Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-15 / 31. szám
2. oMal. Komáromi Lapok 1930. máreins 1B. ff Nádor iben) ySk Nádor-u. 19. (Koronabankkal szemben) olcsésági divatcsarnoka. Elsőrendű gyártmányú áruk, olcsó leszállított árak, nagy választék, figyelmes kiszolgálás. Nagy áresés selyemharlsnyákban: ezelőtt 33 most 26, ezelőtt 28 most 24, ezelőtt 25 most 20, ezelőtt 20 most 15 Ke. 930 Model gyermekkocsik már megérkeztek. .Tetra" babakelengye. Férli és női fehérnemű — Bőröndök — Ritlkfllök — Nyakkendők stb. — kormánypártok között sincsen meg a kívánt egyetértés, amire frappáns píldit szolgáltatott a napokban a német iskola* bizottságban megejtett elnökválasztás. A parlamenti német iskolabizottság ugyanis Összeült, hogy megválassza uj elnökét, mivel az eddigi elnök Czech dr., mint miniszter, ezt a tisztet nem tői heti be. A komáromi katolikus hösök em lékmüvének régen vajúdó kérdéséhez ezideig nem szólíam nyilvánosan. Igaz foglalkoztam a dologgal, mint szobrászművész, kinek hivatása egy magasztos gondolatot megrögzileni a kijelölt helyen. Megrögzileni akként, hogy a késó utódok elölt is emlékeztetőül álljon azoknak a szerelteiknek neve, akik Istenért, sa Hazáért a legtöbbet adták, amit egy ember adhat, az élelüket. Ennek a gondolának akar a komáromi katolikus hívők serege emléket állítani, amelynek kivitelével akár engem bíznak meg, akár mást, másodrendű kérdés az emlékmű felállításának helye Városunk elég szegény műemlékekben. S ha most emelni akarnak egyet, amelyhez mindnyájunkat egy kedves név szomorú emléke fűz, akkor az első s talán egyetlen A választáson a német polgári pártok Hodina német agrár párti képviselőt jelöl ék, a né net szocialista pártok pedig Heller szenátort. Miután a bizottság elnökévé szavazattöbbséggel H odinát választották meg, a német szociáldemokraták kivonultak a teremből és nem vettek részt a további tárgyalásokon. fontos szempont az, hogy az em lékrnfl művészi, örök, a gondolalot kifejező legyen. Ezeket a szempon tokát mérlegelve, mindkét hely: úgy a templom, mint a temető a legideálisabb. A temető komoly, áhitafos csendje, az elmúlás örök jelképe, szinte magától kínálkozó hely a tervező művész számára, hogy ott egy nagy, az eszmét méltán megillelő műben adia tudásának, művészetének legjavát, Igaz, a mi temetőnk kissé távol esik a központtól, tavaszi és őszi hónapokban talán az odavezető ut sáros, lucskos, de hiszem, hogy ez a kép majdan, mikor tényleg emlék lesz az, ami most fájdalmas való, vigasztalóbb és szebb lesz. Ismerve azonban a kérdés Achilles sarkát, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszeget e szempolot is figyelembe kell vennünk. Ha az emlékmű a temetőben lalál helyet, úgy tekinlefbe kell venni, hogy annak a környező síremlékek és diszbokrok közül kell kiemelkedni s a szabad ég alatt már nagyságával kell hatnia. S itt megemli teni kívánom: a szabadban felállítandó emlékmű anyagának a legkífogásfalanabbnak kell lennie, különben az idő viszontagságaival szemben nem bír ellenállni. Ez pedig, nem azt mondom hogy drága, hanem sokba kerül Azt hiszem ezeknek előrebocsájlása ulán bármily szépnek és kívánatosnak találjuk az emlékmű részére a temelőt, ennek még a gondolatát is el kell vélnünk, mert szűkös anyagi viszonyaink más megoldást parancsolnak. Ez a másik megoldás, — az emlékműnek a templomban való felállítása — volna Nem is oly rég a kérdésnek ez a megoldása még heves viharokat idézett fel s bizony magam is ingadoztam, mikor az ellenzők súlyos érveit hallottam, ma azonban tanulmányozva a felmerült kérdések összességét, nyugodt lélekkel mond hatom, az adott anyaqi és többi mindenféle szempontok figyelembe vétele után leghelyesebbnek látom ha az emlékművet a Szt. András templom jobboldali kereszthajójában — a Jézus szive oltártól balra, arccal a bejárainak — állitja fel a kato ikus hitközség Azok a kifogások az anyagi okokon kívül, amelyekkel az emlékműnek a temetőben való felállítását ellenezték, mind eleslek, midőn a templomot választjuk De nemcsak Szerencsé sebb ez a választás, hanem minden tekintetben kielégítőbb