Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-12-07 / 147. szám

2. <>:dm Komáromi Lapok i 999 december 7. Karácsonyi szenzáció ^ELBERT divatáruházaür;0."’ hihetetlen olcsó leszállított árai! Selyem magánkötő 4'50 Selyem férfi sál 10'— Férfi zephir ing 2 gallérral 25*— Férfi angol zephir ing 2 gallérral 39 — Köpper alsónadrág 11'— Férfi és női trikó keztyű 6 50 Kezes-lábas gyerek trikó 6.— Gyermek angol szövet kabátka 70* — K£ a Téli kötött soknl 6 drb. la férfi zsebkendő Mosóselyem harisnya „Radio* női harisnya Batlszt ingnadrág Gyapjú ingnadrág ▼ Gyermek téli alsónadrág Gyapjú női kabát hosszú 2'50 Kő 7'50 „ 15— „ 4'- . 17*— . 25*— . 6 50 „ 45— „ Nagy raktár baba-|fttsző kocsi, manikűr- és utazó készlet, Wlmpasstngi hó- és sárclpő és csizma, bécsi pullower kosztüm és nyakkendők, divat ernyők, legfinomabb bőrtárcfik és retikül, fr. batlszt zsebkendő, chanilla és selyem sál stb. Egyleteknek külön a|ánlatl Egyleteknek külön ajánlati okoztak, A csendőri nyomozás ered* mánytelen maradt mioden esetben. Ezek után azt kérdem: 1. Hajlandó-e országos Einök ur a koltai csendőrséget, amely ezeken az állapotokon nem tud segíteni, haladék­talanul kicserélni? 2. Hajlandó-e Harangozó Mihály ál lami jegyzőnek a koltai magyarsággal szemben tanusitott magatartását leg­sürgősebben megvizsgáltatni és erre nézve az ottani magyar lakosságot vagy annak képviselőit, iskolaszékét, a jelentkező tanukat kihallgatni és a község közbékéjét a kihágások meg­torlásával helyreállítani és a magán­­vagyonban és a személyi biztonság el­len elkövetett bűncselekményeket meg­­toroltatni ? Komárom, 1929, december 3 Dr Alapy Gyula az orsz. választmány tagja. Komárom város segélyét 1929. évre 254.038 K összegben állapította meg az or­szágos hivatal a kért 326038 koronával szemben. — Saját (udósiíónktól. — Komárom, — december 6. Komárom városa értékes mikulási ajándékot kapod, amennyiben az or száeos választmány most foglalkozóit 1929 évi költségvetésével fespcíolaioa kérelmével. A város 326038 korona összegért folyamodott sz országos ki­egyenlítési aíepbő’, az országos választ­mány azonban Obercian kormánytaná­csos alőttdásában 254 038 koronában állspi'otfa meg a város igényét, tehát 720CO K-áf törölt a fcöiíságvetés kiadási rétzebői. Komárom városára nézve mai hely zeiében ez a megáilapitás is igen elő­nyös és ezt az összeget még ebben st évben meg is fogja k:pm. Az 1930 évre már megszűnik a város igénye eztkre, mivel pótadója a 200% alá száilt. Mivel a város ezek szerint a hőna­­po kai ezelőtt megszavazott 878.000 korona segéllyel együtt egymillió! meg­haladó segélyösszeget kapott az orszá­gos igazgatás részéről, ez fizetési mér­legére igen kedvező Jutással van ás zárőszámadása is felesleggel fog zárulni. Reklám áruház (Zwickel Béla) Komárno, Baross-u 12. Felhívjuk a n. é. közönség fi­gyelmet nagy őszi kötöttáru raktárunkra azzal a megjegy­zéssel, hogy az emelkedő árak miatt szükségletét mielőbb fe­dezze. Havasi legenda, Irta: Gyallay Domokos, Fias farkas raeggonoszodik, fias em­ber megserényedik. Lám Bálint Józsi, a Tamáséi Hires mihaszna volt, amíg kötetlenül bódorgott a világban, most pedig, hogy nyakában a gyermek gondja?... Úgy gyűjt, úgy kapar, sanyarog, hogy már túl is van a mér téken ... Mit nem talál ki, hogy pénz csinál­jon a házhoz I Egy tavaszi napon két bagolyfiut hozott haza Köbére sziklájából. Füles­bagoly fiuk voítak, féligtoiias, csúnya jószágok. Gangosán sétáltak a szeílős, tágas tyúkketrecben, ahová Józsi zárla őket, bohókásan forgatták erre-arra nagy szemüket. A szájukat pedig tel­­hetetlenül tátogatták mindenkire, kol* dúltak, mint szemérmetlen cigány purdék. A folu csodájára járt a Bálint Józsi madarainak. — E ek aztán étkes jószágok, rneg­­nyomorodol velük, Józsii — vélekedett valaki. — Dej’szen, csak az Isten megtartsa őket! — fohászkodott Józsi. — Jó pénzt ad ezekért a raeggyesi száz . . . Nagy úri helyekre kerülnek ezek . . . külső országokba I . . . Lassanként nagy tisztessége támadt a Bálint Józsi bagjainakl A falu rá­érő sarjadéka állandóan ott zsinatolt a háza körűi, boldog volt, aki az ól­hoz férkőzhetett s szinről-szinre lát­hatta a nagyramenendő jószágokat Az élvezetnek azonban meg volt az árai A baglyok látására be kellett válta­kozni, mint a panorámába. Ki májat, ki csóré verébfiut, ki főtt galuskát ho zott a nevezetes foglyok táplálására. Megkeresték azok a maguk eledelét a hírnevükkel! . . . Egy reggel nagy meglepődés érte Józsit, amint a madarai látására sietett. Az ól előtt nyúlfióka maradványai. . . bent az ólban nyúlszőr , . . friss hús­darabok . . . Ki etette meg éjnek idején a kis baglyokat? A kapu bezárva, a kerité sen semmi nyom! ... A következő napokon hasonló csoda; hol kicsi nyúl, hol egér, hol madárfióka maradványok az ól körül. A faluban is hite ment a különös dolognak; éjszakánként titok­zatos kezek etetik a Bálint Józsi bag­lyait! — Nagy szerencsét fognak hozni ezek a madarak, meglásd! — biztat­ták az asszonyok Józsinét. — Bizony reánk férne I — szorította kebléhez póíyás picikéjét a menyecske, A titkok azonban nem tartanak örökké. Valaki azt találta mondani Részletek Laitinen Toivo finn lelkész magyar nyelvű felolvasásá­ból amelyet Komáromban az Evang. Nők Oltáregye- , sületében tartott. Folytatás. Néhány szegény káplán és különösen * egy föld rízes ember volt Finnország ' leiki megújhodásának szent háborújában j a mennyei Királynak: az Ur Jézus < Krisz'umak hűséges és bátor fegyver- I hordozója. Ruotsalainen Paavo voit ez ' a finn paraszt, Keiet-Finnorszagbó! j származót!, egészen egyszerű földmives ■ embír volt. Iskolát nem ját, a név n kívül más egyebei csak nehezen tudott j leirni, — de szeretett olvasni. O yan í szegény volt ő is, mint a nemzete, — j éhínség idején nem egyszer evett ő is ; fakéreg kenyeret. É' Ruoisaiainen Paavo j az Isten kegyelméből mégis oym em- j bérré Sert, »sínek a neve kitörő h .‘teilen \ belükkel van rávésve a f nn rörtendem legszebb lapjaira, i A XIX század nagy lelki megujho- ; dásának munkása az éie! kemény isko- í Iájában tanú *a meg a Kisz'u? Jizushoz vezető uía*. Ruotsalainen Paavo ezen i az utón lett a finn nép vallásos m g- > ujhodásának és nemzeti ébredésének | vezéré é. „Paavo ukkou /(„Pál apó“-t) méltán nevezték „kát dioecesis püspö kének", mert áldott munkássága az j akkor még két püspökségből álló egész országra kiterjed'. “ Különös idő volt ez a múlt század- ! ban sz én hazámban Lelkileg már-már \ megdermedt vidéked is, amerre durva • szokások és erkölcstelenség közt pusz- 1 tűit jobbra hivatott népjm, olyan nehéz külső viszonyok ellenere is, mint ami- i iyen a citl uralom \óit, — néhny év lefogása alatt egészen megváltoztak, — ) rájuk fen lehetett bmsrni. Manapság ; erős hi ű, tiszta éleítí, müveit, hizafias I és szorgalmas nép lakik itt. Ezek az I országrészek ma is Suomi leggazdagabb vidékei. Az csak igazán természetes, hogy az egész finn nép olyan mgy szeretettel i vette körül a muh ban és veszi tö ül ma is az édesanyját: az egyházat, hogy semmiféle tűnő-múló betegség, divatos áramat meg nem tudja tántorítani őt ebben a ragaszkodásban. A lakosságnak töob mint 98% a evangélikus, de nem­csak az anyaaöny szerint és megvan minden reményünk arra, hogy azzá Ajándékot nem adok, mert azt az árakba kellene beszámítani, ellenben a készletemet gyári beszerzési árban árusítom ki, úgyszintén a férfi és női fehérneműek, pulloverek, harisnyák, férfi nyakkendők, férfi és női divatsálak, eső­ernyők, keztyűk, csipkék stb. divatcikkek árait tetemesen le­szállítottam :: Egyszeri bevá­sárlás után állandó vevőm lesz ön is :: Kérem kirakataimat megtekinteni :: :: Tisztelettel Stern Endre Városház-utca 3. szám.. lesz 100% ban. Helsinki Vüouri, Sortavala, Oulu — mind egy-egy h 'gyen épitetí városa az „Isteni Szereiei“-nek; mindenüti a Má­ria—Mirtha lélek él. — A diakonissza — enyaházakba állandóan többen jelent­keznek — még pedig a ml leányifju­­ságunk mindenképpen legkiválóbb ré­széből ! — mint amennyi! ezek a szent helyek befogadhatnak. A mi legkedvesebb vágyunk: sz Oroszországban lakó finn-ugor néptk közötti missziói munka, ami te jesen egyértelmű azok megmentésévei, — még nem valósulhatott meg — de nem hagyunk fel ezzel a reményünkkel. Sohasem fe'edkezünk meg a mi ked­ves déli testvérünkről, a magyar nem­zetről. Mmden ískolás-gyermek énekes­könyvében megvan a Szózat és a Him­nusz és énekesük őket. A kiváó ma­gyar írók es költik müvei (Petőfi, Jó­kai, Mikszáth, Heicieg F. stb.) még a legegyszerűbb fa usi házak könyvtárá­ban is megvannak. A tavalyi budapesti finn-ugor kon­gresszus ha ása alatt számtalan etőadás-JÓ2S nek, hogy aki eledelt ad a bag­lyoknak, az egyszer olyasvalamit is adhat, amitől égnek vetik a lábukat. Jó lesz meglesni, hogy honnan jön a jóakarat 1 Égnek vetik a lábukat? Megriadt ettől a lehetőségi öl Józsii Szorgos dolog ideje volt, amikor az embernek ugyancsak kell az éjjeli nyugodalom, de azért mégis rászánt egy éjszakát. Megbújt az eresz alatt és várta az éjjeli látogatót. Egyszer, úgy éjfél tájban, nagy su­hogás támadt a levegőben, éles árnyék vetődött az ól elébe. Tisztán látta Józsi: az anyabagoly jött el a fiaihoz, Nyúlsüldőcskét hozott a karmai kö­zött, darabokra szaggatta és a rácson át beadogatta fiainak, így áll a dolog? Hiszen akkor rend­jén van! — nyugodott meg Józsi. Ki­­költötte el akarja tartani, hadd legyen meg az öröme. Fődolog, hogy ei ne röpítse a meggyesi vásár előtt. A népek nem tartották olyan egy­szerűnek a dolgot, — Mégis csodálatos, halljátok-e, hogy oktalan állat annyira szeresse a gyér mekét 1 — könnyezték meg az asszo­nyok a kapáiéban, — Az a csodálatos, hogy reájuk ta­lált. — Lámpás van az anya szivében, odaíalál a gyermekéhezi ... — szipo­gott a jámbor Takó Patné. Bálint Józsi egy napon összébb ta­tarozta a tyúkketrec rácsait. A gyer­mekek ugyanis fölfedezték, hogy az anyabagoly nappal is ott gubbaszt a közeiben, egy öreg fűzfa sürü lombjai közi. Miféle alkalomra les ? Rőpiteni akar ? Ki akarja menteni fiait ? Ottó, tudós bagoly 1 .,. Tartott Józsi az anyabagolytól, de azért a segítségét nem szerette volna eljátszani. Mordul megfenyegette a kölykeket. — Meg ne merjétek hajigálni az anyát, az is az én baglyom 1 Dehogy merték, dehogy merték I Még a nagyok is némi borzadállyaí néztek az öreg fűzfára. O t őrködik a titokzatos madár a lombok közti Fél­tek is iőle, szánták is anyai nagy gyötrelmeit. Telt az idő, mind melegebbek lettek az éjszakák. A Bálint család egy napon a fülledt kis szobából kiteiepedett hálni az eresz alá. Két ágy s a bölcső ép­pen jól elférnek az eresz födele alatt. Úgy fordult ekkoriban) hogy a me­nyecskének haza kellett látogatnia Páifaivára a szüleihez. Magával vigye-e a pici Jóskát? Úgy egyeztek meg az urával, hogy nem viszi magával. Szél indulhat, vihar támadhat, forróság sza-Töltények nggyáresése ! Ismert elsőre« dLfli töltényeim uj árai: Cal. 12 Cal.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket! Soltért József Bratislava, Halászkapu-u.4 A CSL. MUNITiO ÉS FÉMARUGYÁR R.T. gyári lerakata és képviselete Szlovcnszkó és Buazlnszkó számára.---

Next

/
Thumbnails
Contents