Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-06 / 15. szám
2. oldal. Komáromi Lapot 1930. február 6. Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt | asssassMssMraBgeseíai®! Görög leány lőtt; ]V11í»s*!** E]«.**ói>Eá. — február 5. Miss Európává Miss Görögországot választották meg. Az uj Miss Európa neve Diplaraku Alice, spártai születésit és egy ottani ügyvédnek a lánya. Jelenleg 18 éves. A választáson 21 szavazat közül 16-tal választották meg Miss Görögországnak. Egy kis magyar község nagyszerű példája, hogyan kell a kultúráért áldozatokat hoznia. Padány község kulturházat épit, ez lesz az első csallóközi kulturház. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — február 4 A vonat megáll Aiistál-Felsőnyáraed állomáson és percek alatt már fenn is ülök Horváth Imre kocsiján, derék megnyerő arcú, egyenes beszédű gazdaember, akivel ülközben elbeszélgetünk sok mindenről. Az u‘on a tavaszi verőfány csufondároskodik az esőma radványokkal, sok helyen bizony dagasztja a sarat a szép csikó. Átmegyünk Alislál községen, ahol gyönyörű Mátyás-kori templomra esik tekintetünk, majd elkocogunk a pompás állami utón Felistái mellett, — sajnos, rövid kis darabka — azután befordulunk a padányi u!ra. Hajdan vitézlő és tekintetes őseink úgy írták, hogy Sáros-Nagy-Padány. Hát az egyik eiőnevét alaposan megérdemli, mert bizony kiadósán sáros, különösen a mostani esők után. Nagynak azonban nem mondható, mert kerekszámban hétszáz lakósa van. Jómódú gazdák lakják, de a szegénység is eléggé számos; föld kellene nekik, de nem jutott, pedig osztogattak bővesen jobbra is, balra is. Útközben tudom meg, hogy a községben László József közbirtokcssági tagnak buzdítására mozgalom indult meg, hogy egy olyan helye legyen a falu lakosságának, ahol magát mivelje, előadásokat hallgasson és az olvasókör, az énekkar, a tűzoltóság, a közbirtokosság gyűléseket tarthasson, szóval otthonuk legyen és tovább ne maradjanak zsellérsorban. A gondolat a tűzoltó egylet körében pendült meg és a húsz és egynéhány tűzoltó — köztük szerény viszonyok közt levő emberek is — egy este tízezer koronát gyűjtöttek össze a kulturház céljaira. Az első tizezer korona pár óra alatt öuzegyült és utána következtek a többi adományok: senki sem akart elmaradni és kivonni magát; a szomszédos föld birtokos szép adománya mellett kavicsbányáját ingyen adta a mozgalom rendelkezésére, a gazdák pedig ingyen fuvarozzák össze az épitő anyagot. A nemzeti áldozatkészségnek a hőskora jut eszünkbe, nshü vei3, jő Vas Gereben elbeszélése a nemzet napizámosairól, a pesti színház építéséről, Az tény, hogy Podány i öxség píldát statuált. Szinielőadásokat rendezett és már 23000 korona készpénz van a nemes célra együtt. A kulíurhk meg is le?z mihamarább. Ebből az alkalomból a község meghívta Alapy Gyuia dr. tartományi kép/iselőí, a Szlovenszköi Magyar Kuituregylet vezetőjét, hogy tartson előadást a tennivalókról és adjon tanácsot az építés megkezdése, a kullurhíz terve és jogi helyzetének biztosításáról. Az iskola tanterme zsúfolásig megtelt hallgatókkal és érdeklődőkkel, akik előtt Alapy Gyula dr. kifejtette a SZMKE céljait, munkáját és feladatkörét, vázolta az építés lehetőségeit és keresztülvitelének gyakorlati feltételeit. A nagy figyelemmel hallgatott előadás u’.án a SZMKE fiókegylete azonnal megalakult és kérelemmel fordul a duniszerdahelyi járási bizottsághoz, valamint az országos választmányhoz anyagi támogatás iránt. A feulfurháznak lesz egy nagy előadóterme kétszáz személy befogadására, itt helyezik el a községi könyvtárat és épül egy tanácskozó terem az egyesületek otthonául, ahol a tagok összejöveteleit és gyűléseit rendezik. Mindez megvalósul még ez év nyarán. Az őszön pedig a padányi magyarok Isién segítségével ismeretközlő előadásokat haügainak a ku'.íurházban, előadják színdarabjaikat és mulatságokat rendeznek, hogy az adóság mielőbb lekerüljön a kuliurhizról. Hogy ez igy lesz, arra biztosíték a padányi magyarság ősereje, mely ezer esztendő óta tartja magát a Csallóköz déli szélén és megértene az időnek nagy szózatát. Cseka kivégezte az öszzes veit tengerésztiszteket — február 5*éD. Rigai jelentések szerint a szovjet legrettenetesebb tömegkivégzéseiről számolnak be, amelyeket a forradalom kezdete óta véghezvittek. A cseka kivégezte az összes volt tengerésztiszteket. akik még nem léptek be a szovjet szolgálstába. Már eddig is több száz áldozat nevét közölték, akiknek lelkiüdveért Rigában rekviemet tartanak, minthogy ez a szovjet területén nincs megengedve. A tiszteket azokban az internáló táborokban végezték ki, melyekbe be voltak zárva. Február elsején volt az ógyallai műkedvelők által előadott Víg Kabaré esi. Előkelő Közönség gyüit egybe a Polgár- féle vendéglő szinhaztermeben. A terem az u'olsó helyig megtelt. Kossányi József bekonferáija az első számot. 1. Esküvő eiőtf, páros jelenet. Vetcó Emimé alakítja Ia nyolc éves kis lány szerep ít nagy * bájjal. 2, Titoli tánc revü. Táncolják t Tímár Mucus, Knacker Börske, Waisz 1 Anna, Mízas Máríhi, Knacter Mäly, , Fischer 0 g?, S:olik Mariska, Ö idrusek | I Rózsika. A uráli zenére ügyesen mozog t a 8 táncosnő. Négy közülük tiroli fiú- ; i nak van öltözve, a megvilágositás és a { lányok tiroli ruhája zöld. A fiuknak f 1 fejen fácántollas kis kalap 3 D;. Ke- | nessey Kálmánná mélyen áterzett sza- | vaiata. Kél verset adón elő Ady és j I Szenes Erzsisől, a közönség lelkesen j I megtapsolta. 4. Breun ki lesz csapva ] i című nűgyszemelyes bohózat. Előadlak: , | Vascó E nilné, aki páratlan volt a vá- ^ 1 sott iskolásfiu szerepében. Megjelenése f l é3 játéka általános derül hozott a néző- jj f térre. Tímár Mucus elsőrangú a másik j jj iskolás fiú szerepében, tuha összeállt- { | tása külön dicséretet érdemel. A tanár i f szerepét P^uer G da látia ei kitünően, j | Ötletesen alakította, mikor az egyik 5 I f.ut a fiijánál fogva előhúzza a fogas 1 I mögü’. Ó iási sikere voll. Az egyetlen ] ; női szerepét e darabban Glass 0 ga í adta kitűnő színészi talentummal. I Most szünet következeit. I 5. A nyúl, bohózat Nóii Károlyiéi. ; Szerepeltek: Ve*có Emil, jó volt Süveg 3 szerepiban mint vadász; B:rza János ; I Szeser ijedt szerepét oldo.tr tneg nagy j \ rutinnal; Süvegnél Glass CLga alaki- j I tóttá mulatságosan. Meg kell jegyei- j j nem, Glass Olga viMe a därabot ko- i I moly tehetségevei. B ärgert adta Pauer j I Gid.% aki a legjobb műkedvelők közé j I tartozik. Szobalány volt Mézes Mártin ,| jj és hordár Tímár Mucus. Mind a kettő ) he'yesen illeszkedett az együttesbe. • ] 6. Kossányi József adta elő két meg- t > kapóan szép költeményét. Az elsőt 5 párizsi útjáról visszatérve az első im- ; presszió alatt irta meg. A második ; í megjelent verses áö etében és hangú- j \ laía vidám volt. 7. A kéi pesti nadrág: I kis jelenet, két szerep övei. Előadtak I nagy rutinnal Tímár Mucus és Fischer f Olga. Az egyik, Fischer O ga, heiyes ; ! kis szobalányt, fehér kötény és pártában \ i raig Tímár Mucus egy mindenest ho- j j zoit ügyesen a színre. Vescó házaspár j ! fáneduója igen nigy tetszést váltóit ki ; ] óriási tapssal. Kitünően táncoltak mind | 1 a ketten, úgyszintén a kísérő énekszám j I is elsőrangú volt mindkettőjüktől. 9. ; 5 Következett a legszebb szám. Arató i j lányok, élőkép, ének és táncos revü } \ jelenete. A színpadon leíompitott vörös t \ villany körtéktől; a piros hangulatból 1 ? két bájos piros pozsgás magyarruhás ] í kis arató lány fekszik, ül, vagy áll ká j \ vék között. Fejük felett már ott az ] \ araió koszorú, hosszú szalagokkal. S \ Egy jól ismert dal hangzik el, az „Erik j már, érik a buzakalasz...“ Utána széjjeldobják az uiból a kévékét és a „Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs“ zenéjére táncra perdülnek. Gnönyörü magyar táncol járták. Hirtelen ketté váHnak, egy marad a középen, Ondrusek Rózsika, aki egy remek bokázós magyar szólót táncolt. A hatás a nézőtéren óriási volt, szűnni nem akaró tapsorkánnal. Háromszor ujrázták és táncolta el a két kis magyarruhás leány. Oidtusek Rózsika, Mézes Mirta, Szolik Mariska, Fischer Olga, Knacker Bözsike, Weisz Erzsi és Waisz Anna. A jótékonycélu kabaréelőadáson felülfizetni szívesek voltak: N, N. 215 K, Balog Imre, GII Rezső 50—50 K, Gross József né (Komárom) 40 K, Sümeg Emöné, dr. Pallér Sándor, Csekey János, Fürst Mihály, dr. Nagy Sándorné, dr. Turcik Rudolf, Schwarz László, Halabács Józsefné 30—30 K, Kádek Boldizsár 26 K, Asztalos Abáné, Sándor Dezső (Érsekújvár), Spitzer Béla (Komárom), Kothay Károly, Farkas Andor, Szalcjr Rudolf, Zsigó család, Kádek János, dr. Lénáríh Endrénú, dr. Hajdú Gyula, dr. Katona Sándor, dr. Kecskeméthy Béla, Pelikán Jánosné, Nagy István, Rangel Lajos, Caányi László, dr. Seliey, Franki J., Handier, Kunziler, Annus István, C3virig János 20—20 K, Fiji Miháiyné 15 K, Fried Adolf !4 K, Fischer Rudolf, Szalay Istvánná. Osztényi Benő. Szolik József, Kádek Szilveszter, Sfculec Kálmán, dr. Trebitsch Mór, dr. Kenessey Kálmán, Szabó Bálint, Weisz Alfréd, Müller (Érsekújvár), Fischer Rudolf 10—10 K, Bahorecz József, Fischer Adolf 7—7 K, Eichier, Laca József, Nyársik Péter 5—5 K, Horváth Gyula, Bahorec litván, Kothay Imre, Wollner Ignác 4-4 K, Kádek József, Huikő István, Huüró János, Holler (ErseKujvát) 2-2 K. A rendezőség hálásan köszöni a szives feiü fizetéseket. Az összbevétel 3325.— K. Kiadás 2190 50 „ Netto bevétel 1134 50 K, Az 1134 K 50 fillárnyi összeget az Érsekújvár! takarékbank ógyallai fiókjában betétkönyvre helyeztük el a szegénysorsu iskoiá3 gyermekek javára. A rendezőség. Megerősítették a Grujbár-leány gyilkosának halálos ítéletét. — február 5 én A Pozsony környékéről származó Grujbár leány prágai gyilkosának, Luksiknak semmiségi panaszát, amelyet a halálos ítélete ellen nyújtott be, a brürsni legfelsőbb törvényszék elvetette és megerősítette a prágai esküdtszék által hozott halálos ítéletet. Hatalmas érdeklődés mellett tartotta meg Becskő József író szerzői estjét Magyar Komáromban. Legutóbb jelentettük, hogy a testvérvárosunkba megjelenő „Komárommegyei Hírlap“ szerkesztője: Becskő József szerzői estet tan. Vasárnap este az ipartestületi székház nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel, akik között helyet foglaltak Magyar Komárom előkelőségei, .sőt a megye sok tekintélyes tagja is. Ünnepelték Becskői az ismert és neves iróf, aki mély lírájával, ritmussal teli, halk hangú verseivel meghódította a közönséget. Prózai írásai drámai erőtől duzzadnak és megremegtetik a hallgatót. Dalai egy-egy könnycsepp a szívről, egy-egy mosoly a lélek derűs tükrében, Becskő Pestről került Komáromba és ott rögtön megnyerte mindenki szeretetét. Most, ezután az igazán nívós esi után, nemcsak mint embert, hanem, mint szépirót is megszerette a közönség az országos nevű újságírót. Az iró verseit és novelláit Torday Judit, az országszerte kitűnőnek ismert előadómüvésznő frenetikus sikert aratva interpretálta és a helyi műkedvelő szavalók Arányi Aladár és Trogmayer Jenő kitűnő előadók készségükkel méltóan sorakoztak fel a kitűnő művésznő mögé. I Becskő csodás hatású dalait K. Eitner