is. Elsősorban a templom, mint Istennek emelt és megszentelt épület, területenkívüliséget élvez, Így a benne elhelyezett emlékmű sorsa eselleg a későbbi idők tépázásainak sincs kitéve, tehát állandóságának első feltétele máris biztosítva van Azt hiszem mindnyájan, kik a templom küszöbét átlépjük, mindent ami lelkünket a földhöz köti, ott hagyjuk az ulcán szivünkben nem viszünk magunkkal mást, csak szent áhítatot. És ez az érzés uralja egész v lónkat akkor is, amikor elénk tárul a mellékhajóban elhelyezett s a templom belső kiképzéséhez hozzásimuló örök emléke azoknak, kiknek porai messze idegenben, talán névtelenül szétszórva északon —délen, A katolikus hősök emlékműve. Irta: Berecz Gyula. Komárom, —-március 14. lS219|H|27 ARGENTINIA BRAZ JA, URUGUAY, PARAGUAY BOLIVIA, CHILE, PERU és CUBA A két hatalmas motoroshajó ATCANTARA éa ASTURIAS (32 000 tonna tartalom, 22.000 rr%. tonna) Elismerten kitűnő konyha. — Kényelmes elszállásolás Mindens mű felvilágosítást ad ROYAL MAIL LINE Praha II., Hybemská 24/3, kebelen és nyugaton várják a feltámadás hivő harsonáját. Tegyük félre iit hát a kicsinyes, kákán is csomót kereső érveket A kérdés eldöntése előtt az utolsó pillanatban fogjunk össze egy előttünk szent cél érdekében s ha már az anyagiak nem engedik azt hogy künn, az Isién szabad ege alatt orszáq-világnak hirdessük azok neveit és cselekedeteit, akik Isten és Haza nevével, ajkukon a pokol minden kinját végig szenvedték, hogy azután azt, ami mindennél becsesebb — az életüket dobják oda a két szentség oltárára, azok emlékének magunk közt, templomunkban adjunk méltó helyet, ahol azt senki ember később szentségtörö kézzel meg ne háboríthassa. A dolognak legfontosabb része az anyagi; ilt csak igazán jól járnánk. Mig a temetőben ezen az őszszegen egy jól elkész tett, megfelelő anyagból felállított emlékmű elveszne a többi síremlékek között, addig ill a rendelkezésre álló összegből olyan művet lehetne alkotni, mely büszkesége volna nemcsak a hitközségnek, de magának a lörlénelmi múlttal dicsekedő városnak is. Falusi liba. Irta: Dräsche-Lázár Alfréd. A gyékényesi gyorsvonat egyik eleőosztályu fü kijében dideregve egyetlen utas ült. Rosszkedvűen né7»e a f h r tájt, amelyen átrobogoit. Épp nséggel nem gyönyörködött a termeszeiben. A bundája sem igen védte a hideg étién, mert, amint boss; ú,ággal megállapította, a feccsi fű őséskülíke elromlott. Hr meggondolta, hogy a már napok óta tartó havazás folytán a vonatnak bizonyára még késése is lesz, úgyhogy majd csak a déluáni órákban érkezik S mogyszobra. onnét vicinálissal ki tudja, mikor Nagyatádra, ahonnan még legalább másfdórai u'át kell megtennie kocsin vagy szánon R dovich G úri ékhoz: megátkozta a barátságot, a vendéglátást, a vasúton való közlekedést, de még a telet is. Ét sopánkodva gondok vissza a Kairóban eltöltött néhány helkmes esztendőre Puiüovszky A fonz követség! tanácsos, a mi u a^uik, akit csak nemrég helyeztek át Koper hígéba, egyébként nemcsak diderge f hmem re'tenetesen unatkozott is a fűi léjében Mert hát nem volt senkije se, akinek elő-dhatta volna nézeteit Lokarnőról, a Kzllogp ktumról, meg az egész kü'politikai helyzetről. Mír pedig, az asszonyokon kívül, ez volt az egye'len dolog a világon, ami érdekelte. Éj az volt a meg győződése, hogy senki sün érteit hozzá annyira, mint éppen ő Egyetlen viga szét abban találta, hogy este ismét emberi társaságban lesz. R dovich gyermekkori pajtása volt, aki már akkoriban nsgy türelemmel, mondhatni érdeklődéssel hallgatta f jiegetéseii Tartogatod is számára néhány dsőranyu témát. De arra is számított, hogy előr dósaival elkápráztatja R dovica fiatal feleségé*, akit még rém ismert. Ujdombóváron fdránlották a fülke ajtaja. Kucsmás hord r, mind n teketória nélkül, telerakta az öleseket és a podgyésrGrtókat mindenféle feisebbnagyobb kézitáskával, takaróval,, lábzsákkal, kelapd ibozzal. M vei ezáltal a fülkében nem réti több a meleg, Putkovszky mérges pillantásokat lovait hol a hordtrra, hol a nyitva maradt ajtóra, otyforinán, mint a fogva tartott sakál, akinik a ketrecébe vad macskát eresztenek, Da