Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-04 / 26. szám
2. oldal. I960, märcicn 4. Komáim! L«po* >„*31 J TV ílor-«. 19. (fíoronabankkal szemben) olcsóság! divatcsarnoka. Elsőrendű gyártmányú áruk, olcsó leszállított árak, nagy választék, figyelmes kiszolgálás. Nagy áresés selyemharlsnyákban: ezelőtt 33 most 26, ezelőtt 28 most 24, ezelőtt 25 most 20, ezelőtt 20 most 15 Ke. 930 Model gyermekkocsik már megérkeztek. „Tetra“ babakelengye Férfi és női fehérnemű — Bőröndök — Ritlkülök — Nyakkendők stb, — A magyar nemzeti párt illusztris vezetői, a párt törvényhozói csaknem tel es számban résztvettek e nagyjelentőségű gyűlésen. Ott voltak: Szent-Ivány József, a párt népszerű vezére, dr. Törköly József pártelnök, nemzetgyűlési képviselő, Richter János és Füssy Kálmán szenátorok, dr.Holola János nemzetgyűlési képviselők, Nagy Nándor tarlgy. képviselő, Jaross Andor kerületi elnök, ifj. Koczor Gyula, volt nemzetgyűlési képviselő, a komáromi kerület ügyvezető elnöke, dr. Salkovszky Jenő, Fülöp Zsigmond, Kállay Endre dr., Bartal Iván, Vöröss Vince, Rázgha Károly, Kurucz Ferenc, Hlavicska János, Kégl Jenő stb. orszáqos pártvezetőségi tagok, dr. Baranyay József lapszerkesztő és a pártnak és a közéletnek még számos vezető alakja. Jaross Andor kerületi elnök nyitotta meg a gyűlést, aki üdvözölte a megjelenteket. Jaross Andor beszéde. — Kezdettől fogva valljuk — mon dotta — hogy a csehszlovák államban a pártoknak rendkívül felelősségteljes és fontos szerepük van; a magyar sors tükörképében pedig óriásira nö egy magyar pártnak igy mi pártunknak, a magyar nemzeti pártnak egyrészt felelőssége a nemzettel szemben, másrészt fontossága élelérdekeinkkel szemben. Már sokszor hallottam, hogy egyesek elcsüggedve a küzdelem látszólagos meddőségén, a veritékes munkák sokszor ócsárolt hiábavalóságán, azt mondják a politikai küzdelem, a mi küzdelmünk nem termel elég gyümölcsöt. A gyümölcs tényleg nem hull gar madaszám ölünkbe, de a mi munkánk, a mi vetésünk nem koránérő, tudták azt azok, akik e párt bölcsőjénél állottak s tudják mi Is mindnyájan, akik a magyar életsors munkálását e párt keretén belül látjuk célravezetőnek. Jaross tetszéssel fogadóit beszéde után a magyar nemzeti párt közszere etnek és tiszteletnek örvendő vezére, Szent-lvány József a hallgatóság éljenzése közöli emelkedett szólásra és elmondta hatásos beszédét. Szent-Iványi József beszéde. Szent-Ivány József ismertette a párt törvényhozóinak a választások óta folyt tevékenységét. Kijelentette, hogy legfontosabb feladatát képezte mindazon politikai kapcsolatok felvétele, amelyek a magyar kisebbség kérdései megoldását előbbre vinni hivatottak. így minden alkalmat felhasznált arra, hogy a politikai programját elfogadó szlovák és német pártokkal is felvegye az összeköttetés fonalát, illetve erre hajlandóságot mutatott. Szlovenszkó őslakosságának együttműködésére különös súlyt helyez. Senkinek és semmiféle politikai konstellációban sem hajlandó azonban taktikai célokra odaadni a pártot és a nagy gondolatot, amelyik a párt létesítését életre hívta és ma is programja Nagyon fontos a testvérpárttal létesített választási közösség kimélyítése. Minden reményünk meg van arra, hogy ez bekövetkezzék és azt hiszem, hogy örömmel kell fogadnunk Ugyanígy él minden magyarban a szivböl jövő óhajtás az egymásra utalt és nagy történelmi muiíra támaszkodó szlovák-magyar együttműködés után és ebben nem akadályozhatnak meg külsőségek. Ennek csak egy feltétele van, elismerése a magyar bajnak és jóakarat annak megoldására. Részünkről összes képességeink és konstruktiv gondolkodásunk — kalandoktól távol álló — magyar politikai okosságunk rendelkezésre áll a szlovenszkói blokknak. Beszélt még a mezőgazdasági és általános krízisről és ellene van a tervezett megoldásoknak, mert azok a magyar földmiwelők sorsát nem javítanák Az, hogy 85% rozslisztet kell a kenyérbe tenni és csak 15% búzát, nem segít a magyar földmi velőn Hát kérdés: rozsot fermel-e magyar földmívelő vagy búzát! Radikális megoldás kelt és semmi okunk a