozta azt, hogy az agrár- j párti javaslatok a plénumban tár- \ gyalásra kerüljenek. A két párísaj- \ lója élesen támadja egymást és va- i lósággal elmérgesitik a helyzetet, amelynek pedig a kormány szem­pontjából csakis szilárdnak kellene lenni. Most egy újabb kérdés körül folyik az ádáz vita és pedig a ma­gyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés felmondása körül, amelyet az agrárok követelnek, ellenben a szocialisták továbbra is érvényben farlani óhají­tanak. A Venkov szerint a szociális- ) ták kárörvendően örülnek azon, hogy relést előkészítő konferencia össze­hívása gyakorlati munkájának le­hetőségét. A leszerelés aránylagos keresztülvitelére a hatalmak a béke­­szerződés bevezetésében és nyol­cadik cikkében ünnepélyesen köte­lezettséget vállaltak és súlyos törté­nelmi felelősség terheli őket, ha ígéretüket képtelenek lesznek be­váltani és a leszerelt s le nem szereit hatalmak közti jogi, erkölcsi és politikai különbséget nem lesz­nek képesek minél hamarább meg­szüntetni. Végeredményben megállapítható, hogy ha a londoni konferencia nem is tudta a tengeri fegyverke­zéseket általános érvényűén korlá­a múlt hét péntekjén nem engedték szavazásra a vámpótlékokról és a behozatali jegyrendszerröl szóló tör­vényjavaslatokat A szocialisták sze­rint a mezőgazdasági vámok nem segítenek a válságon, mivel ezek a Magyarországgal kötött kereske­delmi szerződés miatt úgysem lép­hetnek életbe Ha pedig a szerződést felmondanák, az uj vámtörvényt csak a felmondástót számított félév után le­helne érvényesíteni. A szocialisták és a nagyiparosok nem engedik a ke­reskedelmi szerződés felmondását és e kérdésben a cseh nemzeti de­mokrata párt részéről is támogatásra találnak, amely a nagyiparosok ér­dekeit védi s a nagyiparra nagy veszedelmet lát abban, ha a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szerződést felbontják. Melyik kormánylap az autentikusabbf A Prager Presse címen megjelenő némel nyelven szerkesztett kormány­­félhivatalos, amely egyébként Be­nes dr. külügyminiszter személyé­ben tisztelheti életrehivó alyját, meg­írta hogy a szociális javaslatok következtében előálló több kiadást úgy akarja a kormány fedezni, hogy uj adót léptet életbe a dohányter­mesztésre nézve. Ez pedig maga után fogja vonni a dohánygyártmá­nyok megdrágulását A német fél­­hivatalos azt is megírta, hogy az erre vonatkozó javaslatot már el is késztették a pénzügyminisztérium­ban. Ezzel szemben egy másik kor­mánylap. a jól ismert Ceske Slovo szintén Benes pártjának orgánuma, meg azt írja, hogy autentikus hely­ről nyert értesülés szerint a kor­mányfélhivatalos Pr, P híréből, amely szerint a dohánygyártmányok áreme­lését tervezik, egyetlen szó sem igaz. A parlament folyosóin beszéltek ugyan dohányadóról, de senki sem \ gondol annak megvalósitására. Most már csak az a kérdés, hogy a keltő közül melyik kormánylap értesült jobban, mert az bizonyos, hogy a dohányáruk megdrágítása a köztár­saság dohányfogyasztói között máris nagy konsternációt keltett. A kozákok Kialván G. Komárom, — április 16. Mint ismerősök ismét megjelentek. Vezetőjük — bizonyosan valami Ser­tozni, mégis értei eredményt. A hár­mas hatalmi megegyezés megkötésé­vel szemben azonban továbbra fent­­maradt az a súlyos kérdés, amely a tengeri leszerelés elvi megegye­zésére vonatkozik. Ebben a legfőbb kérdésben nem történt megállapo­dás. Fennmaradt azonban az a re­mény, hogy a további tárgyalá­sokkal sikerülni fog az öt tengeri nagyhatalomnak a biztosság és a leszerelés dolgában fennforgó alap­vető ellentéteket kiküszöbölni. