Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-01 / 25. szám
4. tii&Ű üofflárami Lapok; husi. A (éhén és a [uh minden jó » tulajdonságát egyesíti magában, sőt több tekintetben túltesz ezeken az állatokon. Nincs szüksége istállóra, nem kiván szénát, az időjárás viszontagságai, vagy valamiféle ellenség ellen nem szorul védelemre. Nagyszerűen tenyészthető és Stefanson véleménye szerint a jövőben ez lesz a legkeresettebb háziállat Kanada északi felében és Ázsia legészakibb harmadában. Azok a tapasztalatok, amelyeket j Alaskában a karibuval, az észak- 1 sarki iramszarvassal tettek, azt bízónyitják, hogy azt a sokbillió tonna tápláló növényt, amely most hasztalanul elvész a sarki prériken, sikerül majd értékes hússá és szőrmévé álalakitani. Októberben sok száz ezer iramszarvas vándorol délnek és több kilométernyi széles ulat tapos. E kevéssé látogatott vidékeken rendkívül sok az ehető madár is. Banksland szigele például a vedlés idején a szó-szoros értelmében fehér volt a sok ludtól. Szakértő sarkku tatók véleménye szerint az északsarki emlősök észszerű érlékesítésével meg lehet oldani a világháború óta akkora jelentőségűvé vált táp Iálkozási probléma nagy részét A föld kihasználása kullurnövé- § nyék termesztésével a kedvezőtlen éghajlat miatt nem jöhet számításba, ellenben igenis fontos szerep jut az egyes területek értékes kincseinek, amínő például a szén. A Spitzber- | gákon (alált szén kibányászását J 1904 ben kezdték meg. Itt rendkivüt \ kedvezőek a bányászás föltételei, 1 mert a talaj egész éven át meg van * fagyva, tehát nem kell félni a más f bányákat olykor veszedelembe sodró f mindenféle bajtól, minő a hőség, viz f benyomulása, surranó lég vészé- jj deime stb. Mivel továbbá a íölszinen, 1 a széntelepek fölöd nem laknak em- j berek, a tárnákat nem kell faépil- ■ ményekkel megtámasztani, A bányász tehát egy munkaszakaszban kibányászhat keííedfél tonna szenet, mig nálunk egy ember egy munkaszakának eredménye jó, ha egy tonna. Ezért nem meglepő hogy , míg i 910-ben 4500 tonna spíizbergai ; szenet bányásztak, addig 1922 ben f több volt az eredmény 300 000 tonnánál. A látszat arra vall, hogy különféle más szigeten is, például az arktikus Észak-Amerikában és Grönlandban is kedvező feltételekkel lehetne bányászni A föld kincsének kiaknázása egyre északabbra tolta az emberi telepeket. Mig azelőtt a Spitzbergákon csak al- j kalmilag felelt néhány hajótörött, addig ott most a nyugati parton j valóságos bányavárosok létesültek, ' Longyear-Ciíy az Adrot-öbölben és Ny Aaiesund Kingsbayban. E helyek lakosainak száma persze nagyon ingadozó az évszak szerint, de még a hideg évszakban is iöbbszáz ember lakja. Magától értelödik, hogy nekünk európaiaknak sokkal fontosabb az északi, mint a déli sarkvidék ismerete. Azt már is tudjuk, hogy a déli sarkvidék szárazföldje értéktelen az emberre nézve. Egy ellen állat, egyetlen növény, egyetlen fűszál sem tud itt megnőni. Mihelyt az ember a tengerparttól befelé megy, a halál birodalmába jut. akarja semmisíteni a magyarokat, amint azt elárulta Hodza nyilatkozata, hogy tizenöt év múlva egy magyar sem lesz és a földosztásnál is kitűnik, hogy magyar nem kaphat földet, stb.