Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-12 / 43. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza.

Ötreneg^edik évfolyam.

43. szóm,

Szombat, 1930, április 13.

KOMÁM LAPOK

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külfölden 150 K£. Egyesszám ára 1 korona.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-«.. 28. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton.

lom birtoka sem volt képes a párt- | érdekeket elhomályosítani, ugyszól- s ván napról-napra újabb és újabb j

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — április 11.

k hatalom birtokosai között már az alakulás után jelentkezett az egyenetlenség és a kormánypártok egymáshoz való viszonya azóta sem javult. A koalíció két csoportból alakult meg, két olyan politikai csoportból, amelyek önmagukban véve sem igen dicsekedhetnek valami példás egyetértéssel, mert a csoportokba tömői ült pártok között sem található fel minden kérdésben az egységes vélemény, sőt megtörténik az az eset is, hogy bizonyos kérdéseket azért kell levenni a napirendről, mert azokban maguk a közös csoporlot képező pártok sem képesek egyöntetű állást elfoglalni. Ez természetesen igen nehézkessé teszi a kormányzatot és a kormányt állandóan az a veszély fenyegeti, hogy a különben monstrum-többség ináról holnapra szertehuil, semmivé lesz.

Egész világ választja el egymástól a koalíció polgári nacionalista pártoktól a szocialista pártokat, amelyek világnézetben, felfogásban sőt politikai taktikában is egészen más elvek szerint igazodnak, mint a kormányzásban résztvevő polgári pártok és mivel ez a koalíció nagyon ingatag talajon áll és csak a hatalomban való részvétel az, ami ideig-óráig összetartja, azért lehet biztosra venni, hogy a rája, mint többségre támaszkodó kormányzat alól egy napon ki fog csúszni az ingatag talaj és uj kormánynak kell helyét átadnia.

Amikor megalakult a koalíció, a hivatalos körök azt hangoztatták, hogy a legfelsőbb helyről jött kívánság szerint történt ez a nagy szövetkezés, jubileumi nagy koalícióról beszéltek, amely arra volt hivatva, hogy az állam fejének, a köztársaság elnökének jubiláris ünneplése alkalmával kifelé is dokumentálja azt az egységet, ami a csehszlovák köztársaság népei között uralkodik. Ma már tudja mindenki, hogy ez az állítólagos egység csak az elnök tiszteletreméltó nagy személyével szemben szilárd, egyéb tekintetben azonban csak fövenyre épített valami, roskatag és laza szerkezetre, mely az első nagyobb szélfuvásra összeomlik és maga alá temeti azokat, akik könnyelmű módon rá támaszkodnak.

A súlyos érdekellentétek a maguk eredendő hibáikkal a bomlás csiráit hordozzák magukban, amelyeknek pusztító munkáját lehetetlen megakadályozni. Ezért van az, hogy a pártok között nem simullak el az ellentétek, még a hatanézeteltérés merül föl a kormánypártok között és csak rövid időre képesek nagy erőfeszítések árán megtartani a látszólagos egységet. Még a terminushoz kötött törvényjavaslatoknál is napokig tartó viták folytak, amig egy közös megállapodás létesült a koalíció pártjai között, az újabb törvényjavaslatoknál pedig máris olyan nagy ellentétek merültek fel, hogy a parlament üélseit bizonytalan időre et kellett napolni.

Hiába, a lűz és viz, miként a természetben, úgy a politikában sem egyeztethető össze. A csehszlovák köztársaság ügyeit alakulása óta koalíciós kormányzattal vezetik, valamennyi kormánynak abban merül ki a legnagyobb tevékenysége, hogy különböző p irtokat egy és ugyanazon alapra összpontosítson és az események igazolják, hogy mindez csak kísérlet, experimentum, még ma is, a köztársaság fennállásának tizenkettedik esztendejében. A pártok nem képesek egymással úgy dolgozni, amint azt az állam érdeke megkívánja, az alkudozások, engedmények, egyezkedések végtelenségében pazarlódik el sok idő és a sovány eredmény, ami végül is ebben a munkában nagy nehezen mutatkozik, rendszerint csak fél eredmény. Legeklatánsabban bizonyiíja ezt az egymás után következő kormányoknak a meghozott törvények kiegészítésére vagy reformjára vonatkozó novellálás, amely egyben azt is igazolja, hogy a törvények meghozatalánál inkább a gyorsmunka, mint a mély megfontolás játsza a főszerepet.

