Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-20 / 33. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 33. Hzám CsfttörtOk, 1030, márein» 80. KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP._____________ Etóficetéii ár csehntovák értékben: Helyben ée vidékre pót tei uétküldéeiel. Sgéae évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO Ki. Egyeniim Awm 1 korene. ALAPÍTOTTA! TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ScerkenUMg éa kiadóhivkUl: Nádor-«. 20. Megjelenik hetenként hiromexor: V J . *5 kedden, csütörtökön ős szombaton.. . Eladó maradékbirtokok. Prágából érkezik a rövid bír, amely szerint Csehországban tíz szocialista naradékbirtok e'atló, ami nem jelent egyebet, mint hogy a földreform áldásait élvező kivételesek nem tudnak megbirkózni az állam ajándékával és menekülni szeretnének tőle. Amikor a fö'dreform végrehajtása megkezdődött, az úgynevezett nagy nemzeti kormány idejében, a kormányban bentlévő pártok saját érdekeik szempontjából szükségesnek tartották, hogy párthiveik földet kapjanak és a földnek csodálatos vonzóereje a szocialistákat is megragadta és mivel minden párt követelt a maga részére a tizedáron fölosztott földekből, ők is kijártak a maguk részére néhány tlzezerholdnyi maradékbirtokot. Még élénken emlékezhetni arra, hogy a szocialista szövetkezetek és a szakszervezetek egyre-másra »vásárolták« a maradékbirtokokat, hogy azokon szövetkezeti gazdálkodást vezessenek be. Meg is kezdték a gazdálkodást, kaplak a gazdálkodáshoz állami támogatást is, hogy akadálytalanul folyhasson a szocialista gazdálkodás. Közben pedig azok, akik elsősorban is mezőgazdasággal foglalkoztak és szükségük lett volna a földre, hiába kértek, rimánkodtak, hasztalan interveniáltattak és Ígértek a földekért rendes napi árakat, nem jutottak földhöz, arról pedig, hogy maradékbirtokot szerezzenek, egyáltalán le kellett mondaniok már csak azért is, mert a földretorm végrehajtásánál szinte elvül mondották ki, hogy a maradékbirtokokban pedig csak a köztársaság megalakítása vagy kiépítése körül szerzett érdemek elismert tulajdonosai részesülhetnek, így alakult ki az uj gentry a demokrata köztársaságban, az uj földbirtokososztály, amelynek kiváltságot biztosítottak már azáltal, hogy maradékbirtokot kaptak. A maradékbirtokok azonban nem minden uj tulajdonos kezében váltak be és különösen a szocialisták birtokai nem hozták meg a várt eredményt, noha szövetkezeti alapon gazdálkodtak rajta, tehát közös «Övei. De meglehet, hogy épen ezért nem jövedelmeztek, mert a szövetkezeti kezeléshez is érteni kel), azonban a szocialista elvtársak nem sokat érthettek a földhöz, amiről mint elméleti harcosok, olyan lók minden szépet és jót szoktak ugyan hirdetni a gyűléseken, azonban gyakorlatban tudásuk súlyos fiaskóval szokott végződni. Legalább ezt bizonyítja, az is, hogy mihelyt a mezőgazdasági krízis komoly méreteket kezdett ölteni, a szocialista Komárom, —március 19. szövetkezetek egymásután likvidáltak és a földbirtokokat kénytelenek voltak eladni. Valóban maró szatírája ez a föle refo mnak a annak a rendszeressé vált s méltán elitéit e^árásnak, ahogyan a földreformot végrehajtották és ahogyan a nagybirtokosságtól elvett földeket széjjelosztották a megbízható, államalkotó párthiveknek. A politikai érdemek megjutalma zása odavezetett, hogy sok esetben a teljesen laikusok kezébe került a drága föld és a laikusok nem tudták annak kincseit kihasználni. A földreform-törvényt a földnélküli szegények javára hozták, de mindenki kapott a földből, csak halálának évfordulója, március húszadika, immár harminchatodszór érkezik el hozzánk. A nemzet gyászát, amit Kossuth Lajos halála váltott ki a szivekben, nem Jelejtettük el egészen azóta sem és március húszadikán Kossuth Lajos élete ismét Jigyelmeztet bennünket. Kossuth eszméinek egész sora megoldatlanul türelmetlenkedik a közéletben és várja az időt ^amikor újra e halhatatlan eszmék fényénél virrad fel a nemzet. A turini remete halála ne legyen üres megemlékezés a magyarság részére : ismerje meg fiatalabb nemzedékünk is ennek azok nem, akik arra exisztenciális érdekből reá voltak szorulva S ime, itt az eredmény. A maradékbirtokok egymás után cserélnek gazdát, aki eredetileg hozzájutott, mert neki közeli Összeköttetései voltak a kormánnyal, nem bir a földdel és kénytelen túladni rajta. Kacagni kellene rajta, ha nem volna olyan fájdalmasan szomorú ez a jelenség, amellyel már a földreform végrehajtásánál számolni kellett volna, hogy akkor, amikor a szegény