Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-12 / 43. szám

6 o!oaí. Komis ?«mi La««*: 1930. április IS, aikus embernél nem is kifogásol­­ató tévedésekbe. Ezért legalább helülvizsgálat végett mutassuk me? {vallomásunkat szakerőnek, hogy ké­sőn ne bánjuk meg dilettantizmusun­kat. Az adóügy úgyis keserű pilula életünkben, ezentúl csak kis ada o­­kat fogunk belőle tálalni tagjainknak Ipartársulati közlemények. Vásározó kereskedők utazási kedvez menye. A vasutügyi minisztériumnak 7413. sz., valamint a pénzügyminisz­tériumnak 25759. sz. rendelete értel­mében vasúti utazási díjkedvezmény csak azoknak a vásározó keres­kedőknek fog megadatni, akiknek kereseti adóalapja a 12 ezer koro­nát meg nem haladja. A félárú díj­kedvezményt pedig csak azok kér­hetik, akiknek előző évi jövedelme a 25 ezer koronát meg nem haladta. A kedvezmény e nyeréséhez az adó­kivetési bizonylat csatolandó. Kisipari hitel A kisiparosok hitel­igényeinek kielégi'ésére a kormány egy nagyobb összeg! alapot kíván létesíteni, amely évente cca 1 millió korona részesedést kapna úgy, hogy ez az alap legalább a 10 milliót elérje. A tervezet még parlamenti tárgyalás előtt áll és remélhető, hogy ebben a kérdésben ellentétek nem igen fogják késleltetni e fontos gaz dasági alap mielőbbi részvételét a leromlott kisipari termelés feljavítá­sában. Közszállitás. Az országos hivatal pályázatot hirdet a komáromi kikötő keleti részén levő lerakóhelyen egy vasbeton alapzatu daruvonat alap jának építésére. Pályázati haláridő május 2. Etektrotechn’kai anyagok sz Hutására az államvasutak pozsonyi igazgató­sága pályázatot hirdet, határidő áp­rilis 30 Utak javítása. Az országos hivatal országutak modern javítására április 25. határidővel ir ki pályázatot. Zsiradék, szappan, chémiai, samot áruk kő, homokgépekre május 5.-i határidővel az államvasutak pozsonyi igazgatósága páyázalot hirdet. Április 15 határidővel pályázatot irt ki a pozsonyi országos katonai építészeti igazgatóság Fajnorban építendő barakra és Pőstyénben épilendő tiszti ebédlő helyiségre. A száraz arcbőr. Irta Grünbaum Ernő dr, orvos-kozmetikus. Legszebb leintjük a szárazbőrüek nek van, ezeknek általában vékony, bársonyos tapinta u v bőrük és nem csúfítják el azt mitesszerek és pat­tanások. Viszont ez a legkényesebb is. A legkisebb vegyi vagy fizikális ártalomra könnyen reagál, hamar károsodik: érdes felületűvé válik, a felhám kopik hámik az arcbőr húzódik, feszül, fájdalmas lesz és a pudert nem tartja. A tavaszi szél, a nyári nap meg jobban kiszárítják, a közönséges szappant, kölni vizet, alkoholt nem birja elviselni, a bőr állapota fokozatosan rosszabbodik. Bekövetkezik a száraz arcbőr be­tegsége, a sömör, vagy száraz ekcéma, meiy kisebb-nagyobb vörös foltokban jelentkezik mindkét arc­élen és a száj körül. .Kifújta a szél“ — mondják népiesen. Az ilyen sö­mör igen makacs szokott lenni, de megfelelő kezelés mellett szépen gyógyul. Az arcbőr szárazsága a kor elő­rehaladtával fokozódik, mert a fagy­­gyumirigyek az idősebb korban már kevésbé működnek, mint a fiatalab­baknál Bőrünket ugyanis a faggyú­­mirigyek váladéka zsirositja és a verej ékmirigyek termékével együtt teszi kellemes, puha tapintatuvá. Ha a zsirmingyek örökléses diszpozí­ció, vagy helytelen archigiénia kö­vetkeztében nem működnek eléggé, akkor a hámréteg kiszárad, a bőr felső rétege felpallogzik, leválik. A védőrétegétől megfosztott bőr köny­­nyen ki van téve sérülésnek, gyulla­dásnak és infekciónak. A belső mirigyekben, nevezetesen a paizsmiriqyben