Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-01 / 25. szám

'l* *39. márcrtíS t.

Kamífomi t*po*

........ ......-—»r

3 nhfctl;

”------rp-sr

bi ]

Okos ember

ha pénzt ad ki, megfontolja, hogy mit kap érte A világszerte köz ismert és bevált valódi

DIANA sósbomesz

.vásárlásánál ön habozás nélkül adhat ki

5 koronát

mert ezért a csekély összegén ti*y szólván az egészségéi vásárolhatja

A DIANA sósfoorszesz

nemcsak ki'ü'ő edző ég erősitö há2is?er, hanem járványok idején a száj és garat öblögetése által, min ferlőilenitő és betegség-megelőző Fzer is kiváló szolgálatokat íes? Önn k. I

A DIANA sésborszesz

azonkívül kifünő!ájdaiomcsiM?plíő, hüsiiőés fristiíő szer, mely a minden palackhoz csomagolt használati ut • vitás valóságos elős«»gi!és a házban

arra égetően szü r->g van. Csevdr Ferenc munkásház építését sürgeti i/Idák Vince a kórházban uralkodó' (etthötaí lan élelmezési viszonyodat ismerteti és bírálja és pz állítja, hogy akóihá?bsn kezelt belege* nem kapnak megfelelő és elegendő tép'éléko?. Steiner Gábor kevesli a hárommillió fölvételét, mert a munkánélkü leset is segíteni keltene és munkáUakárok apilese is szükséges volna. Fried Mürsa a kölcsön felvétele mellett szólal föl és Csizrnazia városbiró f ^világosító szavai mán a köz gyűlés egyhangúan elfogídj^ a kölcsön felvételére vonatkozó tsnécsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat,

*

A kommunista pártnak a munkanélküliek segélyezésére 100000 korona kiutalására elő esjeszleit indítvány kei üli ezután napirendre. S'ndor főszámvevő ismerteire a tanácsnak és pénzügyi ki zoüságnak elutasító javaslatát. A« indítványnak, arruly a százezer koronás segélyen kívül közmunkát és tűzifát is javasolt a munkendküiieknek adni, nem lehet eledet Unni, meri a federe «1 megjelölt kegyúri kiadások és egyházi segélyekre nézve hozott határozat feleb bezés alatt van. Közmunkákra a varos még a köre! tavasszal négy milliót szándékozik beruházni és igy lesz munka alkalom, Mirelőfát pedig a városbiró

már utalt ki a költségvetés megengedett keretein beiül.

A javaslatot Csevár Ferenc helyettes városbiró indokolta meg. Tories István azt javasolta, hogy a varos adjon százezer korona értékben valami munkát a j monVanél^üliekník, Steiner Gábor pedig ? mén 150000 korona kiutalását kívánta, j Káll&y Erdre dr. felszólalásában rá-. \ mutató t arra, hogy Steiner Gábor naí gyón jél tudja, hegy nincs fedezet sem a százezer, sem pedig a százötvenezer korona segélyre és igy r klr egy miiliót f is követelhetne, hogy ezzel a munka* : nélkülié* rokónszenvét megszerezze. A/onoan az ilyen követelésein k nincsen re iss a'apjuk és nem is lehet olyant kívánni a várostól, aminek megadására sz képtelen.

S »vasassal döntött a kéidésben a lö.'gyülés, amely 12 szóval 9 ellet ében elfogadta a lanacs és pénzügyi bizottság e u -úto javaslatát.

Az 1926, és 1927. évi zárószámadástk jóváhagyásával aapcsola ban a pénzügyi bízol ösg a tanács kiváns gáraegy bizottságot küldöd ki hoiy a számadásosat kémpróbákkal vizsgálja meg. S ndor fos rám vevő jelen elte a közgyűlésnek hagy ezt a kém pró hát a kiküldött bizottság meglette, amiről jegyzőkönyvben tett jelentést. A tanács javaslata szerint kérte a zarószámadások jóváha^váBái.

Kailányj Miklós azt indítványozza, hogy Küld őn ki a képviselőtestület egy öttagú bno 'ságo, amely vizsgája át az 1919 1920. 1921 1922. évi es sz

1926. es 1927 tvt zárószámadásokaí nem kámpróba uiján, hanem.tételről-tételre, eies részíernsséggel.

