Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-06 / 15. szám

15. szám Csütörtök, 1030. íebroér # ■*« Otvenegyedik évtolyam, POLITIKAI LAP. Előfizetési ,ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Égés* évre IOC K, félévié 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön i J Ki. Egyes szám ára: 1 korona. ALAPÍTOTTA i TUBA JÁNOS. Fe!elŐ3 főszerkesztő: &AÁL mVLA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JOZSIP dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89. Megjelenik hetenkint háromszor: * kedden, csütörtökön és szombatot!. A német-olasz hid Komárom, február 4 Schober osztrák kancellár Ró­mába utazott. Valamikor minden ut Rómába vezetett, és Róma dik­tálta a világnak akaratát. Ma vál­tozott ez a helyzet, de Róma ha­talma mégis naggyá lett és megnőtt az olasz csizma ereje. Schober láto­gatása Mussolininél nem egyszerű folytatása azoknak a körlátogatá­soknak, melyeket Seipel végzett, kancellári hivatalában előde, a csat­lakozási mozgalomnak eliensége- Schober azonban ennek a hive és igy Olaszországgal való megegyezése nemcsak otthon erősiti meg pozí­cióját a harmadfeles internacionálé és annak Adler Frigyeseivel szem­ben, hanem kifelé is egy uj poli­tikai kombinációnak bevezetőjéül tekintendő. A lapok már hírül adták, hogy Olaszország és Németország erősen közelednek egymáshoz, azonban a két ország közvetlen érintkezésben nincsen egymással és igy a köze­ledés hidjául a puífer-áliaraul szol­gáló Ausztria jöhet egyedül számí­tásba. Ha a német olasz hatalmi csoportosulás Jétrejő, akkor Euró­pának mai politikai képe teljesen megváltozik. Az Anschluss nem lesz kérdés többé és ez a szövet­ség fölényesen emelkednék a Fran­ciaország és a kisantant szövetsége fölé, amelyben olt van a két ék állam, Magyarország és Bulgária. Schober kancellár és Mussolini tár­gyalásai ebből a szempontból nézve a lehető legfontosabb politikai eseménye ma az európai kérdés­nek, amely mellett eltörpül minden. A hid szerepe Ausztriának jut, amely igy két nagy állam közt közvetít és tartja fenn az össze­köttetést. Ausztria puffer-szerepe ezzel megszűnnék. A német-olasz közeledésnek ez az állomása a leg­nagyobb érdeklődésre tarthat szá­mot az európai politikában. Ter­mészetesen ilyenkor megindul az ellenakció is és el lehetünk készülve arra, hogy a francia diplomácia visszafojtott lélegzettel figyeli ezeket az eseményeket, amelyek a francia diplomáciai túlsúlynak alkonyát jelentenék. Az olasz-német megegye­zésnek másik nagy jelentőségét a kisantant-probléma alkotja, melyet Itália régóta ellenszenvesen itél meg. Tekintettel, hogy a kisantant egyik tagja Olaszországnak a szom­szédja, az Ausztriával kötendő meg­egyezés elsősoiban ezt a szomszé­dot érdekli, amely Ausztriának is a szomszédja. Viszont az olasz­magyar barátsági szerződés erősen közrehat abban az irányban is, hogy a magyar-osztrák viszony, amely korrektnek mondható, barát­ságossá fejlődjék. Hogy a kisantant, különösen annak fejéül tekinthető Csehszlovákia, ilyen körülmények között elhidegül déii szomszédjától, Ausztriától, az könnyen érthető, bár Streruwitz épen az ellenkező irányban, Németországon keresztül kereste a Franciaországhoz való közeledést. A Streruwitz-féle kon­cepció lehet politikai vagy diplo­máciai alibije Ausztriának, amely­nek Franciaországtól nincsen mit várnia. Briandnak a múlt év nya­rán tett kijelentése Ausztria fegy­verkezéséről, egész Európában csen­des derültséget keltett és csak az uborkaszezon előrehaladásában ta­lálta meg magyarázatát. Briand Schober látogatásától sokkal jobban és alaposabban tarthat, mint Ausztria fegyverkezésétől. Komárom, — február |. Csendes vita Benes hágai expozéja fölött. Bsnes külügyminiszternek a hágai konferencia eredményéről szóló jelen­tése fölött hádőn keddje meg a viíát a képviselőház, de Rém a;zal 8 n3gy ér­deklődéssel, amint azt egyes orgánu­mok előre beharangozták. A vúához tizenhármán iratkoztak föl, az előre jelzett huszonhat képviselő helye'?, zrd már magában véve is csalódást jelent. A vitában résztvevő képviselők a kül­ügyminiszter expozéjának méltatása vagy bírálata mellett behatóan foglalkoztak Bethlen István magyar miniszterelnök szereplésével és az általa Magyarország javára elért eredményekkel. Ez termé­szetesen pártállás szerint jut kifejezésre, de mag lehat állapítani, hojy néhány demagógtól eltekintve, tárgyilagosan foglalkoznak Mágyarországgal. A szó­nokok között Sziillö Géza dr., az or­szágos kereszíényszccislista párt vezére hatalmas beszédben vdie bonckés alá Benes külügyminiszter állításait és meg­állapította, hogy Benes Hágábm arra törekedett, hogy gyengítse Magyarország sikerét, amit azonban mégsem tudóit elérni. Beszédében hangsúlyozta, hogy szükség van a két óllam együttműkö­désére. Winter dr, cseh szociáldemok­rata képviselő ismét fe használta az alkalmat arra, hogy Magyarország kor­mánya ellen kirchanjon és Bethlen miniszterelnököt az ő ismert modorában támadja. Bsnes dr. beszámolóját termé­szetesen a legnagyobb elismeréssel veite tudomásul és felolvasta pártja nyilat­kozatát, amely tudomásul vette Benes expozéját. Hrusovszky csehszlovák nem­zeti szocialista képviseld, Bsnes sz!o­­venszkői szócsöve nagy dicsérettel emelte ki az egyezmény előnyeit és kijelentette, hogy örömmel veszi tudo­másul Bethlen István gráf miniszter­­elnöknek azt a nyilatkozatát, hogy a Hágában Magyarország és a kisantant államat között léirejött egyezmény uj atmoszférát teremtett gazdasági s talán politikai tekintetben is. Stefanek agrár­párti képviselő, volt igazságügyminisz­ter szintén hosszabban fogialkozoit Magyarországgal és azt mondotta, hogy a hágai megegyezéssel sikerült meg­törni a magyarok elutasító álláspontját és bironyos haladás vehető észre a két ország közeledése terén. Majd dics­himnuszt zengett a csehszlovák föld­reformról, amelyről azt állította, hogy egyáltalában nem lehet összehasonlítani a magyar földreformmal. A hágai expozé fölötti vitát kedden befejezték és a több­ségi pártok ez expozét elfogadták. A kormány határidő nélküli pro­vizóriumra vonatkozó javaslata, Ptíriamenti kőtökben nagy feltűnést keltett a kormánynak a képviselőház keddi ülésén benyújtott azon javaslata, amely újabb költségvetési provizóriumra vonatkozik. A javaslat kát szakaszból áll. Az első siakasz igy szói: Az ál­lanao oizonsagnas iyzy. november 7-ről ' kelt és a törvények és rendeieíek tárában 175, szám alatt megjelent és a költség­­vetési provizóriumra vonatkozó intézke­déseket a nemzetgyűlés meghosszabbítja a pénzügyi törvény kihirdetéséig. A második szakasz szerint ez a törvény 1930. március 2-én lép életbe és a pénzügyminiszter hajtja végre. A tör­vényjavaslat indokolásában a kormány rámutat arra, hogy az első költségve­tési provizórium érvénye 1930 február 28-án jár le. A határidőt ezszerint azért nem kötik dátumhoz, mert remény vara arra, hogy a pénzügyi törvényt és as 1930 as állami költségvetést valószínű­leg még március elseje előtt letárgyalják és a törvények sorába iktatják. A par­lamenti gyakorlatban teljesen egyedül­álló eset, hogy valamely kormány bi­zonytalan időre kért volna a törvény­hozó testülettől felhatalmazást és azért teljes mértékben jogos a kormány e javaslata elleni megnyilatkozott aggo­dalom. Tut-Ankh-Amon mesés m kincsei a Kultúrpalotában vasárnap d. u. 6 órakor vetített képekben. Vágóhíd, uszoda és kórházkihővftés: a legközelebbi városi közmunkák. — Saját tudósítónktól. — Lapunk hasábjain már több ízben foglalkoztunk azzal a nagyobbszabásu beruházási kölcsönnel amelyhez a város előnyös feltételek mellett jut a prágai szcciáliás biztosító által. Amint értesü­lünk, ennek a kölcsönnek egyrésze már a közeljövőben aktuális lesz és igy a város hozzáfoghat annak a programinak megvalósításához, amelyet ezzel a köl­csönnel kapcsolatosan kidolgozott. Természetesen itt elsősorban csak olyan közmunkákról lehet sző, ame­lyeknek rentabilitásához kétség nem fér. Elsősorban az „Emberszereíet“ közkórház kibővítésére kerül a sor, amely már évek óta aktuális. Lipscher Mór dr. a kórház kiváló igazgató főor­vosa éppen lapunk jubileumi számában nyilatkozott munkatársunk előd azokról a tervekről, amelyek szerint történne a kórház kibővítése. A kórház egy uj épülettel bővülne, a telek már régóta rendelkezésére áll a városnak és az uj épület által a belgyógyászatot és a sebészetet külön-külön épületekbe he­lyeznék át az eddigi közös épület helyett. A kórház kibőbiiésére, mint halljuk, a város egy millió koronáí|akar fordítani a beruházási kölcsönből. A másik középitkezés lenne a köl­csönnel kapcsolatosan a vágóhíd felé­pítése. A város éveken át tekintélyes Komárom, — február 5-én. jövedelemtől esett el, mert eddigi vágó­hídja nagyon tökéletlen volt és nemcsak Komárom igényeinek nem felelt meg, de sokszor akármelyik falunak is ren­desebb vágóhídja van. Az uj vágóhíd, mely a modern igényeknek megfelelően készül el, nemcsak közegészségi szem­pontból, de gazdasági szempontból is nagy nyeresége lesz a városnak. A város erre a célra két millió koronát fordít, ebből az összegből persze megvalósí­tásra kerül az éveken át [nélkülözött sertésvágóhíd is, ami különösen azért íesz fontos, meri a határvizsgálatot is ezentúl Komáromban fogják lebonyolíta­ni, ami eddig nem történhetett meg. A A vágóhíd teljesen rentábilis vállalko­zásnak Ígérkezik és minden valószínűség szerint a Skoda müvek cége készíti el, amely a pozsonyi vágóhidat is felépí­tette. Ugyancsak kiírják a pályázatot a városi uszoda építésére is, amely célra a költségvetésbe már beállifoííák az összegei Az'uszoda építésére a Skoda müvek, Ipovitó cég és Doszfál cég pá­lyáznak. Remélhetően a nyári hónapokra a város már felvonultathatja a Vágra uj uszodáját, emí! szintén évek óta nélkülöztünk.

Next

/
Thumbnails
Contents