Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-12 / 43. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 193$, ápfi n 12. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR május 3=12. mmmmmmtmaamm A magyar ipar ünnepi Nemzeti pavilionok a bemutatója külföldi ipar számára 25—50Vo utazási kedvezmény! onnBHnnniHM Vizűmmentes határátlépés! Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN: 295 a Vásárirodában, V., Alkotmány utca 8. KOMAROMBAN : Boldoghy Gyula iparlársulati elnköknél és az Általános Hitelbank r.-t-nál. Nové-Zámkyban: Freund Benő vasnagykereskedőnéi és az érsekujvári Népbank r.-t.-nál, Iglón a Szepesiglói Hitelbank részvénylársaságnál 50.000 hortobágyi holdon rizst akarnak A mezőgazdasági körökben igen érdekes és nagyszabású uj tervekről beszélnek, amelyek állítólag már a legközelebbi jövőben valóságos uj korszakot jelentenének a magyar agrárgazdálkodásban. Bihar megyében a geszti Tisza birtokon indult meg nemrég nagyszabású rizstermelés, 150 holdon termeltek rizst, amelyet hántoiatlanul 40 pengőért lehetett értékesíteni mázsánként. A szakértők megállapították, hogy különösen a szikes területek, amelyeket termőkké tettek, alkalmasak a rizstermelésre. Holdanként 20—24 mázsa volt a geszti eredmény A rizs 105 nap alatt beérik az alföldi klímákon és ebből indultak ki a mezőgazdasági szakemberek, amikor foglalkozni kezdtek azzal a gondolattal, hogy sokkal nagyobb j területen kezdjék meg a rizsterme- j lést. Tárgyalások kezdődtek és a kor- ] mány részéről megfelelően irányítót- j ták ezeket a tanácskozásokat, ame j lyeknek célja az volt, hogy a Hor- \ tobágyon, ahol 50.000 hold föld áll rendelkezésre, nagyrészt szikes talaj, nagyarányú rizstermelésre rendezkedjenek be. Az öntöző berendezkedések leg- j nagyobb részben már megvannak, úgyhogy a hortobágyi rizstelepek létesítése előtt különösebb akadályok már nincsenek. A hortobágyi rizsmezők létesítését különösen erősen forszírozza a fölmiveiésügyi minisztérium, amely erre vonatkozóan köz- í vétlenül is tárgyal az érdekeltekkel. Komáromiak Olaszországban Egyszerre három csoport komáromi járja Itália földjét és az olasz tengereket. — Komáromtól Malta szigetéig és Szicíliáig. I Komáromiak Nápolyban, Génuában, Milanóban és Velencében. A Messzinai szoros. — Komáromiak a Szkillák és a Karibdi- j szék között. — Hajók, ha találkoznak. — Szorrentói emlék, j (Április 11) Mintha a régi idők szelleme lérne vissza,azoké az időké, amikor az emberek szerellek utazni szerettek a nagy világban kóborogni. Az utazás szeretele mintha megint visszatért volna és az utazási irodák újra kezdenek fölvirágozni. A konzervatívizmusáról mindig hires Komáromban is föliendült az utazási kedv és amikor e sorokat Írjuk, egy csomó komáromi élvezi az olasz kék ég alatti utazás gyönyörei!. És a napokban is indul egy újabb csoport Komáromból az olasz tengerekre. A napokbau indul el Komáromból egy kisebb csoporí, hogy Bécsben csatlakozzék a L'oyd utazási iroda nagyobb csoportjához, hogy aztán együtt Génuába utazzanak, ahol aztán hajóra ülnek és körülhajózzák az olasz csizmát, Olaszországot Ez utazó csoporltat Komáromból dr. Aranyossy Endre ügyvéd nejével és édesanyjával vesz részt. Legutóbbi számunkban jeleztük, hogy a szlovenszkói ármentesiíő társulatok olaszországi tanulmányújában a csallóközi ármentesiíő társulattól is többen vesznek részt és már el is indullak ez útra. Hélfön egy másik csoport indul Komáromból, amely csoport Fiúméban száll hajóra és körülhajózza Olaszországot. E csoporttal utazik dr. Bar any ay József szerkesztőnk. ők az Adria tengerhajózási társaság • Paganini nevű hajóján teszik meg ’ az uiat egészen Génuáig és igy az üljük