Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-05 / 146. szám
i oid&l. Komáromi Lspok 19S9. december 5. akaró emberiség. A Röntgen készülékek a szenvedő emberiség szenvedéseinek a megszüntetését szolgálják és feltétlenül háttérbe kerül velük szemben a rádió, amely az emberek szórakoztatását célozza, Ha a két irány párhuzamosan nem fér meg egymás mellett, akkor bizony a rádió panaszait nem vehetjük tekintetbe a Röntgennel szemben. Most azonban kap'unk egy panaszos levelet, amelyből azt olvassuk, hogy a két érdek nem áll egymással ellentétben és nagyon is összeegyeztethetők. Különben ábjon itt maga a levél: Igen tisztelt Szerkesztő Url Kérem srépen, szíveskedjék a Komáromi Lapokban panaszunknak helyet adni. Tudvalevő dolog, hogy erősebb orvosi elektromos műszerek a rádióvételt nagyon befolyásolják, zavarják, különösül többlámpásu készülékeknél. így van ez Komáromban is, ahol a katonákéi ház Röntgen-készüléke zavarja a rédióvéteit úgyszólván egész nap, körülbelül este 6 ig. S ennek a zavarásnak különösen Pozsony esik áldozatul, amely Komáromban kitünően vehe ő, éppen alacsony hullámhossza nmtt, mert a magas hullámhosszal biró áüo másokat nem zavarja a Röntgen-készülék. Felhívjuk erre a poita és közvetve a postaigazgatóság szives figyelmét annál is inkább, mert a Röntgen-készülék földelésével ennek a zavarnak könnyen véget lehetne vetni. Egy hallgató. Ezek után mi sem állhat ú jában a bajok orvoslásának. Felhívjuk az itteni posiafőnökség utján a postaigazgatóság szives figyelmét erre a körülményre. Közel ezer komáromi rádióállomás, amely évi százezer K t jövedelmez a postakincstárnak, óhsja elől nem lehet elzárkózni és erős'n hisszük, hogy a bajokon hamarosan segítenek, feltéve, hogy ezzel az orvosi kezelés, a szén vedö emberiség nem szenved kárt. Járási Iparí ársuiat közleményei. Adóügyi tanácsadás. A Komáromi Járási Általános Ipartársulat eleget téve a választmányi tagok tekintélyes része óhajának is, elhatározta, hogy az adóügyi tanácsadást bevezeti megfelelő szakember megnyerése után és azt állandóvá is teszi. Az ipartársulat iparos és kereskedő tagjainak legfájóbb sebe az adó. egyiészt súlyos volta miatt, másrészt ama körülmény folytán, hogy az adótörvények szövevényes paragrafusaiban a mindennapi kenyérharc közepette kellő szakismerettel nem rendelkezhetnek s illetve, ha rendelkeznek is, de mindül idejű* lefoglaló munkájuk miatt adóügyeiket is elhanyago ni kénytelenek. S különösen, amikor az adóügyekben járatlanok tanácsai után készített adóvailomások hiányosságai következtében éri itt is ott is sérelem őket, jut kifejezésre a kivánseg, hegy állandó adóügyi tanácsadással álljon az iparién ulst a tagok iendeikezésére és áilardó, megbízható tudásu és lelkiismeretes szakembert ál iitson segítségül. Az adóügyi tanácsadás már december hóban bevezetjük, s adószakér tnk december hóban minden kedden, csü törtökön (vidékre való tekintettel és szembeton deiuién 2—5 óiéig fog a tagok lendeikezétére élleni ez ipariársulat irodájában (titkári heda). A Komáromi Lapokban a Komáromi Lapok kiadójának szívessége folytán minden héten szombaton adunk „Adóügyi tájékoztatói“ tagjaink számára. Midőn ezt tudomására hoztuk tágjainknak, felkérjük, őhet, hogy saját jól feifogoi ér delükben vegyik igénybe adóügyi tanácsainké*, aki minden altamijívédelmi, kereseti, forgalmi, köatógr, il eick vagyerdózsma ügyben mérsékelt díjazás ellenében ad temető', s végzi el mind azt a tterdőr, melyben kereskedőnek: iparosiak magának e járnia, iratokat elkészittnie, sb. ideje már nircsen, Miután tagjai kívánságát leljetiti aa adóügyi tanácsadó beálitiáséval ez ipar lérruiat, reméli hogy a tagok saját ér delükben feg ák e negyon fontos szer \űriét igétybe venri. fiz 1930. január 