Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-04 / 1. szám

1980. januári. Komáromi Lapok 3. okiul, kapott. A komáromi törvényszék elnCke, dr. Vincze Aurél az év folyamán a magyarországi és a csehszlovákiai te­­lekkSnyvek és más biróségi iratok ki­cserélésével foglalkozott több bizott­sággal, amelyek a határ mentén dol­goztak. Sajnos, a magyar kisebbségnek az a kívánsága, hogy a saját nyelvén kapja kézhez a bírósági idézéseket és az íté­leteket és az a jogos, a nyelvtörvényen alapuló követelése, hogy a telekkönyve­ket magyar nyelven is vezessék, ebben az évben sem teljesült, bár erre vonatkozó­lag a pozsonyi ítélőtábla elnöke ígére­tet tett a hozzá intézett panaszok kö­vetkeztében Ugyanez vonatkozik még fokozottabb mértékben az árvaügyi hiva­talokra is, Weiss Fülöp — január 3. A magyar gazdasági kOrOk, de bíz­vást mondhatjuk, hogy az egész magyar társadalom megbecsülő és szerelő fi­gyelme ma egy kiváló férfiú felé fordul. Olyan férfiú felé, aki a hetvenedik életév küszöbén alkotó munkában és értékes eredményekben kivételesen gaz­dag pályafutásra tud visszatekinteni. Egy dolgozó férfiú felé, akit elméleti felkészültsége és gyakorlati rátermettsége a közgazdasági étet messze kimagasló pozíciójára állított és aki ezen a fele­lősségteljes helyen kifejtett érdemes tevékenysége révén maradandó nevet szerzett magának a magyar gazdasági élet utolsó Otven évének bámulatos lendületet mu'ató történetében. Weiss FülOp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnOite ez a férfiú aki most töl­tötte be életének hetvenedik esztendejét. A magyar közgazdasági élet utolsó Otven esztendejének hatalmas fejlődése és maradandó alkotásai szorosan össze­forrtak Weiss Fülöp nevével. Erre az öt évtizedre esik Magyarország termelési rendszerének és gazdasági erőforrásai­nak a nemzetközi árucsereforgalomba való beillesztése. Erre az időre esik a modern finánctőke alkotó tevékenysége, az ország erőteljes iparosítása, a mező gazdaság nagyarányú fejlődése és mind­ezek eredményeként a közgazdaság Oaszesürített energiáinak természetes külföldi piacai felé érvényesülő expan­ziója. Huszonöt éves volt Weiss Fülöp, amikor a Pesti Magyar Kereskedelmi szemében titkos, Öntudatlan vágyak i fáklyája lobog Borbála szerető gonddal öltözteti nap-nap után Ami rajongás, ragaszko­dás korán elhalt anyánk iránt élt szí vében, mind neki ajándékozta. Félti és ápolja, mert törékeny és gyenge akár a liliom. Víg dinom-dánom újra a ház. Mesz­­sze környékről jönnek bőséges eszem­­iszomra. Apánk nem állítja élére a garast. — Egyszer élek, — mondja, ha va­laki szóváteszi és vigan Ont a pohárba. — Nagylány van a háznál. Flóra csendes, szőtalan. Halk léptek­kel járja végig a házat, fel-le a göd­rökbe süppedt Öreg lépcsőkön, hosszú folyosókon. Egy este, — künn nagy pelyhekben hull a hó és vad szél razza az ablak­táblákat, — adaált a szép, jparókás hölgy képe elé. Amint nézem, ijedten dobban a szi­vem. Ha parókát tenne szép szőke fe­jére és rózsaszínű, virágos, krinolinos ruhát öltene, különbség nem lenne közöttük. Ugyanaz a szem, ugyanazok a finom, gyöngéd vonások. —■ Szerencsétlen volt — sóhajtja Flóra halkan. — Én is szerencsétlen leszek... Nehéz, hideg érzés ült a szivemre. Ettől a perctől mindig féltettem őt. Lassan pergett az idő. Az örök ho mokóra futott egyik nap a másik után. Fényes reggelekre forró napok és hi deg éjszakák. Örömök szűk kupájára, bánatok teli pohara... Fióra csakugyan nem volt szeren­csés. Szeretett valakit, akié sohasem lehetett. Előitéletek, társadalmi konven­ció, a józan ész rideg paragrafusai Vend ellene hadakoztak, mi gődött és küzdött — hasztalan. Bank szolgálatába lépett és átvette tőzsdei ügyeinek intézését. Lánczy Leó felismerte kiváló képességeit és meg­felelő működési teret biztosított számára. Éleslátásának bizonysága, hogy meg­felelően mérlegelte az ország iparoso­dásának szükségességét. Amíg külföldi tapasztalás azt mulatta, hogy a kifejlő­dött ipar keresi a banktőkével ®való kapcsolatot, addig Weiss Fülöp rájött, hogy olyan tőkeszegény