Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-12 / 43. szám
1S30. április 12. Komaromi Lapos 5. oldal. Természetesen drót nélkül. Ez a lényeges. A földkerekség összevissza drótozása rengetegbe kerül. Fel kell találni a drólnélkül való villamosvilágiiást is Hogy minden lámpa maga termelje az áramot egy önműködő, önmagát energiával táp láló áramfejlesztővel, amely a körte végén egészen apró méretekben van elhelyezve Nincs benne semmi lehelellenség; ilyen villamoscsengői már széliében használnak. A világítás technikája egyébként még kezdetleges állapoiban van, A jövö század embere úgy gondol majd a mai városi, utcai és szobavilágításunkra, mint mi az olajmécsesre és a faggyugyerlyára. Akkor a drótnélkül vezetett elektromosság már olyan fényforrásokat produkál, hogy egy nagy várost, utcák és négyszögkilométerek százait egyetlen óriási elektromos lámpa áraszt el nappali világossággal. Akkor, ha lealkonyul az égi nap, kigyul az emberkéz alkotta elektromos láng, valahol a felhők magasságában, mintegy új égitest, vakító tűzgolyó, fényes korong, a meleget és világosságot sugárzó mesterséges Nap. És bevilágítja a levegői, amelyet repülőgépek szelnek keresztül-kasul, besugárzik az ablakon át a házakba, amelyeknek lakói becsukják az ablakok fatábláit, ha álomra akarják jejüket hajtani. Ha ez megvalósul — és miért ne valósulna meg? — hiszen a haladás nem lesz nagyobb, mint a faggyúgyeriyálól a gibralfári vagy ellis isíandi világítótornyokig, akkor vele egyült bizonyára megoldják a városok fűtését is és tetszés szerint szabályozzák az utcák, a sza bad ég alatt elterülő ligetek, parkok, völgyek hőmérsékletét is. És valószínű, hogy ez az évszakok változására is hatással lesz, befolyásolja és irányilja a föld termőképességét, mesterségesen érleli a búzát, a szőlőt, a gyümölcsfát, — ha ugyan szükség lesz még ilyen paradicsomi táplálkozásra és a kémia, a biológia, a fiziológia ki nem találja a mesterséges táplálkozást. Kegydij a magyar forradalmárok özvegyeinek. — április 11. Budapesti jelentés szerint Horthy kormányzó kegydijat engedélyezett Stromfeld Viktor és Lovászy Márton özvegyei számára. Stromfeld a vöröshadsereg vezérkari főnöke volt a magyarországi proletárdiktatúra idején, mi^ Lovászy a Károlyi kormányban volt miniszter. Szovjetoroszország közgazdasága és a munkásság A marxista gazdasági elmélet csődje A forradalom óta az orosz gazdasági politikában két korszak különböztethető megs az egyik az ugyneve zett háborús kommunizmus korszaka volt, amely 1917 őszétől 1921-ig tombolt s az azóta egyfolytában tartó „uj gazdasági politika“ korszaka Az olőbbi volt a tiszta marxista kommunizmus korszaka, amidőn az egész termelést szocializálták, minden ipari és kereskedelmi üzem, vállalat a társadalom, vagyis az állam tulajdonába ment át. Az orosz gazdasági életnek második, vaeyis jelenlegi korszaka valami állami kapitalizmussal és magánkapitalizmussal vegyes kisérletezés, de még mindig a marxista gazdasági élet mesgyéjén. Az első kisérletezés eredménytelensége és pusztításai következtében ugyanis kihagyták a szocializálálásból a kis- és közép ipart, továbbá a kiskereskedelmet, azután — a parasztságot. Az utóbbi két évben tettek ugyan még epy kegyetlen kísérletet, hogy megsemmisítsék a magántulajdonban levő parasztgazdaságokat s így a földet teljes mértékben szocializálják, de ez az újabb kísérlet már megbukott. A marxista értelemben vett szociális termeléssel való kisérletezés most már csak az ipar- és kereskedelem terén folyik tovább, a mezőgazdaságokban pedig csak az állami gazdaságokban. Ipari termelés Marxista-alapon A szocializált ipari üzemekben a gazdaságos termelést seho?y sem tudják megoldani. Marx értéktöbbletelmélete szerint a tőke s a tőkés vagyona — visszatartott nagyobb arányú munkabérrészek felhalmozódásából áll elő. A termelőeszközök „szocializálásának“ kellene megol— április 11. dani azt a problémát, hogy a munkás hozzájusson az őt megillető, igazságos munkahozadékhoz s megszűnjék a társadalomban minden úgynevezett „munkanélküli" jövedelem. Ez a „szocializálás“ Oroszországban megtörtént s az eredmény az, hogy az orosz ipar minden vonalon a békebeli színvonal alá sülyedt. Ez a termelés képtelen mind a mai napig kielégíteni a lakosság áruszükségletét s egyáltalán sehogy se tud összhangba jutni az általános gazdasági élet szükségleteivel. 