1-iől kérdve tanácsadónk rcirden nap (ndeilezósre fog éliani, miután a ke reskedőkre nézve legfontosabb forgalmi, 1 jövedelmi s kereseti adóvallomások I ügyébe szükséges tanácsadást iparfár- i suiaiunk a Komáromban és a járás 25 | községében lakó iparos és kereskedő ! tagjai részére csak így tudná teljesiíeni ? előre számítható nagyszámú tanácské- I rés esetében Jól teszi tehát minden f tagunk, hamár eleve elkészíti az adó- S vallomásokhoz szükséges számadásait, s év vígén a leltár elkészítésével könyj nyiíi meg helyes, az adótörvények nyújtotta kedvezményekkel is számoló ; vallomás elkészítését. 2500 koronába kerül a városnak évente — mondotta a közgyűlésen Kállay Endre dr. — annak a toronyórának a kezelése, amely évek óta rém jár. Mert az mégsem járja, hogy a váróinak egy olyan toronyórája legyen, amely nem jár és igy azok, akik a nemjáró toronyóra alatt járva meg akarják tudni hány óra van, bosszúsan állapítják meg, hogy csak ők járnak, de a toronyóra nem jár. Ez is c3ak eddig volt, az óra ezentúl járni fog a városháza tornyán — kérdezte Csizmazia György városbi?ó — és ezért jár a toronyóra fenntartásáért 25C0 korona a városi költségvetésbe. És mert azóta eljárt már egy kicsit az idő, mióta a komáromi városházán a toronyóra nem jár, Csizmazia György városbiró kijárta azt is, hogy a városháza tornyán villanyeröre járó óra járjon majd, amely esténként világítani fog azoknak, akik körülötte, alatta, jobbra, balra, srégen es régen járnak: a komáromi lakosoknak. Lesz tehát toronyórája a városnak és a toronyóra járni fog, amiért 25C0 korora jár a város köüségvetesébe. KivancMsk vagyunk, ha ez a költség, tz a 2500 korona, amit a költségvetésbe „elvetettek“, vetéséből megint nem kel ki a járó toronyóra, mi jár akkor Komárom város vezetőséginek? Aki ezt eltalálja és megfejd, az olyan aján dákot kap tőlünk, ami ezért jár neki. Nem a városi toronyórát, amely akkor sem jár, hanem ... na mi? Találják el! — R budapesti ref teológia igazgatója Komáromban. Sebestyén Jenő dr, a budi pesti rdcrmá us theoiógiai akadémia igazgató ja, f. hó 8 én, vasárnap, véroíurkban tartózkodik Gálám bős Zoltán ref. lelkész vendégeké ni. A délelőtti istentiszteletin (!0 órakor) prédikálni fog, valamint előadást is larí az esti vallásos estélyen. A templomban 11. Korimfcusi levél 10. r. 3—5 versei alapján hirdeti az igét. A valiásos es; télyen „Az snyaszenítgjház megépítést" cimen fart előadást, míg szombaton este 6 érakor a Leárykörben beszél az „Ideálok S20tgálaiéió:“. Sebestyén Jcr.ő dr, egyike a legnagyobb magyar egyházi tudói okrak, Tíbb külföldi tudós társaság tagja. Munkatársa a legjelesebb nyugareurópsi egyházi tudományos lapoknak. Nevét épp úgy ismerik az argói egyházi irányadó körökben, mint Frarciacrszégbsn, Hcl landiéban vsgy Németországban. A magyar református egyházi uj belső rdormíciós mozgalomnak egyik megindítója s úgyarcsak egyik legkiválóbb vezetője. Tudományos és gyakorlati vonatkozású r. fivei ós cikkei több nyelj ven hí:de?ik a nemzetközi kálvinizmus hatalmas megeiősf dósét. Ő egyike azen magytr ref "tudósoknak, akik a prágai időt mái us körökkel felvették a fidorcéryos érintkezést a háború u:án. Homáron ba érkezése nagy eseménye lesz az iltcri refoimátus keresztyéniéinek. — Vallásos estély a Kollégiumban A ke mártír i református keresztyén ff y ház f. hó 8 ín, vasárnap este pontosan 6 órai ktsdtild vallásos es élyt tart a Kollégium nagytermében, mdyre helyse érnek vír kiphaték a íeikészi hivatalban, Programúm: 1. Gyülekezel ének: 51. dics. 1. verse. (Kegyes lelkek). 2. Imádkozik Kalitza László. 3, Th. Qes*en: Alpenglöckchen. Zongorán előadja Tóthkárolyi Ibolya főgimn, VIII. \ o. t. 4. Szaval: Magyaríts Erzsébet. 