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy az egész világot egyformán érdeklő általános leszerelés szempontjából a londoni konferencia balsikerrel végződött és nagy csatédást hozott. gej, vagy Vladimir — már egyre megy — jár Komárom utcáin, mintha illetősége is itt lenne, tehát majdnem úgy, mint a komáromi őslakóknak. Köszönt. Nem emlékszem, hogy be­mutatkoztunk volna. Pedig lehet, hogy valahol messze innen találkoz­tunk már — lőtávolban Ki tudja? Lehet, hogy emlékezik rám valahon­nan a nagy hegyek s majdnem ős­erdők emlékezetes helyeiről és soha el nem felejthető idejéből. Talán ott volt beásva,előttünk, amikor, s ahol még a kozáknak is le kellett szállnia a lóról, mint a vörösördögök­nek, akik pedig ugyancsak hozzá voltak nőve úgy, hogy dárdának is nehéz volt kiütni a nyeregből őket. Halványan magam is emlékszem rá. ház, ilyen fekete könnyű ingblúz volt rajta, csak e>*y kicsit piszkosabb volt; a fején i°en nagy bozontos süveg; az arcát akkor benőtte egy -»* két — kilenc hónap szakáll-füve. Vagy az volt talán akinek megtalál­tam a menázsi-pléhsajtárját két igazi cukorkockával a Ceremos völgyében jöttünkre megugrott kozák tábori őrség, vagy patrol akaratlanul ránk­­haeyott s még pirosló lánggal égett tábortüze mellett. Mindegy hol de valahol látnunk kellett már egymást, mert nálunk sokan olyanok sem köszöntik szíve­sen egymást, akik évtizede *lnek együtt s a társadalmi illem szabályai szerint pecsételték meg kézfogással ismeretségüket s részünkről való örvendezésüket. A világ tele van az ismeretlen katona hírével, nevével. Az ismeret­len katona díszes síremléket kapott ezerszámra. Láttam nem egy helyen, hogy fából készülvén szegény, még ott, még mindig rohamra álltában is teletűzdelte testét szeggel a „hálás“ nemzedék Ez a bizonyos hálás utókor egy­­időben túlontúl sokat foglalkozott az „ismeretlen „ katonával, aki pedig nem volt ismeretlen, mert ahogyan a magam családjában tudom, meg a több , a szomszédjaim famíliájában, igen igen soknál, hogy a Pista, a Marci, a Gyuri, a Miska, a Berci, hej de ismerősök voltak, olyan isme­rősök, hogy még ma is belesajdul az anyák, apák, gyerekek szive, ha rájuk: az „ismeretlenekére gondol­nak, vagy látják az akkor pöttöm­nyi gyerekeket már munkáskalapá­csot fogni a kezében az apja meg nem kereshette kis darab kenyérért. De mindez csak onnan jut az ember eszébe, mert egy kozák „atamán“, ahogyan megcímezi magát a derék „ismert“ katona, odaszalutált oroszosán nyitott tenyérrel. Ez a kozák, meg a többi, hitták poilunak, hitták Tommynak, vagy hítták Michelnek.vagy Digónak, vagy muzulmánnak, akik még itt igy tén­­fergik el az idejüket az életben, ezek az „ismert“ katonák. Az a szegény kozák atamán a négy ata­mán barátjával valamikor az „isme­retlen“ katona pályájára készült, ugyanolyan sansszal indult annak a hírnévnek, dicsőségnek s kegye­letnek útjára, amit tartogatott az „ismeretlenek“ számára a hálás nem­zedék. De valahogyan megmaradtak. Úgy beszéltek róluk, a vad kegyet­len kozákokról, mint az Isten ostor­csapásairól, melyek után nem marad élő sem emberben, sem állatban. Rettegve emlegették a nevüket, mint a hunokét, ezelőtt 15 évvel. Hej s mi­csoda kegyetlenkedéseket is takar­nak a tarrá vedlett mezők, síkok, hegyek, erdők szerte a Kárpátok

Next

/
Thumbnails
Contents