A parlamentnek most is sok, gazdasági tekintetben nagy fontosságú kérdésben kellene állást foglalnia, de a koalíció összelétele miatt lehetetlen egy álláspontot elérni a pártok között. Az agráristák és szocialisták között olyan nagyok az ellentétek, hogy elsősorban ezeket az ellentéteket kell áthidalni s csak azután lehet valami hasznos dolgot alkotni. Azonban a párthatalmi érdek akar győzedelmeskedni a politikában és a kormányzatban is és ezért lehetetlen az állam és annak népe javára dolgozni. Nagyobb belátás, önmegtagadás és a közjó önzetlen szolgálata teremtheti meg csak azokat a közállapotokat, amelyek biztos alapokra képesek helyezni az egész államot. Kü önben csak vergődés, döcögés lesz az egész élet, amely bői semmi eredményes munka nem származhat a köztáésaság lakosságára nézve.

Komárom,— április'11.

Szüllő Géza dr. nyilatkozata a kisebbségi bizottságról.

Az országos kereszlényszocialísta párt végrehajtó bizoiisága szerdán tarlóit ülésén Szül ő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, pártelnök hoszszabb beszámolót mondott a poll tikai helyzetről. A pártvezér beszámolója keretében megemlékezett a nemzeti kisebbségek állal a parlamenti kisebbségi bizottság alakítására benyújtóit javaslatáról is és Penes dr. külügyminiszternek a kisebbségekkel szemben való magatartásának ismertetése mellett többek közölt a következőket mondotta: A kisebbségi kérdésben a népszövetséghez löriént ismételt fordulás nem elég, nekünk a kisebbségi kéiK dések rendezésénél számba kell vennünk minden lehetőséget, amely lyel jogainkért sikerrel tudunk küzdeni. Újabban folyton azt láttuk, hogv Benes miniszter szuggerálni kezdte mindenfelé azt, hogy a kisebb ségi kérdéseket nem kint lebet megoldani, hanem csak bent, a hatalmon levő többséggel egyetértőén Épen azért, nehogy minket érjen olyan vád, mintha mi, itt levő kisebbségek ebbe nem mennénk bele, mi magyarok, németek, ruszinok és lengyelek összeálltunk, és javaslatot teltünk arra, hogy jó, mi megoldjuk a kérdést bent, ha lehet, de legyen nekünk erre lehetőségünk és ezért indítványoztuk, hogy a képviselöházban éltittassék fel egy kisebbségi bizottság. És most hull le a lepel Benes miniszter úr arcáról. Ennek az arcnak két szinü voltát azonban már látják Párizsban épen úgy, mint Londonban és amelyet meglátnak most már, remélem, idehaza is. A saját tervére, amelyet mi elfogadtunk, Benes lapja, a Ceské Slovo azt mondja, hogy ez tulajdonképen szemtelenség. Azt mondja továbbá ez a lap, hogy hamarább átmegy a teve a tüfokán mint ahogy Szüllő vagy Sollich államhüséges lesz. Kramárnak a lapja pedig a javaslat ellen lázong és felkiált: mit akarnak a németek és magyarok? Egy font húst akarnának, mint Shylok, kivágni a cseh nemzet testéből, ilyent megengedni nem szabad soha.

Újabb halasztást szenved a régi nyugdíjasok ügyének elintézése.