1923 óta fáradoznak a szovjet marxista gazdasági politikusai azzal, hogy a szocializált ipari üzemekbe bevezessék a „kapitalista kalkulációt“, amelyet a legfe sőbb,„gazdasági tanács' maga rendelt el. Ámde minden ilyen törekvése eddig alapjában véve hiábavalóságnak bizonyult, mert lényeges csökkenés nem mutatkozott a termelési költségekben. Hogy a termelést olcsóbbá tegyék, hozzáláttak az üzemek és a munka racionalizálásához. (Folyt, köv.) Magyarország uj külföldi kölcsönt kap. — április 11. Budapesti jelentés szerint a Newyork City bank képviselői a magyar bankvezérekkel egy nagyszabású külföldi kölcsönről tárgyalnak. A tárgyalások jó mederben haladnak és a külföld hajlandó a kölcsönt folyósítani. A magyar kormány az uj kö'csont a newyorki, londoni és svájci pénzpiacon helyezné el. A komáromi cserkészet története. A komáromi bencés gimnázium „Jókai" cserkészcsapatának tizenötéves története. Mese egy szép, kiveszőben levő virágról. (Komárom, —dpr. 11) Egy kis könyvecskét kaptam a napokban ajándékba, amely mindig kedves emlékem fog maradni. A csinos kiállítású és zászlót lobogtató cserkész fiú képével diszi* tét cimlapu és sok, sok kedves kép-Eel illusztrált, közel kétszáz oldalas önyvecske a komáromi cserkészet történetét foglalja magában. Azért is kedves nekem ez a könyvecske, mert a szivemhez nőtt komáromi cserkészekről szól, de meg azért is, mert egy virágszálat találtam benne, amely virágszál ma már kiveszőben van és már a hires botanikus kertekben se igen tenyészik. Ez a virág a hála virága. Ezt a ritka I virágot, amely csak a nemes szivek mélyén él még, több helyen is megtaláltam ebben a kis könyvben, j Mindjárt a dedikáló sorokból felém [ mosolygott ez a hála virága A dedikáló sorok ugyanis azt mondják, hogy „A cserkészet nagy barátjának hálás szereteliel a komáromi cserkészek!“ Itt álljunk meg egy szóra! Amióta újságírással foglalkozom, de sok nemes intézményről írtam, de sok ügy érdekében buzdítottam, agitáltam, És ezek közül az intézmények közül de sok jubilált már, de sok tarlóit ünnepi közgyűlési, ahol megszoktak emlékezni mindenkiről, aki csak egy fületlen gombot adott annak az intézménynek,de hogy a sajtó munkájáról valaki hálás szívvel megemlékeznék, az vajmi rilka eset. Pedig mi volna a legnemesebb célú intézmény is sajtó nélkül? Olyan lenne, mini a sebes röplü madár, amikor levágják a szárnyait. Százszorosán jói esik tehát a komáromi cserkészek hálás megemlékezése és ha vitrinem volna, annak a legszebb helyére helyezném és azt Írnám rá, hogy egy kiveszőben levő virág egy rilka példánya. Ki gondol arra ma már, hogy ezelőtt tizenhét évvel, mennyit Írtam az akkori lapunkban, a Komáromi Újságban a komáromi cserkészetről, amely akkor kezdte bontogatni szárnyait. Szeretettel, nem robot munkaként, szívből írtam a kedves komáromi cserkészekről, akiknek nem egy kirándulásán vettem részt. Ott voltam a komáromi cserkészet böl| csőjénél, Karle Sándor minden aka| dályt leküzdő gigászi munkáját gyö- I nyörüség volt nézni és még nagyobb I öröm volt róla írni, gyűjtést indítani a lapban a csónak és sok más alapokra, lelkes szavakban felsorolni a nemes emberbarátok adományait, hogy azzal buzditsuk a többit az adakozásokra. Akkor még a cserkészet nem volt olyan népszerű intézmény, mint most és nagyobb előítélettel kellett megküzdeni a szervezőknek, az úttörőknek, az elöilélellel, a nemtörődömséggel, a közönnyel, szóval minden nemes cél legnagyobb elgáncsolóival. A komáromi cserkészet megalapilói nagy nagy munkát végezlek, ezt mi tudjuk legjobban, mi, akik szemlélői és lelkes segilőtársaik vollunk az uHöröknek és olyan jól esik, hogy azt a nem nagy, de annál nagyobb szeretettel végzett segilő, támogató munkát a komáromi cserkészek nem fe edték el és közel két éviized múltán is szerelellel, hálával emlékeznek meg arról. És erősen hiszem, hogy hasonló jóleső meleg ér/és járja át most sok sok ember szivét, amikor ezt a könyvecskét kezébe veszi, mert a komáromi cserkészek hálás szeretete megemlékezik mindenkiről, akik csak segítségükre voltak a komáromi cserkészet megalakításánál és megerősítésénél Ebből láthatjuk, hogy a cserkész nem felejt és az a ritkán beváló közmondás, hogy