Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-07-25 / 89. szám
2. oldd. Komáromi Lapok 19i9 július 25. FOLIO szappan POLIP szappan POLIP szappan § történetírásban annyi hős bajtársával együtt nyoma vész. Ezután Thököly Sebestyén pályafutása következik, aki Mohács után Thar Istvánnal a leghatalmasabb magyar tőzsér volt. A kis életrajz az akkori magyar vásári és kupecélet fölötte érdekes rajza is. Utána a Zrínyiek magyarsága címmel a déli részekén „primus inter pares“ hősi család belső életének egy része, majd Nagykanizsa elvesztése s György két fiának: Zdnyi Miklósnak, a költői nek és öcsének, Péternek, a későbbi vértanúnak gyermekkora, ifjúsága és első férfikorának hősi küzdelmei követ keznek eredeti leveleikkel, éles kritikai megvilágításban., ami a híres nemzet ség szinmagyarságát, sőt emiatt a bécsi udvarra! való ellenkezéseit is kétségtelenné (eszi, de egyben a végeken való küzdelmeinek vonzó képét is adja. Jól jegyzi meg az érdemes szerző, hogy e jeles nemzetségnek cdiig még mindig sok tévedéssel leirí élete méltó feladata a történetírók fáradozásának, 0 maga ennek a feladatnak ebben a kötetben igazán tiszteletet érdemlő módon tesz eleget. Mindezek után a könyv második kötetében a magyar nemzeti haderő feloszlatására tett 1671—1702. évi bécsi kísérletek sora következik, amelyek sorában újabb adatokkal van kimutatva a Bécsből beparancsolt német csapatok sanyargatása, a magyar hídcsspaíok kivált b véghelyiek tervszerű kipusziitásánok története, ami után mar Rákóczi szabadságharca következik. Ez a rész Takáis könyvének legnagyobb, monogrsfiaszerü tanulmánya (mely egyébiránt a Történelmi társulat diját is megnyerte) és rendkívül sok uj i észleltei világosítja fel a Rákóczit megelőző kor válságait és I Lipói magyarirtó politikájának részleteit. E rész külön kötetben is számot tenne. A könyv többi részének elég itt csak a címét megemlíteni, mivel az már a hozzánk közelebb eső XVM. és XIX, század egyes küzdelmes időszakának egyes markánsabbala'-jával vagy epizódjával foglalkozik. Ilyen mindenek előtt a bécsi Magyar Ház keletkezése, a magyar kir. udvari kancellária B^sbe helyezése,és palotájának építése (1766/67] és a három évszázados hsbsburgi ju bileum. Az atilla-viselet kezdete is, amelyet a szerző az 1825 évi nemzeti felbuzdulás idejére tesz. A polgári magyar viselet Arsdmegyében indult meg, ahol az őeí hun-magyar viselethez való visszatérést a megyégyuiésen határozta el és ilt szabták először, majd azonnal Biharban az Attila-dolmányt és Csáky gróf ajánlata Szerint, ami Wenkheim főispánnak nagyon megtetszett. Persze a becsi rendőrkémek ezt is hiven bejelentették Becsnek és mivel ott nem igen tetszett (rosszat 'sejtettek mögötte), rohamosan elterjedi az országban a „hun-viselet“. A könyvnek ez az érdekes része különben nagyon élénken áliiíja az olvasó elé e nemzeti álláspont és a bécsi felfogás kezdődőh srcát. Utána Érdé y Széchényi Istvánja, Kendeffy Ádám gróf és vele Wesselényi és derék főnemestársai föllépése következik majd a pozsonyi diéta külső viszonyairól, Köleseiről és a titkosrendőrségről IHéshazy Istvánról és Liszt Ferencről szóló kisebb részek következnek. Végül Csicseri Orosz Elek halála címmel az ungmegyei követ esete zárja le könyvet, aki az 1843|44-ik évi országgyűlésnek közszeretetben álló alakja volt és a vegyesházasságok betiltása ellen indított heves mozgalmat. Az ebből keletkezett pártharc idejében, mely az egész 1843. évben s a következő év elején is dühöngött, O^osz Eleket a saját inasa, Kovács Pál, Toronyi nevű pajtásával együtt május 21-én éppen olyan módon gyilkolta meg és rabolta ki, mintMajláíh György országbíró! negyven évvel később a maga inasa. Hetekig tartó szenzáció uián a gyilkosságot fölfedez ték és a bíróság a két gonosztevőt „fejvételre“ ítélte. Szeptember 28 án ki is végezték őket. Ennek az esetnek a maga idejében, elég különösen, politikai értelmet is tulajdonítottak. Takáts Sándornak ez az újabb, két kötetet egybefogó könyve tartalomra nézve változatos löriénefi essay-k gyűjteménye, de derékszegében messze meghaladja ezt a keretet is, Nemzetünk életküzdelmeinek leghosszabb és legfájdalmasabb korát világi*ja meg s hozzáférhetővé lett uj adatok nagy sokaságával és igy történeti forrásmü értékével is bir. Bárha még hosszú évek során át folytathatná jó egészségben az érdemes szerző e téren máris igen nagysikerű munkásságát. Csehszlovákia átadta válasz jegyzékét a hidasnémeti ügyben. Rövidesen ismét megkezdik — jutius 25 én. Pallier csehszlovák követ szerdán délelőtt nyújtotta át Walfeő Lajos külügyminiszternek a csehszlovák kormány újabb váfaszjegyzékéf, amely mindenek előtt összefoglalja a f. évi juníus 28 án Hidasnémetin Pecha Vince íeisrtózta. tésa körül lefolyt eseményeket és a tényállást saját felfogása szerint újból előadja. Megállapítja, hogy a magyar királyi kormány legutóbbi jegyzéke nem volt képes az incidens mialt támadt izgalmat a csehszlovák feözvé leményben eloszlatni. Megemlíti a jegyzék, hogy a csehszlovák kormány és közvélemény a legnagyobb figyelemmel fogja kíséri Pecha bünperének lefolytatását, mert csakis a bűnügyi tárgyalás le folyása fog a csehszlovák kormány egyes kérdéseire felvilágosítást nyújtani A csehszlovák kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy alattvalóját megfelelő módon pártfogása alá vegye, ha erre a bünper folyamán nemzetközi a forgalmat Hidasnémetin át. jogi szempontból ok és lehetőség mutatkozik. Hangsúlyozza, hogy a csehszlovák kormány semmiképen sem óhajtja a magyar állam szuveréniíását érinteni, de szükségesnek látja, hogy hogy rpen a fennálló vasúti egyezmény értelmében a vasú i forgalom szabadsága g két állam közöli kellőkép biztositassék. A jegyzék odakonkludél, hogy a cseh szlovák kormány el van határozva, ha a magyar kormány a c-ehszlovás jegyzék újabb fejtegetései u!án stm váHosíatná meg felfogását és amennyiben a körülmények ezt követelnék, hogy élni fog azzal a jogával, amelyet a vasúti egyezmény 35. szakasza részére bútositosisott és az egyezményt Hmondja. (A felmondási idő egy év.) Végüt bejelenti a jegyzék, hogy a csehszlovák kormány teljes szabadságot adott a vasuíigazgaióságnak, hogy a magyar áliatavasui igazgatóságává! egyetértőleg Hidasnémetin kérésziül újra felvegye a forgalmat. A komáromi Jókai cserkészcsapat szerencsés kimenetelű autóbalesete Egy rozsnyci Seiküsíiierstien seffőr nekihajtott a cse* készek autóbuszának Négy cserkész lehulló üvegszilánkoktól könnyebb