magyar mezőgazdasági munkás nem tudott földhöz jutni, politik ai érdemekbőlolyanoknak osztottak földet, akiknek arra szükségük nem volt s akik azután most kénytelenek túladni rajta. Az elhibázott és az elvakult politika igy bosszulja meg magát, amely csak az elégületlenséget szította a múltban és elkeseredést szül most is. a széles horizontra látó vezérnek történetét, amely nemcsak tanulság lehet részünkre, de egyúttal kötelességeinkre is rámutat. Vegyük kezünkbe minél többször Kossuth könyveit, vagy életrajzát és ne sajnáljuk olvasni. Ezen a márciusi napon a mi lelkűnkbe is áradjon valami Kossuth Lajos géniuszából: annak a Kossuth Lajosnak telkéből, aki a magyarság részére mindig többet fog jelenteni történelmi adatoknál, de jelenteni fogja, jelentenie kell a jövőnek eszmei tartalmát is. KÖRNYEI ELEK. Komárom, —március 19. A magyar pártok közös parlamenti klubot alakítottak. A kormány által fentartotf, egyes magyar nyelven szerkesztett lapokban az utóbbi időben megjelent különböző tendenciózus hírekre fényesen reácáfol az a jelentékeny politikai esemény, amely a köztársaságban élő gerinces magyarok pártjai közös és egységes munkásságára vonatkozóan történt. A magyar nemzeti párt, az országos keresztényszoclalista párt, valamint a szepesi német párt összes törvényhozói március 17«én, hétfőn Pozsonyban együttes ütést tartottak, amelyen egyhangúan elhatározták, hogy felujitiák az 1925. bt előtti időben működött közös klub a pártok függetlenségének teljes )entartdsdval. Az értekezlet elhatározta, hogy a képviselőt és szenátort klubokban az elnököt, Illetve annak helyettesét (alelnököf) a pártok évenklnt váltakozva adják a paritás alapján. Az 1930. évre a képviselóházban a közös klub elnökévé Szüllő Géza drt, helyettesévé Szent lvány Józsefet, a szenátusban pedig a közös klub elnökévé Szllassy Béla drt, helyettesévé pedig Grosschmidi Géza dr. t választották meg. A turini remete Az elnökséget megbízták a nemzetgyűlési közös munka megszervezésének kidolgozásával a pártok által egyidejűleg kidolgozott és beterjesztett javaslatok alapján. A gazdasági téren kifejtendő közös munka ügyében a pártok szakértő kiküldöttel folyó évi április 3-ra Pozsonyba hivatnak egybe. A közös klub kljejezésre juttatta a szlovenszkói biok megalapítására vonatkozó hajlandóságát és a tárgyalás lefoglalására a két párt vezérét kérle föl. Végül az ugyancsak ellenzéki alapon álló Deulsche Gewerbeparleinak a magyar nemzeti párttal ezidöszerlnt fönnálló megállapodását az országos keresztényszoclalisfa párt tudomásul vette. A békeszerződések revízióját sürgették a prágai parlamentben A képviselőház kedden ülést tartott, amely azonban rövid ideig tartott A napirenden a Németországgal köiött tarifális egyezmény ratifikálása szerepelt, amelynek tárgyalásán felszólalt Kaltina német nemzeti párti képviselő is, aki beszédében hibáztatta azt, hogy Csehszlovákia még mindig nem tudott kereskedelmi szerződést kötni Németországgal. Hangsúlyozta, hogy a köztársaság külpolitikájában fordulat^ nak kell bekövetkeznie, mert a nemzetgazdaságot különben mérhetetlen károk érik. Elsősorban is törekedni kell a békeszerződések módosítására* Az állam kössön minden szomszédos állommal kereskedelmi szerződést és itt alkalmat kell nyújtani a parlamentnek, hogy Idejében állást foglalhasson a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozólag és erről kellőleg informálva legyen. Végre elkészült a régi nyugdíjasokról szóló törvényjavaslat. Régi égő sebeket van hivatva meggyógyítani az a törvényjavaslat, amely a régi nyugdíjasok nyugdijának az 1926. juntus 24-ről kelt ftzetésrendezésl törvény értelmében való rendezésére vonatkozik s amelyet végre valahára elkészítettek. A javaslatot már elfogadta a minisztertanács, sajnos azonban, egyelőre még nem terjeszti be a pénzügyminiszter a képviselöházhoz. A javaslat tizennégy szakaszból áll és 128.801 régi nyugdíjas szomorú helyzetén fog segíteni. A törvényjavaslat vonatkozik mindazon állami alkalmazottakra, valamint szlovénekéi és ruszinszkől nem állami k§zépiskolai meg tanltiképezdei tanárokra, tanítókra, községi és járási orvosokra. akikre az 192ö.-iki törvény vonatkozott volna, ha ennek érvénybelépfe előtt nem kerültek volna nyugdíjba, avagy annak életbelépte után, de az 1924. december 22-én kelt törvény 13. paragrafusa alapján nyugdijaztatlak. A javaslat értelmében a régi nyugdíjasokat csoportokba osztják és pedig életkor szerint akképen hogy négy év alatt nyernek az egyes csoportok kielégítést. Az első esp-