“ Ä ;h László pedig a következőket mondotta: „Az adók a Bach korszakban nem voltak ilyen kegyetlenek, az anyagi tét abban az időben fényesebb volt mint ma.“ Ezenkívül a földreformról és s nemzeti lobogóról beszélt. A vádlottak a tegnapi tárgyaláson kijelentettek, hogy nem érzik magukat bűnösnek, mert az inkriminált szavakat csak hasonlatosságképpen mondották, de azzal nem volt szándékukban a köztársaság ellen izgatni. A nyomozás során kihallgatott hatósági kiküldött igazolta a vadat és ez alapon a Kerületi bíróság az enyhitőszakasz alkalmazásával Schneidert négyszáz korona és Ágh Lászlói hatszáz korona pénzbüntetésre ítélte el. Az állatnüayász súlyosbításért, a vádlott és védője a bűnösség kimondisa miatt jelentett be fetebbezést. —• Ugyancsak a rendőrvénybe ütköző fcöibíke megzavarásának vétségével vádolva került a komáromi kerületi bíróság vádlottak pidjára Wdsz Samu kassai lakos, mert Perbeten 1928 novemberében egy kommunista népg^üiésen a következőket mondotta: „Hí eljön az ideje, a munkásság a kommunista forradalom utján kierőszakolja magának a kommunista uralmat," Beszéde végén pedig a csehszlovák forradalmat éljenezie. A vádlott a tárgyaláson nem jelent meg, de a kihallgatott hatósági kiküidőit vallomása alapján a kerületi bíróság az enyhitőszakasz alkalmazásával a vádlódat tizennégy napi fogházra ítélte el. Az ügyész megnyugodott az ítéletben. Egy középiskolát végzett egészséges fiú nyomdász; tanulónak felvétetik lapunk nyom- BES89 dájában. &<Sóügpyek* Rovatvezető: Gallé István, ny. adátitkár. Az adóvallomások beadásának határideje letelvén, a Járási ipartársalati tanácsadó iroda vezetője hivatalos óráit f év március 1 élői hetenkint kétszer hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 5 óráig fogja az ípartársulat helyiségében tartani. A tanácsadó iroda működését nem látja kimerítve azzal, hogy az odó vallomás beadási idény alatti tagjainknak rendelkezésére állt, hanem fontosnak és szükségesnek tartja tevékenységének további fenntartását. Mert a kivetési és behajtási eljárás során oly sok kérdés fog felmerülni, hogy annak megválaszolása és elintézése szakerő tanácsa nélkül nem történhetik meg Az adókivető hatóság a kivetés előtt úgynevezett „Dekrét“ végzésekben hívja fel az adózót az adóvaílomás egyes homályos pontjainak megvilágítására és egyes okmányilag nem igazolt kétesnek látszó kiadási tétel megoka datolására. Az adókivetőhatóság felRendtörvényes ügyek a komáromi kerületi bíróság előtt. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — febr. 28. A komáromi államügyészség vádiratot adott be rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétsége miatt Schneider Ede magyar nemzeti párti titkár és Ágh László gazdasági titkár, érsekujvári lakosok ellen, mert Bagotán 1928 november havában a magyar nemzeti párt gyűlésén Schneider a következőleg nyilatkozott „A kormány meg hívását nem szabad válasz nélkül hagynunk saját anyagi érdekünk szempontjából sem, mert hallgatás I esetén önmagunk mentjük fel az adókivető hatóságot adóvallomásunk mellőzésére és arra, hogy hivatalból beszerzett adatok és önzetlennek nem mondható „szakértő" becslése alapján vesse ki reánk az adót. Makacs hallgatásunk következményeképen a reánk sérelmes adókivetés elien beadott felebbezésünk vajmi kevés sikerrel kecsegtet, mert