Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-15 / 31. szám

Lapnak mai száma a jövő heti teljes Há.dió-müsort tartalmazza* Szombat, 1930, március IS. Ötveucg-yedik évfolyam. 31. szám, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. __________ Előfizetési ár caehazlorák értékben: Helyben é* TÍdékre portai azétküldéisel. Sgéia érre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egyeuzém Ara 1 korona. ALAPÍTOTTAt TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. JMMMBM MI MBTIMlBa—MBHBBMS—MB—B——BHI Szerkesztőlég és kiadóhiratal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. M ÁRC IU S ID U SA A magyarság életében kiszakithatatlan lap marad a nyolcvankét év előtti március idusának emléke. Egy nemzet találta meg ezen a napon géniuszát abban a vértelen forradalomban, amely párjátritkitó lelkesedéssel folyt le Pest esős utcáin 1848 március 15-én. Európa minden népe halad és boldogul — mondotta a szőkehajú, kékszemü, húszegynéhány éves fiatalember, Jókai Mór, mikor felolvasta a nemzet proklamá­ció j át — haladnunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Követeljük jogainkat és kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel. Kívánjuk a sajtószabadságot, a cenzúra rögtöni eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben — és igy tovább. A nemzet megértette az ese­ményeket, amelyekben megtalálta géniuszát. Ez a géniusz, amely a Jókai Mór által felolvasott proklamáció lelkes elfogadásában, amely Petőfi lánglelkű nemzeti dalának ha­tásában, amely a tizenkét pontú kiáltványnak a Länderer és Heckenast nyomdában cenzúra nélküli kinyomatásában és amely Táncsics Mihály politikai fogolynak kiszabadításában jutott legszebben kifejezésre : ez a magyar géniusz sosem homályosulhat el egészen a világtör­ténelem színpadán. Egyenlőség, szabadság, testvériség — ennek a szent három­ságnak tüzében ízott lelkek pünkösdje volt a nyolcvankét év előtti március idusa, melyre úgy gondolunk vissza, téren és időn által, mint sejtelmes szépségű jövönkre. S amikor belefáradunk a jobb és szebb jövőért folytatott életünk mindennapi küzdelmeibe, március idu­sának emléke olyan a mi lelkűnknek\ mint a sivatag szomjas vándorának az oázis hús vize: felfrissülve vándorolunk tovább nehéz magyar életünk uttalan utjain. KÖRNYEI ELEK. POLITIKAI SZEMLE A kereskedők 1 bajait és panaszait országszerte, sőt világszerte egyre hangosabban hall­juk felsírni. Minden ország orga­nizmusának az ipar és kereskedelem képezi a két főütőerét. Ha e kettő pang, az egyértelmű az egész gaz­dasági élet válságával. Egyre szaporodnak a fizetéskép- j telenségek és csődök: ha azt mond- i juk, hogy a kereskedők a csőd jj szélére jutottak, akkor keveset ‘ mondtunk, mert a helyzet az, hogy ( igen sokan közülük benne vannak > nyakig a csődben. A kereskedőket l hiába vigasztalták azzal, hogy ez j másutt is így van. Hiába mond- j jnk, hogy a pénzügyminisztérium- ; nak több belátással kellene a ke- S reskedők panaszait és kétségbeejtő helyzetét mérlegelni, az adókat könyörtelenül kérik a fuldokló, ' utolsó szalmaszát után kapkodó kereskedőktől és még akkor sem j hiszi el a mindenütt huncutság után szaglászó finánc, hogy a sze­gény „jövedelem eltitkoló“ keres- f kedő igazán képtelen megfizetni a kirótt horibilis adóját, amikor már ez az agyonzaklatott adóalany végső elkeseredésében revolverrel ! csendesíti el zúgó agyát — örökre! A pénzügyi közegek bizalmat­lansága hasonlatos az ezredorvos mentalitásához, akinek az ápoló ezt jelentette: „Ezredorvos úrnak \ alássan jelentem, a szimuláns az éj­jel meghalt!“ Meg kell már egyszer látniok az illetékeseknek, hogy a keres­kedők súlyos helyzete olyan kór­tünet, amely az állam gazdasági erejét összeroppanással fenyegeti. Ha nem intézkedik a kormány az ijesztő méretűvé vált munkanélkü­liség megszüntetéséről, ha nem javítja meg sürgősen az általános kereseti lehetőségeket és a tiszt­viselők fizetését, akkor országszerte megpendül nemsokára az adóvégre­hajtók dobja, amelynek komor zú­gása a halálharang végenyészetet hirdető kongásával teljesen egyér­telmű. Mert ha a lakosság nem vásárol, megáll az egész ország lüktető gazdasági élete. A kereskedők és iparosok ezt nagyon jól tudják, csak a kormány nem akarja ezt az alaptételt figye­lemre méltatni. Sem ezt, sem annyi sok mást, amit tudnia illenék és amit tudnia kellene. Azt hiszik, hogy az adóprést a végletekig lehet feszíteni. A kormány szemét párt­­politikai harcok homályositják el és ezért nem látja, hogy a túlfeszített adóprés alól már nem csengő ara­nyak és zizegő bankjegyek hullanak, hanem az agyonsanyargatott dolgozó munkásság és polgárság könnye, ve­rítéke ésvére árad. Meddig mehet ez igy tovább?! Komárom, — netful 14. Megegyezés a lakóvédelmi törvényre