szocialistákkal lelileíf kor mánytöbbségben megbízni. Ezután megemlékezett arról, hogy most 10 éve alakult meg az országos magyar kisgazda és fölmíves párt és ebből emelkedett ki a magyar nemzeti párt, mely semmi egyéb, mint a régi párt egy magasabbrendű élete. Büszkén és önérzetesen és tiszta lelkiismeretid állítom, hogy ez a magasabbrendű éiet teljesítette a feladatokat. Megnövelte erőinket és megnövelte a híveit a legegészségesebb nemzeti gondolatnak, amelyik elsősorban a föld népének szellemi és gazdasági jólétére épült és erre támaszkodik. Ebből az alkalomból üdvözölte Füssy Kálmán szenátort, mint a párt megalapítóinak egyikét A tüntető rokonszenvvel és melegséggel fogadott beszéd után dr. Törköly József, nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt agilis elnöke zajos éljenzés között tartotta meg hatásos beszédét. Dr. Törköly József képviselő beszéde. — Egy olasz államférfiu mondta: — kezdte Törköly dr. beszédét — „Nem a lét enség idejét éljük, hanem azt a korszakot, amikor küzdeni, remélni és hinni kell a nemzet holnapi napjaiért.“ Most amikor beszámolói kell mondanom eszembe jut ez a mondás és azt hiszem, hogy ennek nem tehetek jobban eleget, minthogy ebben az egy mondatban sűrítem: Küzdöttünk, reméltünk és hiltünk, a nemzet holnapi napjaiért. Küzdöttünk, vagyis építettük nem zeti létünk önvédelmi bástyáit, a lelkekben és a tettekben. Építettük a jövő magyarság fennmaradásának útját. A mi elgondolásunk az, hogy a legközelebbi jövő közvetlen feladata először: A nemzeti nevelés megszervezése, kiépítése, hogy mindenki, aki magyarnak született ne csak megmaradhasson magyarnak, de a művelt emberi társadaiom erős tényezője is lehessen. Másodszor: A magyarság megfelelő gazdasági organizációit kell megíeremtenünk, ami bizonyos mérvű agrár együttműködést jelent. Ezeknek az organizációknak céljai: emelni általában és fökép a magyarságra való tekintettel a legyengült gazdasági helyzetet. Elkerülni az ártalmas versenyt, megteremteni a termelés és fogyasztás között azt a kapcsolatot, amely egyensúlyoz elősegiíi az adóalanyok gyarapodását és megélhetését. Célja a szövetkezeti eszmét diadalra vinni, mert a közösség a koopera tizizmus gondoláién nyugszik és aa?t erősíti a magyarság között. Ezek által a célkitűzések által véljük mi elősegíteni, közvetíteni, sürgetni a gazdasági béke meg születését, ami az európai népek létérdeke Végül igy fejezte be beszédéi: „Idézem itt Raoul France gyönyö rűen találó, következő mondását: Régen boszorkányságot jelentett, ha megcsókolták a földet. Pedig mi sem tehetünk mást: nekünk is le kell borulnunk. Hiszen az anyánk Uj utakat kell találnunk, melyek vissza vezetnek az anya természethez és meg kell találnunk a hazai rög uj szentélyeit. Mert a ma kulturembere olyan, mint az erdő liánjai. Felkuszoü a magasba, a tetőre. De nem szabad elszakítania a kapcsolatot a talajjal. Máskülömben a kultúra legszebb virága is termés nél kül hervadna el, mert abban a pillanatban, amelyben a legtöbb földi áldásra lelt volna szüksége, elszárad. Elszárad, meri kicsúszott alóla a hazai talaj. Mi ezt a talajt megakarjuk menteni a magyarság számára ! És ha a Isten segít és a magyarság összefog, akkor megmentjük az életet és elérjük a boldog jövőt. Utána Füssy Kálmán szenálor lelkes éljenzések közölt emelkedett szólásra. Megilletődéssel emlékszik vissza az ezelőtt tíz esztendővel történt eseményekre, amikor a párt meg született Ott állott a zászló kibontásánál és azóta rendíthetetlen szí lárdsággal kitart a párt mellett és annak rendíthetetlen hive fog maradni, mindaddig, amíg a szive dobog. Füssy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Holofa János nemzetgyűlési képviselő a hallgatóság elismerése mellett felel egy felszólalásra és rámutat arra, hogy a magyar nemzeti párt törvényhozói vele együtt milyen gigászi munkát végeztek a nyugdíjasok érdekében és az elért eredmények jórészt a magyar nemzeti párt törvényhozói fáradságot nem ismerő munkásságának köszönhető. Pintér Béla (Udvard) a két testvérpárt közeledése és a közös parlamenti klub megvalósitása érdekében kéri fel a párt törvényhozóit. Jaross Andor elnök erre megjégyzi, hogy a két testvérpárt közeledése érdekében a magyar nemzeti párt törvényhozóinak dicséretes munkásságát a párt népszerű vezére, Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő a gyűlés elején elhang zott beszédében már részletesen ismerleiíe. Majd ifj. Koczor Gyula a komáromi központ elnöke mondoíla el tartalmas beszámolójál. A magyar soha nem voll — mondotta Koczor Gyula — az egyesületek, a szervezkedések és ebből kifolyólag a csoportos érintkezések és együttélés embere. Mindezek dacára, a változott viszonyok nyomán megértene a szervezkedés fontosságát és erejét és magáévá teszi a széthúzásért, és egymásközti gyűlölködésért, a magyarságot könyörtelenül ostorozó nagy Széchényi szavait: „Ha nem vagyunk is egy véleményen magyarok, soha sem szabad felednünk, hogy mindnyájan magyarok vagyunk". Koczor Gyula ezután részletesen ismertette a körzet 1929 évi munkáját. Ezután az indítványokra vonatkozó határozati javaslatot Rázgha Károly olvasta fel és az ügyviteli szabályzat egyik pontjának módosítását javasolta, amelyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott, Holoía János dr. nemzetgyűlési képviselő szinlén megemlékezik a párt fennállásának tízéves évfordulójáról és arra kéri a magyar testvéreket az uj tiz esztendő küszöbén, hogy rendületlen hittel, kitartó szeretettel ragaszkodjanak a magyar nemzeli párthoz, amelyre az Ég áldását kéri. Megható szavait lelkesen megéljenezték Végül Jaross Andor elnök meleg szavakkal köszönte meg a hallgatóság érdeklődését és ezzel a gyül lést bezárta. Két hét múlva a szenátus jogi bizottsága elé kerül az állampolgársági törvén; uj javaslata. Hivatalból jár az állampolgárság azoknak, akik 1910 január elsejétől állandó iitiakást tudnak felmutatni. Megszerezhetik azok is az állampolgárságot, akik 1918 október óta állandóan Szlovenszkóban vagy Ruszínszkóban laknak. Komárom, — március 2-án. Az állampolgársági kérdés meg nem oldottsága még mindig súlyos teherként nehezedik a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságra, amely tizenegyedik évében küzd már azért, hogy az állampolgársági kérdést végérvényesen és igazságosan rendezzék. Farkas Zoltán dr. kassai ügyvéd, a szociáldemokrata párt szenátora javaslatot készített az állampolgárság megoldására és a törvényjavaslatot a szenátus hivatalos nyomtatványaiba már kiosztotta. A javaslat első paragrafusa kimondja azt, hogy csehszlovák állampolgárnak tekintendő mindenki és szlovenszkói vagy ruszinszkói illetőséget nyer mindenki, akt ki tudja mutatni, hogy 1910 január elsejétől a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területén lakott és azóta e területet el nem hagyta. Ennek a fontos körülménynek igazolását egyszerűsíti az uj törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy az eddigi bizonyítási rendszer helyett elégséges a perrendszerü bizonyíték és mindazoknak,akik az 1910 január elsejétől való ittartózkodást ki tudják mutatni, ipso jure jár az állampolgárság és ezeknek a járási hivatalok, az állampolgársági hivatalok minden további nélkül kötelesek az okmányt kiállítani. I E javaslat értelmében tehát nem ! kell igazolni a felvétel iránt való kérelmezést vagy más kelléket, amelyet az eddig érvényben lévő törvény előirt, hanem az állandó iltlakás tényével szerzik meg az állampolgárságot. A javaslat harmadik paragrafusa értelmében megszerezhelik a belügyminisztérium utján az állampolgárságot mindazok a személyek, akik igazolni tudják, hogy 1918 október 28-ikától állandóan a csehszlovák köztársaság területén laknak és nem büntetett előéletüek. Az állandó ittartózkodást nem szakítja meg az a körülmény, ha valaki üzleti, családi, tanulmányi vagy más hasonló magánjellegű ügyben elhagyta a köztársaság területét. mmammmmmmBmmsmmmmmBBmamasm Hindenburg üdvözlőtávirata Horthynak. — március 3-án. Berlini jelentés szerint Hindenburg tábornagy, Németország köztársasági elnöke Horthy Miklós magyar kormányzói jubileuma alkalmával a kö-