jóteltért jót várj, a cserkészek szivébe főfőparancsként van bevésve. A komáromi cserkészet lörlénetét, a jelenlegi agilis és a szép eszméi mindig szivén hordó parancsnok, Biró Lucián, főgimnázium! tanár rendezte sajtó alá gondos körültekintéssel és nagy szeretettel. Birő Luciánban az elődök, az utförök méltó utódot nyerlek és nyugodtan gondolhatnak a komáromi cserkészetre, a szivükhöz nőtt nemes intézmény sorsa jó kezekben van. Amint Biró Lucián jelenlegi parancsnok szépen megirt előszavában olvassuk, ez a könyvecske nem egy kéz munkája, hanem legnagyobb részt több öreg cserkész irta, igy Beszédes I., Darvas A„ Taubinger I., Neuwirt B. stb. Megtaláljuk e kötetben azt a kedves leirást is, amely Karle Sándor avatott tollát dicséri a Tutajcserkészeí a Vágón, cimüf, amely ezelőft ] 17 esztendővel a Komáromi Újság f lapunkban jelent meg, amely való- 1 Sággal a komáromi cserkészeinek ? a hivatalos lapja volt, hiszen úgy jj én, mint szerkesztő társaim a leg- | nagyobb szeretettel csüngtünk e ' nemes intézményen. Itt idézzük Bíró Lucián szépen megirt előszavában Tolsloj egyik mondását: Igazán csak akkor élünk magunknak, ha másoknak élünk. Ez a szép mondás egészen ráillik a komáromi cserkészekre is. A csinos köleiet, amelynek jórésze már megjelent lapunkban, a Komáromi Lapokban, sok, jól sikerült, kedves kép díszül, a régi és újabb parancsnokok, öreg cserkészek és sok táborhelynek slb. nek a képe. Sokszor' halljuk öregebb emberektől azt a sóhajtást, hej, ha újra kezdhetném az életemet, akkor másként rendezném azt be Ha én is üjra kezdhetném az élei futását, hát a gyermekkoromat a cserkészettel kezdeném, mert sajnos, az én gyerekkoromban, még nem ismerték a cserkészetet és sajnos most látom, hogy a ml tanuló éveink sokkal sivárabbak voltak, mint a moslani diákoké, mert mireánk nem sütött a cserkészinlézmény szivet, lelket nemesen átformáló, melegítő, megújító kedves napsugara. Azért karol am mindig föl ezt a nemes intézményi, hogyha már én nem részesülhettem annak áldásaiban, legalább a mai kor gyermekének jusson ki abból minél nagyobb mértékben Ezért kedves nekem ez a hála illatozó virágát a szivembe csempésző cserkész könyvecske, amelynek lapjait ha forgatom, a szép tavasz virágot nyitó szellője csap a telkembe. (bj) Nemzetközi football kong» resszus Budapesten. — április 11. Budapesti jelentés szerint junius 8-án Budapesten tartják meg a nemzetközi futballkongresszust. A kongresszussal kapcsolatban a magyar futtball tornára hívta meg a holland válogatott csapatot. gaM—MMMBWHiBSiiaBHiia Adóügyek. I Rovatvezető: Gallé István, ny. ed^Htkár. A járási Ipartársulat adótanácsadói irodája közli: Múlt számunkban jeleztük, hogy ma a. jövedelmi adó vallomás külivének kitötéséről lesz szó. Ámbár a vallomás rovatai maguk megadják a kérdést, amelyre válaszolnunk kell, mégis itt is Len sok tévedés csúszik be, mégpedig saját kárunkra A családtagok rovatába sokan a felnőtt gyermekeket is beírják és a küliv második oldalának IV. számmal jelzett rovatában ki nem tüntetik azt, hol kell csak felsorolni és igy elesnek ama kedvezménytől, amelyet az adótörvény 21. § a a sok gyermekes családok stb. részére biztosit. A jövedelmek rovataiba a tiszta jövedelmet kell bevezetni az A, B,, C, D betétek alapján, tehát nem a nyers házbért stb. mert evvel teljesen szabad kezet adunk az adókivető hatóságnak arra, hogy adóvallomásunk félretételével hivatalból beszerzett adatok alapján, avagy pedig szakerők becslése alapján úgy mondjuk „kabát szerint“ állapítsa meg adónkat. A levonások rovatainak kitöltése különös gondunkat kell, hogy képezze. Sokan nem a betéteknél vonják le a befizetett levonható adókat, hanem az 1-ső rovatnál önmagukat károsították meg. Az 5. jelzett rovatnál, ahol a betegsegélyző stb. járulékok levonása van megengedve, ne essünk bele abba a hibába, hogy az A vagy C betétnél levonható járulékokat itt írjuk be s nem a betétnél, mert itt törlik, — ott meg mivel mi magunk sem vontuk le — önként nem veszik figyelembe. Egyáltalában a gondosság, a szakértelem sehol sem olyan szükséges, mint adóügyeinkben és különösen epész adózásunk alapját képező adóvallomásaink kitöltésénél. Sok adózó dicséretet érdemlően önmaga igyekszik a vallomást kitölteni és legjobb akarat mellett is beleesik a
