Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-04 / 1. szám

4. aldti. Komárom Lapok 1930. január 4. Kéler Zoltán dr. 1860-1929 Lapunk műit évi utolsó számában csak röviden értesíthettük Komárom közönségét arról a nagy veszteségről, nrrej az evangélikus" egyhazat érte Idndori Kéler Zoltán dr., budapesti ügy­véd ev. egyhazkerüteti felügyelő s ma­gyar felsőházi tag eihunyiával. Az e!­­hunyinak Komáromban is igen sok tisztelője volt, családi köteiékes szoros kapcsolata fűzte városunkhoz s igy halála igaz fájdalmat és őszinte rész­vétet kelt mindazokban a körökben, amelyek csak tisztelni és becsülni tud­ták a nemesgondol kozisu, végtelen jó­szívű, becsű efes, tiszta jeilemü. egyhá­zának ügyéért áldozatos munkát kifejtő talpig derék férfiút. A megcsonkított Magyarország egyik kiváló, hűséges, puritán gondolkozásu fiát veszhette el Kéler Zoltánban, aki nemesek mint kitűnő jogász, de mint a közélet munkás, vezető alakja úgy evangélikus egyházának, mint hazájá­nak, hasznos és eredmények által ma­radandóvá vált szolgálatokat tett. Méltán siratja a magyarországi dunáninneni evangélikus egyházkerület a megboldo­gultat, akiben a tevékeny, önzetlen és áldozaírakész vilígi elnököt veszhette el és méllán gyászolja a magyar köz­élet, amelynek fenkölt gondoikozásu harcosai sorából költözőit el a meg­boldogult, Lándori Kéler Zoltán dr. 1860-ban Budapesten született régi patreius csa­ládból, amelynek minden ' tagja tiszte­letreméltó becsüiést érdemeit. Kőzép­­isko’áií a budapesti evang. főgimná­ziumban és a selmeci iiceumban vé­gezte, 1884 ben avatták a jogtudományok doktorává a budapesti egyetemen. Mint fiatal ügyvéd, több esztendőre terjedő külföldi tanulmányt telt, mijd Buda­pesten nyi'ottt ügyvédi irodát, amely egyike volt a leghirnevesebb ügyvéd irodáknak. Egyházának ügyeivel már korán nsgy szeretettel foglalkozott, 1896- bsn a komáromi evang. egyház ügyé­szének vá asz otta meg és e tisztében a legnagyobb önzetlenséggel és keresz­tyéni áldozatos jó szívvé* munkálkodott egyháza boldogulásáért. Ő képviselte egyházát a századé éji években a nagy érdeülődéskel kiséri „íemeiőperben", amelyet a református lesi véregy ház ellen a legfelsőbb bíróságnál meg is nyert, de az egyháznak más egyeb ügyes bajos dolgában is önzetlenül állott minden­kor szolgálatára. A komáromi evan gálíkus egyház örök hálára van köte­lezve a megboldogul; iránt, akinek nevét maradandó betű skel jegyesték be sz egyház történetébe. 1904 ben a dunáninnenni egyház­kerület tanócfbirájá/á választotta, 1910 ben egyetemes konventi tag. ezt meg­előzően pedig sz fgyhizksrület gyám­­intézeténe* világi elnökévé lett megvá­lasztva. 1915 ben lett egyházmegyei felügyelő. E szép tisztében nemcsak böcs tanácsadója voíí a vezeiésére bízott egyházmegye egyházközségeinek, hanem nemes szivének áidozírtkeszsogzí több rendbeli alapítvánnyal gjzd -gitotta azokat. Ez időben érte Kéler Zoltánt az a kitüntetés, hogy e király, regi nemes­ségének épségben tartása mellett, a lándori e őnevet adományozta neki. 1918 ban a dunáninneni evangélikus egyházkerület világi elnökévé, felügye­lőve vaiasztotta meg és e méltóságá­ban haláláig a legnagyobb odaadással szentelte nagy tudását egyhazának, a mely nagy tisztelettel övezte körül sze­reteti vezérét. Mint üzyvídnek nagy tekintélye volt és nemcsak a jogászi körök becsülték nagyra Kéler Zónán*, hanem az Orszá­gos Oívosszöveiség mint jogtanácsosát tiszteletbeli