Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-22 / 34. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-mtisort tartalmazza.

. ■' 1 ‘ »uMfnniwni» . -■«U»..' , ••■ *<3»«*— ■ un iinimni ni iwii iwinnim um mi--r—-• n~rrr ~ —| -T „ iiiiiiii^BWMmaM^iTrTnvmMllltlIl'

Ötvenegyedik évfolyam. 34. «zám. Szombat, 1930, március Sít.

KOMAROMI LATOK

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékbe a: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - KülfCldön 150 E£. Egyesízé m ára 1 korosa.

AS Jt PITOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős ttsmkwtf: GAÁL GYULA dr. Sseikesző; BARANYAY JÓZSEF dr.

oyao lépést, ameíyr:^'|H;i#g^fr'egység megerősítésére' vofítífEiMfe. Legy<n áldás a munkán, amelyet a

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

két testvérpárt vállvetett, ktteös erővel a magyarság javába végezni fog! (—)

POLITIKAI SZEMLE

Egyesült erővel.

Komárom — mára 21.

Magyar kisebbségi sorsunk n°mzeíi életének kiélésére elmaradhatatlan legfőbb feltétel a köztársaságban élő magyarság összefogása, egységes akarattól acéiezolt együtt működés minden vonalon, mert csak igy képes a magyarság megküzdeni mindazokkal a nehézségekkel, amelyek a kormányhatalom részéről e’éje tornyosulnak. Tizenkét esztendő végenélköli harcának tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogv a magyar nemzetnek társtalan elhagyatottsága tatán a legélesebben nyilvánul meg a csehszlovák köztársaságban, ahol egyetlen más nemzetiségre sem lehet a magyarságnak támaszkodnia, egyesegyedül magának kell megvívnia exisztenciájáért folytatott harcát. Épen ezért már a békeszerződések megkötésekor tisztán kellett volna látnia a magyarságnak egyetlen legfőbb kötelességét: a magyar egység megterem térét, amely kötelesség azt parancsolja, hogy magyar a magyar mellett a sors minden változatában híven tartson ki.

Igaz, hogy a háború után bekövetkezett katasztrófa az első években tájékozatlanná telte az embereket. amihez hozzájárult az az ájulás-féle nehéz érzés is, amelytől a lelkek akkoriban nem tudtak szabadulni és csak akkor kezdtek egymásra találni az árván maradt magyarok, amikor a forradalmi nemzetgyűlés helyébe az alkotmányosan megválasztott nemzefgvülés lépett. Akkor megmozdult a magyarság pgy része, de az is két zászló alá tömörült, holott már akkor meg kellett volna érteni minden gerinces magyarnak, hogy c«ak pgy táborban van a helye, abban a táborban, amely minden mellékbérdés kizárásával egv°dül csak a magvar nemzeti kisebbség megmaradásáért küzd.

Hogv ez nem történt meg már akkor. súlyos hiba vöd, de emiatt rekriminálni ma már felesleges dolog volna. A letűnt, tizenkét esztendő nemcsak a küzdelmek harcának történelmi ideie volt, hanem a lelkek megtisztulásáé is. A magyarságnak az a része, amelv öntudatos nemzeti I életet akar élni, amely törvény és nemzetközi szerződések biztosította ] jogait nemcsak papiroson, de a j valóságban is látni, érezni akarja, ■ az elmúlt évek alatt meggyőződött i arról, hogv egymás testvéri támogatása nélkül minden küzdelem meddő marad és a legcéltudatosabb törekvés sem ér el eredményt. Azért hangoztatták és követelték a magyarság legjobbjai elejétől

kezdve az egymás megértésének szükségességét, az egységes munka fölvételét és a minden ó dáiról fenyegető veszedelem ellen a közös és osztatlan front mega k olását, mert az egységnek legyőzhetetlen erejével sokkal eredménye-ebb munkát lehet kifejteni.

Sajnos, ennek az egységnek megteremtése tddig még nem sikerűt telje3 mértékben. Yolt már arra eset, hogy a magyarság két nsgv páríja a magyar nemzeti párt é* az országom keresztényszociali-ta párt egymásra talált és éveken keresztül egy közös klubban tömő rüd, azonban ez rövid ideig tartott és öt év óta, bár ismételten történtek erre kísértetek, hiábavaló volt minden olyan fáradozás, amely az egységet megteremteni igyekezett voln?. Választások alkalmával többször meglörtént. hogy a két párt közösen küzdötte végig a vá lasztási harcot, azonban a választás után egy nappal már ismét szétváltak és mindekét pirt tovább járt a maga utján. Hogy a magyarság jól fölfogott érdeke szempontjából milyen káros volt ez, fölösleges erről most beszélni. Az ebben a tekintetben szerzett tapasztalatok nyomán meg lehet á’lapi tani azt, hogy a magyar nemzeti kisebbség helyzete sokkal kedvezőbben alakult volna ki, hogvha a magyarság mindjárt az első lépésénél összefog és egymás mellett rendületlenül kitart . . .