hallgatásunkat úgy veszi az adókivető hatóság, hogy úgy a kifogásolt homályos pont, mint a nem igazolt vallomást kiadási tétel nem fedi a valóságot. Ilyen esetekben még szükségesebb a szakszerű tanácsadás. Az adóbehajtás során is sok oly körülmény merül fel, amely megint csak igazolja a járási ipartársulat intézkedésének szükséges és fontos «voltát, amely akkor vezette, amikor adótanácsadásokat rendszeresítette, állandó adótanácsadó irodáját megnyitván. A más kárán tanul az okos, mosdja a közmondás, azonban adóügyekben megfordítva, még a saját kárán sem akar az adózó tanulni, nem hogy a másén Bizonyos hideg közöny, dermedtség jellemzi az adóügyekkel szemben való felfogásunkat. Készakarva írtam, hogy „szemben“ és nem az adóügyekben vagy adóügyekkel foglalkozó eljárásunkat. Körülbelül úgy vagyunk vele, mint az egyszeri utas, aki ködös-őszi napon nekivág az ismeretlen útnak s az arra haladó kocsira nem kéredzkedik fel, mert azért fizetni kellene, hanem botor • hálunk egyedül, bukdácsolva, reményvesztetten a szántásokon, mert közben az útról letértünk és végső kétségbeesésünkben rábízzuk magunkat az utunkba haladó utszéli vándor kalauzolására, aki bár szinte ismeretlen előtte az ut, vezetésünkre ajánlkozik, mert ma már biztosítva van számára a csárda-vendéglő melegítő levegője és ellátása természetesen az utas pénzén, amit már az utas nem sajnál. A botorkáló utas: az adótörvényt nem ismerő adózó; az utó a haladó kocsi kocsisa; a szakértő tanácsadó és az utszéíi vándor: a zurirász. Aki mint a bibliai oroszlán körüljár — keresvén, kit elnyeljen — kiállítja a vallomást az adózónak tetszetősen, azonban az adótörvényeknek meg nem felelően; kérvényekben sir, könyörög, de a tárgyhoz nem szól, mert nem ért hozzá; zsebre vágja Jeremiás siralmaihoz hasonlítható soraiért az aznapra szükséges obulusokat és mint aki jól végezte dolgát, tovább rójja a ködös adóországutját, hátha akad 1980. tnárdus i, -----------1 ■ ‘ ARGENTINJA ................................... MII ■' 11II II ■ A két hatalmas motorost)ajó A! CANTARA ém ASTURIAS (32 000 tonna tartalom, 22.000 reg. tonna) Elismerten kitűnő konyha. — Kényelmes elszállásolás Mindennemű felvilágosítást ad ROYAL MAIL LINE Praha II., Hybernská 24/3, BRAZ LIA, URUGUAY, PARAGUAY BOLIVIA, CHILE, PERU és CUBA a horgára újabb áldozat. Adóügyekben nem az a jó emberünk, aki saját érdekében ír és sir, hanem aki időt és fáradtságot nem ismerve, nekifekszik az adótörvény stb. tanulmányozásának s ha óhajunk, felfogásunk vagy cselekedetünk nem helyes, nyíltan megmondja szemünkbe, mert a szakember erkölcsi felelősséget érez minden tanácsáért, kérvényéért, vallomáskítöitéséért, mert tudja, hogy így eljárva óvja a hozzá bizalommal forduló adózó anyagi érdekeit s igy nyugtatja meg csak saját lelkiismeretét is. _ Mához egy hétre tovább fűzzük ezeket a gondolatokat, amelyeket a legtisztább szándék vezet, egy kis világosságot vinni az adó sürü erdejébe. Halló! Halló! Újabb körkérdést teszünk fel! Hova kerüljön a városi uszoda? Tekintettel arra, hogy a Hová építsük a mozit ? című körkérdésünk olyan nagy érdeklődést váltott ki, I egy másik körkérdéssel kedvesj kedünk olvasói íknak : Hová ke\ rüljön a városi uszoda ? cimmel. A „Hova épitsük a városi mozgó i színházat?“ cimü körkérdésünk további boncolását be kellett fejeznünk, a vitát le kellett zárnunk, mert már a Baromállás tér is moz; golódni kezdett és az érvek hosszú láncoltával támogatta, hogy a komáromi mozinak csak egy ideális helye lehet és ez nem más, mint a Baromállás tér, í A fenti tér mellettieknek tényleg volt egy nagyon súlyos érvük, amely nagyon is az ő javukra billentette a mérleget és ez az volt, hogy a Baromáliás téren meg lett volna oldva í a komáromi hangos film, illetve j a beszélő film kérdése is. | Minden moziba járó és minden mozi tulajdonos, filmgyáros tudja, hogy a legkapósabb filmek az amerikai farmtörténetek, amelyekben a puszták fia az esemény hőse de amelyekben azonban egy nagy hiányosság van és ez az, hogy a deli csikósok ostorpattogása, a kondások tülkölése, a nyáj kolompja, a ménes nyerítése, a tehenek bőgése, a bikák bömbölése, a juhok bégetése, a kecskék mekegése, a disznók röfögése nem hallatszik, pedig ezzel hatásossabbá lehetne tenni az egész történetet. j Ezt a különben nehéz problémát ! a baromállástéri mozi játszva megoldaná, mert hiszen este, amikor az csorda hazatér, a fenti zenei hangok mind hallhatók, nem kellene mást tenni, mint A puszták fia, A csikós szerelme, A szerelem a pusztán, Pusztán születtem, pusztán lakom, Hortobágyi pusztán fuj a szél, Csaplárosné a betyárt szerette, Hortobágyi koresmárosné, angyalom, Télen, nyáron pusztán az én lakásom, Kondorossi csárda mellett, Juhász legény, szegény juhász legény, Betyír jyerek térdig vasban, Vasraverve visznek engem a megyeházára^ Nincs cserepes tanyám, A pusztabiró lánya, A juhásznak jól megy dolga, Kis furulyám szomorú fűz ága, stb. stb. cimü filmeket színre hozni A fenti és még csak kis részben felsorolt cimekből látható, hogy a baromállástéri mozinak repertoárja igazán gazdag lehetne. Nem kellene egyebet csinálni, mint a legelőről hazatérő ménest, gulyát, csordát, csürhét, nyájat, kondát a mozivászon felé terelni egy kis vendégszereplésre. Micsoda isteni zene volna, amikor a bociké ja után sovárgő anyatehén vagy tehénanya hosszasan, fájón, keservesen, szívbe markolóao elbődülne a vászon mögött ugyanakkor, amikor a vászonra tehenek vannak vetítve. Meg volna oldva a hangos film kérdése, Komárom felé tekintene az. egész müveit és műveletlen világ szeme, hogy ilyen olcsón és ötletesen oldotta meg a beszélő, a hangos film problémáját. Mert hiszen úgyszólván semmibe se kerülne az egész dolog. Biztosra vesszük, hogy erős versengés indulna meg a tehéntulajdonosok között, hogy kinek a Bimbója, kinek a Rózsája lép fel a vászon mögött. Lennének hiú tehéntulajdonosok, akik ők maguk fizetnének, hogy a Riskájuk fölléphessen a moziban Ilyenkor aztán az egész család, a kiterjedt rokonság elmenne az előadásra, mint az szokásban van a műkedvelői előadásokon, hogy az egész nézőteret a rokonság tölti meg. Ha van a csordában olyan jóhang u tehén, amelynek fellépése művészi szempontokból kívánatos, de amely tehénnek a gazdája nem hajlandó a tehenét ingyen felléptéim, akkor el kell engedni a fü- és a legelőbért, megérdemli, hogy ingyen legeljen, de nem a tehén, hanem a gazdája, aki olyan szűkkeblű szülővárosa művészi igényeivel szembeni Komárom egy uj hírességet, ritkaságot kapna a halászlé, a pipa-
