Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-07 / 147. szám
4 crilat Komám ín I LapoJr iú'JQ' december 7. Támadás az egyházak ellen. Köteles-e a város a kegyúri kiadások viselésére ? — Hozzászólás. — Komárom, — december 6. A komáromi képviselőles illetnek úgynevezett „haladó szellemű“ párt iái most már minden esztendőben megismétlik kis játékaikat a kegyúri terhek és a vallásfelekezetek segé lyeivel szemben és ha többségei kapnak hozzá, hát törlik azokat a költségvetésből. A legutóbbi képviselőtestületi ütésen is ugyanez történi, de ellene a vezető állami fő jegyző, mint törvényt sértő határozat ellen, vétót jelenlelt be, igy lehat a határozat végre nem hajtható. Az érdekelt egyházak is bizonyára íelebbezésekkel támadják meg a határozatot, melyet a kommunistapárttal és a csehszlovák pártokkal megerősített szociáldemokrata párlból kialakult adhoc többség hozott. Semmi kétségünk sem lehet, hogy ezt a törvénybe ütköző határozatot meg fogják semmisíteni a felettes hatóságok. A tételes vallásfelekezetek ellen intézett ezek a támadások a választások óta vérszemet kapott szociáldemokrata párt boszorkánykonyháján készültek és a párt egyik tagja egy „kiváló“, de az ismeretlenség inkognitójában maradni kivánó „jogászinak véleményét olvasta fel. A szakvéleményt lehet, hogy jogász készítette, de lehet, hogy a kiséri jogakadémia terméke és igy egyelőre a jogrendet nem veszélyezteti. Ez a szofizma abból indul ki, hogy a város község lett és a kegyúri jog csak a városokat terhelheti, de a községeket nem. Rendben van. Azonban a szakvélemény azzal marád adós, hogy ha a várost nem terheli ez a kötelezettség, akkor bizonyáa valakit terhelnie kell, mert kétoldalú jogügyletről van szó, szerződő felekről. Hogy a szerződés kétszáz éve vagy régebben készült, az a dolognak lényegén épen semmi! sem változtat. Tudomásunk szerint a kegyúri jog a csehszlovákiai jogrendnek is egy része és ha Csehországban nem ismerik is Szlovenszkón érvényben van és az! semmiféle törvényes intézkedés meg sem változtatta. A kiséri jogi felfogás abban ringatja magát, hogy szerzett jogokat épen úgy eltörölhet, mint a tábláról a krétával irt belüket és számokat. Ez az igen nagy jogi tévedés amelyről a város jogtanácsosának is fel kellett volna világosítani a haladószellemü laikusokat. Mert az nem szorul bizonyilásra hogy szokásjog is épen olyan erős, mint az irolt jog, a törvény vagy a tör vény erejével biró rendelkezés. A kegyúri szolgáltatásokat minden he lyen már régesrégen megállapították még pedig nem egyoldalúan, hanem a szerződó felek: az egyház és a város. A város kötelezettsége fennáll több mini egy század óta, lehat ezt a kötelezettséget a város egyoldalúan meg nem szüntelheli, ellenben joga van leülni a tárgyaló asz tálhoz, ha ezt a kötelezettségéi meg akarja váltani. Az egyházfelekezelek segélyeinek kiszolgáltatása pedig törvényen alapszik és ezt sem lehet egy egyszerű határozattal és azzal a csatakiáltás sál, hogy „minden felekezet fizesse a maga papját“ elintézni. A szocdem párt ezzel a felfogással lün telni akar a vallások ellen, amely ő szerintük magánügy. Azonban ezt a tételt igen sokan tagadják még közülük is és nagyon természetesen tagadja mindenki, aki nem kér a haladó szellemnek ebből az erkölcsi rombolásából és ahhoz segédkezet nem hajlandó nyújtani. A mi szemünkben a vallás nem magánügy, hanem közügy. Épen igy a felekezeti oktatás is a szívügyünk, meri nemzeti életünknek és megmaradásunknak a biztosítéka mind a kettő. Ennélfogva nem vagyunk hajlandók magunkat bemaszlagol tatni semmiféle rendkívüli jogtudóstól, mert ennek a jogász Anony musnak is számolnia kell a féleies jogszabályokkal és azzal a perrel, amelyet a város könnyen megkaphat és el is veszilhet, ha nem lesz eleget kötelezettségeinek. Hogy azután egy elvesztett pernek perköltségei is merülnek fel és akik a várost ilyesmibe belehajszolni szerelnék, viselik-e ezeket a költségeket, ennek a problémának a megfejtését bízzuk a haladó szellemű jogászokra és az egyházak ellen támadást intéző urakra. Hogy mennyire van kegyúri jog, azt tudomásul vehetnék a kegyúri jog nagykorú ellenségei abból is, hogy sok helyen, ahol a patrónus birtokait kisajátították és felparcellázták a földreform során, a plébánia és a lelkész eltarfására bizonyos nagyságú és mennyiségű földterü lelet meghagytak, amelyből a templom fentartása és a lelkész ellálása fedezhető Ha ez igy van az egész köztársaságban vagy Szlovenszkóban, akkor nem lehet külön jog a komáromi szocdemek számára sem, olyan törvényt pedig nem tudnak felmutafni, amely a kegyúri kötelezettségeket megszüntette volna. Ra bulisztikával és kiváló jogi tekintélyek nyilatkozataival nem lehet kötelezettségeket megszüntetni. Megváltani ellenben minden kötelezettséget lehet, igy tehát a kegyúri kötelezettségeket is. A haladó szellemű tudomány nem sokat ad a törlénelmi fejlődésre és azzal sem törődik, hogy a város annak idején törte magát a kegyuraság vállalása iránt. Ez történeti és a történeti tényeket elutasíthatja a rabulisziika, de a bíróság ahol a jogszoigálfatást intézik ezeknek a tényeknek alapján mond Ítéletet. Miért akarnak ítélet nélkül egyolda luan megszüntelni jogi kötelezettségeket : mert a vallás magánügy. Ezt a politikai léiéit azonban megfelebbezzük a nyilvánosság elé, hogy az is lássa, mi törlénik a városházán, milyen játékokra pazarolják olt az időt. Mert ilyen játékok azt ered-FINOM KARAC50NYI SÜTEMÉNYEK legjobban I)r. Oetkei Tessék kipróbálni! A. receptjei szerint sikerülnek. Vaníliás sütemény: Hozzávalók : 25 dkg vaj, vagy zsír 15 dkg cukor, 1 csomag Dr. Óetkerféle vanilHncukor, 5 dkg mandula 1 tojás. 50 dkg liszt, V9 — ’/< Iit«r tej, V2csomag Dr. Oetker-féle sütőpor, 1 késhegynyi só. Készítése: A vajat és a sütőporral kevert lisztet tésztává gyúrjuk. A tojássárgáját, 10 dkg cukrot, vanilliucukrot a tejjel összekeverjük és hozzádolgozzuk az előbb leirt tésztához Ha nem eléggé gyúrható, még több lisztet teszünk hozzá és kinyújtjuk! Hosszúkás négyszögekre vágjuk, bekenjük tojásfehérjével, beszórjuk szilánkokra vagdalt 5 dkg cukorral kevert mandulával és végül közepes tő mellett megsütjük. — Bádogdobozban sokáig eláll. — Ajánlom a következő Karácsonyi sütemények elkészítését: Puncskoszoru, fűszeres-csillag, csokoládéperec, kávékétszersült. mandulacsók stb. melyeket karácsonyi süteményeknek megfelelő formákkal kiszaggatunk. Ezen recepteket mind megtalálhatja a színes képekkel ábrázolt F kiadású receptkönyvben, mely minden füszerüzletben l'50kc-ért kapható. Ha az ott kifogyott, úgy bélyeg beküldése ellenében küldi Dr. A. Oetker, Brünn. ményezik, hogy a városnak 1930 ban aligha lesz jóváhagyod költségvetése, mivel a felebbezések folytán majd az országos hivatal fog vég érvényesen dönteni a költségvetés ügyében Ami azonban a tiz százalékos pótadóleszállitást illeti, ez közönséges fogás, amelynek nem fognak felülni komáromi adózók, hiszen sokkal többel is lehetne leszállítani a pótadót, ha más kiadásokat törölnének a költségvetésből, például a szociális kiadásokat vagy a központi műhely kiadásait. Ezeket csak úgy találomra hozzuk fel. Nevetséges dolog az, hogy egy kisebb politikai csoport igy akar diktatúrái gyakorolni a város közügyei körül és felelőtlen játékokat űzni régi évszá zados intézmények felforgatásával El a kezekkel, a ragadozó kezekkel, amelyek rombolni akarnak hagyományokat, vallásokat és diktatúrával akarnák szabályozni a lelkiismereti meggyőződést és szabadságot. Min den ilyen harcnak, mely nélkülözi az erkölcsi alapot, bukással kell végződnie. Községek segélyei az országos kiegyenlítési alapból A csallóközi járásból Komárom kivételével egy község sem folyamodott Az udvardi járás öt községe részesedett országos segélyben Saját tudósítónktól. Az országos választmány december 4-éa megtartott ülése foglalkozott a községeknek az országos kiegyenlítési alcpból való segélyezésével. Megemlitésremélió dolog, hogy a csallóközi járásnak egyetlen községe sem folyamodott ilyen segélyért, melynek előfeltétele, hogy a község pof adója meghaladja a 200°/°-ot. Egyedül Komárom város folyamodott Komárom, — december 6 1929. évre is segélyéit, melyről másutt számolunk be. Az udvardi járás községei kőiül segélyért folyamodtak és segélyezésben részesültek a következő községek: Für község 8733 K, Komárom-csehi község 16484 K, Jászfafu 163C6 K, Mudronyovó község 5624 K és Komáromszemere község 48000 K összeg erejéig. Megjavítják az Izsára vezető utat* A hafkilométeres utcák megjavítása 85000 K-ba kerül. /: z országos útalapból ennek húszszázalékos segélye fejében 20000 koronát kap a község. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1929 december 6. A községnek a munkálifoí 1930 iunius végéig be k:!l fejezn e. Remélheiően a község ezen a jelentékeny támogatáson kívül az országos útalapból is részesül még segítségben és az ut végre megjavítható lesz, mert most már ieljesen járhdailar. A komáromi tejüzemek megbízhatósága« — december 6. MuH szombati számunkban megjelent a komáromi fejgazd sági üzemtől íző'ó cikkünknek egyik mondaiá!, amely igy hangtól!: „bizonyos, hogy ez a körülmény az? fogja eiedményezni, hogy a hkosség inkább megbiihaíó helyről szerzi be m?jd s?ü<ségleíéi, semhogy egészségéi veszélyezleíő laríaimu tejet vásároljon drégi pénzén“ — a Komáromban műiődó egyik tejüzem mlsjdonosa, Fieiíchmann Herman kifogáso.ta. Nyilvánvalóan ez az állítás egyik koimáromi tejüzemre sem vonatkozhadk, miuán a komáromi ttjizemek — értsd c meg jó : te jüzeme* — kivétel nélkül megbi.h i ók, ezt a komáromi közönség nem most fudja, hanem tudja már néhány éviized óta. Azonban számos komáromi embar nem közvetlenül a komáromi tejüzemekből szerzi be ( tejszükségleiét, hanem a Komáromba naponta bejövő f Husi kisemberektől vásárolják a tejet. VUgos, hogy ezeknek a sejtiíc — mim ahogy már számla an tejrazzián beigazolódott — bevásbbé megfelelő és igenis, könnyebben lehetséges az egészséget veszéiyezteíő, mint az olyan tej, ameiy akármelyik lejüzemből származik. A komáromi fejüzemek megbízhatóságához a közönségnek eddig sem fért semmi kételye és nem fér ezentúl sem, igy az előbb említett mondat tehát semmiképen sem vonatkozott rájuk. Izsa község már egy év óta azon fáradozik, hogy leromlott útját megjavittasss. Sajnos, ehhez nincsen elegendő anyagi ereje. Már erre az évre 35000 boronát szavazott meg, amelyet természetben való szolgáltatásokkal rónak le a községnek gazdái és az ut javítására szolgáló kőanyagot az úttestre kifuva rozzák. Az országos hivatal most tárgyalta ezt az ügyet és Krivanec kormánytanácsos előadása alapján Izsa község részére 20000 korona összeget szavazott meg, mint az ut kiépitési összegének 85003 koronának húszszázalékos maximumai. Az ügyben dr. Alapy Gyula tartományi képviselő többször közbenjárt és sürgette az országos hivatal határozatát. ELADÓ Dad községben (Komárommegye) közvetlen a falu és vasútállomás mellett íekvő, kitűnő talajú 25—28 magyar hold szántóföld lakóházzal, holdanként 900 Pengőért. Mivel a birtok a tatai bányavidékhez közel esik, értékesítési lehetősége kitűnő. Tulajdonos Tóth László Dad, Magyarország. |