beálló zavar is, kihalással lehet a bőr száraz voltára. Ez esetben az egész köztakaró fel tűnőén száraz fénylő és sima. Szá­raz arabőrnél alig látható és kevés­számú pórus van jelen, tehát koz­metikai szempontból sokkal tetsze­tősebb, mint a zsíros, de viszont több ápolást kíván, kényesebb és sokkal korábban ráncosodik is. Ha a bőr szárazsága enyhefoku, akkor könnyen lehet segileni: hideg vízben kell mosakodni és tulzsiro silóit szappant kell használni. Ha ez nem lenne elég akkor a mosdó­­vizbe boraxol, vagy glyceiint te­szünk vagy felforralt és lehűlöd vízben mosakodunk Tőrülközésnél nem szabad dörzsölni a bőrt, csak gondoőan, enyhe nyomással illassuk fel a vizet Tilos az a koholos, ben­zines lemosás s a mappanok hasz­nálata. Nem szükséges a száraz arcbörüeknek gőzöitetni Nappalra krémet alkalmazzuk a púder alá, vagy zsirosilolt pudert vegyünk. így kell a szét és a napsütés ellen is védekezni. Sokszor a vizet sem bírja az ilyen arcbőr, akkor zsíros krémmel vagy tiszta lanolinnal kell azt naponta kétszer leförülni, mely­­lyel egyúttal a tisztálkodás is meg lesz oldva. Ha a bőr szárazságát belső mi rigyzavar okozza, akkor belorvosi kezelés válik szükségessé. Ha sö mörös a bőr, a fenli tanácsok nem lesznek elegendők, hanem szak­orvoshoz kell fordulni, aki megfe­lelő utasításokat ad és kezelést ir elő. Az arcbőrrel párhuzamosan a fej­bőr is száraz szokott lenni, a haj pedig törékeny. Ekkor minél ritkáb­ban kell mosni a fejbőrt zsíros szappannal. Száraz korpásodás és hajhullás esetén mielőbb szakorvosi kezelést kelt Igénybe venni, hogy további bajnak elejét vehessük Gyakori, hogy az arc felerészben zsíros, felerészben pedig száraz. Az ilyen kevert arcbőrnél Skylia és Charibdis közt járunk, ami az oldal­só, száraz résznek használ, az a középvonalban lévő, zsíros, pórusos bőrnek árt. Állalánosságban a szá­raz arcbőr részére adott utasításo­kat kell szem elölt tartani, de az orr, áll és homlok részére zsi tálán eszközöket (arcszesz, száriló púder) kell alkalmazni. Már itt a tavasz; egészen itt van, megérkezett. Az első kézzel foghaló és szemmel látható és amint később látni fog­juk, nyelvvel is Ízlelhető bizonyítéka a tavasznak megjelent Komáromban és pedig a Baross utcán. Eddig kél­­ségbeesve kérdeziük, hogy hol a tavasz, lesz-e az idén tavasz, hiszen hiába múltéi a lavaszhozás hírében sütkérező Sándor és József nap, sőt még a Benedek napja is, de a meleget még a Benedek se hozta zsákban, sőt még zacskóban se Mindenki kélszeresen fázolf, lelki­leg és testileg Testileg a tényleges hidegtől és lelkileg állói a gondo­latlói, hogy a lavasz egyre késik, nagyon késik. A lehangolt emberek között csak a szenes legények és a szenes leányok, a kályhái ütök és ezen osztály arisztokratái, a bánya­részvényesek, a fa- és szénkeres­kedők örültek és az öröm meleg­séget sugárzott le az arcukról, ha ezek a fegyelmezett emberek ezt engedlék volna. Nem, ők a meleget sugárzó mosolyt visszaparancsollák a szivük jégszekrényébe, mert még ulóbb az arcukból kisugárzó meleg melleit melegedett volna valaki Szó­val a helyzet fagyasztóan hideg vöt, mert még aki örülheted volna a ta vasz késésének, még az se mert örülni És azért mégis csak megje­lent a lavasz. Hogy mivel tudjuk ezt bizonyítani? Nem abból, hogy a kávéházak pincéiben már lépők hálózták a leándereket, hogy hama- f rosan kertel varázsoljanak a kávé­házak elé. Nem abból, hogy igen sok téli kabát került már magán molyirtó infézelbe. Nem abból, hogy a gesztenye sütők eltűntek az ut­cáról Nem abból, hogy