ellenkező irányú, mint az Aranyossy Endréék hajójáé. E két társaság hajója előrelálhatólag a Messzinai szorosban fog egymással találkozni. Tekinfeltel ar- j ra, hogy a Messzinai szoros néhol j alig három kilométer széles, való- \ szinüleg a két hajó egymáshoz na- j gyón közel fog elhaladni, igy az > ismerősök üdvözölhetik egymást, ! ha mással nem, kendő lobogíatással. j Az a csoport, amellyel dr. Baranyay ; József szerkesztőnk és még két \ komáromi utazik, amint említettük, j Fiúméban száll hajóra nagycsütörtökön. Az első állomásuk Ancona, ez az 56 ezer lakosú festői fekvésű kikötő város, ahol utasaink a nagypéntekei töltik és megnézik a még Traján épifette lökéseket, Traján és a Kelemen pápa diadalivét és a régi templomai!, amelyek egyikében Tizián kép is láthaló. Érdekes megemlíteni, hogy Ancona egyszer függetleníteni akarta magát a pápa fönnhatósága alól és Mátyás magyar királyhoz fordult segítségért és a magyar hódoltság elismeréséül kitűzték a magyar lobogót. Nagyszombaton érnek Bari, 77 ezer 1 lakosságú és Nagy Lajos magyar | király által is meghódítóit kikötő- f városba, ahol a XI. századbeli fém- ■ plomokat nézik meg. Husvélvasárnapját egészen a tengeren töltik és az Adriai tengerről kíhajóznak a Jóni, a Szicíliai és a Földközi tengerre. Húsvéthétfőn már Szicília szigetén. Katániában kötnek ki, Sziciiiának e legszebb és Pálermó uián legnagyobb, 210 ezer takósu városában, a Messzinai szorosban, az Etna délkeleti tövében, a mészszína—szirakúzai vasút mentén, A száznál több templom közül csak a legnevezetesebbeket nézhetik meg, igy a XI. századbeli dómot, a San Carcere templomot és az egykori* bencés kolostort, a San Nikola klasi» romol. A főtéren látni fogják a világ; legérdekesebb emlékét, egy lávából faragott elefánt hálán egy egyiptomi obeliszket. Érdekes a rómaiak által görög alapfalakra épített 40 méter átmérőjű Ódeum épülete is, az amfiteátrum stb Kedden, április 22 én érnek Malta szigetére, a mattai lovagrend ez egykori fészkébe, amely most angol birtok és szabad kiköiö és Szicília szigetétől 90 km,-re fekszik. E földi paradicsomban, a pálmák hazájában egy egész napot töltenek és a La Valetta és a Sz. Paul kikötőkben horgonyzó angol hajók közül többet megszemlélnek Van arra is remény, hogy az akkor olt időző > angol admirális kihallgatáson fogadja a kirándulókat, akiknek ha a szerencse kedvez és komáromiasan mondva elcsípik a tuniszi hajójáratot, akkor lehajóznak Afrikába és Tuniszba is. Ha a tuniszi kirándulást nem lehet nyélbeüíni, akkor szerdán, 23-án visszahajóznak Szicília szigetére és. Mes&zinában, a földrengések szomorú városában kötnek ki, amelynek lakosai közűi az 1903 december 28-iki földrengés 60 ezer embert pusztiloít el Messzinában szintén egy nap jut a nevezetességek megtekintésére. Majd végig hajóznak a 42 km. hosszú, a Jóni és a Tirréni tengereket összekötő és Calábria és Szicília közölt fekvő Messzinai szoroson, az ókori népek SzkiÜáján és Karibd szén. Április 24-én, csütörtökön érkeznek Palermóba, Szicília legnagyobb, 345 ezer lakosú, 300 templommal és 70 régi kolostorral biró városába. E föníciaiak alapította ősrégi városban szintén egy napot töltenek, ahol a sok nevezetesség között megnézik a kapucinusok hires kriptáját is. Palermóból a Tirréni tengeren át Nápolyba utaznak, ahová25 én, pénteken érnek, ahonnét kirándulnak Pompéjibe, Kapri szigetre, a Kék barlanghoz, majd a világ egyik legszebb nyaraló helyére, Szorreníóba, amelyet ha máshonnét nem is, de Zerkovitz „írtam ezt a levelemet este felé hétkor, Szorrenló előtt a nap leszállt“ kezdetű dala után mindenki ismeri és ahol állítólag és Zerkovitz szerint; „akinek a szive fáj, meggyógyítja ez a táj“. Nápolyban