5. I Az Anyaszentegyház megépítése. Elő| adás, tartja Sebestyén Jenő dr. ref. | ttteol. akadémiai igazgató. 6 Szaval: f Balahó Dénes főgimn. VIII. o. t. 7. A | ref. gazdaénekkar éneke Tólh István \ karnagy vezetése alatt. 8, Szaval: Göitl | Erzsébet. 9 Hegedűn ktirucz dalokat f adnak elő: Vincze Piroska, Domány l Gíza és Kcctkés László főgimn. Vili, jj c. f, 10 Bibliát magyaráz ás imádko- , t zik Galambos Zoltán. 11. Közének:! XC, zsoltár 1. verse: Te benned biz- I [ tunk, I 1 — Rduenfi djfatossdgoh az euangé- | likus egyházban. A szent ádvenii idő ? beálltával ádventi ájíatosságok lesz- j nek az evangélikus templomban, j péntek délutánonkin! prédikációval. j — Rz állami főjegyző uéfója. A j l törvény tudvalévőén azzal alütönleges \ joggal ruházta föl a községek élére ) I rendelt állami jegyzőket, hogy a kép- \ , viseiöíestüietek határozatai ellen vétóval j élhetnek, Ennek a jognak gyakorlása j! I teljesen a saját belátásuktól függ és i ! cdott esetekben szoktak is ezzel a ! joggal az állami jegyzők élni. A de- i j cember 2 én tartott városi közgyűlés | több határozata ellen vétót jelemen be : Kadleöovic dr. állami főjegyző, amellyel | imgtrusitot több olyan döntést, amely [ felfogása szerint nincs összhangban a 1 törvénnyel. így megvétózta 1930 évi költségvetés kegy úti kiadásainak és az i egyházi segélyek törlésére vonatkozó határozatát, a szociális célokra fölvett 50000 K. tobb.'eíet, továbbá „A N^p“ a lapban megjelent s a női erkö'c&ökct sértő cikk ügyeben hozott közgyűlési határozatát is. j — Crvfcd fclrek. Mr. Ph. et M, U. dr Neumann Jenő szülész- és nőorvos specialista, Bratislava- Pozsony, Vcdcö* lcp-ú! 62 sz. (Stefánia kávéházzal szemben). Rendel deieiöti 9—12 óráig és dí luán 2—4 óráig. Lieéebr.y fond. Tel. 28-88. — Zsák nyifrai fdbornok nem futatta be Remarque könyoét A Nyttravármegye írja: Több újság a múlt h éten megírta, hogy Zsák Milos nyiirai tábornok megtiltotta a körielében működő katonai könyvtáraknak, hogy Erich Mária Remarque hires könyvét: „Nyugaton a helyzet változatlan“ tartsák. Mint értesülünk, ez a hir téves. Zsáknak ugyan katonai szemponlból eliléíö véleménye van e ; könyvről, de semmiféle tilalmat nem adott ki. j — Tudni érdemes dolgok. Az északi sarkvidéken 672-feie világot falíltak, a d<!i sarkvidéken egyetlenegy virágzó növényt sem. Az eukaliptikusz ötszörié gyorsabban j nő, mint bármely más fa, csemüéje , naponta olykor 10—15 centiméterrel is. \ Tíz év alatt ez a fa 30; sőt 35 méter- j nyíre is megnő. * Az ember ez egyetlen teremtett lény, t melynek onijula egészen lefelé néz. [ 60 éven felüli ett berek a népesség \ számához képest legnagyobb számmá! j Frínciaországban varnak. Némelyek \ 822a) magyarázzák ezt. hegy a francia borivó nép A pátisiak évente kerek húszmillió frankot adnak ki élővirágra. — R föld gyémdnffermelése. A földnek gyémántban leggazdagabb területén, a Délífrifeai Egyesült Államokban ez 1927. évben 4,708.038 karát gyéménfor bányásztak 394 és egynegyed rr iliiő pergő érfék ben. A föld 1927 évi gyéménitermelését mintegy 7 millió karéira btcsülik, tehát ennek a mennyiségnek kereken 67 százalékát a Délafrikai Egyei ült Áiiamok bányái szolgálíaiték. Ugyancsak afrikai államokból, Belga Kongó, Aranypa t. Angola, Tergary'ka került ki míg 30%, úgyhogy 1927 ben a világ termelésének 97 százalékát afrikai bányákból nyerték. A régi híres gyéménllelöheiyek Irdicbrn és Braziíiáben, melyek valaha egyeduralkodói voltak a gyémártpsacnak, már alig játszanak szerepet Erdej kés, hogy míg eddig Dél Afrikában a j legnagyobb mennyiségű gyémántot egy 1 erőien mállót! vulkáni kőzetből, az ugy! nevezett blue grcundfcci nyerték, addig úja bban egyre emelkedik a folyóhordalókból mosott gyémántok mennyisége.