már a Ka pilány ulcában is láttunk végig ha­ladni öniöző kocsit, igaz, hogy üre­sen ment arra vízért, de már ez is haladás. Nem abból, hogy már a fürdőruhák is kezdenek megjelenni a kirakatokban. Nem abból hogy ... Elég, elég — kiáltanak fel kétség beesve az olva'óink, — igen elég már a sok .nem abból“ ból. Nem akarom az olvasók kíváncsiságát a végletekig felcsigázni, hát elárulom hogy a tavasz első és egészen biz­tos hírnöke ma megjelent a Baross ulcában és ez nem volt más, mint a faqylallos kocsi! A fagylaltos kocsi megjelenése biztos jele a megérke­zett tavasznak, mert divatból lehet tavaszi ruhát hidegben is viselni, de senkise olyan könnyelmű, hogy fagylaltot egyék, amikor fázik. Me­legen üdvözöljük tehát a tavasz első és biztos hírnökét, a fagylaltos kocsit.. (Faun.) e 1 b m k ITlárfo és ÍTlárta (Lukács: X 38—42). Irta Szász Károly Kit testvér élt Bethániábs’ E*y kisded la^ba’: Má ia s Mírta. Ámbár egyformák arcra ők. Természetben küiönbö/ők. Tett-vett, mindig sii’ögre Márta, Míg nénje azt az utat járta, — Imára kulcsolván keret — Mely az Úristenhez vezet. Márta tűzről pattant valóban, Mária steíd, lélekbe', szóbau. Amaz a íöldöa élt egészen, É rnek szeme mindég az égen. Egy szép napon a kis hallásnak Vendége íö t. Valóba’ szép napi Mert az Úr Jézus volt a vendég. »Itt jártam — mond — hát betekintők. Hogy pár órára megpihenjek.« Mind a két asszony örül ennek. Mert mindfeetlönek jó a lelke, És az Úr ebbe’ kedvét lelte. Dologhoz lát ám Márta nyomban: Süt, löz, terít. Mária azonban Most is s'ive vágyának áldoz, És leül Jézusnak lábához. Az Úr mindjárt beszédre kész, És Mária rá figyelve néz. Az Ige zeng, s a nő úgv vágyik arra, Mint szomjú szarvas a híves patakra. Folyt, folyt szünetlen a beszédnek árja, És Mária nem szűnt m “g hallgat i rája. Mi történik a házba’ — nem kereste, Az Ige szárnyán rapdesett a lelke... Nem lankadott a szolgálatba’ Márta, De mert testvérét m nd hiába várta, Hogy a munkába’ légyen segí segül, Vendégüket megszólította végül: »Ne ítélj meg, »gy-k^t szót hogyha mondok. Nincs-é Uram, te néked arra gondod, H gy elhagyott a néném ensemet, S Így egyedül szolgálok csak neked? Nem kéne-é bizta noil a testvérem’. Hogy a dologban egy kissé segéljen?!...« Jézus reá néz — aztán Így felel: »A n unkában sohsem fáradsz te el. Kezed nem lankad, lábad nem pihen, Nem restütsz meg — úgy látom — semmiben. De dolgozván, eszedbe’ • em forog: H"gy egy csuoán a szükséges dologi S a jobbik részt választá Mária, Melynek elmúltát nem kell várnia, Mert el nem vétetik az tőle, öié marad — örök időre..« — Virdguasárnap. A keresztény világ egyik szép tavaszi ünnepe, amelyen a Megválló Jézus Krisztus­nak Jeruzsálembe történt diadalmas bevonulását ünnepük. A Názáreti szamarhálon vonult be a zsidók szent városába, a nép zöld ágakat hintett útjára és ujjongó lelkesedés­sel fogadta Jézust, akt jött az Űrnak nevében E napnak emlékére tartják a templo ttokban az ünnepi isten­tiszteleteket és csodálatos áhítat szádja meg a hívők seregének lel­két, amikor emlékeznek a nagy ki rályra, akit kereszlrefeszitése előtt négy nappal tomboló lelkesedéssel, Hozsannával fogadott a nép. Virág­vasárnapján a helybeli róm. kalholi kus reformálus és evangélikus hí­vek templomaiban alkalmi szent istentiszteletet tartanak. — fl református egyház nagyhetf áhítata A komáromi reformálus egy­ház a Husvét ünnepeket megelőző nagyhét valamennyi napján lelki áhítatot fart Jóköi utcai templomá­ban Hélfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön, szombaton