c a^hamar kiderültek a vonásai, mert igen csinos és igen elegáns hölgy lépett be a fülkébe. A hölgy elhelye?k dett, msjd félig mrgfííyva, kifúj a az orrát. Ezt is olyan finoman csinálta, hogy Putkovszkynak, aki született arbiter elegenciarumnak tartotta önmagái, nagyot dobbant a 82ive. Udvariasan megemelte kalapját és növekvő érdeklődéssel nézte a bájos ismeretlent, aki köszöntését könnyed fej^ólintással fogad a ugyan, de aztán egyik u itáskájából francia regényt vett elő és azonnal belemélyedt az olvasásba. Paikovszky ennek ellenére elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, de megismerkedik érdekes u’i ársnőjével. Lévén némi tüprsztabta ezen a téren, rögtön hozzá is látott az ostromhoz. Alighogy tovább induH a vonat, azzal igyekezett a höl y figyelmét magára terelni, hogy a lű őkészülék fogantyúját töbts ör tgymásu ári melegről h.degre és ismét visszaíolla. — HallatlanI — mondta aztán a fel háborodás hmgján és visszaült a helyére. A hölgy pillanatra főlíekinleti a könyvéből, de egyébként nem vett tu dómért u iíársáról és tovább olvasott. Ez a trükk tehát csütörtököt mondott. IMís eszközhöz keltett folyamodni A diplomata tehát elővette cigarettatárcája! és ismét iie*emelie a kalapját. — Bocsánatot kérek, non aikaitmtj lan, ha rágyújtok? — kérdezte A hölgy ez alkalommal csak kelletlenül szanitotta f iba az olvasást s min'ín előbb még gondotkoz ia kellene, hogy voltaképpen miről is van szó, szórakozottan felette: — Tessék ... Erre íz ablak felé fordult ás nr'g jobban belemélyedt a regénybe. De néhány másodpercre rá olyasmi történ*, ami alkalmasnak látszott arra, hogy Putkovszky* lényegesen közelebb hozza céljához. U ;yanis a hö gy u itáskai körül a tegkisebbik, az, amely bői az imént elővette a könyvet, lec úszott a p dl bra és fésűk, kefék, fiar.onok, keztyük, meg egyéb in'im jóságok potyogtak ki belőle. Putkovszky pillanat alatt felismerte a helyzet kedvező vol át, felugrott, mintha puskából lőtték volna s kezdte visszarakosgalni a szeríeszéjje! heverő tárgyakat a táskába. De a hö gy sem volt rest. Sőt még jobban sie e t, mini Putkovszky. E kepia előle az apróságokat és maga tette vissza a táskát a r-gi helyére, miközben unott hangon mondm: — Sohse fárassia magá’, kérem ... És újból e.övette a könyvet és tovább o vásott. Putkovszky pedig boszszankodva kinézett az abia on. — Jól van — szólt magában. Ht becsű etes u on nem lehet, atlanak ren deikezésemre még más eszközök is! Hirtelenüi felkelt és odalépett az ismeretlen hölgy elé. — Bocsánatot kérek, asszonyom, ha újból háborgatom, — s^óli vakmerőén, de nyájas h mgon. — Hit valóban nem emlékszik reám? Pu'kovszky Adonz követségi tanácsos vagyok. A hölgy Liléiméit a a n.,w hallatára elmosoyodott. — Már hoay te emlékeznék magárai — felelte vidáman. — Amugyis csodálkoztam, hogy o'ysn soká tartott, mig megi m rí. Hogy van 7 É re a rotduhtra Putkovszky nem volt elkészülve. Mert ezt a nőt ő életében ma látta eőször. — Kö zönöm, hál Istennek megvagyok — mond a meglehetős zavarban. — RMiélem. hogy szintén... — J denleg kissé fá o n s úgy látom, hogy msg nak s.rcjen melege. Az orra ijesztően vörös. A hölgy félretette a könyvét. — Nirc en melegem, az bizonyos — hagyta ra Putkovsz«y, aki ke de magát kellemeileoü éré n. — Ugyebár, izére méltóztatik utazni? — Igen. Rokonoknál voltam, Fejérben s most izére u azom. ilyenkor, hiába, legszebb otthon. Migának most persze még nincsen othona. Mikor megy Köp nhágáOa ? Putkovszky há rahinyatloít. — Köp níiáefiba? T hát ezt is méltóztatik tudni? — kiáltotta. — Jövő hó elején foglalom el új állásomat. Kissé félek a klímától. — Ez érthető. Kairó után . .. Tehát méltóztatik ismerni Kairót? A hölgy nagyot nevetett — No hallj j? Úgy látszik, fogalma sincsen arról, hogy ki vagyok! — Pirdon, ez nem áll. Ez semmi egyéb, mint szórakozottság. Kissé sokat dolgoztam az u óbbi időben! Hiszen m g taláikoz'uns is Kairóban. Lássa? — Szép. hogy eszébe jutott. Hja, azok a pyramisok!... — Uíyebár? G/Önyörüak. És a N uj ! És — asszonyom voltaképpen hogyan keiül most de? — Míg kérdi ? Hisz itthon vagyok