A régi nyugdíjasok egyenjogúsításának kérdése, husvét előtt még a szenátusban sem nyer elintézést. A szociálpolitikai bizottság már letárgyalta az ügyet, de a költségvetési bizottsá? még nem. A szociá politikai bizottság több módosítást eszközölt az eredeti javaslaton és azok a következők: A csehszlovák hadsereg kötelékébe át nem vett régi osztrák-magyar katonatisztek a tervezett 50 százalékos nyugdij helyett 75 százalékosat kapnak. A ka'eeória beosztás a következőleg módosult: 1930 január 1 tői visszamenőleg nyugdijegyenjogusitásban részesülnek, az 1865-ben és azelőtti években születettek. Az 1866—69-es évfolyamok 1931 január 1-től, az 1870—74-es évfolyamok 1932 január 1-től, az 1875-ben és későbben születettek 1933 január 1-től részesülnek a nyugdijegyenjogusitásban. Az özvegyeket a következő csoportokba osztják: Az első csoportba tartoznak az 1870-ben, vagy azelőtt születettek, a másik csoportba pedig az 1871 —1874 ben születettek. A törvényjavaslatban súlyos mellőzés érte a szlovenszkói és ruszinszkói tanítókat és óvónőket, akiknek ebbe a törvénybe való fölvételébe nem egyezik bele a kormány, miért is az agrárpárt szlovák törvényhozói ezt a követelésüket elejtették.

Új javaslat az állampolgári kérdésről.

A képviselőház csütörtöki ülésén kiosztott nyomtatványok között szerepel Markovié« Iván dr. csehszlovák szociáldemokrata képviselőnek az állampolgársági kérdés rendezéséről szóló javaslata is A javaslat lényege az, hogy mindazok, akiknek 1910 január elsején Sztovenszkó vagy Ruszinszkó valamelyik községében állandó lakóhelyük volt, 1918 október 28 tói csehszlovák állampolgároknak ismertessenek el Mindazok pedig, akik 1918 október 28. lka óta bírnak az említett országrészekben állandó lakhellyel, o törvény életbeléptetése napjától számított öt éven belül kérvényezhetik az állampolgárságot és kérvényük elintézéséig csehszlovák állampolgároknak tekintendők Az állampolgárság nagy horderejű kérdéseinek rendezésére készüli javaslatok közül Markovié* képviselő javaslata a legújabb, amely az eddigi rendelkezéseken felül liberálisabban akar intézkedni az állampolgárság elnyerésére nézve. Ha a javaslatot a kormány magáévá tenné, az érdekeltekre nézve az eddiginél előnyösebb helyzet állna be.

Hodza ismét akcióba lép.

Hodza Milán dr. volt iskolaügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő megjelent a képviselöház ülésén és letette a képviselői fogadalmat. Hodza újra belekapcsolódott az aktiv politikába és mint az agrárpárt egyik aleinöke, álvetle a párt vezetését. A szocialista körök nagy aggodalommal tekintenek Hodza tényleges politikai működése elé és attól tartanak, hogy Hodza befolyása következtében az agrárpárt jobboldali szárnya újra meg fog erősödni.

Az agráriusok kudarca a koalíció kompromisszumainál.

A parlamenti bizottságokban most tárgyalták a különböző sürgős kérdéseket. A földmivelésügyi bizottságokban a behozatali jegyekről szóló kormányjavaslatnál az agrárpárt! képviselők több lényeges módosilást követeltek. A bizottság ülésén azonban Bradác földmivelésügyi miniszter, aki tudvalévőén szintén az agrárpárt tagja, kijelentette, hogy a javaslat kompromisszum eredménye és azon nem lehet változtatni. A miniszter e határozott válasza ulán az agráristák visszavonták valamenyi módosító indítványukat. A népjóléti bizottságban szintén kudarc érte az agrárokat. A munkanélküliek segélyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták, amelyen az agrárpártiak színién több módosítást akartak tenni. Czech dr. miniszter azonban szintén kijelentette, hogy 1 szóban forgó javaslat