Fülöp Z ú miM.d, mint a pénzügyi biz. elnöke wjelelemi, hogy a külön feiküidöii biiOifiág a kémpróbákat meg ejtette, az adatokat a vonalközé okmányokkal összehásotiliíolta és a iispióval egyez'.etíe. Amit megvizsgált, rendben la álta, amint annak a jegyzőkönyv ben is kifejezést adót', a bizottság te hát feladatát teljesítette. Bár nem íartja szükségesnek, mégis hozzájárul Kollányi Miklós indítványához, de előre is figyelme* leli a képviselőiesiüle'et, hogy ebbtí az őtiagu úiiOiiságba olyan szakembereket válasszon meg, akik eck szabadidővel rendelkeznek, mert azárőszámadások tétéiről* léteire való átvizsgál Huzamosabb időbe kerül.

; Dénes Emil, Kolldnyi Miklós, Fried Miksa felszólalása uién Fülöp kijelenti, hogy a képviselőtestületet nem tartja illetékesnek az 1919—1922. évek rőt szóló zárószámadá.^ok átvizsgáiásáia, majd Sándor Ernő főszámvevő szőla*tfő’oly értelemben, hogyő minél na-Görgényi, mert rudat fordítva, ügetett vissza a szőlőbe.

A tréfának szomorú következményei lettek. Mire Görgényi másnap reggel hazavetődött, nem találta otthon Juliskáját.

Nem kellett sokáig tépelődeie, hogy hová lett a menyt cske

— Bl-ufuss-ténsur járt itt ma haj □alban. Ő parancsolta, hogy a fiatal tekintetetes asszonyka hagyja itt a házat. Ds örökre... Nekem pedig meghagyta, mondjam meg Ja tekintetes úrnak, hogy át ne próbálja lépni a házuk küszöbét, mert baj lesz, — siidogált a Rozi szakácsnő.

— Megmattollak, vén betyár — dörmögte Pál úr, azután elment az Aranypatkóba kút, bánaiot felejteni.

Néhányszor megkísérelte ugyan, hogy apósát kiengesztelje : de a kísérletek csütörtököt mondtak. Hasztalan fogadkozott, csdekelt, a rideg Biaufuss nem puhult meg, nem tudott fátyol! vetni a fürösztésre. Annál kevésbbé volt erre hajlamos, mert Görgényin a magábaszállásnak parányi jele sem mutatkozott.

Bár maga is tisztában volt azzal, hogy soha nem lesz a csendeséletű családapák mintaképe, mégsem tudott lemondani Julinkéról, akinek arcképét naponként friss virággal diszitette.

— Feleséges ember létemre özvegy vagyok — dohogta sokszor a barátai előtt.

Abban az időben színészek gyönyörködtették egy deszkabódéban a városka közönségét. A művészek Figarója valami ütött- kopott emberke volt, aki bámulatosan hű maszkokat tudott készitenl. A fiatal üde arcból az ő boszorkányos kezében néhány perc alatt gúlába temetkezett fáraó leit.

Egyik reggel Görgényi nyitott be

hozzsja

— í meri maga az öreg Blaufusst?

— Hogyne. A pokolban van az 6 gyökere uram.

— Áí tudna engem varázsolni az ő formájára ?

— őt forintokért, uram.

— Tízet adok, ha sikerül, — kötötte meg az alkut a művészetek pártfogója és a mestert áíhiiva a Fehér-lóba, ahol pörköltet és sert lehetett kapai.

A Blaufuss toalettjéhez hasonló ruha szerzése már könnyű volt.

Másnap alkonyaikor az após, régi szokásához hiven, elment a kaszinóba krajcáros máriást játszani.

Alig tette ki a lábát az uScára, nehány perc múltán csak jön ám vissza és egyenesen abba a szobácskába láp, amelyik a Julinka lakosztályaként szolgált.

A dolog nem keltett otthon nagyobb feltűnést. Hanem bezzeg megrökönyödött a szentélelü Katalin, mikor nyolc óra tájban a lezárt folyosóra nyíló kétszárnyu ajtó mögött csengetést hallván, azt fölnyitja és meglátja a papái.

— Világalkoió nagy Isten, mi ez ? Hiszen a papa itthon van a Julinka szobájában, — tűnődik a megszeppent hölgy, aki sehogysem tudta megérteni, hogy a papa már vagy két órája, hogy visszajött, a Julinka szobájába ment és most megint hazatér és a saját szobájába csoszog.

A rejtélyes eset a vacsoránál családi tanács elé került.

— Mit? Hogy alkonyattal már hazajöttem volna? Talán káprázott a szemed, Kata? Tudtommal csak egy Blaufuss József lakik ebben a városban, — kacagott az öreg.

— Én pedig nem háborodtam meg.

gyobbszému bizottságot szeretne kiküldetni, mert ezzel a vizsgálat intenzivebb lehetne. De ki keli jelentenie, hogy az ide vonatkozó törvények és rendeietek a kémpróbák megtartását írják elő, különben is a felsőbb hatóság teljes égé| gzében átvizsgálja a város nzámadásaií, i Ezek után f- közgyűlés az 1926—27.

Iévi zárszámadásokat 15 szóval 9 ehe nrben elfogad»?.

M-ijd az uj városi házfeikek eladása j tárgyiban határozóit a közgyűlés. 312 kérvényező közül 108 helybeli lakos

5 kapuit házleiket. A határozatot a kér? vények szerint a tanács és pénzügyi bizottság javaslatára legnagyobbrészt I egyhangú n hagyták meg, de nyolc í P8elbvn' (Gshmazia György, Dénes Emi! Gyurik János és mások) a kom- 1 mu-'-is-ak indítványára szótöbbséggel határozták, mely u?án este 8 órakor í véget ért a közgyü és.

Érdemes-e emberáldozatokat hozni az északi és déli sarkokért?

Mi hasznuk van a sarkutazásoknak? — Uj állatfajok. — A sarki tehén — A tehén és a juh tulajdonságai. —■ ó iásí szénteiepek. — A sarki

bányák előnyei.

Hány emberélet pusztult el a sarkutazások alkalmával. A két sarka a főidnek valóságos telhetetlen Molochok, amelyek fenekeden gyomra egyre nyeli az áldozatokat.

És mindez miért?

Akárhányszor felvetették már azt a kérdési, mi a célja és mi az esetleges haszna a sarkkutatásnak, amely már annyi áldozatot követeli? Érdemes e annyi pénzt, munkát, emberéletet kockáztatni az esetleg várhaló haszonért? Boldogabb lesz e az emberiség, gazdagabb, ha a sarkkutafásnak teljes lesz, vagy legalább a mostaninál nagyobb az eredménye? Ezekre a kérdésekre felel Baschin berlini professzor, aki a lobbi közt a következő érdekes felvilágosítással szolgál:

Még tudományos körökben sincs eléggé elterjedve az a felfogás, hogy a mi atmoszféránk egységes, ami abban nyilvánul meg, hogy minden szél, mert hiszen a levegőt egyik helyről a másikra szállítja, földünk levegőburkáf kell, hogy mozgásba hozza, mert minden helyre, ahonnan levegő véieleíf, másnak kell odaáramlania. Valamely lerület szélrendszerét és ezzel együtt időjárását és éghajlaíát csak a levegőcirkulá-Papa már egyszer hazajött és a Juiiükához ment be. Most is ott van, — erősügette a kisasszony.

—- Győződjél meg róla, hogy félrebeszélsz, — ruccant föl bosszúsan Blaufuss és a feleségével, meg a két leánynyal benyitottak Julinkéhoz.

— Jézus segétj 1 — sikoltottak a nők, mikor meggyőződtek, hogy az egyik Blaufuss óit ü! a kanapén Julinka mellűit és csicsikálja az apró Görgényit, a másik pedig ott áll nyitóit szájjal a küszöbön.

