Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-05 / 146. szám
2. odial Komáromi L«p»« 1929. december 5. irSt^Sí-^i készmáTM * csövevevő Bt g* miiébe»KriMm m háIY°zható fí Zerint SZa~ ff Ban4%z°r6Weli a,5>m[fJö ' ^ésT201fro°levatewíék "anyszórú ÜSS- Ke. Részletek Laitinen Toivo finn lelkész magvar nyelvű f elolvasából, amelyet Komáromban az Evang. Nők Oltáregyesűletében tartott. Krisztus Urunk születése idején Közép vagy Észak 0 oszországban mindenfelé éltek olyan nagy néptörzsek, amelyek a finn — vagy legalább is valami közeli rokon- nyelvet beszelték. A népvándorlás idején aztán erős szláv törzsek hatoltak közf jük és évszázadok múltán végül is siketült hatalomra jutniok felettük. így egy csomó finn nép elszláv^sodott. Innen van az, hogy a mai Oroszország területén is minden második ember antropológiailag finn típusú Néhány törzs észak felé vonult és igy sikerült megmenekülnie a beolvadástól. Ezek a törzsek a Keleti-Tenger mellékein, a jelenlegi Finnországban, valamint Észak-Svédországban és Norvégiában lel ek uj hizát. A két oldalról való szomszédoknak hamarabb sikerüli egységes, egy uralkodótól kormányzott ál amokat teremteniük, mint nekünk. Ezekben az államokban más és más volt a keresztyénség jellege: Oroszországban a keleti, Svédországban pedig a nyugati egyház volt az uralkodó. Mindegyik természetesen arra törekedett, hogy a közönök levő finn népet megnyerje a saját hitének. A keresztyénség hódításai mérkőzésébe! Sv dország voM az erősebb és igy a finnek legnagyobb része a nyugati keresztyénségre tért, egyben pedig hosszú évszázadokra a svéd birodalom hoz csatlakozott. A kisebb finn töredék a keleti keresztyénséget veit- fel és népünknek ez a része képezte aztán és képezi mind a mai napig a nsgv O oszország észak ryugad határrérzének la kórságát A finn népnek ez a töredéke te hát különválva élt és él a nemzet zömé öl. Ezért van az. hogy még most is, amikor pedig szivesi n egyesülnének a szabad anyaországgal, — az orosz igát kell viselniök, még p:dig annak is a legrémesebb formáját. Mi szabad fmnek szab-d hazánkban még nem örülhetünk tehát, mert közvetlen közel rfll látnuik kell a velünk eey nyeivet beszélő testvéreknek a mostoha sorsát;. A svéd bi oda’omhoz kapcsolódott finn nemzetrésznek az idők f üyamán fontos szerep jutott a tönénelemben. Miként déli testvérünk: a magyar — itt a Duna-Tisza párijain vére hullásával védte Nyugat varf íla gyanánt Európát a Ke'et elten, éppen úgy ugyanezt a feladatot kellett nekünk is betőitenünk odafenn Nem nagy a mi számunk. A finn népnek nagy nemzetté való növekedéséhez nem igen volt lehetőségünk. Az örökös háborúk és a földnek a kietlen sége erős akadályok. Az időjárás gyakori kedve?őilensége folytán nem egyszer egyik napról a másikra semmivé lett népünk egész kenyere, amikor aztán fakéregből készült kenyéren tengette életét. Nekem is volt benne már részem. Hazámnak: Saomz-nak a területe 344,000 km8, tehát jóval nagyobb, mint a testvér magyar nemzetnek azelőtt volt hazája, amely 325 000 km* re terjedt a béke-világában. Finnországnak jelenleg kerekszámban 3 600,000 lakosa van. Éhből 3 300,000 a finn, körülbelül 300 000 re lehelő a legnagyobbrészt hazam délnyu<ali részén élő — svédek száma. T-rmészetesen főleg az országnak az északi résre igen gyéren lakott. Finnország 3 600,000 főnyi lakosságából 3530 000 ag hi v. evangélikus. A A többi 70 000 böl kb. 60 000 az orosz határ mentén élő görög-keleti valiásu, kb. 3 800 ra lehető