Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-03 / 39. szám
ÖtTenefyédlk évfolyam. 39. Mzám, C»üt<>rtök,I930, április 9. ül&fizetéfi ár eaehflxlov&k értékben: Helyben és vidék ív po*tai szélkttldéssel. Egéax évre ICO K, félévre 50 t', negyedév», 25 K. - Külföldön ISO hC Egyauzim ára 1 korona. AI a PITOTTA* TUBA JÁNOS. Felelős főBíerk-h>'ő: GAÁL GYULA dr S*eike*z>ó; BARANYAY JÓZSEF dr. Szert Mattiig 4® kiactóhivxUl: Hálóra, 2B. Megjelenik hetenként hárennor; kedden, c fl örtökön és szombaton. Végrel... Komárom, — április 2 Végre beterjesztette * kormány a régi nyngdijasok egy. njogusilá sáról és illetményeik főiem leséről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe és igy egy lépéssel közelebb vagyunk a tizem-ét é ó'a húzódó, már-mar botrámo sá \áó ügy elintézéséhez. Amióta Eng is pénzügyminiszter bejelentette, tiotíy azon a szégyenteljes állapoton, amelybe a régi nyugdíjast) az állam azükkeblüsége fo ytan kerütek, segíteni kíván, na^y i.galmtk közölt lestek az érdeseitek r«zt a pil'anatot, amikor a vonatkozó törvényjavaslat békéiül a törvényhozás elé. Sajnos, eddig is küu n böző akadályokon kellett -átvergődnie a jó szándéknak, de vegte most már el hh t mondani, hogy az ügy & megvalósulás stádiumába jutott é3 azok, akik a hoss u évek nyomorúságait leküzdve, még életben vannak, most már remélhetik, hogy sorsuk jobbra fordul. Az ügy mai állásában azonban az volna a kívánatos, ho^y a javaslatból minél előbb törvény lenne és az érdekeltek mielőbb megkap halnák visszamenőleg járandóságukat. Ezt annyival is iukább sürgősnek tartjuk, mert a kérdés előkészítőiénél ugyancsak hosszadalmas volt az eljárás, a java-1 t benyújtására többszö ösen megígért és ki! űzött határnapokat nem tarlóiták be és szinte játékot űztek azokkal a szerencsétlenekkel, akik önhibájukon kívül kerültek a nyomorba. A törvényhozásnak mié őbb gondost-odnia kell arról, hogy ez a kérdés végre tejes n-egodást ny rjen és az álla n presztízséhez nem méltó szégyenteljes helyzet végre az érdekeltek közmegnyugvására, az igazság és jog abpj tn likvidálva legyen. A javaslat főbb irányelveit eléggé ismeri a közönség, a pénzügyminiszter négy év alatt rendezi a kérdést, illetve hajtja végre az egyenjogúsítást és ebb- n a évben a íegkorosabb nyugdíjasokon akar segíteni, akiknek még ebben az évben 175 milliót folyósitt at. A többieknek nyugdiját korosztály szerint a következő években rendezik, ezeknek tehát be kell várniok a meghatározott határidő bekövetkezését. Bár elismerjük, hogy a javaslat emberiesen kíván gondoskodni a legöregebb nyugdíjasokról, azonban nem lehet szerencsés gondolatnak tartani a javaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a többi, fiatalabb életkorral biró nyugdíjasokra vonatkoznak. Mert tény az, hogy a régi nyugdíjasok gyűjtőneve alatt összesereglelt másfélszázezer nyugdíjasra nézve egyformán sürgős eddigi szűkös illet ményeinek az emberi megélhetés mértékéig való fölemelése és bizony h n\omoru-ág valamennyire *gyfoima ^u iyai nehez-dik, minden válogatás nélkül valamennyi szorongva várja a segiisögel, mely koldus h lyzHén segítőt • fi>^. A ja asiat eddigi előkészítései é algfoJaifc ztak a törvény azon vi z szájával, amey a t yngdi ások él-t-or szerinti felosztására vi n-t k<>z. k, ho'ott a jav s a’ot m^rugv kel i tt vo na m-pfoya máz,-i, hogy e/ a roegi-ü ömbözleus abban • iteje ésre ne ju-son. Igenis, va a m* r nyi régi mugd jas ilietn ényének feem» lését egy idöb n k il V' grehaji, ni, mert ami’t a szolgalatban levő tisztvi e ők é* a kalmazottik fizelésrend zését egyszerre Komárom, — április 2 A kisebbségi nyelv jogúit akarjak érvényesíteni a szenátusi ki ad tu ét n y okban A szenátusi pártklubok elnökei tanácskozást tartottak, amelyen Nedved kommunista szenátor azt az indítványt tér esztette elő, hogy a szenátus ülésére szóló meghívókat és az ütések tár ysorozatát, az államnyelvü kiadmányok mellett német nyelven is adják ki A német szociáldemokrata klub szenátorelnöke Heller dr. valamint a német keresztényszocialista Hil enreiner dr csatlakoztak a java v'*z és azt azzal az indítvánnyal v. űzhették ki, hogy a szei dtusi m ghiv,iat nemesük nemet nyeven, hanem a c eh szlovck köztársaságban elő valamennyi nemzeti kisebbség mellén nyomogassak ki. Ez ellen a csehek részéről élénk tiltakozás hangzott el, igy Dyk szenátor, a cseh nemzeti demokraták elnöke kijelentette, hogy az ő pártja nem szavazza meg a javaslatok t mert az erre vonaté ózó rendszabály csak az államnyelven való tár yalást ismeri A németek ezzel szemben azzal érveltek, hogy ennek a gyakorlatnak semmiféle hivatalos jellege nem lenne Pánek cseh nemzeiis70cialista szenátor szerint az uj renddel fölösleges kiadást szereznének a szenátusnak A kérdést nem döntötték el és majd későbbi értekezleten fognak állást foglalni. F elvilóg ősit ást kövedéin ele Mnglís 'pénzügyminisztertől a bankfúzió ügyében. Englis dr. pénzügyminiszter az elmúlt napokban nyilatkozott a legújabb bankfúzióról, amely három nagy bank egyesülését jelenti az állam támogatásával. A képviselőház költségvetési bizottsága fo lalkozott a múlt évi zárószámadásokkal és a vita folyamán a bizottság tagjainak többsége kifogásolta, ho y a bankfúzió az állami konszolidációs alapból való részesedéssel történt és követelte, hogy Engiis pénzügyminiszter jelenjen meg a költségvetési bizottságban és adjon fölvilágositást a bankfúzió egész komplexumáról. .Minthogy azonban Englis egész nap távol maradt a költségvetési bizottság üléséről, így a bizottság eddig: felvilágosítást nem kaphatott. Hir hajtottak végre, úgy a nyugdijasokkal szemben sem lehet igazságos eljárásnak elfogad* i az időközönként va ó rend zést. Ezt a vií-száí-ákOt a törvényhozásnak kell reparálni, mert az eredeti terv szerint könnyen ú uzóriussá válhatik az állam támogatása, amely ebben a fontos szociális kérdésben is osztály, z és válogat. Ha már egyszer a rés i nvrjgdjjasok ügyét rendezik, teljes és végletes és ne tegyen azt különböző fö tételektől függővé, mert azzal nem n egnyugvá-t, hanem e keseredé-t okoznak az érdekellek at* úgy is nagy megpróbáltatásokon k-resztü ment táboszerint Englis ebben az ügyben nem hajlandó felvilágosítást adni a költségvetési bizottságnak, mert szerinte z a kérdés nem tartozik a bizottság elé A bizottsági ía> ok többsége ki/plentett«, hogy nem hajandó a zárószámodást elfogadni amíg a pénzügyminiszter a bankfúzióról a bizottságnak felvilágositást nem ad. Éppen száz évvei ezelőtt jelent meg Széchenyi István gróf „Hitel“ je, amely a magyar kultúrtörténetemben korszaknyitó hatással volt és Széchenyi ., Hitelűjének hatását ma'már alig tudjuk felmérni. A „Hitel"-íel ez a legnagyobb magyar — ahogyan legélesebb politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte a vrófot, — azok felé az eszmék felé irányította a gondolkozás és akarat útjait, amelyek a magyarságnak európai elhelyezkedéséhez vezettek. Széchenyi életével olyan példá statuált, ami a magyar arisztokráciának történelmi szerepét a legszebb fényességben ragyogtatta meg a magyar társadalom egén akkor, amikor ennek az arisztokráciának vétkeit éppen Széchenyi ismerte a legjobban és azokat éppen Széchenyi ostorozta olyan szavakban, amelyek ma a forradalmi hang erejével hatnának. Mi, itteni magyarok, a magyarság sorsközösségével érdeklődünk minden esemény után, ha nem is a mi országunkban történik. Az az arisztokrata botrány, amely az utóbbi napokban, sőt hetekben olyan élénken foglalkoztatja a magyar közvéleményt a kipattant Eszterházy és Watzdorf váltóüggyel kapcsolatban, amelyről már a szlovenszkói magyar újságokban is szinte nap nap után olvasunk, természetesen a mi figyelmünket sem hagyta el. Mindez akkor történik, amikor Széchenyi „Hitel“Költözködni akar a szenátus. A szenátusi költségvetési bizottság határozata szerint Karas dr, szenátor a pártklubok elnökeinek konferenciáján előadta, hogy a szenátus mai elhelyezése tarthatatlan és ezért indítványt terjesztett a konferencia elé, amelyben azt javasolja, hogy a szenátus uj modernebb és higiénéusabb elhelyezéséről minél előbb történjék intézkedés. Elsősorban a Straka-akadémia me vételéről van szó, amelyet ha átalakítanának, megfelelne a szenátus céljainak Ebben az épületben most diákjóléti intézmények vannak. A parlament uj épületének felépítése, amelyhez már egynéhányszor, beterjesztették a terveket e y évtizeden belül nem remélhető, azonban a szenátus a mostani helyén semmiesetre sem maradhat. A Straka akadémia megvételéről már volt szó egy időben, tárgyalás is folyt már az ügyben, akkor azonban a Straka alapítvány kezelője, az országos választmány, 40 millió koronát kért az épületért. A klubelnökök tanácsa végül is me, bízta a szenátus elnökségét, hogy kezdje me* a szükséges tárgyalásokat a miniszterelnökkel, hogy a helyiség kérdése megfelelő megoldásra találjon Rámutattak ennél arra is, hogy a szenátus ezévi költségvetésébe fölvett őt millió építkezési összeg szolgáljon esetleg első részletéül a Straka akadémia vételárának, vagy pedig alkossanak abból alapot a vételre vonatkozólag. jének századik évfordulójára emlékeik a magyarság, amikor az uj kor forrongó levegőjében dübörögnek olyan erők. amelyek nem szimpatizálnak a huszonhét éves Eszterházy Tamás féle arisztokratákkal, mindez akkor történik, amikor a megnyomórodott kis Magyarországban az emberek legnagyobb tömegei hihetetlen megfeszítésekkel küzdenek a megélhetésért, amikor a földmivelésügyi minisztériumnak harmincezer munkanélküli kubikus földmunkás foglalkoztatása okoz gondot. Úgy érezzük ilyenkor, hogy a magyar arisztokráciának, amelynek mégis volt történeti szerepe, hiszen a száz esztendős „Hitel" csak egyik példa erre, ezek a fiatal, a pesti éjszakában hitelre dáridózó tagjai mennyire veszélyes és felelőtlen játékot űznek nemcsak önmagukkal szemben, de egy ország dolgozni akaró lakosságával is. És hogy mennyire igy van ez, jellemző erre egy ugyancsak fiatal magyar arisztokratának, a huszonhárom éves gróf Hadik Mihálynak nyilatkozata, amelyet minap tett egyik budapesti újságnak. — Én nem vagyok bárarisztokrata és az Istenért, ne általánosítsanak, ne vegyenek bennünket egy kalap alá! — sikolt hangjában a bárarisztokratákért viselt felelősségérzet súlya. Ugyanez a Hadik ágy nyilatkozott az ötvennéhányezer holdas hitbizományi uradalom leendő ura, a mo* • láb n. POLITIC Cl SZEMLE sas* A „Hitel“ és a hitel arisztokráciája. Irta: KÖRNYEI ELEK.
