Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-20 / 33. szám

Komáromi Lapok 1980. máreias 90. portba tartoznak mindazok, akik 1865-ben vagy ez előtt születtek. Ezek nyugdijának rendezése 1930- január elsejével visszamenő hatály­­lyal fog történni. Az 1866—1870. évek­ben születettek nyugdiját 1930. január elsejével rendezik, az 1871—1875. években születettekét 1932. január elsejéig és az 1876. és későbbi években születettek nyugdijának rendezését 1933. január elsejével foganatosítják. 1930. év január else­jével kezdődően illeti meg a fölemelt nyugdíj azokat az özvegyeket is, akik 1870 ben vagy azelőtt születtek, az 1871—1875 korosztályúakat 1931. január 1-től, 1876—1880. korosztá­lyúakat 1932. január l-lől és az 1881- ben, illetve azután született özve­gyeket 1933. január 1-től illeti meg, ha 1930. január elsején özvegyi nyug­­dijjárulékra igényjogosultságuk van. Nevelési járulék is jár e törvény alapján az elhunyt régi nyugdíjas gyermekeinek. A jogosult személyek, vagy azok örökösei az uj törvényből eredő igényeiket bélyegmentes bejelen­tésben érvényesítik azoknál a hatósá­goknál, ahonnan eddig kapták nyug­dijukat. A kormány fölhatalmazást nyer arra, hogy ezen törvény alap elveit érvényesítse állami hivatalok, intézetek, alapok alkalmazottaira, államilag vagy az állam által veze tett üzemek, államosított vasutak nyugdíjasaira, Szlovenszkón és Ru­­szinszkön a megyei alkalmazottakra, községi és járási jegyzőkre és mind­eme kategóriákba tartozó alkalma­zottak özvegyeire és gyermekeire, ha maguk nyugdíjigényre jogosultak. Szocialisták és agráriusok mér kötése a közélelmezési bizottságban. Az ismert gazdasági javaslatok sorsa még mindig nincsen biztosítva, mert a kormánypártok között ezekre a javaslatokra nézve nincs meg a szükséges megegyezés, ami teljes bizonytalanságot okoz a parlament munkaprogramjában. A napokban a közélelmezési bizottság tárgyalta a kenyérliszt keverésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek során a kormánytöbbség két tábora össze­csapott egymással. A mérkőzésnek az lett az eredménye, hogy a szo­cialisták leszavazták az agráriusokat és módosították a mezőgazdasági bizottság által elfogadott javaslatot. Ennek az lelt a következménye, hogy a javaslat ismét a mezőgazdasági bizottság elé került, amely hosszas vitatkozás után elfogadta a közélelmezési bizoitság módosításait és most majd újra a közélelmezési bizoitság fog a javaslattal foglalkozni. A közszállitások uj rendjével is lehetne segíteni a tengődő kisiparon Irta: IVÁNFY GÉZA A kisiparosságunk, kiskereskedelmünk — sok sok panaszából tudjuk — ne­hezen jutnak kOzszállitáshoz. Ennek oka jórészt abban van, hogy a legtöbb szükségletet a gyárak, a nagy vállalatok látják el. A közszállitási panaszokat két cso­portra keli osztanunk: 1. községi, illetve járási vonatkozásokra; 2. országos vonatkozásokra. Minket elsősorban a községi, járási vonatkozások érdekel nek, bár nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy általában Szlovenszkó nem !*szesül abban a kvótában a közszállitá­sok terén, amely lakosai számaránya és az állami s egyéb közterhekhez való hoz­zájárulása alapján megilletné. Jelen alkalommal csak a helyi és járási vo­natkozású közszállitások rendjével fog­lalkozunk. Kívánatos lenne, ha az egyes helyi közhatóságok a közszállitási sza. Mlyzatot rigorózus pontossággal meg­tartanák, mert csBk akkor lehet orvoslás c téren. Sajnosán kelt megállapítani, hogy a községek hatósága is házilagos beszerzésekkel látja el bizonyos szük­ségleteit és a nyilvános pályázatok mel­lőzésével fedezi azokat. így a szükségleteket beszerezni óhajtó hatóság, közület és az azt hivatásból előállító kézműves, illetve az azt forga­lomba hozó kereskedő közé beékelődik az a bizonyos hatalmas harmadik, aki igaz, hogy látszólag olcsóbban végez ratmkát, szállít árut, de valójában az áilamgazdasig egészsége számára elen­­gcdhetlen közvetítés forgalmi többlet­­értékét vonja el. Nem állítjuk, hogy ne lenne a köz­vetlen szükségletbeszerzés gazdaságos, ele ehhez a mienknél kollektivebben felépített gazdasági és társadalmi szer­vezettségre lenne szükség. Olyan állami berendezkedésre, amelyről régóta álmo­­cott