az országban szétszórtan található és egyre fogyó u n, protestáns szakadárok száma, v»n aztán még 600 római katolikus, 1,600 zsidó és mintegy 3,500 körül mozog még a sem az egyhá.hoz, sem az említett felekezetihez nem tartozóknak a száma. A nem evangélikusok tehát összesen n:m egészen2% ötpontosán 1.94°/0 át teszik hazám lahósságának. ínséges idők gyakran látogattak meg minké', — de a lelki éhség se volt ám kisebb a f nn népben I Rég öl fogva seregestől tódultak ifjiink a küfildi egyetemekre. A középkor folyamán két finn tudóst az a megtiszteltetés ért, hot y a p uizsi egyetem rektora lehetett, pedig akkor ez a nagy ur rangban mindjárt a pápa és a király után következett az oiszágban. A finn nép püspökei a középkorban is lelkes, buzgó feifiak vol ak igazán atyái ne nzetemnek, nem csoda tehát, ha közülük ke'tőt szentté isnyibániiott az egyház. Többre már nem volt idő, mert a reformációnak: a keresztyén eevház nvgujhodásának hullámai 1517 után csakhamar h tzánkbi ii elju o'tak. A közpnori egyházi szervezetnek nálunk utolsó, igazán népe javát tekintő püspöke már a s^ját pénzén kü'döit ki p. pnövend :k"i, ifjú theológUiOsat Wi tenbergbe, ahol Lu'her hirdette a szomjas telkeknek a tiszta evangéliumot. A wittenbergi egyetemen bizonyosan találkoztak a XVI. században egymással a magyar és a finn diákok: ezek a sok-ezer ló országából jöttek, azok a Kárpátok öléről, — testvérek voltak. — testvérekké lettek, ámbár talán akkor nem is sej'ették közös fajiságukat, ro- konvol'ukat. A lutheri reformációnak egész népünket meghódító diadalával kezdődött el igazában a finn néplélek kiművelése. Akkor jelentek meg az első finn nyeivü könyvek, amelyek csakhamar elterjed- i lek az egész nép körében. Az anyany Ivünkre lefordi ott szentirás és Lut* Kis Kátéja, a finn imádságos és eneseskönyv örökre meghódítónak a finn népet. I Természetesen kemény küzdelmet kellett vívnia az egyháznak, amíg a nép a saját szemével tanulta meg olvasni az evangéliumot és cf'honossá le t hi| lünk egyetlen helyes forrásánál, a Bib! liánéi De maj?a az eg)ház is jó péij dával járt elő. Niunt finnországban i nem bocsátották gyOnáshoz, sem az I oltár szentségéhez, sőt nem is eskették j meg az*, aki nem tudott olvasni, tehát j nem tud a olvasni a szenlirást és aki ; nem tudta — de igazában — a kate; feizmust így tanulta meg az egyházunk- I nak a nemzedékeket átölelő áldott gon> doskodásából ez a nja-as önf jü finn : nép igazán s/eretni a nyomatott betűt Ezért van az, hogy a mai Finnországban nem egészen 0.5% (alig 3000) csak az írni olvasni nem tudóknak a számaránya. A finn nép sohasem elégedett meg a keresztyénség külső ismeretével. A mélységes bfinudit és a megmér hetei len isteni kegyelem erőforrásai a f nn n pnek most is a legdrágább kincsei Különösen az ezerhetszázas évek kezdetétől fogva Iá h ttjuk a finn nép történetében, hogy mint adott az Idén az emberek szivébe mennyei tüzet, amely kiégeti a rossz«*, hogy halyet adjon az igaz hit gyümölcsének; az Isten akarata szetint v.ió szent életnek. ! Az ezernyolcszázas évek elején a finn 1 pürpököset mar az orotz cár nevezte ki es ök a finn népet a cár iránti | hűségre akarták neve ni. De ugyan | ekktr egy másik király is harcon a mi ; hazánk teljes meghódításáért. Ez a i Király nem kü'dött n gy ka'onai csa: prtokat és Srentleikének anyaszentegy- i hazunkban muokálkodó erejével mégis j hamarosan Ő hódított meg minké*. S aanHHMaHBBHHnH Alis használt Cun a kiadóuan. ebédlő bútor eladó. stoi A komáromi népjóléti tanács beszámolója. A szegény diákokért, a gyér« mekvédelem és küzdelem a TBC ellen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — nov. 4 A komáromi népjóléti tanác«, mely minden jótékony intézmény iámogatá’ gára folytatja tizévé siapszabályszerü működését, Alopy Gyula dr. tartományi képviselő elnöklete alatt tartotta ez évi záróülését. A Népjóléti Központ kötelékébe tartozó intézmények képviselői jelenlétében számollak be a delegátusok, akik jelentéseikben figyelemreméltó számadatokat terjesztettek elő. A diákmenza Gödör Kap. János bencésrendi igazgató, a diákmenza vezetője előadja h gy az elmúlt iskolai évben a diákmenzanak 34 bennlakó és 12 bejáró tagja volt, akiknek eltartása 94136 K összeget kívánt. Az intézetben jó fegyelem u alkodon. A jeles tanulók ingyen tartoztak oktatni a gyengébb előmeneteiüeke*. A diákmenza tanulmányi szinvonalára nézve jellemző, hogy azok közül 17 volt kitűnő előmenetelő, 22 jó és csak 4 elégséges. A társadalom 12.000 K. készpénz és 11.000 K. természetben való adománnyal támogatta a menzát, ahol 10 év alatt már számos szegény és jó eíőmeneteiü gyermek végezte ezt a középiskolát, akik a társadalomnak bizonyara hasznos tagjn lesznek. A komáromi diákmenza az első magyar középiskolai diákjóléti intézmény, melyet 1921 évben igazán a semmiből alapítottak Kiss Endréné és Alapy Gyula komáromi hkosok. A szanatórium egyesület, a Masaryk Liga fiókja Ennek az áldásos intézménynek a működéséről Kalvariszky Jenő dr. számolt be, aki az intézmény orvosi tisztét az év folyamán átvette. Sajnos, a szükséges anyagi rstközök híján az egyesület nagy eredményeket nem mutathat fel. Január 1 tői kezdve ismét megnyílik azambularcia a dirpensair helyiségében, ahol a gyermekgondozó és a Vörös Kereszt is n üködtk. A Szanatórium Egyesületnek tiziakásos házában 10 család lakik, akik ott évi 200 korona bért fizetnek. A lakások egészségesek, csak az a kár, hogy az érintkezés következtében külö lösen a gyermekek fertőzésének veszélye fenyeget. Az intézmény elnöke Mezey János dr. járási egészségügyi főbiztos. A gyermekvédelem Igó Endre nyug. pénzügyi tanácsos a Népjóléti Központ gyermekakcióiról terjesztette elő jelentését. Ezek közül a gyermekkonyha három hónapon kérészlü volt nyitva és ott naponta több, mint 200 szegény gyermek k« p itt meleg ebedet. A n*pjóti bizottság 100 szegény gyermeket lato t el ió meleg teii cipővel. Az egyesületnek 27395 K. bevételével szemben 19295 K kiadása vei», államsegélyt 8000 K-t kapott. Az 1929, évi tevékenység nagyobb keretek kOzt rrozog, mert az egyesület karácsonyi gyűlése jó sikerült, az államsegélyen kívül az országos nivaai 50D0 K, Komárom város is 5000 K. segel yel támogatta, ennek következtéin most 150 gyermeket iáihatott el teli cipővel es a gyermekkonyhát novem bértől má ems végéig üzemben tartja. Az elnök indi’vanyára Gödör Janos igazgatón tv, Kalvariszky Jeaő dr. orvosnak, özv. Végh Mtnatynenak, özv. Liszkay Jenőnének, a gyermekkor yha lelkes felügyelői mek es Igó Endre előadónak köszönetét szavazott önfeláldozó működésűdért a népjóléti tanács. Száz évvel ezelőtt... Mit és hogyan lehetett a színházban játszani — Hogyan szabályozták „hatóságilag“ a hős halálát és az öngyilkosságot. A sorozatos szp hizbukások közepette egyre kCvüelőbb hangon merül fel a szirhui rörvény n:e'alkotásának szüsrségessege. Minden oldalról garanciákat tövetel a színész, a szerző, a muzsitsui csakúgy, mint a közönség, »PP