tagjává választotta őt. Komáromban, mint már fen'tbbern liíetiük, sok liszté ője á! az elhunytnak. A Megyeic i-u cában vagy hinr.inc év­vel ezelőtt szép házat épifíetett és csa­ládjával minden nyáron itt időző t kö­zönünk, egyik köztiszteletben álló és tekintélyes polgára ieU Jókai Mór vá­rosának, amelyet második szüőföidji­­nek tekintett s amelynek ügyei iran állandó, meieg érdzt-lődéssel viseheteíi. Nemes szivének jótógát bőségesen ta pahztalták évtizedeken kérészül a város szegényei, aéik benne igaz támogatóra, találtak. Polgári erényei megjutalmazd sául Komárom város tiszti főügyészé­nek nevezték ki és ebben a minőségé­ben sokszor állott rendelkezésére hiva­talos eljárásoknál a városnak. A fordulat óta ritkán látogatóit el városunkba, de a tisztelet és becsülés, amely nevéhez és működéséhez fűződőt*, a (ávolban is állandóan feledhetetlenné tette. Kéler Zoltán dr. sz utóbbi években sokat betegeskedett. N hány évvel ez­előtt kínzó szemidegbaj támadja meg, de azéit még nemrégen is tevékeny részi vett az evangélikus egyház tör­vényhozó munkájának, a zsinainak elő készítésében, mint az egyik albizottság elnöke. Mir a novemberi egyetemes közgyűlésen nem vehetett részt, meri akkor már betegsége ágyhoz szegezte, mig december 30-án délután 1 órakor nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Kihüit porait január 1 én, szerdsn dél­után 3 órakor a kerepesi-úti temetőben helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Kopoisója felett Csővári Géza kétbodonyi lelkész, volt iskola­­tärsa mondott megható gyászbeszédet. Eihunvíát fájó szívvel gyászoljak le­sújtott hitvese, szül. Tóth Mária, gyer­mekei: lándori Kéler Ilona férj. Vaskő Istvánié, lándori Kéler Bertalan dr. ügyved, továbbá veje Vaskó István, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviseiője és a kiterjedt rokonság. Id. Vaskó István nyug. bankigazgató szeretett nászát ve­szítette el az e hunytban. De a közvetlen családtagokon és ro­konokon kívül őszintén meggyászolják Kéler Zoltánt mindazok az ev. egyházi intézmények és szervek, amelyek az ő nemes munkásságának áldásait élvez­ték, a komáromi evang. egyházközség és a tisztelők nagy serege, akik szivük­ben őrzik az igaz ember drága emlé-F. Zs. Trockij híveinek kivégzése Oroszországban —■ január 2 A moszkvai igazságügyi népbiztosság jelentése szerint december 22-én ismét kivégeztek több elienforradalmárf, aki­ket a moszkvai néptörvén} szék szovjet­­ellenes összeesküvés miatt halálra ítélt. A kivégzettek valamennyien a Trockij féle ellenzék tagjai voltak. Közöttük van Hirbach gróf egykori moszkvai német nagykövet gyilkosa is. Hirbach gróf volt ’íudvalévően a világháború után Németország első nagykövete volt Moszkvában. Németországban izgalomban vannak a papagályfuiajdonosok az uj fertőző betegség miatt A szálliímány egyik papagálya még életben van és a megejtett orvosi vizs­gálat megállapította, hogy az állat vére teljesen meg van mérgezve, tüdeje osz­lásban van és khíilete is baciíiusokkal van tele. A vizsgálatot Necht professzor, az állatbetegségek kiváló szakértője ejtette meg. A professzor megnyugtató nyilatkozatot tett közzé, a melyben közli a lakossággal, hogy a régi papagájok­tól nem kell tartani, mert a papagáj­tól' egészen ujke’etü betegség, amelyet csak az újonnan érkező szállítmányok hu'cohatíiak be. Miután azonban a jövőben csak olyan papagájokat bocsát­hatnak «iereskedői forgalomba, amelyek keresztülmentek a kéthetes vesztegzáron, nem kell tartani, hogy a járvány tovább fog terjedni. Bécsi jelentés szerint egy vásáros, aki a vásáron papagájával planétákat huzatost, nemrégiben egy második pa­pagájt vásárolt. Rövid idő múlva a régi papagáj rmgoetegedett.a vásáros pedig, aki a madarat ápolta, sőt vele egy kanálból evett, meghalt. Az újonnan szerzett papagáj elrepült. Bár a ható­sági vizsgalat megállapította, hogy ez az eret egészen egyedülálló, a városi egészségügyi hatóság a berlini esemé­nyekre való tekintetre!, óvatosságra inti a papígá j'ulajdonosokat. Saját tudósítónktól. A régi szép idők hagyományainak kedves emlékei elevenedtek fet az el­­niuü év utolsó napján, december 31-én a Ku turpaíoiában tartott szilveszteri esteiyen, amelyet városunk két regi, patinás múltú, érdemekben gazdag egyesülete, a jótékony Nőegyleí és a D legyesüiet rendezett. M .‘gértő szere te tel fogott össze ezúttal is ez a két egyésütó*, hogy a jótékonyságot és a magyar kuliurát karöltve szolgálják és alkalmat nyújtsanak Komárom ma gyár társadalmának arra, hogy az egy­­másközötíi testvéries érzületet erősítsek és kimólyi'Bék s a szürke élet közösen viselt csalódásai után az ujesztendö virágos reménységében is egy ült biza kódjának. A kát egyesület szilvesztere igen szép számú közönséget vonzott a Ku! turpalota fényes termeibe, amelyek az uj felszerelés folylán ezustal ragyogtak először mesés villanyfényben. Varosunk társadalmának szína java adott talál­kozott az estélyen, ügy a magas szin-és izomfájdalmakat.valamint végtagok szakítását a legjobban csillapítja a Dr. Richter-féle inker Pain Expellier Óvakodjunk utánzatoktól! Valódi csak a Richter névvel és a „Toros horgonnyal“ ellátott. Ára: Ke 20-, 12—, 7-50. Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr. Richter gyógyszertár, Prága I., Revolucni 5/551. 828 Szilveszter estély a Kultúrpalotában. A Komáromi Jótékony Nőegylet és a Komáromi Dalegyesület évzáró mulatsága. Komárom, — január 3. vonalon mozgó szép műsor, mint maga a mulatság a legszebb sikerre! folyt le és akik ott megjelentek azok a legked­vesebb emlékekkel a szivükben üdvö­zöltek a felvirradó 1930. évet. Az estéjt műsor vezette be, amely­nek minden egyes száma nagyszerűen sikerült. Mindenekelőtt a D ^egyesület müködőkara állott föl a pódiumra, amely a Horváth Károly által férfikarra átirt íőrölmetszelt magyar népdalokkal nyitotta meg az estélyt A müködőkar Molecz Tivadar örökös t. karnagy mes téri vezetése mellett tökéletes sikerrel -dra elő a zamatos magyar dalokat (Kilencet üött az óra... Elhervad az ú fü... Házunk előtt van... Sárga rigó, darázsfészek ...), amelyeknek hangulatos szépsége a jeles kér finom árnyalásu, precíz előadásában megka­­póars domborodott ki. Szűnni nem akaró tapssal honorárta a közönség a szép előadást. A meleg taps újra felzugott, amikor Spitzer Ilyke lépett a közönség elé, aki Borka Géza dr.