az ember s melyből ciuf paródiát itinált a megváltózhatatlan világrenddel erőszakkal küzdő és az embert csak matériának kalkuláló doktriner ökono­mista meg szociológus. Atanapsig annyi tervezgetés lát nap­világot az unalomig hangoztatott gaz­­tlaugi válság megoldására, s úgy véljük, Mgy a közszállitások uj rendszere a szükségletek beszerzésének igazságosabb t gazdasági szempontból egészségesebb r.iztribacióját mozdítaná elő. Mert itt, speciálisan Szlovenszkón az a legna­­f-fcbb baj, hogy számításaink szerint réiwágszámunk szerint a közszállitá-Komárom, — március 19. sokból megillető egy 800—900 millió korona értékű munka és kereseti alkalom hiányzik nálunk. Sok keresetlehetőség kallódik el abban a szembekötősdis taka­rékosságban, amely némely közhatóságot a közszükségletelnek beszerzése kérdé­sében — lehet jóindulatúan — vezérli. Úgy véljük, hogy a szükségletek be­szerzése rendjének megváltoztatása is 8egitene valamit a bajon g munkához, keresethez juttatna egy csomó iparost, szállításhoz egypár kereskedőt. A közszállitási szabályzat iparvédelmi törekvése nyilvánulnék — úgy gondol­juk. az eddig érvényes szabályzat kö­vetkező pontokba foglalt reformjában: 1. Egyes beszerzésre, mely az 5000 korona összeget eléri értékben egy év alatt, nyilvános pályázatot írjanak ki. 2. A pályázatokat magyar nyelven tétessék közzé, és azokat hozzák az ipartársulatoknak is tudomására, hogy a társulat maga is a tagjait ezekről értesíthesse. 3. Oly határidőket tűzzenek ki a pályázatoknál, hogy a rendes és gon­dos kereskedő és iparos megfelelő kalkulációja megtételére kellő idővel rendelkezhessék. 4. A pályázatok kiírása előtt irány­kalkuláció készítésére, — amennyiben erre megfelelő szakemberek nem álla­­nának rendelkezésre, — hívja meg az ipartársulatot, mely az illető szakma szakosztályának vezetőségével állana a megrendelő hatóság rendelkezésére. 5. Uiasittassanak a járás, város és községek képviselőtestületei, vala­mint az állami intézetek helyi, illetve járási vezetőségei, hogy a beérkezett pályázatok elbírálására hívják meg az ipartársutatok kipviselőjét valamint a társulat szakosztályainak vezetőit szak­kérdések elbírálásánál közreműködni. 6. Pályázatok odaítélésénél tegyenek a hatóságok szigorú figyelemmel a tisztes verseny védelmére és annak a pályázónak Ítéltessék oda valamely munka elvégzése, illetve valamely cikk szállítása, aki a helyi és járási viszony­latban a legreálisabb árajánlatot nyúj­totta be, illetve annak, akinek pályá­zata a beérkezett pályázatok között összegszerűleg a középarányosnak te­kintendő. 7. Minden munka elvégzése után a munka, illetve az áru átvételére egy bizottság alakíttassák, amelyben az ipar és kereskedelem érdekképviselete a járási ipartársutat és grémium szakmabeli képviselői is helyet kap­janak. 8. Zárassanak ki azok a pályázatok­ban való résztvételből, akik a pályázat kiírásánál akár tervezőkként, akár szakértőkként közreműködtek. 9. A lekötött biztositék a munka át­vétele után haladéktalanul visszatérít­­tessék, illetve a biztosítási szavatos­sági idő leteltével haladéktalanul térít­sék meg a pályázónak. Az állami köz­munkákra vonatkozólag az összes szlovenszkó! iparvédelmi érdekeltség­nek kellene odahatní. hogy Szlovén szkó ipara és kereskedelme megfe elő százalékban jusson az állami szállítá­soknál is szerephez. Szükséges lenne, hogy az egyes reszort minisztériumok elrendeljék, hogy minden község és minden járás közszűkség’ele ellátásá­ban elsősorban a helyi illetve járás­beli iparosok és kereskedők ajánlatai vétessenek figyelembe még akkor is, amikor a városon, községen, járáson kivül eső pályázó alacsonyabb áraján­latával állanak is szemben. Követelni kell a helyi és járási viszonyában a legalább 5 százalék kedvezményt ide­gen város, község, járásbeliekkel szemben. Nem lesz világmegváltás, ha e re­formot hamarosan be is hozzák, de egy olyan olajcsepp lesz a gazdasági válság tengerén, amely a háborgó hullámot legalább annyira lecsendesiti, hogy az igazi iparos és kereskedő mentéshez is hozzáfogha unk. NÁTHA meghűlés, huru os megbete­gedések, ouzos, vagy kösz­­vénye* fájdalmak kellemetlen kísérőjelenségei a szeles, kö­dös, téli időjárásnak. Aki célszerű testápolással edzi magát és fokozza szervezeté­nek elienállóképességét, köny­­nyen megelőzheti az egészsé­gének elhanyagolásából eredő kellemetlenségeket. A valódi DIANA SÓSBORSZESZ évtizedek óta sokszorosan ki­próbál*, megbízható háziszer, mely száj- és torokeblitésrr, bedörzsőlésre, masszírozásra, borogatásokra és cukorra csep­pentve, belsőleg is egyaránt biztos ered ménnyel használható. Ili Olyassá és terjessses legjsto magyar tapst > Komáromi Lapokat Az alsócsallóközi ármentesitő társulat választmányi ülése. Saját tudósítónktól. Az alsócsallóközi és csilizközi ár­mentesitő társulat kedden, március 18-án saját helyiségében választ­mányi ülést tartott, Nagy Nándor tartománygyülési képviselőnek, a társulat elnökének vezetése mellett. A választmányi ülésen az országos hivatal megbízottjaként megjelent Miffek Nándor földmivelésügyi főbiz­tos, akit az elnök az ülés megnyitá sakor melegen üdvözölt. A válasz mány ülésén több fontos ügy került napirendre. Gyalókay Mik­lós társulati igazgató főmérnök je­lente te, hogy a dunaszerdahe yi já­rás rekonstrukciós tervei elkészültek és azokat még a hónap elején fel­terjesztették jóváhagyás végett az országos hivatalhoz. A szociálisügyi minisztérium elismerte a társulatot területi kényszerszövetkezetekkel egyenrangú testületnek és ennek értelmében a társulat önálló nyug­díjintézménnyel rendelkezhet és tag­jai nem a munkásbiztositónál, hanem a liecebny fond alapján kapnak be­tegség esetén gyógykezeltetést. A választmány Baross János mér­nököt, aki a társulatnál hosszabb idő óta végzett ideiglenesen szakasz­mérnöki munkát, magyar oklevelé­nek a prágai egyetemen történt nosztrifikálása után egyhangúan sza­­kaszmérnökké választotta meg. Nagy Nándor üdvözölte azokat az uj vá­lasztmányi tagokat, akik első ízben Komárom, — március 19-én, jelentek meg a válás talány ülésén: dr. Aranyossy Tibor nagylucsi föld­­birtokost, Csiba István albári, Uhro­­vics Alajos tu'okpusztai, Sdkora Oszkár keszeg falusi es Szigeti János nagytanyi földbirtokosokat. A vá­lasztmány határozata szerint Gyalo­­kay Miklós társulati igazgató április tizenkettedikén két heti tanulmány* útra indul Olaszországba ahol a belvizlevezetési munkáitokat fogja tanulmányozni, amire a fasizmus nemzetgazdasági politikája az utóbb) években nagy súlyt helyezett. Az igazgató referált a társulat múlt évi szivattyuzási üzeméről, amely a maximális 1916. évi szi­­vattyuzási üzemnek negyedével ért fel. Jelentette továbbá, hogy a meg­változtatott alapszabályok, a föld­mi * elésügyi minisztériumtól jóvá­hagyva visszaérkeztek az országos hivatalhoz és így remény van arra, hogy az alapszabályoknak az orszá­gos hivatal által való jóváhagyása után még az idei év folyamán meg-, történik az uj alapszabályokhoz való igazodás. A gutái belvizlevezet és tervei szintén befejezés előtt állanak- A napokban a társuat részéről a minisztérium kiküldöttjével bejárták ezt a területet és csupán néhány kisebb módosítást eszközölnek még a terveken, amelyeket azután fel­terjesztenek az országos hivatalhoz jóváhagyás végett. Az orvosi kutatás legújabb eredményei —márcitís 19.1 H.F. Swift amerika orvos reumata­nulmányában azt állítja, hogy a reuma récidiváinál a mandulák lobosakká válnak. Azt már eddig is tudtuk, hogy a manduláknak igen nagy sze­repük van a reuma keletkezésénél s igy éppen nem meglepő a Swift­­féle megfigyelés sem. Ezek a tények mindenképpen arra utalnak, hogy reumánál a mandulákat különös fi­gyelemmel kell kisérnünk, s ha azokat betegnek találjuk, el is k# távolítani. Meg lehetne előzni a zzivszélhődéit? Morawitz és Hochrein lipcsei ta-Ml okozza a reumát? E. Cronin Lowe angol orvos 100 reumás beteget vizsgált át, s minden esetben talált egy vagy több beteg gócot, amelyből a beteg reumája ki* indult, illetve táplálkozott. Leggyak­rabban az orr és melléküregei sze­repelnek kórokozó góc gyanánt, azután sorrendben a bél, a mandu­lák és fogak következnek. Ha a be­teg góc fel van derítve, azt kelt mindenekelőtt meggyógyítani, s ha ez nem használna, a gócban talált baktériumfajból vaccinát (baktérium­­szürlet) kell késziteni és ezzel kell a beteget rendszeresen oltani. —

Next

/
Thumbnails
Contents