* így az 1927. évben a Délafrikai Unió területén nyert gyémántmennyiségnek 49 százaléka mosott gyémánt. Hogy túlsók gyémánt ne kerüljön innen ki s a piacot el ne árassza, ami árcsökkenést vonna maga után, a Namsqua föld kormányzósága, amelynek kezében van a gyémántmezök legnagyobb része, csak igen mérsékelt erővel dolgoztat s egy évre betiitofla a kutatást uj gyémántmszők után, valamint újabb gyémántmezők feltárását is. A legnagyobb délafrikai mosott gyémántot 1927-ben találiák. a szép, tiszta kő 285 karátot nyomott és 123.000 pengőért cserélt gazdát. A legnagyobb afrikai gyémántot, mely egyben a legnagyobb ismert gyámén!: a 3050 karát súlyú Callinant, vulkáni közeiben találiák. — €gy ujjába került a búcsú. Varga István királyrévi napszámos a vasárnapi búcsú alkalmával többet talált inni a hegy levéből, amidőn felesége érle ment, hogy valahogy haza csalogassa. Azon ürüggyel hivla öl haza, hogy nincsen felaprózol! fája, amelylyel a vacsorát megfőzhesse. A kissé pityókás férj engedelt a hívásnak s odahaza csakugyan nekifogott a favágásnak, azonban oly szerencsétlenül, hogy a balkeze mutatóujját lóból levágta. A különben józanélelü Varga az eset megtörténte után megjegyezte, hogy: „no ezt a búcsút se fogom soha elfeledni!“ Amit mi is elhiszünk neki! — Tűz Rlistdlon. Szinfe hihelellen, hogy a huzamosabb ideig farfoff nagy esőzések dacára a tüzesetek még mindig nem szűntek meg. Az elmúlt napokban zuhogott az eső, vizes volt minden s mindezek ellenére az éjjeli órákban Bartalos Ferenc alisláli lakos nádfedeles lakóháza még eddig ki nem deritelt módon kigyulladt és pillanatok alatt az egész tetőzet, valamint a szomszédságban levő Frankel Rózsi lakóháza lángokban állolt. A helyszínen termelt tűzoltóság a tüzet rövid idő alalt lokalizálta. A kár körülbelül 40,000 kor., amely azonban biztosiíás révén megtérül. — Hűtők után jogtalanul szednek egyes uárosokban odmohat. Az autó sok tájékozatlanságát egyes városok alaposan kihasználják. így Bazin, Trencsén, Teplic és Nagyszombat teljesen jogtalanul szednek autónklnt 3, illetve 5 korona vámdijat. Kizárólag Pozsony és Nyitra városoknak van meg az a törvényes joguk, hogy vámot szedhessenek. Pozsony 1 kor. 50 fillér!, Nyílra 1 koronát. — R sültgalamb és a fakir. A hamburgi Mittagsblatt szerint a nyáron Noncy egyik úgynevezett legelőkelőbb szállójának éttermében Fénytelen külsejű keleti tipusu ember foglalt helyet. Az illető El-Dseban fakir volt. Amidőn a vendégek megtudták kilétét, valóságos rohamot intéztek ellene s kérték, hogy mutasson be nekik valami csodamutatványt. A fakir eleinte roppant szabadkozott, végül is azonban a zaklatásnak engedett. Amikor a pincér ezüsttálcán behozta az általa már előbb megrendelt sült* alsmbot, felszólította a körülállókat, hogy vonuljanak egy kissé hátrább. Ezután a galamb felett néhány kézmozdulatot tett és kijelentette, hogy a galambot életre kelti és az repülni fog. A közönség legnagyobb meglepetésére a következő pillanatban a tálcáról a földre szállt s mint minden becsületes, élő, tollas galamb a szobában körülrepült. Néhány másodperc múlva a galamb sülten ismét a tálcán feküdt. Egy éppen a teremben tartózkodó, hivatásos fényképész felvétel céljából a fakiit a csoda megismétlésére kérte Ez azonban mosolyogva jelentette ki, hogy eszeágában sincs és pedig két oknál fogva. Először is azért, mert a fényképlemezen csak egy sült galamb lenne Iáiható, mivel a csoda csak tömegszuggesztíó hatásából állott, másodszor pedig ő már nagyon éhes és ebédelni óhajt. A sültgalambot rövidesen jóízűen el is fogyasztotta, €ifürít fiafal leány. Magyarkomáromban Marion Imre cipészmes(er 16 éves Margit nevű leánya mull hó 23-án szüleinek újtelepi lakásáról eltávozott s azóta éle!jelt nem adott magáról. Az elfüní az eddigi megállapítás szerint Győrbe távozott.
