Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-04 / 26. szám

ií 6. szám, Kedd, 1930, március 4. Ótvenegyedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyenzém ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓSZEF dr. Szerkesztőség ég kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: * • kedden, csütörtökön és szombaton. Magyar képviselők a bizottságokban. Komárom, — március 3 A képviselőház megszavazta az 1930 évi költségvetést és most még a szenátuson a sor, hogy el­fogadja azt. Nagy és részletes vita előzte meg a képviselőbáz határo­zatát, amelynek kiadósabb része a költségvetési bizottságban folyt le, ahol nemcsak az egyes reszortok miniszterei, hanem az e őadó mi­­ni-zteri tisztviselők is je en voltak, akik közvetlenül is szolgálhattak szakszerű felvilágosítással mindama kérdésekben, amelyekre nézve szük­ség mutatkozott. El kell ismerni, hogy a bizottság tagjai nivós fel­szólalásokkal tették érdekessé és értékessé a vitát és arra töreked­tek, hogy valamennyi tárca költ­ségvetésénél minden előirányzott tétel megfelelő alappal bírjon. A költségvetési vitából bősége­sen kivették részüket az ellenzéki képviselők és ezek között a ma­gyar pártok képviselői is, akik e munkájokkal nemcsak az ellenőr­zés tisztét teljesítették lelkiisme­retesen, hanem első sorban a köz­társaság magyarságának érdekeiért szállottak síkra mindazon ügyek­ben, amelyek a magyarság gazda­sági és kulturális érdekeivel vonat­kozásban vannak. A költségvetési bizottságban kifejtett működésűk lehetővé tette a magyarság kép­viselőinek azt, hogy sokkal köz­vetlenebbül és sokkal részleteseb­ben tárhatták föl mindama sérel­meket, amelyek a magyar nem­zeti kisebbséget tizenegy év óta állandóan érik és amelyek még ma sem akarnak megszűnni. Ha a magyar képviselőknek nem is sikerült nagy eredményeket föl­mutatni odaadó, lelkes munkájok nyomán, azért mégis megelégedés­sel vehetjük tudomásul, hogy kép­viselőink a bizottság előkészítő munkájában résztvettek és érde­keinket becsületesen képviselték. A csehszlovák parlamentárizmus a szakbizottságok rendszerén nyug­szik, az egyes törvényjavaslatok sorsa eldől már a szakbizottságok ülésein, a plénum előtt szinte csak a formaságok kerülnek elin­tézésre. Ezért szükséges, hogy a szakbizottságokban bent legyenek a magyarság képviselői is, ahol szavukat jelentősebb hangsúllyal emelhetik föl és a figyelmet sok­kal hathatósabban irányíthatják rá a magyar sérelmekre és bajokra. A magyar pártoknak a parla­menti munkában való intenzivebb részvételére nagy szükség van. A magyar nemzeti kisebbség nem helyezkedhetik a merev negativiz­­mus álláspontjára, mert sokkal súlyosabb a helyzete, semhogy meg ne kellene ragadnia minden alkal­mat arra, hogy nehéz sorsának orvoslására felhívja az illetékes tényezők figyelmét és törvényben és szerződésben biztosított joga­inak érvényesítéséért síkra szálljon. Ez nem elvfeladás, de épen a magyarság érdekének képviselete s azért csak elismerés illetheti a magyar pártok képviselőit, hogy a szakbizottságokban is kitartó energiával dolgoznak a magyar nemzeti kisebbségért. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — márc. 3. A magyar nemzeti párt országos pártvezetóségének ülése. A magyar nemzeti párt országos pártvezelősége március 1 én este fél 7 órakor Komáromban ülést tar­tott, amelyen Szent Ivdny József, a magyar nemzeii párt vezére ismer­tette a politikai konstellációt, a párt törvényhozói állal folytatott parla­menti munkál, a magyarság együtt­működésére irányzott törekvéseket és annak kedvező kilátásait. A pártvezetőség nagy lelkesedés­sel fogadta a pártvezér előadását, élénken helyeselte álláspontját és törhetetlen bizalmáról biztosította szeretett vezérét. Elhatározta a párlvezetőség, hogy május 10-25íke között Léván or­szágos nagygyűlést tart, melynek elökészitésével az elnöki tanács lett megbízva Végre rendezik a régi nyugdíjasok ügyét. A pénügyminisztérium a régi ryug­­dijasok nyugdijának uj rendezéséről uj törvényjavaslatot készített, amelyet a minisztertanács legutóbbi ülésén elfő gadott. Englis dr. pénzügyminiszter e javaslatban skként rendezi a nyugdíja­sok ügyét, amint azt nemrégiben Holota János dr, magyar nemzeti párti képvi­selőnek, aki ez ügyben rendkivü i so­kat fáradozott, megígérte. Vagyis foko­zatosan, négy etappban haj'ja végre a ny ugdijrendezést. Az első csoportba a legöregebb nyugdíjasok tartoznak, amely a nyugdíjasoknak több mint ö;ven szá­zalékát öleli magába. Ezidőszerint 127800 régi nyugdíjas van, (persze en­nél jóval többet bocsátottak el szolgá­latból az áiiamfordulat u án, da időköz­ben sokan meghaltak) és ehhez jön még 45670 özvegy, A legöregebbek csopor jába 58000 nyugdíjast vesznek föl, a másodikba 18700-at, a harma dikba 15800 at és a negyedikbe a ma­radékot, azaz mintegy 34800 személyt. A régi nyugdíjasok fizetésrendezéséhez szükséges összeg meghaladja a 