Az öreg ur a doubleman láttára szörnyen megijedt. Talán meg is háborodik, ha az ál Blaufuss harsogó nevetéssel le nem tépi parókáját és a ragasztott ősz bajuszt és egy másodperc alatt át nem vedlik Görgényivé.

— Mondtam, hogy nincsen olyan magas várfal, amelyen be ne törnék Julinkámért. Hát most itt vagyok, — szólalt meg a száműzött vő.

A vén Harpagon rángatta a szemöldökét, s kezét ökölbe szorította, köszörülte a torkát. Valami csúnyát, förtelmeset akart kiejteni eikékült ajakán,

Aztán mégis csak lecsillapodott. Julinkét nézegette és halkan csak ennyit mondott néki:

— Ősanyád is jóllakott a gonosz tudásának fájáról. Meg mernék esküdni, hogy te dupla porciót ettél a paradicsomi tiltott fa almájából.... Ilyen árulást elkövetni ellenem 1 , . . Menjél haza tüstént az uradhoz, ehhez a jómadárhoz.

Az asszonyka szeméből kicsordult a könny, megcsókolta a papát és még ezen az estén visszaköltözött a családi fészekbe.

ció egészének keretében ismerhetjük meg és megbízható időjóslásunk sohasem lesz mindaddig, mig ala posan meg nem Ismerjük az északi sarkíerület meteorológiai viszonyait, Hiszen éppen a legutóbbi tél tisztán és érezhetően megmutatta, hogy mennyire függünk az északi sark hidegrezervoárjáfól A magas északon folytatott meteorológiai kutatás tehát a legnagyobb jelentőségű lesz arra, hogy jól érezzük magunkat, de persze a mostaninál jóval több (udományos anyagot kell összegyűjtenünk, mielőtl praktikus eredményre számíthatunk.

A sarkkulatás legfontosabb feladata még ma is mindenesetre a viz és a szárazföld megoszlásának megállapítása, mert ez a megoszlás az alapja a növény- és az állatvilágnak, valamint az ember létföltételeinek, Bár a legutolsó évtizedekben nagy eredményekéi érlek el és többször átrepülték az északi sarkot, rengeteg területek teljesen ismeretlenek. Ez áll nevezetesen az északi sark és a Beringszoros köz! elterülő vidékekre is, amely akkora mint Közép-Európa. Állítólag ezen a vidéken van az a tilokzatos föld, amelynek létezését Harris tanár, amerikai geofizikus az északsarkí tenger apályának és dagályának lefolyásából következteti. Sőt nagyságát és alakját is kiszámította a föltételezett szárazföldnek, amely állítólag háromszor akkora, mint a német birodalom, Amundsen és Nobile 1926 májusában a „Norge* léghajón átrepülték ezt a tájékot, de köd akadályozta a kilátást, tehát még most sincs megoldva az a kérdés, vájjon van e ilt nagyobb szárazföld, vagy legalább szigetcsoport Különben is a jegesíenger legfélreesőbb helyén levő legkisebb szigetecskéje is nagyfonfosságu lehet mint raktár- vagy menedékhely, mihelyt a sarkon ál megindul a légi közlekedés Előbb-utóbb meglesz ez a közlekedés és ezután minden más tudományos vizsgálódásnál sikeresebben fogja befejezni az északi sark kikutatásáf és hasznosítsál az emberiség számára.

Ez utóbbi cél elérését egyébiránt más módon is megkísérlik. Már évszázadok óla tudjuk, hogy az Északi tengerben sok a fóka és cet, a sarki országokban pedig sok értékes állat él, mint például a medve, róka slb. A rablóhalászaí és a lömegmészárlás azonban alapos pusztítást végzett köztük, úgy, hogy a halász és a vadász például a Spitzbergákon és a szomszédos tengerészeken már nem olyan hasznothajtó, mint aminő egykoron volt. Ezzel szemben Síefanson kanadai sarkkutató az arktikus Amerika szigetvilágában telt sokévi utazgatás közben kiderítette, hogy olt nemcsak iramszarvasok élnek nagy tömegekben, hanem sarki szarvasmarhák is. Ez a marha jó le elő, tejének ize vetekszik a legjobb tehéntejjel, több gyapjút ad, mint három juh és háromszorta több