De el kellett érkeznie annak az időnek, hogy az egységes munka elkerülhetetlen szükséges voltát teljes mértékben megértsék azok a faktorok, akiknek kezébe az itteni magyarság sorsát hétvégék. A magyar nemzeti párt és az országos kei’esztényszociatista pirt elhatározták, hogy közős klubot alakítanak és ez elhatározás folvfán a két párt a kooperativ munka egységes útjára lépett, ámenen egy cél felé fognak haladni a pártok, egvséges testvéri láncban. A kö^ös klub megalakításának nagy ielentősége csak az egységps munka véghezvitelénél fog kidomborodni, de már most is meglehet állapítani azt, hogy a két párt törvényhozóinak egyesülése a legnagyobb megelégedést és örömöt váltotta ki a magyarság soraiban. Régi óhajtása ment ezzel teljesedésbe azoknak, akik igazán szivükön hordják a magyar nemzeti kisebbség sorsát, mert ez egv fontos lépés ahhoz a nagvhorderejü nemzeti munkához, amelyet ebben a köztársaságban a magyarság részére a történelmi elhivatottság előir. Az idecsatolt magyarságnak nemzeti és faji étetet kell élnie, mert különben pusztulásra van kárhoztatva, azért kell örvendezéssel fogadnunk minden

Komárom, március 21. Benyújtották a lakóvédelmi és építkezési javaslatokat.

Czech népjóléti miniszter szerdán benyújtotta a képviselőházban a három lakástörvényjavaslatot és pedig a a la1 ók védelméről a kény- S2erkiakoltütésről és az építkezési mozgalom állami támogatásáról szóló törvényjavaslatokat A lakók védelméről szóló törvényjavaslat, — mint már jelentettük — az eddi i törvény hatályát 1930 november 30-ig hosz- jj szabbitja meg. Egyetlen módosítás az, hogy a háztulajdonos, föltéve, hogy három éve bírja már a házat, egy éven belül felmondhatja a ház valamely lakását, de ebben az estben is a bíróság által megfelelőnek elismert pótlakasról kell gondoskodnia. A kényserkilakoltatási törvényt ugyancsak november 30-ighosszabbítják meg Az épitkezési mozgalomról szóló törvény szintén rövid hatályú. A törvényjavaslat kimondja, hogy az adó és illetékkedvezmények azokra az építkezésekre vonatkoznak, amelyeket 1932- ig befejeznek és a kedvezmények mérve ugyanaz, melyet az 1928. évi törvény megállapított. Az állami garancia továbbra is megmarad a kislakásokra nézve, az egész épitkezési tőkének 90 százalékára kapható s garancia. A három törvényjavaslatot kíosztot ák a bizottságoknak. A lakásvédelmi törvényben az agrárpárt javaslatára a lakások felmondását illetőleg jelentékeny módosításokat eszközölt a szociálpolitikai bizottság.

Emelik a teher és gyorsáru tarifáját a vasutakon.

A pénzügyminiszter kijelentette, hoí y az állami alkalmazottak fizetésemelését csak akkor tudja megoldani, ha a vasutügyí minisztérium a vasutak használati árának felemelését magára vállalta. A vasutüsyi miniszter a személytarifák emelése ellen foglalt állást, de nincs kifogása a teher- és gyorsáruk tarifáinak fölemelése ellen. A vasutügyi minisztérium tarifaosztá’ya máris megkezdte a teheráru szállítási dijszabásának átdolgozását s azzal rövidesen el is készül. Az élelmiszerek szállítási tárifái változatlanul megmaradnak. A vasutügyí minisztérium e kérdésnél elsősorban revízió alá veszi a rezsijegyek rendszerit, valamint a személyi vasúti jegyek kedvezményét, mert jelenleg az utasok ötven százaléka

a normális vasúti jegy árán alul utazik. A vasutügyi minisztérium a kedvezmények eddigi rendszerét szigorú revízió alá veszi és uníakálni akarja a jegykedyezmények előírásait. Tehát szükség esetén a személytarifát is emelni fogják. Elkészült a pótvámokról szóló törvén y tervezet.

A tartalék vámok kérdésében végre megegyezésre jutott a koalíció. Gabonánál a prágai terménytőzsde ötéves átlagárát veszik alapul tizenegy százalék levonással és ezen árhoz tartalékvámként hozzászámítanak búzánál maximálisan 25 koronát, rozsnál 50 koronát, árpánál 36 koronát és zabnál 34 koronát,Vizec'intéz - kedések életbeléptetésére külön törvénylfoeja a kormányt fölhatalmaznl Ugyanilyen pótvámokat hoznak be a lisztre is, amelynél ugyancsak 11 százalék levonással az öt éri átlagot vesszük alapút, a maximális pótvám 75 korona lesz.

Ismét megalakítják az oszmicskát.

A levitézlett, ugynevezet polgári koalició idejében a kormánypártok képviselőiből egy nyolcas bizottságot alakítottak, amelyet oszmicskának neveztek el. Ismeretes, hogy az oszmicska működése nagy befolyással volt a kormány cselekedeteire, noha az is jól tudott dolog, hogy ez a bizottság sem volt képes sok kérdésben megegyezni, ami azután az ügyek e'intézésének elhuzódásását vonta maga után. A mostani zöld-vörös-fekete koalició munkaképessége egyáltalában nincs ezideig biztosítva, a kormánytöbbségi pártok fegyelmezetlenek és előfordultak olyan esetek, hogy egyes kormánypártok a többi kormánypárt ellen szavaztak, ami a kormány dolgát természetesen igen megnehezíti. Különösen az agráristák és szocialisták között vannak állandó ellentétek, mivel azonban a hatalom birtokában valamennyi pirt : meg akar maradni, úgy vélik meg\ oldani a dolgot, hogy az oszmicskát újra életrehivják. Az ügyben Udrzsal miniszternők tanácskozást folytatott a kormánypártok kiküldötteivel,

: akikkel a koalició parlamenti nyol\ cas bizottságának megalakulását i beszélte meg. Az uj nyolcas bizottságnak egyelőre nem lesz intézkedési, hanem csak kezdeményezési joga, vagyis ezentúl a oszmicska fogja megállapítani a parlament munkaprogramját és munkarendjét.