Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-12-05 / 146. szám

Ötvenedik évfolyam, 140. szám. Csütörtök, 1929. december S. ROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstsi szétküldéssel. Egész évre 10 í K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO Ki. Egyes szám Ara: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fe!eIŐ8 főszerkeszfőVGAÁL C3YULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Nádor-u. 89. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Parlament nélkül. Komárom, —dec. 4. A parlament az alkotmányos­ságnak külső kifejezője, a nyilvá­nosság és a kormány ellenőrzésének nélkülözhetetlen eszköze minden ál­lamban, amely az alkotmányos élet követelményei szerint van beren­dezve. Ha Jugoszláviában, vagy Romániában a parlament szünetel, azon senkisem ütközik meg, mert tudja, hogy ezekben az országok­ban a népakarat, a demokrácia még gyermekcipőit szaggatja. Az a körülmény azonban, hogy a par­lament már junius óta nem mű­ködik a csehszlovák köztársaságban, gondolkozóba ejt sokakat nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is. Hiszen Csehszlovákia mozgékony külügyminisztere, Benes Eduárd ott van minden megnyilatkozásnál, amely a külföldön történik és minde­nütt hangoztatja azt a demokráciát, melyet ez az uj állam Ígért Európa népeivel és államaival szemben. Mintha ez az Ígéret most foly­tonossági hiányt szenvedne az által, hogy a népképviseletet nem hívták össze már öt hónap óta, azóta pedig igen sok olyasmi történt, amelynek parlamenti megvitatása alig mellőzhető. Ez a nyilvános ellenőrzés az a levegő, melynek minden demokratikus intézménybe és igy első sorban a parlamentbe kell behatolnia. Szeptember végén feloszlatták a parlamentet és a nép október 27-én választott, ma pedig már decembert Írunk és nincsen a köztársaságnak felelős kormánya, amely megokadatolná ezt a hely­zetet és ennek okait. Ötödik hete is elmúlt annak, hogy a választások megtörténtek és mégsem alakult meg a parla­ment, nem fejtette ki ott a kor­mány programját a miniszterelnök, ezt pedig kíváncsian várná min­denki. Nem is volt helytelen az a kritika, amelyet egyik német kép­viselő mondott a napokban a par­­lamentárizmusról és a mostani kormányalakításról. Mindenütt elő­ször programot csinál a dezignált miniszterelnök és csak azután ke­res a miniszteri tárcákra elfogad­ható politikusokat vagy szakembe­reket. Itt fordítva történik a dolog: elsőnek a minisztereket választják ki, amely munka hat hétig is eltart és azután, ha majd együtt lesznek, megállapítják a-programot. Hát ez a rendnek, a parlamentáris szo­kásoknak épen a visszája. A parlamentet nélkülözni nem lehet öt hónapig, mert a lakosság­nak minden rétege vár valamit attól a parlamenttől, a gazda, a kereskedő, az iparos és a hivatal­nok elem. Készen vannak a tör­vényjavaslatok és nincsen, aki letárgyalja. Készen van a lakó­­védeimi javaslat, a nyugdíjasok illetményrendezése, mellyel nyo­morgó családokon lehetne és kel­lene segíteni, akik senki ellen nem vétettek. Ott van sz aranyvaluta javaslat, melyet a parlamenti ál­landó bizottság tárgyalt íe, holott ez kardinális javaslata és alapvető intézkedése az egész közgazdasági életnek. És számos más elintézésre váró ügy van a parlament rová­sán, melyet foglalkoztatni kellett volna. Sajnos, a parlament alig dolgo­zott a lefolyt négy év alatt, mert a kormány nem készített javasla­tokat és nem foglalkoztatta a par­lamentet. Ez szomorú dolog, mert a közéletnek a sivárságát és párt­viszonyaink lehetetlenségét tükrözi vissza. Az uj parlamentnek annyi a hátraléka, hogy akár állandóan együtt üljön hónapokon keresztül. Decemberben vagyunk és nincsen költségvetés, tehát az exlex ve­szélye is fenyeget, gondolkozhatnak felette azok, akiket ez illet. POLITIKAI