este 6 órakor tartatnak az istentiszteletek, amikor minden alkalommal más vidéki lel­kész mond szent beszédet. Április 18 án, Nagypénteken a református egyház legnagyobb ünnepnapján. Krisztus halálának évfordulóján dél­­elöít 10 órakor gyászistentisztelet lesz és esle 6 órakor szinlén a nagy évforduló emlékének megfelelő isteni tiszteletet tartanak. — fl nagyheti áhifafosságok rendje az cuangéiifeus templomban Holnap, Virágvasárnap esti 6 órakor meg­kezdődnek az evangélikus templom­ban a nagyheli áhitatosságok, ame­lyek Nagypéntek estig fognak tartant. Ezeken a nagyheli áhítalosságokon a sorozatos sznntbeszédek rendje a következő: 1. Április 13 án, Virág­­vasárnapon: „A király.“ 2. Április 14 én, hétfőn: „A próféta “3. Április 15-én, kedden: „Jézus és Júdás.* 4. Április 16-án, szerdán: „A ke­resztül vándora “ 5 Április 17-én, nagycsüiörtökön; „Az örökkévaló ajándék.“ 6. Április 18-án, Nagypén­teken d. u 3 órakor: „A kereszfre­­feszitelt — Isten Báránya. 7. Nagy­pénteken esli 6 órakor: „Krisztus temetése—a gabonamag elvetése.“ A sorozalos préeikációkra minden alkalommal következő passiós ve­­csernyék liturgiájában szerdán sorra kerülnek Jeremiás lamenlációi is. Nagycsüiörtökön. az Oilári Szentség szereztelés napján ünnepi vecser­­nye lesz. Nagypéntek délutánjának liturgiájában megszólalnak Mikeás próféta alapján az Improperiák, Nagypéntek este pedig a sirbalélel órájának szent szertartásával feje­ződnek be a nagyheti áhitatosságok. amelyek az idén is alkalmat adnak a híveknek, hogy a nagyhét a lélek csendes hétévé magasztosuljon és benne újra jelenné váljék az egy­szeri, de örökérvényű golgotái ál­dozat. A nagyheli áhitalosságokat a sorozatos prédikációkkal együtt ifj. Júnossy Lajos káplán végzi — Szabadságon. Dr. Baranyay Jó­zsef szerkesztőnk hétfőn két heti szabadságra megy, mely időt alatt Olaszorszá. ban tesz tanulmányutat. — R zsidók husuéfja Szombaton este, április 12 én köszönt be a zsidók pászka ünnepe, vagy más­ként a kovásztalan kenyér ünnepe, amely a biblia szerint a zsidóknak az Egyipiomból való kivonulás em­lékezetére szentelt ünnep és nyolc napig tart. Ezen a nyolc napon át csaMs a kovásztalan kenyér élvezete van megengedje a zsidóknak, akik általában mély vallásos érzésekkel ül k meg ezt az ünnepet. A tudósok szerint a páska ünnep eredetileg természeti ünnep volt, amely az aratás kezd tével függött össze és csak később fűződtek hozzá törté­nelmi emlékek, — Orvosi hir Dr, Selve Hugó sza­badságáról hazaérkezett és rende­lését újból megkezdette. — R Dalegyesület közgyűlése. A Komáromi Dalegyesület április 13 án, holnap, vasárnap déleött 11 órakor tartja Nádor utcai saját helyiségé­ben 67 évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata 1 Elnöki jelentés az egyesület 1929. évi mű­ködéséről. 2 Az 1929. évi zárószá­, madások felülvizsgálata és a felment­vény megadása. 3. Az évi rendes tagdíj megállapitása az 1930. évre, a választmánynak vonatkozó indít­ványa kapcsán 4. Az 1930. évi költ­ségvetés megállapítása 5. Az elnök­séghez a közgyűlést 24 órával meg eiőzően bejelentett esetleges indít­ványok. 6 Elnöki zárszó. Az e ye­­sület elnöksége ezúton is fölkéri a Dalegyesület tagjait, hogy a köz yü­­lésen minél nagyobb szómban, szíves­kedjenek megjelenni — Választmányi ülés az Jpartár­­sulatban. Folyó hó 13 án vasárnap délelőtt 11 órakor a Komáromi Já­rási Általános Ipartársulat F ied Jenő elnöklete mellett választmányi ülést tart. Az ülés ipari véleményezéseket tárgyal.

Next

/
Thumbnails
Contents