sebesülést szenvedett Komárom, — julius 23. — Saját tudósításunk, — Keddi számunkban a rendelkezé sünkre álló sürgöny alapján röviden tudósiiotfuk közönségünket arról a szerencsésnek nevezhető autóbalesetről, amely cserkészeink egyik csoportját érle. Az autóbalesetről munkatársunka következőkben számolunk be részle tesen. A Szepes-Tamásfalván táborozó cser készek kö-ül hétfőn húszán, két bencés tanárral, Biró Lucián cserkészfőparancsnok és Hajdú Lukács dr, vezetése alatt kirándu ást rendeztek Iglóról Krasz nahorkára. Az ut pazar természeti szépségek közt kígyózik fel a szepesi Érchegységen át nagyszerű panorámát nyújtó szerpentineken, A vezetők — okulva a tapasztaltokon — előbb gondosan megvizsgálták a kibérelt járómüvet és csak azután bérelték ki, mikor meggyőződést szereztek, hogy az teljesen kifogástalan karban levő Skoda gyártmány, mely alig két hónapja van használalban. Az autóbusz lelkiismeretes és jó sof főrrel a 90 kilométeres utat minden baj nélkül tette meg. A fiús megtekintvén a vár nevezetességeit, ebéd után fél háromkor visszaindultak és este hat órakor érkeztek volna vissza Iglőra, Mikor Rozsnyót elhagyták, alig pár kilométernyire egy szembe jövő teher autóval találkoztak, amely elől az autóbusz soffőrje szabályszerűen kitért anélkül, hogy a teherautó az ultest közepét elhagyta volna és igy történt, hogy az összeütközést elkerülendő^ cser készek autóbuszának vezetője egy kőrakásra vitte fel az autóbuszt és ebben a pillanatban irtózatos csörömpöléssel tört be az autóbusz minden jobboldali ablaka, mert a teherautó az autóbusz jobboldalát súrolta és meg is sértette. Az összeütközés illetve a súrolás pillanatában az autóbusz ablaka üvegszilánkokká repedve a jobboldalon ülő cserkészek fejére hullott és azok i könnyebb természetű karcolásokat szenvedtek. Négy fiúról és Hajdú - Lukács dr. tanárról csurgott a vér, de. a túlsó oldalon ü őknes semmi bajuk sem történt. A teherautónak valószínűleg részeg vezetője elillanni próbáit, de a számát sikerült falj egyezni és később elökeriíeni a csendőrségoek. Biró parancsnok a sebesült fiukkal az autóbuszon visszafordul! Rozsnyóra, ahol azokat orvosi segítségben részesítették és az orvos megállapította, hogy a sérülések nem komoly természetűek. Aztán Bsró főparancsnok, — aki a táborozás előtt minden cserkészét biztosította baleset ellen, a rózsnyői állami rendőrbiztosságra sietett, ahonnan az ügyeletes rendőrtisztviselővel autóval tuhajtattak az öszszeütközés helyszínére. Mivel az mar Rozsnyó határán tu! feküdi, az ügyet a csendőrség vette a kezébe és akkorra már előkerült a karámból lelkiismeretlen lettese is, aki először kiegyezési ajánlott fel a kárra vonatkozólag, amelyet az autóbusz vezetője visszeutasitoít. így az egész ügy a bíróság elé kerüi, ahol a tettes e! fogja nyerni méltó büntetéséi. Mivel már hasonló cselekményeké^ több ízben büntetve volt a teherautó vezetője, a csendőrség hajtási igazolványát bevonta. Az autóbusz a hivatalos eljárás lebonyolítása után minden hiba nélkül 9 órakor ért vissza Igióra, ahol Bíró főparancsnok a sebesülteket ismét orvoshoz vezette, aki megállapította, hogy a sérültek orvosi ellátása kifogástalanul történt és sérülésük nem súlyos. Két cserkésznek a seb ét egy öltéssel összekapcsolta : ezek Bátyai Mihály és Horn Béla komáromi cserkészek, jelentéktelenebb sérüléseket szenvedtek az üvegszilánkoktól Basiiides Zoltán komáromi Jablár.czy ipolysági öregcserkész és Hajdú Lukács dr. tanár. A nagy szerencsétlenséget az iglói autóbusz vezetőjének lélekjelenléte hárította el, akiről a tanuk vallomása alapján megállapítást nyert, hogy példásan viselkedett az összeütközés elhárítása érdekében. Óvatossá« a tudás anyja A 5ÓSBORSZE5Z a védelem a meghűlés ellen. I Párizsi jegyzetek. Irta: KOSSÁNYí JÓZSEF. ; 14. fuillet. Páratlan a maga nemé; ben. Három négy millió ember mulat, > tombol szabadon, a legkisebb ellenőr; zés nélkül. Msgasrangu lisztek, gaz| dag polgárok, munkások együtt Itt j minden osziályfcüiönbség feiegyeniiíő: dík: egy katonatiszt a hullámvasút ; kocsijábsn egyszerű munkással öleíkej zik, lísziviseSők, egyensapkás diákok, I kérgeskezü munkások, cifrasálos apa■ csők és apacslányok bomlanak, táncolnak utolérhetetlen párisi kedvvel, humorral, egyetértéssel. Egy kis rneiiéku cában két apacs■ íány táncon fáradhatatlan nekilendüléssel és rugékonysággaí. Az arra ; bámészkodó rendőr arcát pajzánul ; kacagva csipdesik, öieük ői s csatta! nős csókokat csuppantanak a rend | tehetetlenül mosolygó őrének bajuszoa \ ábrázatára; felugrálnak az arra haladó j autókra, csókot dobnak vagy esetleg adnak a bent ülőknek, humorizálnak, ' kedéiyeskednek feltartóztathatatlanul és j kedvesen. I A Bastille kőiül óriási embertőmeg. Állami zenekarok játszanak, megy a tánc, az autók ezret ácsorognak tehej tétlenül a téren s az utcákon, mert most 14. juiliet van I Az Egaiité, Sociaülé, Franerniíé ünnepe, a Bi8silie lerombolásának az évfordulója I : Falábú rokkantak, pohos öreg bácsinak eiviruit, ráncos nékik riszálják, fintorgaiják magukat: ma 14. juiliet vani Táncoló párok suhannak el a villamossal, óriási, idegen bámulókkaí megrakott autós előtt; azok egy szempillantás alatt, komolyan, természetesen és udvariasan lefékeznek: ma 14. juiilet van I Ma mindent szabad, ma nincs rendőr, nincs koriát, nincs határ. A Bastille grandiózus emlékműve ezer, meg ezer pazar szín harmoniáju villanyfénytől ragyog. Káprázatos gö; rög tűzben lobog fei tiz óra felé az egesz emlékmű és tetején a szárnyas, szimbolikus szobor, misztikus, kékes l lilás párásaiban mintha égbe induló t csoda lenne. j A Szajna felet! a Journál bérelt rekíámhajoi produkálnak fényes szini-Í( játékot. Fényképészek loholnak, az elragadtatás kiáhásai hallatszanak itt is,.ott is s a néptömeg nő, dagad, hullámzik. | Mégis, sehol egy durva hang, sehol l egy kavarodás, minden a legnagyobb : simasággal folyik, csak kissé lassan \ vontatottan. Az Eiffelen a Cyíorien óriási összegeket felemésztő reklámai exotikus szinkontrasztokkal ámítják a nézőt, az Etoil, Champs Eiysées és a Place de ia Concorde aszfaltjára roppant reflektorok támaszkodtak vakító fényképeikkel. Minden kis kávéház, mulató, bar tömve. A Montmartre-on lépni is alig lehet. De mindenütt pazar jókedv vibrál, a tréfák, mint szines rakéták szállnak, végefogyhaílan tánc, szellemesebbnél szellemesebb reklámok, felejthetetlen fény, kivilágítás és hangulata ködön... Yes... Yes... Yes.«. hallom magam körül. Elbámeszkodiam és ahogy