SZEMLE Komárom. — december 4 Csehszlovákiának meg kell fizet­nie a j elszab aditási költséget. A Párizsban taitott keleti jóvatéíeli konferencia jelentését közli a Petit Párisién, amely a Csehszlovákiára há­ramló kötelezettséget akképen hozza nyilvánosságra, hogy a csehszlovák köz­társaság hozzájárulását a felszabadítá­sért 37, egyenként 11 millió márkás részletekben állapították meg, Ennek részbeni fedezésére a csehszlovák köz­társaság részt kért a keleti jóvátételből. Az általános megértés megkönyitése vé gett a nagy ántánt államai késznek nyi­latkoztak a keleti jóvátételekből nekik 1943 után járó részesedésről a kis an­tant államai jsvéra lemondani, hogy ezek az államok a magyar követelések­kel szemben fedezve legyenek. E hírre vonatkozóan a csehszlovák sajtóiroda jelentést adott ki, amaly szerint a hír­adás nem teljes, legalábbis a Cseh­szlovákiára vonatkozó része. Hozzá kell fűzni, hogy minden a békeszerződések­ből folyó pénzügyi kötelezettségeket, leg­fő képen az állami birtok átvételére vo­natkozókat törölték. Ami Franciaország­nak és Olaszországnak háborús adós­ságát illeti, ezeket végérvényesen még nem intézték el. £p?n úgy folytatni fogják még a tárgyalásokat a német állampolgároknak a csehszlovák föld­reform eiien előterjesztett panaszainak elintézésére nézve is. Ezek a kérdések valószínűleg a hágai konferencia után azonnal el lesznek intézve. Ami végűi a magyar állampolgároknak a cseh­szlovák földreform ellen támasztott pa­naszait illeti, a magyar delegáció vona­kodott ez ügyek elintézésére vonatkozó­lag tárgyalásokba bocsátkozni. Arra az esetre, ha ennek a kérdésnek megol­dása nem sikerülne, Ígérték meg a nagy antant államai, hogy 1943. tói a keleti jóvátételből nekik járó részt a kis niant államainak rendelkezésére bccsátják. A szociáldemokraták hatalmi éh. sége miatt nem lehet kormányt alakítani. Már egy hete folyik az éles harc a miniszteri tárcák elosztása kőiül s a kormányba belépő pártok nem tudnak megegyezni a hatalmi koncon. Udrzal kénytelen arra gondolni, hogy megbí­zásáról iemond. A cseh szociáldemok­raták ugyanis az igazságügyi, iskola­­ügyi és közélelmezési tárcák mellett a belügyminiszteri tárcát is a szocialista biok számára követelik, amiről Udrzal hallani sem akar és bejelentette a szo­ciáldemokratáknak, hogyha követelésük­től el nem állanak, visszaadja a köz­­társasági elnöknek megbízatását. A szociáldemokraták erre halasztást kér­tek, mivel azonban dönteni még nem tudtak, telefonon arra kérték a dezig­­náit miniszterelnököt, hogy a kormány megalakítására vonalkozó megbízatásá­ról való lemondását halassza el, mert remény ven arra, hogy ez utolsó órák­ban mégis csak megegyeznek. A cseh szociáldemokraták vezérei órákon át együttes tárgyalást folytattak a cseh van. nemzeti szocialistákkal, de a tárgyalás szigorúan bizalmas volt és igy semmi hir sem szivárgott ki a tanácskozásról. A német szociáldemokraták ké­szek az uj kormányban résztvenni A német szociáldemokratspárt Aussig­­ban pártnapot tartott Czech dr. képvi­selő elnöklete mellett, amelyen behatóan foglalkoztak a kormányalakítás kérdé­sével és a pártnak erre vonatkozó ál­láspontjával. Harminc szónok tartott beszédet és végül határozatot hoztak, amelyben Kijelentették, hogy a párt veze­tőségének a kormányalakítása ügyében folytatott tárgyalását és eljárását helyes­lik és megbízta a pártnap a vezetőséget, hogy a kormánytöbbségbe leendő belé­pésre vonatkozó tárgyalást folytassa. A belépésére nézve pedig föltételként biz­tosítékokat követel a párt szociálpoli­tikai, gazdasági, demokrata és nemzeti kulturális vonatkozásban. Czech dr. beszédében kijelentette, hogy a párt csak addig marad a koalícióban, amíg a munkáspártnak érvényesülésére mód A közgyűlés még 10 százalékkal redukálta a városi pótadót. Végeredményben 