országban, mint Magyarország, a finánciőke fel­adata az iparosítás elősegítése. A ren­delkezése alatt álió banktőkét a bank­­szerű szempontok gondos mérlegelé­sével áliitotta a magyar iparfejlesztés szolgálatába és különös érdeme van abban, hogy például a magyar textilipar az utolsó esztendőkben olyan hatal­masan fejlődött. Amikor Magyarország a monarchist nagyhatalmi keretében állott, Wriss Fülöp volt az, aki felismerte a balkáni piacokon rejlő értékeket, valamint azt a feladatot, amelyet ezeknek a piacoknak feltárása a magyar gazdasági expanzió számára jelenthet. Értékes kapcsolatokat létesített úgy a román, mint a bolgir piacokon. A’mibor pedg a háború után gyökeresen megváltozott nemcsak egé&z állami és gazdasági pozíciónk, hanem átalakult gazdálkodásunk belső szerke­zete is, Weiss Fülöp azok között a kevés számú vezető férfiak között volt, aki levonta ezeknek a változásoknak szükségszerű következéseit és ennek megfelelően irányította egész üzletviteli, valamint gazdasági politikáját, amely megkímélte úgy a gondozására bízott vállalatot, mint az érdekkörébe tartozó vállalati csoportokat a meglepetésektől. Gondos előrelátás, megfontolt óvatos­ság, kitartó munka, a lehetőaégek fel­ismerése és férfias szerénység, ezek azok a tu’ajdonságok, amelyek Weiss Fölöpöt jellemzik. Ez a szerénysége magyarázza, hogy most is elvonult az ünnepié« élőit. Dé minden szerénysége és a nyilvánosságtól va ó ösztönös visszahúzódása sem lehetett akadálya érdemei elismerésének. Már 1890 ben tulajdonosa lett a 111. oszt Vaskorona­­rendnek és 1912-ben a Ferenc József­­rend középkeresztjének. A kétkamarás parlament megalakulása után pedig a kormányzói elismerés az élethossziglan kinevezett főrendek sorába iktatta. 1913-ban a Jókai Egyesület, melynek nagysrerü képgyűjteményt adományo­zott, tiszteletbeli tagjává választotta Mint fűri nagybirtokos belekapcsolódott a régi vármegye gazdasági eleiébe is. Birtokán ma 13 gyakran fordul meg. A sziklát csak földrengés dön heii le, , az aradó folyó nem ismer gátát. Szenvedtünk mindannyian. Apánk napokon át, puskával vállán, mogorván járta a határt, vagy olyan dáiidókat rendezett, hogy fejcsóválva beszéltek róla az emberek. Óimos nehézséggel ül leikemem az emlék. Havas decemberi estién vendég ven­dég után jött Parádés fogatok, csilin­gelő sránok kanyarodtak a ház elé. Apánk mégegyszer bekopogott Fióra ajtaján, — Stines ruhát ölís és a hajadban virág legyen. Úgy akarom. Mint álom, vonul el előttem s kép... A fényesen világított nagyterem... Ide-oda libbenő, keringő, táncoló pá­rok, hajrás, vidámságba fulladt vig muzsikaszó, dúsan rakott asztalok, gyöngyöző, tüzes borok... Flóra fehéren ingott valaki karján. Ruhája rózsaszínű, hajában virág, mint a szép, parókás hölgynek, odafenn az aranyrámás képen... Éjjelbe bukott az este. Szél táncait és hőcsomókat vert az ablakiáblákhoz, A zene szólt. Apám a vig Szenttamá­­synéval legényesen járta a terem kö­zepén. Ekkor nyílt az ajtó. Mint egyszer régen, jeges hideg áramlott az utas bő köpenye u!án, Sö tét, méybarázdás arcból villogó szem tekintete csapott jobbra balra, mint villámszárnyu, fekete madár... Megállód a vonó. Fehérre dermedt arcokra esett a lámpák fénye. A titokzatos utas elhajította köpe­nyét. Imett a cigánynak és ment estye nesen Fióra felé. Hosszú, vékony alakja meghajolt előtte, karját feléje nyuj otta és együtt táncolni kezdtek. Soha ilyen tündökletesen szépnek, Örömmel tudatjuk, hogy a uj szappan, gyertya és vegyi gyár teljes üzemben van. Az uj gyárból még jobb a szappan 1 Most a hetedik éviized haiármesgyé­­jén, ha visszatekint pályájára, számára a megelégedést és derű? nyugalmai bizonnyal nem ünneplése, hanem csak a jól és eredménnyel végzett munka biztos öntudata adja. Itt említjük meg, hogy Weiss Fülöp hetvenéves születésnapja altimából a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a vele szorosan kapcsolatban álló válla­latok együtesen 100.000 pengő összegű közérdekű alapítványt tettek, amelyből 50000 pengőt a Migyar Tudományos Akadémiái Weiss Fülöp nevét viselő különböző tudományos és kulturális célokat szolgáló, éveikint kiosztandó pilyadij kitűzése céljaira, mig 25.000 pengőt a G/ermakv-dő i \a&n»\r &a 25000 pengői az 'üdőbtí’eg sz.anaíőri Ä városnak nem szabad megfei a Duna utcáról. Ezen az utcán bonyolódik le a városnak Mátyusföldéve! való forgalma. Az életveszélyesen szűk utca kiszélesítése nem sokáig várathat magára. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — január 3 A Duna u ca Komárom tipikus régi uxái közül Vdló. Házai kettő három kivételével még az ódon földszintes típusi képviselik, kövezetéről ne beszél­jünk, hiszen megírták ebben a lapban, hogy a Duna uxa (a régi Szappanos u ca) volt az első kövezett u cája a városnak, melyet hetven esztendővel ezelőtt rendeztek. Ez a kövezet ö?ó;a talán egyszer fel is voit frissítve, de ez is évtizedekkel előbb, amint azt a kő vezet maga is nm alja magán. A Duna u ci a hetivásárok idíjén ragyogónak nem latiam Flórát. Hda­­vány arca csattanó rózsa, szeme lobogó csillag Törékeny alakja úgy simul az ölelő karokba, mintha soha onnan el­szakadni nem akarna ... A lánc tart... Reszketőn, hamisan nyikkan a vonó, szélroham rázza az ablakot.,. Úgy tetszik: künn, távolabb kutyák vonita­­nsk. Karban. Még néhány perc s már nincs sehol a különös vendég. A dermedi csend ben távozó szán csilingelése, vágtató lovak dobogása hallatszik... Apám karjában tartja Flórát. Arca hoiifehér. — Ajtót! — hörgi. Viszi nehéz, döngő léptekkel föl a lépcsőkön. Ha lecsukom szemem, újra és újra látom ... Szivemen jeges hideg fut át Remegő kézzel tartom a gyer­tyát. arcomon könnyek patakja fut át. Megyünk fői-föl a régi, kopott lépcső­kön, hol fekeietorku mélyedések taton­­ganak és a félelem kísérletei bujkálnak. Flóra kibomlott arsnyhaja a lépcsői söpri, fehér arcában nyoma sincs az életnek... — A titokzatos uias 1 — kiáltja szi­vemben a rémület Nagyapámat látom, ahogyan kocirst reszkető kézzel, hogy a kiömlött bor vörös sávot húz a fehér abroszon,.. Azóta mindig várom .,. Ha leszáll az est és a kandalló rőt fénye a szép, parókás hö gyre esik, ha hull a hó v<igy szél táncol a ké­ményekben, ha szán csilingelése, vagy tüzesen vágtató paripák robaja veri fői az éjszaka csendjét, ha érzem, mint. ü! szivemen a bánit fekete madara, mint hamvadnak a hivőn gyujiott örö mök füzei... Félve, remegve, dobogó szívvel vá rom... egyre várom... olyan forgalmas, hogy elmondhatjuk: ez az u’ca bonyolítja le és köti össze a város keleti részét a piac­cal és ezen vonulnak le az összes a Vághidon kérésziül Mályusfölde felől érkező kocsik a piactérre. Ilyen napokon a közönségnek nem a százai, de őszi forgalmasabb heti­piacok alkalmával ezrei vonulnak le a Duna mellé, ha ezt jói megfigyeljük. És ez az utca a legelhanyagoltabb Komárom összes u'cii között. Köve­zete hepehupás, gödrös, amely nedves időben sáros és a járdái egyméitrnyi szélesek. Ha a bejáratnál bocsi megy be rajta, a gyalogjáróknak a falhoz kell lapulniok, autóval pedig neadjisten ta­lálkozni rajta, mert akkor bízvást haza­­mehetünk átöltözni és másodszor is kimosakodni. Ilyen körülmények közt, ami bizo­nyításra egyáltalán nem szorul, felnié­iül az a kérdés: miért nem vette fel a város ezt az uxát a kövezési helyesebben a burkolási programúiba, amikor a Sí ént András utcát a piaccal ösz- Siekö.ő Kisköz is cementburkolatoí kapott. Anyagban a Duna utcára sem kellett volna több sokkal. Ebben az utcában azonban a bejáratánál levő három régi házat feltétlenül ki kel! sajátítani. Ha a város ezek helyére bazárszerü boltokat épit, magtalálja számítását és az uttes h :z szükséges kétméternyi te­rületet ingyen kapja meg. A Duna utca eiején két kocsi egy­mással szemben kitárni nem képes és a közlekedés életveszélyes. Ezt ke;! megfontolás tárgyává tenni és az utcái mielőbb szabályozni, mert ezt a köz­érdek követeli. — Fényképészeti lemezek, papírok, Email szepíS és arctisztító krém, „Pri­meros“. „Oila“. Mor i és Sporting gum­­mi specialitások raktáro,», Diszkrét pos­tai széllitás. Móroez drogéria Komárno.

Next

/
Thumbnails
Contents