nézve. A gardasági miniszterek legutóbbi ülésén újra ft glalkozíak a gazdasági és szociális törvényjavaslatokkal. Az érte­kezletén megegyezés jött létre a máic us 31-én lejáró lakcvfdeimi törvényre vo­natkozólag. A pállok között ebben a kérdésben eddig fennálló t differenciákat site ült áthidalni és ennek következté­ben megegyeztek abban, hogy az eddigi lakóvédelmi törvény, csekély módositds­­sál, ez év november hó vegéig hatályban marad. Tehát sem egyéves, sem féléves meghosszsbbitésban hanem nyo'c hó­nt pos meghosszabbításban állapodtak meg. Elhatározták azonban, hegy már májusban megkezdik az uj lakástörvény előkészítését és úgy tervezik, hogy ez az uj töivény hat évig marad majd érvényben. Elfogadták a rozskenyérről szőlő tőrvényt. A parlamenti mezőgazdasági bizott­ságban elfogadták a kötelező rozskenyér sütéséről szóló törvéryjevalafot. A rozslisztnek búzaliszttel való keverésé­ről hosszabb vita folyt, végül azonban az eredeti javaslat mellett foglaltak állást. Az agrárok azt akarták, hogy a rozslisztbe keverhető tu faliszt százaléka 15-rői 5 százalékra redukáitassák, amire a cseh nemre i szocialisták azt a kom premiss?umos ajánlatot tették, hogy a 15 százalékot 10 százalékra csökkentsék. A fűldmivelésütyi minisztérium részéről jelenvolt referens mindkét ajánlatot ellenezte, amire a törvényjavaslatot az eredetileg megszabott 85 százalék rozs és 15 százalék búzaliszt keverési arány megállapításával fogadták el. A törvényt egy uj szakasszal egészi érték ki, amely a törvény végrehajtásának ellenőrzésére vona kozik. A törvényjavaslat előadójává Samaiik cseh néppárti képviselőt vá­lasztották meg. A bizottság a rozskenyér törvénnyel kapcsolatban határozatot hozott arra nézve, hogy a kormány a rozs és búza őrléséről szóló törvényt, amint csak lehetséges, sürgősen ter­jessze elő. A szlovák néppárt a népszámlá­lás nemzeti vonatkozásban való kidomboritásáért. Az idén decemberben lesz végreh’j'va a népszámlálás a köztársaság területén, ame'yre a belügyminisztériumban már megkezdték az előzetes munkálatokat. | A szíováb náppári sürgős interpellációt * terjesztett be a képviseőházbcn e kér-Idésben és interpellációjában rámutat a párt arra a jogra, hogy a népszámlálást olyan módon vigyék keresztül, hogy az \ nemzeti tekintetben valóban kifejezésre 5 juttassa a szlovákok tényleges számát \ Az interpellációt benyújtó képviselők 1 azt kérdezik, hogy a kormány tett-e megfelelő intézkedést arra nézve, hogy a népszámlálásnál a cseh és szlovák nemzetiség között különbséget tegyenek és hogy a kormány abban az esetben, ha ez az intézkedés míg nem történt meg, gondoskodni fog-e arró;, hogy az illetékes közegek ilyen értelemben uta­sítást kapjanak. A kegyúri jogok új szabályozását tervezik. A napokban megalakult a cseh-német­­szlovák katoiiius lelkész törvényhozók k ubja, amelynek legfontosabb munka­­programját a kegyúri kérdések rende­zése képezi. Nősek dr. volt miniszter már kidolgozott fgy törvéry'ervezetet, amely ennek a kérdésnek szabályozását célozza, de a végleges rendezést ez a p?pi törvényhozók kiubji fogja előké­szíteni, m rt a kegyúri kérdés nemcsak a lelkészi állások betöltésére vonatkozik, hanem a ka holikus kegyúri templomok ás templomi emlékművek főntsrtásáia is. Az uj törvény annál inkább is szükséges, mert az új egyházjogi kódex az újonnan fölállított plébániáknál már nem ismeri el a kegyúri intézményt. A most tervezed törvény tehát összhangba akarja hozni a kegyúri kérdést Cseh­szlovákiában az uj kód xszel. A törek­vés arra irányul, hogy létesítsenek úgy­nevezett egyházi alapokat, amelyek minden egyes egyházmegyében átvennék az eddigi kegyúri jogokat és kötelezett­ségeket. A kegyúri jogot a földreform is károsan befolyásolta. A kérdés már­­csak azért is aktuális, mert számtalan tem p óm, kápolna és mü önénelmi em­lékmű a javításokra szükséges pénzhiány miatt nagyon rongált állapotban van. A p-pi törvényhozók klubja célszerűnek tartaná, hí a kegyúri kérdést a jelenlegi koalíció révén, tehát a szocialista pártok hozzájárulásává! lehetne közmegelége­désre megoldani. A német kormánypártok között nincs egyetértés. Már a nagy koalíció megalakulásakor meg lehetett állapítani, hogy a kormány támogatására egyesüit különféle polgári és szocialista pártok között igen nagy elvi ellentétek vannak és hogy a koalíció csakis a köztársasági elnök személyes kívánságára alakult meg egyelőre a legsürgősebb kérdések elintézésére. Azóta hónapok múltak el, de a helyzet nem változott, a koalíciós pártok a legégetőbb kérdéseket is csak bosszú tanácskozások után képesek elintézni és minden arra mutat, hogy az óriást k ormány tö bbség munkaképessége nincsen biztosítva. Ezen legkevésbé sem lehet * csodálkozni, meri hiszen még a né me

Next

/
Thumbnails
Contents