175°/0-ban állapították meg a pótadó száza­lékát. — Az öröm azonban korai. Saját ludósitónktól. A hétfői városi közgyűlésről közölt tudósításunkban megírtuk, hogy a kép­viselőtestület csehszlovák szociáldemok­rata és kommunista tagjai leszavazták a tanácsnak a város kegyúri kiadásaira és az egyházak segélyére vonatkozó javaslatát és az 1930. évi költségvetés­ből töröltetni rendelték az e rovatban beállított 128167 K-t. A közgyűlés be­fejező aktusáról most tudósítunk, ami szintén megérdemli, hogy megörökítsük. Mivel a szavazás után már kilenc óra volt, a közgyűlés tagjainak nagy­része távozott a teremből, de a szociál­demokraták és a kommunisták még ott maradtak és újabb határozatot hoztak. Nagy volt az öröm a vallás- és felekezet­­nélküliek táborában, hogy sikerült a polgáriakat leszavazni és a győzelmi mámorban maga Csumazia György váiosbiró is szteniori hangon jelentette ki nyomatékos közbeszólás alakjában az elnöki székből: — Minden egyház tartsa el maga a papját. A közbeszólást természetesen nagy helyeslés követte az iránta osztatlan bizalommal viseltető kommunisták ré­széről, akiknek szájaize szerint szóit a városbiró ur. Hogy pedig a meghozott határozat azonnal végre legyen hajtva, elhatároz­ták, hogy az összeget azonnal törlik a költségvetésből és ezt a főszámvevővei nyomban, ott a helyszínen foganatosít­tatták is. Hiába igyekezeti Sándor fő­számvevő, Koczor Gyula és az állami főjegyző megmagyarázni, hogy az ősz­­szegei nem lehet kihagyni a költség­vetésből mindaddig, amíg a határozatot a felsőbb hatóság jóvá nem bagyta, a szociáldemokraták és kommunisták nem tágítottak s követelték azjösszeg törléséi. így azután a költségvetésből az összeg kimaradt és az ekként előállott szük­ségleti csökkenés folytán a városi pól­­adó százalékát is még tiz százalékkal leszám oltál;. Végeredményben tehát az 1930. évre a városi pótadót 175 szá­zalékban állapították meg. A közgyűlés azonban elgaloppozta magát, mert ha nem is szavazta meg a Komárom, —december 4. többség az egyházi kiadásokat, az a határozat csak akkor válik jogerőssé, ha a felsőbb hatóság jóváhagyta. Kü­lönben is nem első eset ez, mert évek­kel ezelőtt egy ízben már szintén le­szavazták ezt a tételt a rzociáldemok­­raták és kommunisták. Akkor az állami főjegyző megvétózta ezt a határozatot és vétóját a felsőbb hatóság is elfo­gadta, vagyis az évszázadok óta érvé­nyes jogot máról holnapra megszün­tetni nem lehetett. A szociáldemokraták és kommunisták úgy képzeÜK el a dol­got, hogy 1930. január elsejével sem a róm. kath egyház ié3zére nem sza­bad fizetéseket teljesíteni, tem a többi egyházak segélyét folyósítani. Azonban élénki n tévednek. Mert ha netalán nem is vétózná meg az állami főjegyző a törlésre vonatkozó határozatot, akkor is egész bizonyos, hogy az érdekelt egyházak megfelebbezik és amig az ügyben a legvégső fórumon nun lesz döntés, a régi állapot érintetlenül feni­­marad és az összeg folyósítása az előző év megállapításához mérien fog meg­­töiténni. . Különben erre is van precedens. Mint köztudomású, a képviselőtestület többsége Csizmazia György városbi­­rónak illetményét a törvény előirt ren­delkezése szerint tetemesen leszállí­totta s ne ha ez még a múlt évben történt, a városbiró ma is a régi fizetését veszi fel, úgy amint azt az 1928. évi költségvetésben megálla­pították. Az ügy felebbezés alatt vm s ha a közgyűlés vonatkozó hatá­rozatát jóváhagyják, csak akkor válik visszamenőleg jogerőssé a fizetés redu­kálását kimondó határozat. Ugyanilyen az eset ez egyházak se­gélyével is és egyelőre korai az öröme azoknak, akik az errevona kozó szám­összeg törlését kierőszakolté k Persze igy aztán a 175 százalékos városi pót­­adó sem lehet reális megállapítás. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents