Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-17 / 45. szám
45. ^xákToa. Csütörtök, 1930, április 17. «•> Ot>reBegyedik érfolyaM. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAR BKfiaetést m csehszlovák értékben: Helybe« és vidékre postai szétküldéssel. Igém évre ICO K, íélévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO KC. Egycuzén iia 1 korona. A1APIT0TTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-«. 28. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Az elodázott leszerelés Komárom, — április 16. Nyolcvan napig tartó szakadatlan tárgyalások alán végre részben megegyezéssel végződött a londoni leszerelési konferencia, amely a tengeri nagyhatalmak világpolitikai floltaviszonyát volt hivatva szabályozni. Az elért eredmény nem nagy és távolról sem váltja be azokat a reményeket, amelyeket a londoni konferenciához főztek világszerte, azonban az a hármas hatalmi megegyezés, amely szerint ÄDglia, Amerika és Japán szerződés szerint is lemondott a fegyverkezési versenyről, határozott előrehaladást jelent nemcsak a három nagyhatalom szempontjából, de a világbéke fentartása céljából is. Az egyezmény értelmében Amerika a tengeren egyenlő hatalom lesz Angliával, ez az egyetlen ország, amely Londonban reális leszerelési előnyöket ért el azáltal, hogy az amerikai kormány jelentékeny mértékben lemondhat a nagy fto‘»aépitési program -teljes végrehajtá- j sáről. Nsgybrilannia számára a legnagyobb veszedelmet a testvér angolszász nemzet vetélkedő erősödése képezte, pénzügyileg pedig valósággal csőddel fenyegette Angliát az a kényszer, hogy flottaszopremációját a dúsgazdag Egyesült Államokkal szemben fenntartsa. A megegyezés kritikus percben szilárd alapokra helyezi az angol-amerikai barátságot és biztosítja az óceánok békéjét — legalább 1936-ig. A megegyezés tehát rendkívül értékes fejlődést jelent az Anglia és az Egyesült Államok között fennálló barátság megszilárdításában, aminek végső eredményben a világbékére is hatással keit lennie. A japánok számára már nem olyan előnyös a megegyezés, mint a másik két hatalom számára. Bár a fölkelő nap országának belső fejlődése gazdasági erőit nagy mértékben igénybe is veszi, Japán számára a megegyezés nem volt annyira parancsoló politikai szükség, úgyhogy meg lehet állapítani, hogy a tokiói korrv y valóban áldozatot hozott, áh Sbr konciliáns eljárásával hozzájárult az egyezmény megkötéséhez és ezzel nemcsak nagy békeszeretetéről, hanem kiváló politikai érzékről, ügyességről és elismerésre méltó tapintatról tett bizonyságot. A konferencia legnehezebb kérdése, az olasz-francia megegyezés, azonban nem talált megoldásra és ez képezi a londoni tárgyalások részleges fiaskóját. A két európai kontinentális nagyhatalom a konferencia folyamán egy lépést sem közeledett egymáshoz. Ez a tény messzire kitolja az általános lesze- i Komárom, —április 16. Törvénynovella a lex Dérer- Snent-lvány módosítására. Az állampolgárság elnyerése érdekében hozott lex Dérer-Szent-Ivány csak részben eléghette ki a jogos kívánalmakat és igen sok, Csehszlovákiában évtizedek óta élő polgárra nézve nem bir végleges döntőerővel. Az éveken át ez ügyben tapasztalt viszásságok és igazságtalanságok megszüntetését akarja enyhíteni az a novella, amelyre nézve a csehszlovák szociáldemokraták egy javaslatot terjesztettek be a parlamentbe. A javaslat szerint mindazok a személyek, akik 1910. január 1 én Szlovenszkónak és Ruszinszkónak mai területéhez tartozó akkori valamely helyén állandó lakhellyel bir lak, 1918. október 28 án a csehszlovák állam polgáraivá váltak. Ezeknek állampolgársága minden további nélkül megállapítandó. Mindazok, akik 1910 után, de 1918 október 28 án í a csehszlovák köztársaság területén j állandó lakhellyel bírtak, az áVampol j gársdgra törvényes igénnyel bírnak. Kizá- j ralnak ezen igény alól azok, akik 1918 október 28 án külföldön vagy = Idegen állam hadseregében teljest- ? tellek szolgálatot, vagy akik valami bűntény miatt vagy az állami rendiörvénybe ütköző cselekedetükért j jogérvényesen voltak elítélve. Az j állampolgárság automatikusan meg- j illeti azonban azokat, akik a jelzett ; időben hadifogságban, Internálva * voltak, vagy esetleg tanulmányaikat I más országban folytatták vagy pedig | betegség következtében külföldön I gyógykezellették magúkat. A magyar- csehszlovák kereslte- j delml szerződés felmondása körül i Az egymással rivalizáló szociális- \ iák és agráristák között immár fart- | hatatlan viszony keletkezett, amely j megakadályozta azt, hogy az agrár- j párti javaslatok a plénumban tár- \ gyalásra kerüljenek. A két párísaj- \ lója élesen támadja egymást és va- i lósággal elmérgesitik a helyzetet, amelynek pedig a kormány szempontjából csakis szilárdnak kellene lenni. Most egy újabb kérdés körül folyik az ádáz vita és pedig a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés felmondása körül, amelyet az agrárok követelnek, ellenben a szocialisták továbbra is érvényben farlani óhajítanak. A Venkov szerint a szociális- ) ták kárörvendően örülnek azon, hogy relést előkészítő konferencia összehívása gyakorlati munkájának lehetőségét. A leszerelés aránylagos keresztülvitelére a hatalmak a békeszerződés bevezetésében és nyolcadik cikkében ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak és súlyos történelmi felelősség terheli őket, ha ígéretüket képtelenek lesznek beváltani és a leszerelt s le nem szereit hatalmak közti jogi, erkölcsi és politikai különbséget nem lesznek képesek minél hamarább megszüntetni. Végeredményben megállapítható, hogy ha a londoni konferencia nem is tudta a tengeri fegyverkezéseket általános érvényűén korláa múlt hét péntekjén nem engedték szavazásra a vámpótlékokról és a behozatali jegyrendszerröl szóló törvényjavaslatokat A szocialisták szerint a mezőgazdasági vámok nem segítenek a válságon, mivel ezek a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés miatt úgysem léphetnek életbe Ha pedig a szerződést felmondanák, az uj vámtörvényt csak a felmondástót számított félév után lehelne érvényesíteni. A szocialisták és a nagyiparosok nem engedik a kereskedelmi szerződés felmondását és e kérdésben a cseh nemzeti demokrata párt részéről is támogatásra találnak, amely a nagyiparosok érdekeit védi s a nagyiparra nagy veszedelmet lát abban, ha a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést felbontják. Melyik kormánylap az autentikusabbf A Prager Presse címen megjelenő némel nyelven szerkesztett kormányfélhivatalos, amely egyébként Benes dr. külügyminiszter személyében tisztelheti életrehivó alyját, megírta hogy a szociális javaslatok következtében előálló több kiadást úgy akarja a kormány fedezni, hogy uj adót léptet életbe a dohánytermesztésre nézve. Ez pedig maga után fogja vonni a dohánygyártmányok megdrágulását A német félhivatalos azt is megírta, hogy az erre vonatkozó javaslatot már el is késztették a pénzügyminisztériumban. Ezzel szemben egy másik kormánylap. a jól ismert Ceske Slovo szintén Benes pártjának orgánuma, meg azt írja, hogy autentikus helyről nyert értesülés szerint a kormányfélhivatalos Pr, P híréből, amely szerint a dohánygyártmányok áremelését tervezik, egyetlen szó sem igaz. A parlament folyosóin beszéltek ugyan dohányadóról, de senki sem \ gondol annak megvalósitására. Most már csak az a kérdés, hogy a keltő közül melyik kormánylap értesült jobban, mert az bizonyos, hogy a dohányáruk megdrágítása a köztársaság dohányfogyasztói között máris nagy konsternációt keltett. A kozákok Kialván G. Komárom, — április 16. Mint ismerősök ismét megjelentek. Vezetőjük — bizonyosan valami Sertozni, mégis értei eredményt. A hármas hatalmi megegyezés megkötésével szemben azonban továbbra fentmaradt az a súlyos kérdés, amely a tengeri leszerelés elvi megegyezésére vonatkozik. Ebben a legfőbb kérdésben nem történt megállapodás. Fennmaradt azonban az a remény, hogy a további tárgyalásokkal sikerülni fog az öt tengeri nagyhatalomnak a biztosság és a leszerelés dolgában fennforgó alapvető ellentéteket kiküszöbölni. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy az egész világot egyformán érdeklő általános leszerelés szempontjából a londoni konferencia balsikerrel végződött és nagy csatédást hozott. gej, vagy Vladimir — már egyre megy — jár Komárom utcáin, mintha illetősége is itt lenne, tehát majdnem úgy, mint a komáromi őslakóknak. Köszönt. Nem emlékszem, hogy bemutatkoztunk volna. Pedig lehet, hogy valahol messze innen találkoztunk már — lőtávolban Ki tudja? Lehet, hogy emlékezik rám valahonnan a nagy hegyek s majdnem őserdők emlékezetes helyeiről és soha el nem felejthető idejéből. Talán ott volt beásva,előttünk, amikor, s ahol még a kozáknak is le kellett szállnia a lóról, mint a vörösördögöknek, akik pedig ugyancsak hozzá voltak nőve úgy, hogy dárdának is nehéz volt kiütni a nyeregből őket. Halványan magam is emlékszem rá. ház, ilyen fekete könnyű ingblúz volt rajta, csak e>*y kicsit piszkosabb volt; a fején i°en nagy bozontos süveg; az arcát akkor benőtte egy -»* két — kilenc hónap szakáll-füve. Vagy az volt talán akinek megtaláltam a menázsi-pléhsajtárját két igazi cukorkockával a Ceremos völgyében jöttünkre megugrott kozák tábori őrség, vagy patrol akaratlanul ránkhaeyott s még pirosló lánggal égett tábortüze mellett. Mindegy hol de valahol látnunk kellett már egymást, mert nálunk sokan olyanok sem köszöntik szívesen egymást, akik évtizede *lnek együtt s a társadalmi illem szabályai szerint pecsételték meg kézfogással ismeretségüket s részünkről való örvendezésüket. A világ tele van az ismeretlen katona hírével, nevével. Az ismeretlen katona díszes síremléket kapott ezerszámra. Láttam nem egy helyen, hogy fából készülvén szegény, még ott, még mindig rohamra álltában is teletűzdelte testét szeggel a „hálás“ nemzedék Ez a bizonyos hálás utókor egyidőben túlontúl sokat foglalkozott az „ismeretlen „ katonával, aki pedig nem volt ismeretlen, mert ahogyan a magam családjában tudom, meg a több , a szomszédjaim famíliájában, igen igen soknál, hogy a Pista, a Marci, a Gyuri, a Miska, a Berci, hej de ismerősök voltak, olyan ismerősök, hogy még ma is belesajdul az anyák, apák, gyerekek szive, ha rájuk: az „ismeretlenekére gondolnak, vagy látják az akkor pöttömnyi gyerekeket már munkáskalapácsot fogni a kezében az apja meg nem kereshette kis darab kenyérért. De mindez csak onnan jut az ember eszébe, mert egy kozák „atamán“, ahogyan megcímezi magát a derék „ismert“ katona, odaszalutált oroszosán nyitott tenyérrel. Ez a kozák, meg a többi, hitták poilunak, hitták Tommynak, vagy hítták Michelnek.vagy Digónak, vagy muzulmánnak, akik még itt igy ténfergik el az idejüket az életben, ezek az „ismert“ katonák. Az a szegény kozák atamán a négy atamán barátjával valamikor az „ismeretlen“ katona pályájára készült, ugyanolyan sansszal indult annak a hírnévnek, dicsőségnek s kegyeletnek útjára, amit tartogatott az „ismeretlenek“ számára a hálás nemzedék. De valahogyan megmaradtak. Úgy beszéltek róluk, a vad kegyetlen kozákokról, mint az Isten ostorcsapásairól, melyek után nem marad élő sem emberben, sem állatban. Rettegve emlegették a nevüket, mint a hunokét, ezelőtt 15 évvel. Hej s micsoda kegyetlenkedéseket is takarnak a tarrá vedlett mezők, síkok, hegyek, erdők szerte a Kárpátok