-nak ez alkalomra irt remek „Prológ“-ját szavalta el. A bá­jos előadó napsugaras fiatalságának közvetlenségével, de az átérzés minden bensőségével szavalta el a mélységes gondolatokban gazdag, ódái szárnya* iásu szép költeményt és a minden kis részletében lebilincselő pompás szavalat a szivek búrjain (alatt bár­sonyos visszhangra. A szavalatot tün­tető, forró t8psok kísérték, amelyek egyaránt szóltak a jeles szerzőnek és a kitűnő szavaiénak. A műsor kiemelkedő pontját Mihola Gyuszi nótáinak előadása képezte. A mi talentumos, fiatal dalköltőnk ezúttal is beigazolta, hogy mindaz a sok szép és jogos remény, amelyet a szülőföld meleg szeretetén kívül a szakértők és zenebirálók hozzája fűznek, egymás után valósul meg azon a csodálatos nótafán, amely a szerző szivében gazda­gon virul s amelynek egyik legszebb virágát a sziveszteri estéjen mutatta be szólóénekben és zenekarral az eddig is már elismert tehetséges szerző. A mi kedves Mihola Gyuszink már elérkazett ahhoz a ponthoz, hogy vele szemben elhagyhatjuk a jóakaratu vállveregető kritikát. Ez a keménykötésü magyar legény minden uj dalával tehetségének izmosodását és fejlődését bizonyítja s el lehetünk arra készülve, hogy nótáit nemcsak a zenekarok kultúráljak nagy előszeretettel, szép dalai az igazi tehet­ségek fokmérőjén, a gram ofon lemezen is hallhatók lesznek. Most bemutatott nótái közül a „Sohse bocsátom meg . . .* kezdetű hallgató dala ragadta meg a hallgatóság lelkét és méltán, mert ez az uj dal az érzé­sek ben&öségét mélységes erővel juttatja kifejezésre. Ez a dal rendkívüli hangú­­la'gizdaságával hamarosan kedvelt és népszerű dala lesz a közönségnek. Ezenkívül még egy hallgató (Mért van az, hogy őszidőben ...) nótában és két csárdásban (Hazafelé ballagok ... és Szolgabiró csárdás) gyönyörködtünk, amelyek a szerző legsikerültebb poémái közé iartoznak. A dalokat Langschádl János, a Ko­máromi Dalegyesület baritonistája éne­kelte, mely érzéssel, szép árnyalással és kifejező erővel a D legyesüiet ki­váló zenekara p ?di Mihola Gyuszi rutinos vezetése mellett aiserte az ének­számokat. A közönség alig tudott be­telni a szép dalokkal, amelyeket meg­­ujráztatótt, tüntető meleg lappokkal ünnepelvén a talentumos szerzőt. A Dalegyesület müködőkara W. H. Veith-nek egy mókás kis dalát (A vén bogár es a virág) adta elő finom mű­vészi árnyalással, teljes siketre), utána pedig Gregosits Irénke adott elő két magyar költőtől vidám ve seke*. Az ügyes előadó Farkas Imrének „Régi­ségek“ és Endrődy Sándornak ..Hajdé" c. bájos kőkeményeit sd a elő pompás poinurozással, közvetlen, megragadó kedvességgel. A nagy hatást elért szép előadást forró tapsok fogadták, amelyet a bájos előadó teljes mértékben meg is érdemelt. Végül a Dalegyesület müködőkara Molecz mester vezetésével Simkó Gusz­táv, Dóczy József, Kaszner és Gólt János egy magyar dalát adta elő egy­— január 2 j Berlin néhány nap óta nagy izga- | lomban van, mert egy újfajta veszede­lmes fertőző betegség lépett fel, ame­lyet p?págáÍnybetegségnek nevezlek el. j Megállapítottak, hogy a betegség beteg papagájok baciiusai u ján terjedt tovább | Ezért az egészségügyi hatóságok pa­pagáj veszsegzárt rendeltek. A berlini városi egészségügyi hivatal egyik igaz­gatója megállapodott a hamburgi vám­­egészségügvi hivatal vezetőjével, hogy további intézkedésig csalt alapos orvoai megfigyelés után engedik be Németországba a pa­pagájokat. A jövőben minden Hamburgba érkező pjpagály&rállismányt 14 napos veszteg­­zar alá vesznek, A papagájokat csak abban az esetben adják ín a papagájt kereskedődnek, ha az orvosi vúsgáíe­­bizonyítványt állít ki minden egyes papagájról, hogy az állat teljesen egészséges. Most már kétségtelen, hogy Harbert egyelt mi professzor is papagáj kórban halt meg. Kiderült, hogy a professzor ugyan izon a hajón érkezett egyik küt­­. födi ú járól H-jmöurgbs ame/yan az első be<eg pipagá^y-szállítmányt hozták.

Next

/
Thumbnails
Contents