megnézik a világhírű aquáriumot, a San Gennaro dómot, amelynek kapuján magyar címerek is láthatók és e templomban pihen Endre magyar herceg, az Endre és Johanna dráma egyik szomorú hőse. A múzeumok és Európa legnagyobb színházának (S. Carlo opera) megtekintése után a Liguriai tenger felé hajóznak és Sardinia és Corsika szigetek mellett elhaladva befutnak a génuai öbölbe és Génuában kikötnek. Előzőleg azonban Livornó kikötőjét is érinlik és olt 6 órát időznek. Livornóban megnézik a legrégibb olasz zsinagógát a IX. századból. Utasaink tengeri útja Génuánál véget ér. A Paganini hajó azonban tovább megy Spanyolországba, egészen Barcellónáig, Valenciáig. Génuában természetesen megnézik a világhírű temetőt és egyéb nevezetességeket. Majd Milanóba utaznak, ahol többek között megtekintik Leonardo Da Vinci „Utolsó vacsora“-ját, a múzeumokat és a világhírű milánói dómot, amelyet kívülről kétezer szobor diszit. Villamoson itt is kimen nek a temetőbe, amelyet sokan szebbnek tartanak a genuai temetőnél, itt a síremlékek a szobrászat valóságos remekei. Milánóból Velencébe mennek és onnét kirándulnak a Lidóra, majd Velence nevezetességeit (Doge palota, Sóhajok hídja, Sz Márk tér síb.) nézik meg. Velencéből hazafelé jönnek a Szemmeringerv át a Wőrthí tó, Klágenfurl, Bées érintésével. Ez a rövid vázlat is mutatja, hogy milyen sok szépet, mivészit, örökbecsűt fognak látni utasaink, akik1- nek szerencsés utat kívánunk. Utópiák, amelyeket naprólrnapra jobban elhalványít a rohanó élet... Annyi bizonyos, hogy a világ képe száz esztendő óta többet változott, mint amennyit a történelmileg felkutatott évezredek alatt. Ha Goethe fölkelne sírjából, azt hinné, hogy Faust doktor álma megvalósult. Es ebben az álomvilágban ő, a nagy természettudós nyilván eltévedne. Száz esztendőt mondtam? Nem. Ö.ivenet is elég lett volna mondanom, mert azóta találták föl a drót nélkül való táviratozási, a telefont, a fonográfot, a telefonográfot, a teleautográfol, a kormányozható torpedót, a víz alalli hajókat, a mozgófényképet, a Rönigen-sugarakat, a motorkocsikat, a betűszedő gépet, a villanyvilágítást. Mindehhez elég volt ötven. év; a haladás folyton gyorsul, a gyorsulás tempója mindig erősebb. Ma öt év alatt több találmány Iái napvilágot, mint az elölte való negyven, esztendőben. Ha ez igy megy — és igy megy — minden esztendő túlszárnyalja az előbbenit, mégpedig hatványozva és a hatványokat is megsokszorozva. Marconi azt mondja, hogy nincs messze az idő, amikor rádión nemcsak hallani, de látni is lehet a világ minden ponlját Williams Archibald említi, hogy ezt 1899-ben még csak mint a jövő évezred utópiáját gondolta el a tödós Ayrton tímár, amikor Marconi az elektrotechnikus mérnökök elölt a drótnélküli táviró kezdetleges koncepcióját bemutatta. És már i!t is van. j De Ayrton tanár fantáziája tovább is működött. Hogy ha valaki távoli baráijáf akarja fölhívni — mondta a professzor, — hangosan kiállja az ő nevét eleklromágnesQS hangon. Persze, csak ő fogja hallani, akinek [ széles e világon egyedül van ba?áí' jával összhangzó füle. * — Hol vagy? 1 —■ Lenn vagyok egy köszénbánya \ tárnájában. j Vagy: | — A Csendes-öceán közepén, j Gondoljuk el, mit jelent az, hogyha j a család tagjai, amint ma a lakól szobákon kérésziül hívják egymást, j éppen úgy szólhatnak egymáshoz j majdan az északi sarktól a déli I sarkig. | Azt mondta Ayrton, hogy ez a I jövő ezredév zenéje. De máris csak | az a probléma, hogy a rádió hang* | hullámait hogy lehetne egyetlen föl! vevőre lokalizálni. A probléma egyéb | részét már megoldották. I Ki meri kétségbevonni, hogy röf vid időn belül nemcsak hallani, de Í látni is fogjuk az északi vagy déli sarkot ?