300 millió koronát s ebből az első csopoitra 175 millió esik. Legelőször az első cso­portba beosztott veterán nyugdíjasok ügyét intézik el. A leendő uj törvény ab­ból az elvből indul ki, hogy a régi nyugdíjasok nyugdiját az 1926 évi tisztviselői fizetési törvény alapján ren­dezik, vagyis az eddigi drágasági pót­­lékos rendszert megszüntetik és a nyug­dijakat egységesen és egy összegben állapítják meg. A törvény végrehajtá­sával az egész kormányt bízták meg és a pénzügyminisztérium úgy fogja a 1 munkát felosztani, hogy az eddigi ne­hézkes bürokratikus e járást mellőzve, a régi nyugdíjasok uj nyugdijaikat gyorsan és simán ingják kézhez kopni. Bír el kell ismernünk, hogy a pénz­ügyminiszter e határozott lépése tizen egy éves igazságtalanságot szüntet meg, de mégis megállapíthatjuk, hogy a cso­portos rendezés az összes nyugdíjaso­kat nem elégítheti ki, mert a fiatalabb nyugdíjasoknak még mindig egy-két évig keil várniok, mig az ö ügyüket rendezik. Ünnepi ülés a szenátusban az alkotmány tízéves jubileuma alkalmából. Tíz évvel eze’ött alkották meg a csehszlovák köztársaság alkotmányié veiét, amelynek tizedik évfordulója napján, február 28-án, a szená us fln népi ülést tartott. Az ünnepi ülésen megjelent Masaryk köztársasági elnök is, akit nagy lelkesedéssel fogadtak. A padsorokban a kormány és az akkori forradalmi nemzeígyü'és tagjai foglaltak helyet. Az ünnepi ülésen Tomasek nemzetgyűlési k pviselő méltatta az évfordu ót és szívélyes hangon emléke­zett meg Masaryk elnök születésnapjá­ról, majd a forradalmi nemzetgyűlés elhunyt tagjairól, különösen Tusárról és R sínről s a távollevő Svehláról szólott meleg szavakkal. Malypetr kép­viselőházi elnök és Souvup a szenátus elnöke az alkotmányt méltatták, majd Udrzal miniszterelnök és Meissner igaz­ságügyminiszter és Srobár Lőrinc dr. szenátor beszéltek. A kormánypártok erőpróbája. A kormánytöbbség pártjai között fennálló nézeteltérésekről mind sűrűb­ben írnak a csehszlovák lapok, ame­lyeknek értesülését ebben az ügyben autentikusnak kell elfogadni. A nagy ellentét főképpen az agrárpárt és a szocialista pártok között áll fönn és minden jel arra muht, hogy ez az el­lentét a közel napokban már teljes lep­­lezetlenséggel ki fo< törni. Az agrár­párt a március 5-én tartandó képviselő­­házi ülésen be erjeszti a mezőgazdasági válság megoldására vonatkozó javas­latait, amelyeket ugyan a szocialista pártok nem elleneznek, de enne'* fejé­ben az 6 követeléseiket is elő fogják terjeszteni. Ezt a Masaryk-űnnep után március 11-én összeülő ház ülésén fogják a szocialista pártok megcsele­kedni, ami azután a fennálló ellentéte­ket teljes valóságukban napvilágra hozza. Ez le*~ a kormánypártok erőpróbája, amelynél a csehszlovák köztársasági (agrár) párt és a német mezőgazdasági part közösen vívja meg harcát a szo­cialistákkal. A hadsereg fokozatos kiépítése a béke érdekében. A köztársaság elnöke, Masaryk pro­fesszor a napokban fogadta a volt cseh légionáriusok szervezeteit és hosszabb beszédben fejtegette a csehszlovák had­sereg feladatait és a békepolitikát. A köztársaság elnöke többek között azt mondotta, hogy hadseregünket fokoza­tosan kiépítjük és azt kívánjuk, hogy az erős legyen. A magam részéről — jelentette ki ez elnök — a béke mellett vagyok. A béke hangoztatása azonban nem irányul az állam védelem szüksé­gessége ellen. A oéke hangoztatása nem gyávaság. Most nem akarom vizsgál­­gatni, hogy más nemzetek mennyire vigyáznak a maguk békéjére, csak azt akarom mondani, hogy erős hadsereget szeretnék és ha egyszer arra kerülne a sor, magam is de facto katona volnék, mint a legfelsőbb hadúr. Mindenképen ellene vagyok annak, hogy valamely háborút provokáljunk, fődolog, hogy védekezni tudjunk. Offenzivával elveszi­­tenők Európa szimpátiáját. A régi idő­ben érthető volt a latin közmondás, homo homini lupus Nekünk ma orosz­lánoknak kell lennünk, példát kell vennünk a címerünkben levő oroszlán­ról. Az oroszlán különben mint hallot­tam, igen becsületes állat. Mäjd áttért Masaryk elnök arra, hogy milyen mo­tívum alapján határozná el magát va­lamelyik állam arra, hogy megtámadja Csehszlovákiát. Akármilyen legyen a motívum, az szép nem lehet; ezzel szemben a védekezés mindig szép. Szent-Ivány József beszámolója Komáromban A magyar nemzeti párt komáromi kerületének nagysikerű gyűlése. — Saját tudósilónktól. — Komárom, — március 2. , A komáromi kerület legtávolabb Az elég gyakori politikai gyűlések hosszú láncolatából magasan kie­­emelkedett a magyar nemzeti párt komáromi kerületénekvasárnapi gyű­lése a lelkes hangulat és az egész közgyűlés méltóságteljes lefolyása tekintetében. eső vidékéről is számos választ­mányi tag vett részt a délelőtt 10 órai kezdettel megtartott körzeti gyűlésen a Baross ulcai Dózsa-féle Vigadó emeleii nagytermében, amely ez alkalommal megtelt érdeklődő kö­zönséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents