Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-12-05 / 146. szám

1929. december 5. Komáromi Lapok. 3. oldal. mert a mai áldatlan állapotokat mind« annyi a saját bőrén érzi. Szóval szín­házi törvényt sürgetünk mindannyian és vajmi kevesen tudják, hogy Magyar­­országén már volt színházi törvény, igaz, hogy száz évvei ezelőtt és ma már kissé mulatságos intézkedéseket tartalmaz. Ped'g ez a színházi .szabály­­rendelet" a legpontosabban foglalko­zott a színház minden körülményével és rigorózusan megszabta még azt is, hogy mi adható elő és mi nem. A színház száz esztendő előtti sza­bályozásának a sok mulatságos ren­delkezés mellett varnak olyan pontjai is, amelyek gyönyörűen világítják meg azt az igazságot, hogy a magyar nép jellemétől és érzésvilágától milyen messze esett a vallási türelmetlenség, egyenetlenség. Ez a szinhá;i rendelke­zés már száz esztendővel ezelőtt ki­mondotta, hogy .zsidót a szinpadon csak akkor lehet szerepelte ni, ha a vallásáról becsmérlően nincs szó,“ De természetesen bőségesen akadnak olyan paragrafusok is, amelyeket az osztrák kimariíla diktált s amelyek ma már ín?kronisztikug. n ha'nsk. Így pél­dául a rendelkezés kimcndta, hogy „a hazai történelemből vett királyi bíráló müvek betiilandók“. Ennek alspján akkor a Bánk b'n is a betilt; ndó szirpsdi müvek csoportjába tartozha­tott. Szigorú megtorlás érte azt a színigazgatót, < ki olyan darabot meré­szelt előadni, melyben n, „király aka­ratából kivégzés“ történt. Hallatiarul mulatságosán hat az a szabályozás, hogy .kát; naságnak a színpadon prolekc’ó hiánya miatt nem szabad panaszkodni“, de nem kevésbé : derűs az sem, hogy „dévajkodásnál s fiatal tiszt nem kerülhet ellentétbe a feljebbvalójával“. Elképzelhető, mit ; kapott volna Zilahy Lajos, amiéit A tábornokban a „dévajkodás“ folytén a tábornok és alan'os tisztje ellentétbe kei ülnek. Védte a vallást és az erkö’csöt is a száz év előtti statu'um. „Ájtatos öreg­asszony“ például csak akkor jelen he­teit meg a szirén, ha nem volt a ke- j zéten imakönyv. A jóerkö'cs elten vétett az olyan szinirü. melyben házas- : ságtöré8ről volt szó. (Bár a házasság- j törést az emberek már akkor is gya- 1 koro’ták,) A színpadon mellőzendő volt minden papi hivatalt jelző kifejezés. Főtiszte'endő helyett a „pater magis­tet“ kifejezést kellett használni, „mert 1 az nem hangzik olytn vallásosan.“ | Szigorú szabály mondta ki, hogy „az : is’eni gondviselésben kételkedni nem szabad“ és éppen ezért elképzelhető, milyen bűnös mü az akkori felfogás szerirt például a — Fíusí ! De a rendelkezés mindenre gondolt, j Rövid mondatokban néhány irányelv: 1. Házasságról, mint üres ceremő- l niáról irni nem szabad. 2. Öngyilkosságok esetén hinni ke 1 a lélek halhatatlanságában. 3. Kerülendő ez a kifejezés: .mint angyalok taláikozink“. Ehelyett azt kellett mondani; .a síron (ul találko- ■ zunk“. 4. Hős kizárólag a hazáért halhatott I meg. 5. Nem haszrá hafó kifejezést: gyara- 1 podjafok, szaporodjatok. 6. Nem használható kiftjezés: úgy jj érti, mint Bileam szamara, öreg, mint i Matuzsálem, bö'cs mint Salamon. 7. Állami személyek, törvények, hi- \ vatalok szatirikus emlegetése vagy ne- j! vetségessé tételea legszigorúbban tilos. Hát mindezek alap ári el lehet kép- : zelni, hogy a mai darabok kilencven ) százaléka száz esztendővel ezelőtt a \ legszigorúbb megtorlást venta volna j m3ga után. Kezdve Az ember tragé- , diájától minden színmű bel. ütközik 1 legalább tiz ponton ebbe a rendelke- l zésbe. Azóta persze nemcsak hogy nem i alkalmazták ezeket a rendelkezéseket, j de el is felejtették. Ma azonb n, ami- h kor iomét „hatósági kritika“ nyilvírul \ meg a színházakkal szemben, nem | árt feleleveni eni. Talán használhatnak | belőle valamit a legközelebbi betiitás- ? hoz. Hiszen, ha jól meggondoljuk, | igen kétséges, vájjon ma a János vi- | iézt nem érné-e b zonyos destru! ciő I vádja és a francia király szerepeltetése | egészen biztosan beleütköznék a ki- 1 rályság intézményének megsértésébe. Szegény J/nos vitéz sem lehe na az operettirodalotn magyar büszkesége, ha véletlenül — most lenne a premierje. 0) Műsoros délotáo a Katolikus Legényegyletben. Nemrégen adtunk hirt arról, hogy a Komáromi Katholikus Legényegylet ismét megkezdi működését s az egye­sületi i'juság uj elnökének irányítása mellett egy műsoros délután program­­jával fogja megkezdeni az őszi-téli sze­­zónját. Az Egylet december 8 án délu­tán 5 ótoi kezdettel „Műsoros délután“ címmel olyan műsorral akar a város közönségének kedveskedni, amelyben a komoly téma mellett mulattató műsor­­számok adjanak vigabb hangulatot. A Katolikus Legényegylet december 8.-i dé’u'áni műsoros előadásának a pro­gramja a következő: 1. Beköszöntő be­széd és előadás: Könyvhét — köny­vek -7- Írók cimtnel tartja ivdnfy Gáza az Egyesület önképzőköri elnöke, 2. Szerenád cimü bohózat. 3. A fogorvos­nál cimü tréfás kép, 4. Az a zseniális M^gyari cimü bohózat Vadnsi László kacagtató dfrcbjai. 5. Magyar nóiák. A szereplők a Legényegylet műkedvelő gárdájának legismerebb tagjai akik számtalan előadáson mutatták már be műkedvelői tehetségüket. A régi mü kedvelőkön kívül bemutatkozik néhány uj szerepé is, akik ugyancsak ki­tünően fogják megállni helyüket a Legényegylet mindig kedves, hálásan tapsoló közönsége előtt is. Ivánfy Géza előadásának a sziovenszkói irók által megrendezendő úgynevezett könyhét ad aktualitást. A legkevesebb amit magyar kulfuregyiet megtehet a „Könyvhét“-tel kapcsodban, hogy va­lamelyes propagandát csinál a sziovensz­kói magyar könyvnek, magyar írónak Az előadónak bizonryára lesz mondani valója erről a témáról, amelyről sajnos többet beszélnek, mint amennyit cse­lekszenek érte. A n Ü30r e száma: az I előadás a könyvről, Íróról bizonyára 1 hallgatóul invitálja azokat akik a szlo- % venszkói magyar irodalom éle ét biz- I tositó könyv propagálását nemzeti kö- | (élességüknek tarják é3 vallják. A1 műsor többi száméval a rendező bi-1 zottság mosolyt, kacagást akar fakasz­tani íz irófra, most erre ma nagyon is nagy szükség van. A Legény Egylet december 26 án, Karácsony második ünnepén jubileumi előadásul 25 szőr adja a Nólás kapitányt saját zenekará­val, melyet Kiizsdn József zenetniár dirigá*. Szilveszter napján táncmulatsá­­! got rendez az egylet válogatottén vig, jókedvű műsoíszámokkal. A sziovenszkói irók könyvhete elé. December 8-tól Vasárnap Kezdődik a sziovenszkói irók könyvhete. Az elkövetkező hét lesz tanúsága annak, hogy a szlovén­­szkói irodalom tiz év ó’a él. Határ­talan a bizalom és ideálizmus, amely­­lyel a sziovenszkói irók ez tlé a könyv­hét elé néznek. Pedig ha visszaír k n ünk erre a tiz évre, eihdkul az emlékezés közönyös sivárságában a reményűiig dető szó, mert ez a liz ív csak ennyit jelentett: 1 önyvekei időit ki egypár ember, ezeket a megjelenéseket n hány ember fudomáeul vette, eeyik másik újság megemlékezett róluk, semmi több. A visszh ng*at; még sírjába sod­ródlak tiz ív magyar kuííutájának szlov nszkói termékéi. Mégis: alig nevei he jük irodalmi életnek azt az áiíspoioí, amelyben irók léteznek anél­kül, hogy udnók azt, hogy ez irók kritikailag is irók, alkotók. Nrm volt n'in i tiiiiiHtiJiiiiiiiMiiiiiimmwmiiMtii jiví december 15>ig. rendes, döntő főrumu kritika. Nem i evezhetjük irodalmi életnek a könyvek megjelentét, mert a megjelenés után ezek a könyvek vagy az irók szekré­nyében vagy a könyvkereskedők puli­jain porosodtak. Most uj é'et előli álihat a szlovén­­szkói magyar irodalmi élet. Sok ide­ad: mussal és lelkesedéssel, elfelejtve a tengernyi csalódéit, állnak most újra a sziovenszkói irók az Lcdalom „elei­­kapujában“ s h'nuk alíatt a magyar sors és élet nagy problémai al, biza­kodóén, hittel várják a magyar társa­dalom csapatait, hogy a fájdalmas ma­gyar utón a szebb jövő felé vezessék. Ez az 5 feladatuk, srzí senki sem von­hatja kétségbe. Az „élei kapuján* át ünnepi bevo­­nu ás készül az ideibe . . . Pszichotechnikai intézet létesül Komárom­ban a tanulók pályájának megválasztására. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —december 5. A Sílovenszkói Magyar Tanító Egye­sükének komáromi járási kőre teg­nap, szerdán délelőtt a Msjlát féle is­kola nagyiéimében tartotta meg köz­gyűlését, amelyen Vizvdry Vilmos csallóközaranyosi igazgató-taniló el­nökölt. A gyűlésen megjelent Jezo Márton kerületi tanfelügyelő is. A gyűlés napirendje előtt Schulz János pozsonyi polgári iskolai tanár tartóit előadást az elemi iskolák szlo­vák nyelvtanításáról, majd ismertette a pozsonyi pszichotech­nikai intézetet, amely egyelőre még magánintézet, azonban rövid időn belül országos intézet lesz. A psychotechnikai intézet­nek az a célja, hogy az iskolát vég­­ze t gyerekek tehetségét állapítva meg utasítsák életpályájukra, amelyekre vo­natkozóan egyes tanácsokkal látják el az ifjúságot. Egyes iparágakban, mint amilyen a szövő-, mészáros-, nyomdász-, elektro­technikai ipar, továbbá a vasúthoz csakis enrek az intézetnek javaslata alapjár4 veszik fel ezen ui a jelentkezőket. Ivdnfy Géza járási ipsrtersulafi titkár és Kai vanszky Jerő dr. oivos kezdeményezé­sére J zoMártoninditvényaalípjáo ennek a pszyhotrchnikai intézetnek rövid időn belül Komáromban is létesül fiókja, amely hivatva lesz az iskolából kikerülő tanulóknak utasításokkal szolgálni élet­­pá jéjuíat illetően. A tanítói gyűlés, amelyen rrin'egy $50 tirdió és \i niíérő vett rész? Sthu’cz Jétcs pozsonyi tanár nagy tetszéssel fogadott eőrdáiai után az egyesületi ügyelet táijyala le. A gyűltem kife­jezésre ju'oti az az általános elégedet­lenség, amit a tanilósig táplál a iie­­őebny fcnddal szemben, miután betegség esetén az uj díjszabás szerint az, eddigi dijak kétszeresét fizetik most és mégis nehezebb; n jutoak gyógyszei hez, mint azelőtt. A gyűlés negyed 2 órakor éri véget és utána a Dőzsa-féíe nagyteremben közös ebéd voit, amelyen »óbb felköszöntő hangzott el., A komáromi rádiósok panaszai. A Rt inigen készülékek zavarják a rádiók hátrálását. — A bajon könnyű segí­teni. — Közel ezer rádió előfizetője ven Komáromnak, — A tömeges kérések elől nem^iehet elzárkózni — A posta­igazgatóság szives figyelmébe. A huszadik százaid egyik legcsodála­tosabb technikai vívmánya a rádió. Két szempontból csodálatos. Egyik az a boszorkányos teljesítmény, amelyet a rádió végez, a, másik az a nagy nép­szerűség és elterjedés, amely a rádiót kiséri. A feltalálóknak, a találmányok nak az a sorttuk, hogy a saját koruk­ban nem nagyon népszerűek. Az uj találmányoktól rendesen húzódoznak az emberek. Amikor az első vasutakat kezdték építeni, komoly, nagy állású embank szólaltak fői ellene. Az fgyik azt mondta, hogy talán bolondok lesz­nek az emberek, hogy az orruk alá ingednek füstölteim. A másik azt mondta, hogy a nagy gyorsaságtól té­bolyba, őiöleibe sodródnak az embe­rek. Ha az akkori csi.gamászástól féltek a belül bomályosított izzólámpa. egytsek, mit szólnának a mostani gyors­vonatok, rutók és a repülőgépek se­bességéhe;? Sok pé'dát lihelne fölhozni arra nézve, hogy a találmányok nagyon las­san ltszrek népszerűek és nehezen (er­jednek el. A rádió e tekintetben kivétel. Elter­jedése csodálatos, bámulatba ejtő. Felun és városon egyaránt gyorsan terjed. Komáromban például közel ezer rádiőelCfizető van, ami a postakircs­­tárnak közel tízezer korona jövedelmet hoz havonta. A komáromi rádióíulajdor.osok mind sűrűbben keresnek fel bennünket pa­naszaikkal. A főpanaszok a Röntgen készülékek ellen szólnak, amelyik za­varják a rádió tiszta hangját A pimaszoknak ezideig nem adlunk heiyes mert itt két fél állott egymással szemben: a szenvedő és a szórakozni

Next

/
Thumbnails
Contents